Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-12 / 267. szám
1900. november 12, szombat S. oldal I j lehetőségek a termelőssöeetkesetek álla ttenyésxtésének fejlesztésére Az állam segítséget ad a takarmányozáshoz A kormány az aszálysújtotta területeken levő termelőszövetkezetek állatállományának átteleltetésére, valamint az állatállomány növelésére jelentős takarmánytámogatást biztosít. Az akció kiterjed azokra a háztáji és egyéni gazdaságokra is, amelyek hizlalási szerződést kötnek. A takarmányjuttatás részletes feltételeit az élelmezésügyi, illetve a földművelésügyi miniszter közös utasításban szabályozza. Továbbra is érvényben marad az a korábbi rendelet, mely szerint. ha a Tenyészállatforgalmi Gazdasági Iroda nem tudja kielégíteni a termelőszövetkezet kocaigényét, akkor az Állatforgalmi Vállalat az árusüldő állományból ad kocát. Érvényben marad az is, hogy az újonnan alakult és a jelentős területi növekedést elért termelőszövetkezetek a kocalétszám növelése, s az úgynevezett minőségi cserére beállított kocák után darabonként két mázsa abraktakarmányt kapnak. Az Állatforgalmi Vállalat a termelőszövetkezetek részére, figyelembe véve az azok rendelkezésére álló férőhelyeket, valamint a takarmánykészletet, 1961-re költségfelszámítás nélkül, vagyis felvásárlási áron ad árusüldőt hizlalás céljára a felvásárlás helyén, A termelőszövetkezeteknek a rendelkezésükre álló takarmányból elsősorban a törzsállomány-, s a várható szaporulat-szükségletét kell biztosítani. Ahol a tagok részére munkaegység után kukoricaosztás még nem történt, a két miniszter együttes utasítása javasolja, hogy a munkaegység után történő osztás csak olyan mértékű legyen, amennyi a tagság saját fogyasztását kielégítő állatállománynak szükséges. Ha maradt takarmány, a termelőszövetkezetek közös állatállományát kell fejleszteni, egyrészt újabb törzsállományok beállításával, másrészt a hizlalás növelésével. Ha a termelőszövetkezetnek nincs lehetősége az állatállomány további fejlesztésére, és takarmányfeleslege mutatkozik, ekkor a tagokkal bérhizlalás! szerződést köthet úgy, hogy megvásárolja a háztájiban levő felesleges süldőket és ezeket ott visszahagyva takarmányt ad meghizlalá- Búkra. Ilyenkor a termelőszövetkezet az egységnyi súlygyarapodáshoz felhasznált takarmánymennyiség Prehoda József: ÜZEMI SZŐLŐFELDOLGOZÁS II. V ŐRÖS BORKÉSZÍTÉS Az üzemi szőlőfeldolgozás első kötete a Fehérborkészítés után a Mezőgazdasági Kiadó közkézre bocsátja a mű második kötetét is, amely a vörösbor készítéséről szól. Jelentős hézagpótló munka, mert mindmáig nem volt olyan könyvünk, amely nagyüzemi szinten _ ismertette volna a „kék” szőlőfajták feldogozási módját. A mű gerincét a vörösborkészítés technológiájának ismertetése képezi. A szállítás, zúzás, a bogyózás, az erjesztés, a sajtolás munkálatainak és legkorszerűbb gépeinek leírása szerepel a könyvben. Megismerhetjük a különböző borkészítési eljárásokat, az egri, szekszárdi és soproni vörösbortermő vidékeken szokásos, hagyományos feldolgozási módszereket. Olvashatunk néhány hazai és külföldi nagyüzem korszerű berendezéséről. valamint a különböző országok kísérleteiről. figyelembe vételével, differenciáltan munkaegységet ír jóvá a tagnak. A süldők árát a megkötött hizlalása szerződésekre igénybe vehető hitelből fizeti ki a termelőszövetkezet. Az ily módon hizlalt sertések után a termelőszövetkezeteket nagyüzemi felár illeti meg és az átadott hízómennyiség beszámít az áruértékesítési terv teljesítésébe. A termelőszövetkezet eladhat többlettakarmányából a jól dolgozó tagjainak állami áron, ha ezek előzetesen háztáji süldőik meghizlalására szerződést kötnek az Állatforgalmi Vállalattal. Az ilyen szerződéseikre leadott hízott sertések is beszámítanak az áruértékesítési tervteljesítésbe, sőt ilyen esetben is nagyüzemi felárat kapnak a közös gazdaságok. Ha a termelőszövetkezet sertésenként legalább 1 mázsa abraktakarmányt ad el tagjainak állami áron, akkor az így meghizlalt és szerződésre leadott sertés után darabszámtól függetlenül 1,20 forint lebonyolítási