Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-15 / 269. szám
I960, november 15, tedd 5. oldal A Magyar Tudományos Akadémia ankétja után Kidolgozzuk a termésátlagok növelését elősegítő eljárásokat a homokon Az elmúlt napokban a Magyar Tudományos Akadémia ankéton foglalkozott a homoktalajok növénytermesztési problémáival. A vitabevezető előadást Westeik Vilmos Kossuth-dijas, a neves nyírségi homokkutató tartotta. Részletesen foglalkozott a homoktalajokon kialakítandó helyes növénytermesztési arányokkal, a talajerő pótlásával. Felhívta a figyelmet a homoki vetésforgók fontos szerepére a helyes talajerőgazdálkodás szempontjából. Rámutatott, hogy milyen fontos a homoki gazdálkodás szakismereteinek a gyakorlatba történő átültetése, a széleskörű ismeretterjesztés és a kísérletek bemutatása révén. A vitabevezetőben és a hozzászólások során sok olyan értékes kísérleti eredményről és tapasztalatról hallottam, amelyek a Duna—Tisza közi homoktalajok megművelésének gondjaiban sok segítséget nyújthatnak. Ismeretes, hogy megyénkben 100 ezer holdszámra van olyan gyenge futóhomok, amelyen csak 4—5 mázsa rozs terem. Még sok év kell ahhoz, hogy ilyen nagy területen szőlő- és gyümölcskultúrákat, vagy öntözőberendezéseket létesíthessünk. Ezért a homoki növénytermesztés problémáinak megoldása még hosszú ideig gond lesz. A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kecskeméten számos homoki vetésforgó, talajerőgazdálkodási, trágyázása és talaj művelési kísérletet végez. A kísérletek célja a termésátlagok növelését szolgáló eljárások kidolgozása. Wes-tsik Vilmosnak és néhai Szabó Lajosnak a kezdeményezései nyomán 1952 őszén kezdtük meg a homoki vetésforgó előkí$érleteinket. Ezek célja az egyes növényfajok termelési és termóképességi viszonyainak, vetésforgóba való beilleszthetőségének vizsgálata. Elsősorban a zöldtrágyázás módját, a zöldtrágyázás évében a területnek másodnövényekkel való hasznosítását, s a homoki takarmánytermesztés p’-^Wémáit vizsgáltuk. Vetésforgó előkísérleteink hat évig folytak. Ez alatt sok hasznos tapasztalatot szereztünk a homoki növény term esztésrőL Kísérleteink során bevált az áttelelő, fehérvirágú somkóró ritka rozsra korán tavasszal való rávetése. Az egynyári fehérvirágú somkóró homoktalajainkon ugyanolyan kockázattal telepíthető, mint az áttelelő. Ezzel szemben gyökértömege és >000000000000 50 hold burgonyát termeszt A kiskunfélegyházi járás tszeiben jövőre az eddigieknél nagyobb területen termesztenek zöldségfélét. A belföldi élelmezés szempontjából oly fontos burgonyából összesen 136 holdra kötötték szerződést a tsz-ek. Legnagyobb területen — 50 holdon —- az alpári Búzakalász termeszt új és őszi étkezési burgonyát, 65 holdon pedig egyéb zöldségfélét. A termelőszövetkezet időben jelentkezett vetőmagért is, és már megkapta a kiutalást 120 mázsa Gülbaba és 220 mázsa Margit vetőburgonyára. