Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-11 / 266. szám

Kiváló íérmést takarítottak be termelőszövetkezeteink az öntözött területekről Megyénkben, az idén számot­tevően növekedett az öntözött területek nagysága termelőszö­­vetkezetednkben. Ahol behatóan foglalkoztak a kertészeti növé­nyek öntözéses termesztésével, ott az egy holdra jutó átlagjö­vedelem rendkívül megnöveke­dett A tiszakécskei Szabadság Ter­melőszövetkezetben ebben az évben hatszor ka­szálták az öntözött lucernát A hartai Lenin Tsz-ben a Du­nából öntözött kertben 50—80 centiméter nagyságú gyökér­zöldséget (főként petrezselymet) termesztettek. A tassi Petőfiben 5 holdon megpróbálták az olasz búza öntözéses termesztését, s a kísérlet sikerrel járt: a ke­nyérgabonából 40 mázsa termett holdanként Ajz eredmény láttán most már 60 holdon termesztik — öntözéssel — a külföldi búzafajtát. A tsz 10 hold tarlóba cukorbor­sót is vetett amely az öntözés­nek köszönhetően -kitűnő ter­méseredménnyel fizetett Mint­hogy a borsó az egyik legjobb elővetemény, ismét termeszthet­nek búzát ugyanazon a terüle­ten. A tiszakécskei Szabadság Tsz-ben tarló után szintén ter­mesztettek öntözéssel zöldbabot és borsót Érdekes eset történt a duna­­egyházi Haladás Tsz-ben. Az öntözéses gazdálkodáshoz jól értő agronómus javasolta, hogy a tarló után vessenek öntözéses termesztésre étkezési borsót A tagság azonban csak ahhoz já­rult hozzá, hogy az arra szánt területnek csupán a nyolcadré­­szén öntözzék a tarlóveteményt. S mi lett az eredmény? Az öntözés hatására holdan­ként 5—6 ezer forint értékű termést adott a másodvetés, — míg a többi területen még virágot sem hozott a borsó. Az öntözés tehát önmagát propa­gálja, — s a jövőben bizonyára nem kell a tsz tagságát szóval »•agitálni-“ az öntözésre. A legelőknél is bebizonyoso­dott az öntözés eredményessége. A tassi Petőfi Tsz-ben 11 hold mihaszna, kavicsos, gidres-gödrös, füves terüle­tet öntöztek. Háromszor öntözték és ugyan­­anyiszor műtrágyázták a lege­lőt, amely szinte egész nyáron ellátta a szarvasmarha-állományt dús takarmánnyal. A kunszent­­miklósi Kiskunság Tsz-ben kí­sérletképpen 6 holdon öntöz­ték, s ezzel együttjáróan műtrá­gyázták a sziki mézpázsitot. Bár későn fogtak az öntözéshez, egy-egy holdról mégis 25 mázsát takarítottak be a ta­karmánynak kiváló fűféle­ségből, amelyből a többi területen mindössze egy mázsa termett holdanként. A tsz őszi legelői­nek az öntözésére nyomban szerződött az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatósággal. Látható tehát, hogy az öntö­zött területeken mennyire meg­növekednek a terméseredmé­nyek, sőt, ugyanazon a terüle­ten, egy gazdasági évben — a másodvetés révén — két nö­vényféleség is sikerrel termeszt­hető. A solti Szikra Tsz-ben például az összterületnek 4 szá­zalékán (ennek a háromnegyed részén másodvetést) öntöztek ebben az esztendőben, s az aránylag kis terület hozamai­nak értéke az összes munkaegy­ségre járó részesedésnek majd­nem a felét fedezi. T. I. A növényvédelmi üzemtanról A MEZŐGAZDASÁG fejlesz­tésére irányuló törekvések kö­zött mindinkább előtérbe kerül a növényvédelem korszerűsíté­se. A gazdaságon