Petőfi Népe, 1960. december (15. évfolyam, 283-308. szám)
1960-12-01 / 283. szám
I egyesüljetek! Világ proletárjai, MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁiCS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 283. SZÄM Ára 60 fillér I960. DEC. 1. CSÜTÖRTÖK Ifjúságunk legfőbb kötelessége a szocializmus építése Befejezte munkáját a KISZ megyei küldöttértekezlete A küldöttek. Lapuink tegnapi számában ismer tettük a KISZ megyei bizottságának beszámolóját. A beszámolót és a revíziós bizottság jelentését vita követte, amelyben tizenheten vettek részt. A vitában felszólalt Molnár Frigyes elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára. Bevezető mondataiban a megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta megyénk ifjúságának és elismerését fejezte ki azért a lelkes, áldozatkész munkájukéit, mély- lyel a megyei pártértekezlet célkitűzéseinek valóraváltását szorgalmazzák. A megyei párt-végrehajtóbizottság úgy értékeli — mondotta Molnár élvtárs —, hogy a KISZ- s-zer vezetek, a KISZ-tagság jó munkát végzett az elmúlt időszakban. Nagyon nagyra becsüli azt a tevékenységet, amelyet a KISZ-szervezetek a megye ifjúsága a gazdasági építésben kifejtett, politikai és szakmai műveltségének gyarapításában elért. Ezek után feltehetnénk a kérdést — folytatta Molnár edvtárs —, hogy Bács-Kiskun megyében minden rendben van a KISZ- mozg alomban? Az a véleményünk, hogy többségében rendben mennek a dolgok. A KISZ tevékenységében jelentős előrehaladásinak vagyunk a szemtanúi. Az elvtársak jól ismerik, hogy szocialista építésünk sarkalatos kérdése a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Megyénk bármelyik községét vesszük szem- ügyre, azt láthatjuk, hogy a szocializmus tengere veszi körül az egyéni gazdaságokat, a nagyüzemek fölénye egyre nyilvánvalóbb. A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek magasabb terméshozamokat érnek el és sokkal több árut adnak az országnak, mánt a nadrágszíjpárcellá- kat művelő egyéni gazdák. A kibontakozás, a fejlődés útja az egyéni gazdáik szövetkezése. Kommunista fiataljaink egyik fontos feladata, hogy elősegítsék a szövetkezeti mozgalom további terebélyesedéi«! és ezzel egyideA KISZ megyei küldöttértekezletének elnöksége. valókat, meghatározta a feladatokat. Amikor a KISZ-kongresszus előkészítése napirendre került, a páit Központi Bizottsága nagyon kézzelfoghatóan, világosan megjelölte a célt. Tapasztalataink szerint hasonló a helyzet itt a megyében is. A fiatalok rendelkezésére áll a pártértekezlet útmutatása és itt van a megyei KISZ-bizottság beszámolója, valamint határozati javaslata. Ezek után nem nehéz megtalálni a legfontosabb láncszemet. Mire kell figyelmünket összpontosítaná? — tette fel a kérdést Pullai elvtárs. Mindezt röviden, tömören az Ifjúság a szocializmusért mozgalom célkitűzéseivel lehet meghatározni. Miért hivatkozunk erre? Talán valami olyan dolgot fedeztünk fel, amit eddig nem ismertünk? Erről szó sincs. Azokat a célokat, amelyeket az Ifjúság a szocializmusért próba meghirdetett, kü- lön-külön részleteiben is ismertük. Most azonban arról van van szó, hogy mindezeket együttesen valósítsuk meg. Megszüntetjük a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek életében az egyoldalúságot. Elevenné, pezsgővé, érdekessé és romantikussá válik az ifjúsági szervezet munkája, ha megvalósítjuk az Ifjúság a szocializmusért próba valamennyi követelményét, ha egy-egy KlSZ-szer- vezet nemcsak a sporttal, vagy vagy csak a kulturális élettel, vagy csak társadalmi munka- szervezéssel foglalkozik, hanem mindezt egységbe foglalja. Egyidejűleg kell törődnünk