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag 110 mázsa Margit, az Új Élet 120 mázsa Kisvárdai Rózsa burgonyát rendelt meg a tavaszi vetéshez: ezért zöldtrágya-értéke sokkal kisebb. Termesztését a Duna— Tisza közi homoktalajon, különleges esetektől eltekintve, nem tartjuk indokoltnak. A nyúlszapuka kísérleteinkben sem zöldtrágyázás, sem zöldtakarmányozás szempontjából nem vált be. A rozs és a szöszösbükköny keveréke viszont igen. Kísérleteink során tanulmányoztuk a különböző hüvelyesek, a szegletes lednek, a homoki borsó, a takarmányborsó, a homoki bab, a görögdinnye, a takarmánydinnye, a takarmánytök, a cirokfélók, a kukorica, a napraforgó stb. termesztésének lehetőségeit és terméseredményeit a Duna—Tisza közi homoktalajon a rozs és a burgonya-ellenőrző parcellák terméséhez viszonyítva. Vizsgáltuk a zöldtrágyázás évében termeszthető másodnövényeket A nyári burgonyából például szöszösbükköny és somkóró zöldtrágya után több mint 50 mázsát termeltünk holdanként. Az Mv 5-ös hibridkukorica 18,7 mázsa csövestermést adott holdanként a zöldtrágyázás évében. Istállótrágyázott szöszösbükköny zöldtakarmány után a Kecskeméti 3-as paradicsomfata 119 mázsát adott holdanként, míg az istállótrágyázatlan szöszösbükköny után csak 91,4 mázsa volt a termés. Vetésforgó előkísérleteink eredményei szerint a zöldtrágyázás éve akkor volt a leghasznosabb, amikor a szöszösbükkönyös rozsot és az áttelelő, fehérvirágú somkórót zöldtakarmánynak lekaszáltuk, s a területet azonnal felszántva, másodterményekkel hasznosítottuk, pfdául a nyári burgonyával, paradicsommal, rövidtenyészidejű kukoricával stb. Ezt az eljárást megkülönböztetésül a Szeged környékén alkalmazottal szemben, kecskeméti módszernek neveztük el. Üzemi kipróbálása a Bács-Kishun Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságával együttműködve két futóhomoki gazdaságban már folyamatban van. Vetésforgó előkíséri eteinkben szerzett tapasztalataink felhasználásával állítottuk össze a 21 vetésforgóból álló új kísérletünket. Ezekben elsősorban a zöldtrágyanövényeket, a szöszösbükkönyt, a somkórót és a napraforgót, valamint a műtrágyahatásokat tanulmányozzuk. Az a célunk, hogy kísérleteinket bemutatókon, tapasztalatcseréken a homoki gazdák mind szélesebb rétegével megismertessük, azt szeretnénk, hogy miként Westsik Vilmos nyíregyházi vetésforgói az ottani gazdák részére, úgy intézetünk kecskeméti vetésforgói a Duna —Tisza közi termesztők számára a homoki gazdálkodás iskolái legyenek. Bauer Ferenc tudományos osztályvezető Az idén is vásárolhatnak élő hízott sertést a bérből és fizetésből élők Az előző esztendőkben jól bevált gyakorlatnak megfelelően az Állatforgalmi Vállalat az idén is ad el élő hízott sertést, a városi lakosságnak. A sertéseket a hideg idő beálltával, december közepétől, az elmúlt években kialakult rendszer szerint lehet megvásárolni a vállalat forgalmi telepein. Az úgynevezett sima lefutószőrű fehér hússertést 106 kilogrammos súlytól 15,50, a 110—165 kilogrammos zsírsertést 14,50, a 165 kilogrammon felüli hízót pedig 14,80 forintos áron kapják a dolgozók kilogrammonként. Az igénylést az üzem, hivatal, munkahely szakszervezeti bizottságához kell beadni, amely az igénylő lapokat továbbítja az Állatforgalmi Vállalathoz. Űrlapot a vállalat ad. Ez az akció nagyon előnyös, mert jóval olcsóbban jutnak hozzá hízottsertéshez a bérből és fizetésből élők, mint a jelenleg kialakult piaci ár és azon felül sokkal egyszerűbben, gyorsabban oldhatják meg a sertés elszállítását is. Nem kell a vasvilla a Hosszúhegyi Állami Gazdaság sükösdl üzemegységében. Az ember helyett gép végzi a rakodás és tér égetés nehéz munkáját