díjat kap kilogrammonként, amit a közgyűlés döntése alapján bármely célra felhasználhat. Az aszálysújtotta termelőszövetkezetek a földművelésügyi miniszter külön rendelkezése alapján törzsállományuk fenntartására, valamint a sertéshizlalás növelésére központi készletből takarmánysegítséget kapnák. Az utasítás további •— a háztáji, valamint az egyéni gazdaságokra vonatkozó — részeit a későbbiekben közöljük. xrooooooooooooo CKKXX 31 millió forint értékű áru a kiskunhalasi járás tsz-eikől Háromnegyed év eredményei alapján nemrégiben értékelte a járási tanács végrehajtó bizottsága a kiskunhalasi járás termelőszövetkezeteinek árutermelését, illetve áruértékesítését. A közös gazdaságokból az idén mintegy 31 millió forint értékű áru várható. Ennek október végéig több mint a felét értékesítették a tsz-ek. Vannak kiemelkedő és gyenge eredmények is. A jánoshalmi Petőfi tsz — amelynek pedig a legmagasabb összegű: 165 ezer forintos mutatója van 100 hold szántóra számítva — máris 100 százalékon felül teljesítette tervét s előreláthatólag 130 százalékkal zárja az esztendőt. Alig pár százalék választja el az árutermelési terv teljesítésétől a harkakötönyi Mező Imre, a jánoshalmi Űj Alkotmány és a kunfehértói Béke Tsz-t is. Ugyanakkor a kisszállási Szabadság és Űj Élet, a tompái Kossuth és a zsanai Igazság Tsz-ben alig negyedrészét értékesítették eddig a tervezett árumennyiségnek. Ezekben a tsz-ekben az elmaradás oka a rossz időjárás mellett a rosszul szervezett munkában, a tagság fegyelmezetlenségében s a nem elég körültekintő vezetésben keresendő. Ez utóbbi okokat azért kell hangsúlyozni, mert a gyengén teljesítő szövetkezetek szívesen fognak mindent az időjárásra. Hogyan van mégis, hogy amíg az időjárás miatt valóban jelentős kiesés van burgonyából, cukorrépából, szőlőből, — ugyanakkor kenyérgabonából 798, kukoricából 1050, fűszerpaprikából 180 és vöröshagymából 690 mázsával többet értékesítettek a tervezettnél a példásan gazdálkodó szövetkezetek? Ezek — különösen ha egy község két szövetkezetéről van szó — majdnem azonos talajon dolgoznak, ugyanannyi esőt kaptak, mégis különbözőek az eredmények- s ez a szorgalmon múlott A tervteljesítésben elmaradt szövetkezetek még sokat segíthetnek helyzetükön a betakarítás meggyorsításával, minden szem termény biztonságba helyezésével, és ésszerű felhasználásával. KÉSZOL A SZALMABÁLA A bajai Lenin Termelőszövetkezetben a nyáron megépített istállók, sertésnevelők és a juhhodály létesítéséhez szalmát báláztak. A Bajai Gépállomás bálázógépe a járás számos termelőszövetkezetében sokezer ilyen szalmabálát készít el a hidegek beálltáig. oooooooooooooo-oo-oooooooo-ooooooooooo* Nemcsak erdészház, — kaltorális központ is ^elebiától hét kilométerre, kies erdőben kívül-belül csinosan tatarozott, berendezett épület emelkedik: az erdészház. A földi járásnak nevezett határrész kerületvezető erdésze, Musák János lakik benne. Az ember azt gondolná, hogy ezen az istenhátamögötti helyen „elvadultan” él az erdész, s az erdő többi dolgozója. Kiderül aztán, hogy az előbbi — javakorabeli, imponáló megjelenésű, magas férfi — ugyanúgy tájékozott a politikai és kulturális eseményekről, mint bárki, az övéhez hasonló beosztásban dolgozó más, aki közelebb él, lakik valamely nagyobb településhez. Igaz, 6 a szakszervezeti bi* zottság elnöke, időnként részt vesz értekezleteken, az erdőgazdaság megyeszékhelyi központjában megrendezett gyűléseken, — de mindettől függetlenül az erdő „mélyéről” egyébként is megvan a kapcsolata a külvilággal. Újságot, könyvet olvas, van rádiója, — s az erdészházban villany világít, Musák János azonban e lehetőségek birtokában lehetne magába gubózott ember is, amolyan huszadik századbeli Robinson, ha a környezetétől elszigetelné magát. És az lenne a veszte, ha így tenne. Zárkózott, önmagába forduló emberré válna, aki végül is kiábrándulna mindenből, aminek a neve: élet; pontosabban: társadalmi élet. A környezetében élők érdekében kifejtett tevékenysége hárítja el a feje fölül azizolálódás veszélyét, és segíti ahhoz, hogy megmaradjon