belüli, úgyne­vezett üzemi növényvédelem minden körülmények között megkívánja, hogy a gazdaságos­ság határain belül tervezzünk. Nem közömbös az ugyanis, hogy egy bizonyos területen mekkora költséggel termesztjük növénye­inket. A növényvédelem legfiatalabb, legkitaposatlanabb ága az üzem­tan. Csak azóta került a vizs­gálódások homlokterébe, mióta sok helyen kiszámították, hogy a növényvédelemmel jelentősen növelni tudjuk a termésátlago­kat. AMIKOR a termelőszövetke­zetben, vagy más gazdaságban növényvédelmi tervezést készí­tünk, előzőleg üzemtani számí­tásokat szükséges végezni Tud­ni kell, hogy milyen kártevők­re, betegségekre számíthatunk a termelési évben és azok ellen hogyan kell védekeznünk. Mind­ezek ismeretében tudunk csak .OOOOOOOOO&OOOOCOOOOCOOOOOOOOOOOOOOO: r Uj tető alá kerül a gazdag állatállomány Solt termelőszövetkezeteiben ez az esztendő az állattállo­­mány nagymérvű szaporításá­nak s az építkezéseknek éve volt. A szarvasmarha- és sertés­állomány legfejlettebb a Szik­ra Tsz-ben. Bár az új tagok vajmi kevés tehenet vittek a közösbe, — vásárlás, illetve a saját szaporulat felnevelése út­ján a szövetkezet szarvasmarha állománya meghaladja a félez-tO-OOOOO-OOOOOOOCKXXXX Jövőre száz holdon kertészkednek Szedik a sárgarépát a kecskeméti Vörös Csillag Termelő- Szövetkezetben. Nem nagy területen termelték az idén, s eddig mintegy 80 mázsát szállítottak el a konzervgyárnak. A tervek szerint jövőre száz holdon létesítenek öntözéses kertészetet. Tizenegy csőkutat létesítettek az említett terület vízellátása érdekében. rét s száz hold szántóra számít­va 11 nagy jószág esik. A szép állományból 242 darab olyan üsző, amely jövőre már leellik s a további tenyészalapot 162 darab kisebb-nagyobb növen­dék szolgáltatja. Sertésből 571 darab a szövet­kezet állománya. Decemberben 102 hízót adnak át, jövő már­ciusi leadásra pedig 150 süldőt szerződtek. 233 darabra kötött szerződést az Egyetértés Tsz is, amely a Szikra után a legtöbb állattal rendelkezik: 144 darab szarvasmarhájuk és 477 darab sertésük van; ez utóbbiból 100 hold szántóra 19 darab esik. A Kossuth Tsz is most állított be 150 sertést hizlalásra s a jövő év első hónapjaiban szállítja le. Ebben a termelőszövetkezet­ben legjobb a fejősállomány aránya: 91 szarvasmarhából 34 a tehén s 20 üsző nevelkedik utánpótlásként. A gazdag állatállomány zöm­mel új épületekben telel majd. A Kossuth Tsz felépített egy 50 férőhelyes növendékmarha istállót, egy 120 férőhelyes hiz­laldát s 8—10 nap alatt tető alá hoz három darab, egyenkint 20 férőhelyes fiaztatót. A Rá­kóczi Tsz-ben két fiaztató s egy 50 férőhelyes marhaistálló ké­szült el, az Egyetértés 120 férő­helyes süldőszállást hozott tető alá s az utolsó simításokat vég­zi két darab 5 vagonos górén. A Szikra Tsz-ben 300 férőhelyes marhaistálló készül s hamaro­san megkezdik két darab 300-as juhhodály építését is. Lelkiismeretesen gondoskod­tak a solti szövetkezetek a ta­karmányról is. A Szikra Tsz 2500, a Rákóczi 1400 köbméter silót készített eddig, a másik két tsz valamivel kevesebbet, mert a hiányt ezután pótolják répás zeletbőL növényvédőszerekre tervezni, vagyis