A képen látható markológép egyszerre 300—320 kilogramm trágyát emel ki a szarvasból és 10—12 perc alatt rakja meg a Zetor-vontatta szórókocsit 0000000000000000004 Cj védekezési lehetőség a mezei pocok ellen Mint ismeretes, a kötött talajú járásokban a mezei pocok minden esztendőben súlyos károkat okoz. A kártétel megakadályozása érdekében eddig főként Arvalint alkalmaztak. Az újabban végzett vizsgálatok és a gyakorlat tapasztalatai szerint a sok időt és munkaerőt igénylő arvalinos védekezés he-oooooooooooooooooo« lyett a pocok által járt terület melipaxos leporozásával hatásosan védekezhetünk. Katasztrális holdanként 10—15 kilogrammot felhasználva igen eredményesen irtható vele a kártevő. Egyébként az 5 százalékos DDT porozás is elpusztítja a mezei pockokat. Sz. J. Miből lett a 105 százalék? Kiskunfélegyháza város termelőszövetkezetei november 1-ig 72 százalék felett teljesítették áruértékesítési terveiket. A rangsorban 105 százalékos eredménnyel a kiskunfélegyházi Vörös Csillag vezet. Ehhez a teljesítéshez sok egyéb mellett a fejlett kertészet segítette a szövetkezetét. Az idén 34 holdon termesztett zöldségfélét s az aszály ellenére, egyes kertészeti termékekből, jóval a szerződött mennyiség felett szállított. Értékesített többek között 15 mázsa korai karalábét, 96 mázsa korai fejeskáposztát, 850 mázsa paradicsomot (ebből csak 550 mázsa volt a kötelező leadás), 211 mázsa zöldpaprikát és 225 mázsa vöröshagymát, A Vörös Csillag az idei területtel szemben jövőre 92 hold zöldségfélére kötött szerződést; ebből legnagyobb területtel a burgonya, paradicsom, kései karfiol szerepel. Új, eddig nem termesztett zöldségféle tervében a saláta, 'cékla és vöröskáposzta. ooooooooooooooooooooooooooooooooooo. A mezőgazdasági termelés teljes gépesítése érdekében Szakosítják az állami gazdaságokat Állami gazdaságaink szakosításáról érdeklődtünk Egri Andortól, az állami gazdaságok megyei igazgatóságának főagronómusától, aki a következőket mondotta; — Az átszervezést kétféle módon hajtjuk végre. Már ebben az esztendőben három állami gazdaságunkat teljes mértékben szakosítunk. A Vaskúti Állami Gazdaság a szőlős és gyümölcsös parcelláin kívül még 1200 katasztrális hold területtel rendelkezik, amelyen állattenyésztéssel is foglalkozott. — Állatállományát teljes egészében átadtuk a Garai Állami Gazdaságnak, s az említett területen zömében szőlőt, s kisebb részt gyümölcsöst tele pitének, a vaskútiak. A gazdaság ily módon nem is szakosított, hanem monokultúrás üzemmé vált. — A másik állami gazdaság szakosításával kapcsolatban el kell mondanunk azt, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítés Tanácsával megkötött egyezmény alapján az országban három állami mezőgazdasági nagyüzemet jelöltek ki szakosításra, mégpedig azzal a céllal, hogy ezekben a meghatározott növényi kultúrák megművelé-BOHONYA BERTALANT különcnek tartják barátai és ismerősei. Beletemetkezik munkájába és nem érdekli semmi. Legenye Kázmér, a legjobb barátja állandóan nyuggatja — Ugyan, Berci, hagyd már azt a munkát, örökké a rajzaidat bújod. Szép dolog a hivatástudat, de pihenni, kikapcsolódni is kell. Fiatalember vagy, és máris úgy nézel ki, mint valami idegroncs. Menjünk ,el együtt szórakozni! — Nem megyünk, ezt a rajzot még ma este be