kultúrembernek, s mint ilyen, állandóan fejlődhessen is. Nemcsak arra van gondja, hogy a reábízott 1050 katasztrális holdon szépek legyenek a fák, hogy az — október 1-ével befejeződött — elmúlt gazdasági évben 30 hektáron telepített erdő csemetéi megeredjenek, — törődik azzal is, hogy mozgalmas társadalmi élet bontakozzon ki az erdőkerületben. Segíti a KISZ-szervezetet, amelynek az erdészeti dolgozók fiataljain kívül a szétszórtan élő, egyénileg gazdálkodó parasztcsaládok gyermekei is a tagjai. A fiataloknak van rádiójuk, a vezetőség tagjául pedig nemrégiben az erdőmenti iskola tanítóját is megválasztották. Hogy a saját helyiségükben szórakozhassanak, tanulhassanak, tölthessék el estéikett az erdészettől egy nélkülözhető épületet kapnak, amelyet ® környék lakóival együtt társadalmi munkával alakítanak át a célnak megfelelően. á párt kelebiai szervezete ** támogatja, neveli az erdészt, a kiszistákat, s általuk a földi járás lakóit, — nem csoda hát, ha egyre kulturáltabbá válik az élet az erdész« házban és környékén. r. i. XKKKKXKK>00000-Op-O<y0t 125 százalékra teljesítette árutermelési tervét A tiszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezet az elmúlt télen alakult. A tagság igen szorgalmasan, jól végezte á munkát, amit már az első év eredményei is bizonyítanak. A közös gazdaság 125 százalékra teljesítette árutermelési tervét, melyért majdnem 300 ezer forint kedvezményben részesül. A szövetkezetnek nincs egyáltalán adóssága, sőt 1 millió 300 ezer forint készpénz van a számláján. OO-OOOOOO-OOOOOOOOOOOI Száz ragon nemesített bugonyaretőmag A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kisérleti Intézetben már évek óta foglalkoznak az MINAP az öregcsertői Kossuth Termelőszövetkezetben jártam. Ügy déltájt találkoztam Iván András brigádvezetővel. Táskájából egy köteg lottó-szelvényt vett ki. — Na, még ezt is el kell intéznem az ebédszünetben — sóhajtotta. — Csak nem lottózik ennyi szelvénnyel? — kérdeztem csodálkozva. — A, dehogy — nevetett — ez a tagoké. Ezen a héten tizenheten fizettek be összesen huszonkilenc szelvény árát. Lottózás a szálláson Elővett egy füzetet, amelyen a »variációk« vannak feltüntetve. Gondosan húzgálta át a számokat, közben magyarázott. — TUDJA, már a tavasszal elhatároztuk ezt a közös lottózást. Nálunk mindig sok a munka, a tagok nem érnek rá ezzel foglalkozni, most is a kukoricát törik. A brigádvezető vállára nehezedik ennek is a gondja. Egyébként a nyeremény közös kasszába megy. Egy kis zöld plédobozba. — Arról is nyilvántartást vezetünk, hogy mikor mennyi lottószelvényt vett a tagság és melyik szelvény hányas találatot ért el. Minden heti »szelvényadag« borítékba, onnan »irattárba« kerül. — VOLT már nagyobb nyereményük? — kérdeztem. — Még csak kettes találatot értünk el, de reméljük, hogy egy szép napon Fortuna istenasszony meglep bennünket egy nagyobb összegű nyereménnyel, legalább egy négytalálatos szelvénynyel. — Csak ki kell várni — tréfálkozott Csóti András könyvelő. — Tudja, nem is a pénz miatt, hanem a szórakozás kedvéért csináljuk. — Szórakozás ide, szórakozás oda, a pénz sem kutya — vetette ellen a brigádvezető. — Éppen most töltöm ki az öttalálatos szelvényt. LEHET, hogy igaza lesz, a szállás lakóit is meglátogatja -majd egyszer a szerencse. K. S. itt honos burgonyafajták felújításával. A nemesített gumókból az idén először már nagyobb mennyiséget állítottak elő az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek; a Rózsa és a Margit fajtákból 300. holdon termesztettek vetőmagot. A termesztő gazdaságokban a kutató intézet által kidolgozott módszerrel állították elő a vetőburgonyát. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a burgonyatöveket július elején lombtalanítják; így megelőzik a gumók vírusos fertőzését. Ez a módszer tökéletesen bevált, mert a próbavizsgálatok alapján sehol sem találtak fertőzött termést. A megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei 100 vagon kiváló minőségű burgonyát állítottak elő, amelyből az idén mintegy 70 vagon más megyékbe kerül tw^áposzaporitásra.