csak így tudjuk megálla­pítani, hogy mennyi növényvé­dőszerre van szükségünk. Azt is figyelembe kell venni, hogy mennyi a kártevők veszélyessé­gi létszáma, tehát hány kártevő jelenléte okoz teljes pusztítást egyes növénykultúráinkban. A NÖVÉNYVÉDELMI üzem­tan a védekezési fordulóval is foglalkozik. Védekezési forduló­nak nevezzük azt az időszakot, ami a rendelkezésre álló gépek­kel, a megvédendő terület egy­szeri lepenmetezéséhez szüksé­ges. Nagyon fontos ennek meg­állapítása az üzemi gyümölcsö­sökben és szőlőkben. A több­éves vizsgálatok alapján a he­lyes védekezési forduló megál­lapítása arról ad tájékoztatást, hogy a megvédendő területen a permetezések, Illetve porozások elvégzéséhez hány napra van szükség. TERMÉSZETESEN minden­nek megállapításához vizsgálni kell a helyi körülményeket. Az eddigiek tehát inkább bizonyos üzemi perspektívák kidolgozá­sára hívnak fel bennünket Ez azért van, mert hazánkban, de külföldön is keveset foglalkoz­tak eddig tevőlegesen növény­védelmi, üzemtani problémák­kal. A későbbiekben majd köz­lünk különböző üzemtani szá­mításokat és tapasztalatokat. Ezzel elő kívánjuk segíteni a jövő évi növényvédelmi szerve­zések előkészítését elsősorban termelőszövetkezeteinkben. Szűcs József Jleoclezáink írják Építkezik az újsolti Kossuth Tsz A napokban készült el az újsolti Kossuth Termelőszövet­kezetben az egyik 20 férőhe­lyes, szerfából épített sertésfiaz­­tató. Az új létesítmény 45 ezer forintba került amelynek té­­liesítését — nagyon ügyesen — szalmabálákkal oldották meg. A közös gazdaság építőbrigádja megkezdte a 80 férőhelyes ser­tésszállás építését, amelyet két héten belül adnak át rendelte­tésének. Nagy szükség van a* új épületekre, hiszen 21 kocá­nak és 130 malacnak kell helyet biztosítani. A termelőszövetkezet tagjai egyébként lelkiismeretesen vég­zik az őszi betakarítást és a szántásit-Vetést. Négyszáz hold kukoricát és 44 hold burgonyát betakarítottak. valamint 250 hold búzát vetettek el. Horváth Pál Balesetelhárítási felelősök a tsz-ekben A kiskunhalasi termelőszövet­kezetekben — annak ellenére hogy kevés baleset történt — balesetelhárítási felelősöket je­löltek ki. A társadalmi aktívák minden munkahelyen éberen őrködnek azon, nehogy valakit baleset érjen. A Kiskunhalas! Városi Tanács Mezőgazdasági Osztálya különböző előadások szervezésével nyújt segítséget a tsz-ek balesetelhárítási felelő­seinek. Czakó Ferenc Minden terményt betakarítottak A hartai Űj Élet Termelőszö­vetkezet minden tagja a földe­ken dolgozik. Befejezték a Az én életem tíz évvel ezelőtt kezdődött... burgonya, a kukorica, a cukor­répa és a ricinus betakarítását. A búza vetésével a napokban végeznek. A betakarítással egy időben jól halad a közös gaz­daság új létesítményeinek épí­tése. A közeljövőben veszik át az építő vállalattól a tíz vago­nos górét, az 52 férőhelyes nö­­vendékmarha-istállót és egy tíz vagonos magtárt. Müller Ferencné December 1-én kezdik meg a tervkészítést Megkezdődtek a tervkészítés előkészületei. E hónap 30-ig be­fejeződnek az erre vonatkozó oktatások. December 1-én pe­dig termelőszövetkezeteink min­denütt megkezdik a tervkészí­tést. A közös