akarom fejezni. Nézd csak... És ilyenkor magyarázni kezd lelkesen, tövéről hegyére ismerteti a ház alaprajzát. A beszélgetésnek rendszerint az a vége, hogy Legenye mérgesen otthagyja. oooocoooooooooooooocooooooooocooooo-Bohonya és a tájékozottság Ez a különc ember, aki egyébként még újságot sem olvas, körülbelül egy hónapja felkeresett a szerkesztőségben. — KÉPZELJE — nyögte kétségbeesve — beosztottak valami politikai tanfolyamra, most aztán jaj lesz nekem. Mit piszkálnak engem, hagyjanak dolgozni! Közelhajolt hozzám és a fülembe súgta: — Mondja, mi az az ENSZ? Nagyjából elmondtam neki. Felcsillant a szeme. Oh. ha már itt tartunk, akkor beszéljen nekem valamit a Kaszabububuról, — kérdezte eredetien. Amit tudtam elmondtam. — És Lumumba? — vallatott tovább. Már izzadni kezdtem. A Mali Köztársaságnál tartottunk, mikor már én könyörögtem kétségbeesve: — Legjobb lesz, ha évekre visszamenően átnézi az újságokat. — Ez nagy munka. Majd keresek valami más megoldást. A napokban ismét felkeresett, határozottan vidámabban. — MEGVAN a megoldás — újságolta. — Van nekem egy nyugdíjas ismerősöm, aki egész nap ráér. Elolvassa helyettem az újságokat, a fontosabb cikkeket niros ceruzával aláhúzza és minden este félóra alatt beszámol a legfontosabb eseményekről. Ez még mindig egyszerűbb, minthogy én böngésszem végig a lapokat, nem igaz? Veszek neki fáradtságának viszonzásaképpen minden másnap egy doboz cigarettát. — Akkor maga egy tájékozott ember — örvendtem, magamban azt gondolva, most legalább nem vizsgáztat a kongói kérdésről. — Mit szól az elnökválasztáshoz? — Ne mondja — szörnyülködött el — hol választottak elnököt? Most rajtam volt a meglepetés sora. — Hát az Egyesült Államokban.-*- NO DE ILYET, Balázs bácsi nekem erről egy szót sem szólt, összetörtén búcsúzott el tőlem. K. S. sének a teljes gépesítését a KGST biztosítja. Az egyik ilyen nagyüzem a Bajai Állami Gazdaság, amely jövőre csak kalászosokat, takarmánynövényt, kukoricát és burgonyát termeszt. A Mohácsszigeti Állami Gazdaságban szintén kalászosokat, takarmánynak valót, kukoricát, s — a burgonya helyett — cukorrépát termesztenek már a most következő gazdasági évben. — Ami a többi állami gazdaságot illeti, a nemrégiben elkészített tervekben bár úgy igyekeztek csoportosítani a termesztendő növényféleségeket, hogy ezáltal megközelítsék a teljes szakosítás mértékét. A táblák jelenleg még eléggé szétszórtan terülnek el, dé az a terv, hogy a szakosítás érdekében az egyes kultúrákat már jövő őszre egy-egy üzemegységbe összpontosítsák. Egy üzemegységben tehát leiv^tőleg csak egy fajta növényféleséget termesztenek majd. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság szántópusztai üzemegységében például 1961 őszére úgy „hozzák össze” a területeket, hogy a gazdaság egy ezer holdas táblán termeszthet kukoricát. Ennek felét a közeli csatornából öntözik, az egész kukoricaföldről pedig repülőgépről szórt vegyszerrel irtják ki a gyomot. A szakosított gazdaságokban fokozzák a gépek alkalmazását is; a cél: o komplex gépesítés. — A szakosítás egyébként kétségtelenül növeli az összhozam mennyiségét, de nagy a jelentősége abban is, hogy általa erősen csökken a kézi munkaráfordítás — fejezte be tájékoztatóját az állami gazdaságok megyei főagronómusa. T. I.