az ifjúság munkába való bevonásával, tanulásával, műveltségének, kulturális ismereteinek gyarapításával és a sportban való részvételével. A négy követelmény egyszerű, világos és könnyen érthető valamennyi fiatal számára. Az elmúlt egy év bebizonyít tóttá, hogy az Ifjúság a szocializmusért próba kitűnő szervezeti forma az ifjúság erejének összefogására, a KISZ-tagdknak és a KISZ-en kívüli fiatalok egyesítésére. Nánai András, a harlai Lenin Tsz KISZ-szervezetének tagja. A mi fiatalságunk tele van álmokkal, vágyakkal. Ugyanez jellemzi az ifjú kommunistákat is. Ök azonban mindig reálisan Ítélik meg a helyzetet, nem kergetnek délibábot, csalóka szivárványt, nem terveznek elérhetetlen dolgokat. Az ifjúság jobb életéről szőtt álmok a mi hazánkban ma már nem tartoznak az ábrándok közé. Ha fiataljaink a felnőttekkel együtt szorgalmasan dolgoznak, akkor legmerészebb célkitűzéseink is valósággá válnak, és a megye még több zöldséget, húst, gabonafélét ad az ország- (Folytatás a 2. oldalon.) jűleg a terméshozamok növekedését és az állattenyésztés fejlődését. A termelőszövetkezetek megerősítéséről szólva Molnár Frigyes elvtárs hangsúlyozta a helyi lehetőségek kiaknázásának fontosságát. Ahol a közelben folyik a Duna, vagy valamilyen más csatorna áll rendelkezésre, ott hasznosítsák azok vizét öntözésre. ahol nincsenek a közelben öntözőcsatomák, ott, ha a talaj arra alkalmas, fúrjanak csőkutat. Az ország egyre több terméket, kenyérgabonát, sertést és baromfit vár megyénktől. Éppen ezért a folyók és csatornák környékén nagyobb figyelmet kell fordítani a vízi- szárnyas tenyésztésre, a kacsa- és a libaáílomány növelésére. Igen fontos feladat megyénkben a homokterületek hasznosítása is. A pártszervezetek útmutatásának megfelelően — a felnőttekkel együtt — a fiatalok is munkálkodjanak a szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztésén, a zöldségtermelés gyarapításán. A tapasztalat azt mutatja, hogy megfelelő növényfáleségek a gyenge homokterületeiken is jól jövedelmeznek. Az új termelőszövetkezeteknek azt javasoljuk, hogy már a kezdésnél maguk teremtsék meg a gazdáiké- ' dás indulási alapját, kölcsön helyett maguk adjanak össze holdanként legalább 200— 250 forintot, vigyenek be a közösbe egy süldőt, egy mázsa kukoricát és ne szégyenkezzenek amiatt, hogy kezdetben esetleg csak egy szalmatetős sertésól megépítésére futja az erejükből. Ha megteremtik a közös alapot és szorgalmasan dolgoznak, akkor — tapasztalataink szerint — már az első évben jó eredménynyel zárják a gazdálkodást. Molnár élvtárs felszólalásában foglalkozott a megyei pártbizottság által termelőszövetkezetekben javasolt jövedelemelosztási és premizálási rendszer előnyeivel is. maid arró’ s?óW k™nr gazdasági eredményeinknek nagy politikai jelentősége is van. Ha sikereket érünk el, az emberek jobban felismerik a párt politikájának helyességét és közelebb jutunk a szocializmus, valamint a kapitalizmus között folyó gazdasági verseny megnyeréséhez is. Pullai Árpád, 1 a KISZ Központi Bizottságának titkára felszólalása elején összegezte az értekezleten hallottakat. Megemlítette, hogy a beszámoló alaposan elemezte a KlSZ-szerveze- tek tevékenységét és ennek tükrében joggal hivatkozhatunk arra, hogy kiszistáink méltók a kommunista elnevezésre, megfeleltek annak a várakozásnak, amit 1957. március 21-én a párt célul tűzött ki. Én figyelmesen meghallgattam a KISZ megyei bizottságának beszámolóját — mondta Pullai elvtárs — és nem maradt hiányérzetem az iránit, hogy vajon má 'is lesz velünk az elkövetkező években? Az előadás és Molnár elvtárs felszólalása Vil.ácRrvccvn öSSZCgez* ^ a fo<nr>iiT