gazdaságokban máris folynak bizonyos előkal­kulációk. Az őszi munkák meg­szervezésénél, a táblásításnál már tekintettel vannak a jövő évi elgondolásokra. semmiből teremtettünk meg mindent. Lantos András egyébként szél­­tében-hosszában dicséri a szö­vetkezeti életet. Most is, hogy a tízéves szövetkezeti tagságára fordul a szó, elmondja: — Azelőtt napszámos voltam. Az én életem tulajdonképpen tíz évvel ezelőtt kezdődött. Ez alatt hoztam rendbe a lakásom. Új bútorral rendeztem be, rá­diókat vettem. Amikor ugyanis az egyiket kicsinek találtam, vettem egy nagyobbat. Most már mindenünk megvan és házra gyűjtök. EGYÉBKÉNT, mint a fő­könyvelő elmondja az elmúlt években öt termelőszövetkezeti tag vett, vagy épített házat és legalább öt most szándékozik hasonlót tenni. Akik régebben léptek a közösbe, azok jobban gyarapodtak, de az új szövet­kezeti tagok is néhány éven belül, — ha jól gazdálkodik a közös — utolérik őket. K. S. brigádjának a vezetője. A brigád most egy ötven férőhelyes nö­­vendékmarha-istállót épít, már a tetőiét nádazzák az épület­nek. Az egyik cigaretta-szünet­ben beszélgetek a brigádveze­tővel: — Most már sürgősen be akarjuk fejezni az építke­zést, mert nem szeretjük, hogy az állatok szanaszét vannak. Már előbb elvégeztük volna, ha időben kapunk anyagot. A MINTEGY 10 méterrel ar­rébb levő szintén ötven férő­helyes nóvendékmarha-istálló vázára mutat. — Azt is szeret­nénk mielőbb befejezni — ma­gyarázza. — Az utóbbi évek­ben sokat fejlődött szövetkeze­tünk. Én már tíz év óta tagja vagyok. Néhány agrárproletár társammal alapítottam a közös gazdaságot. Bizony nem volt könnyű dolgunk, jóformán a cukorrépát, a következő hónap­ban leadnak 139 hízottsertést és 17 darab hízottmarhát. s-t JÖVÖRE nagyobbítjuk az állatállományt — magyarázza — 300 hízót adunk át az állam­nak, növeljük a baromfifar­munkat is. Az idén 700 darab rántani való csirkét adtunk el eddig, még ugyanannyit szán­dékozunk átadni a felvásárló­nak, jövőre 5000 rántani való csirkét, 1000 libát és 700 puly­kát akarunk adni a közfogyasz­­tásnaak. Nem nagy szövetkezet a Bú­zakalász, 1200 hold földje és 130 tagja van, de a tagság szor­galmas, igyekvő és főleg jó a hangulat, megtalálják számí­tásukat a közösben. ■ Ennek bizonyítására hadd idézzük Lantos András vélemé­nyét. Ö a szövetkezet építő — BEFEJEZTÜK a kenyér­­gabona vetését — ezzel fogad B gátéri Búzakalász Termelő­szövetkezet főkönyvelője Gyön­gyi Mária. Valóban ha az ember a Búza- Ikalász Termelőszövetkezet táb­láit járja nem talál lábon kuko­ricaszárat és szépen bokrosodik ■z őszi árpa, valamint a rozs, a korábban vetett búza első levélkéi is nyújtogatják már a nyakukat A termelőszövetkezet 40 hóid rozsot és 260 hold őszi búzát vetett A központ körze­tében már csak egy traktort látni, amely az őszi mélyszán­tást végzi. — Még van kint cukorré­pánk, valamint takarmányré­pánk, most azt szedik a tagok, meg a dohányt fűzik — foly­tatja a tájékoztatót a főköny­velő. Hozzáteszi még, hogy sietnek a munkákkal, nemcsak az idő miatt, de azért is, hogy az áru­­termelési tervüket mielőbb tel­­iasítsék. Átadják a dohányt, a

Next

/
Thumbnails
Contents