Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-11 / 266. szám

1960. november 11, péntek S. oldal 4.000 qettnda kan&n?a Uj munkacsarnok cpül9 kétszeresére nő a termelés az Izsáki SREÍ—üzemben Az őszi nap fénye merede­ken ontja sugarait a deleiéről, de a nagy műhelyből még va­kítóbb fények villódzanak. He­gesztők vették birtokba az Izsá­ki ládagyárat. A munka meg­változott, de eredménye válto­zatlanul a mezőgazdaságot se­gíti. A Kiskunhalasi Vastömeg­­cikkipari Vállalat rendezte itt be SRK-üzemét, hogy minél több épülethez biztosítsák a érága importfa helyett a vas­vázas tetőszerkezetet. A jelenlegi profil alig pár hónapos múltra tekint vissza, a termelés mennyisége azonban naponként, állandóan növekszik. Ami ma több volt, az holnap már kevés. Holnapután pedig még többet kérnek a termelő­­szövetkezetek, s az igénylők kö­zött vannak a vállalatok és a kislakásépítők is. Mit ígér nékik az izsáki SRK- üzem? Háromfajta méretben négyezer gerenda készül itt ha­vonta. Másszóval: A harmadik negyedben 160 tonna, a negye­dik negyedben már 360 tonna SRK. az előirányzat. 1961 első negyedében pedig 500 tonna súlyú árut várnak az üzemtől. Ilyen termeléshez már szűk az üzem „cipője”. Ezen segítenek az építők. Vakít a fény, hull a szikraeső. Apró Imre és Halász Ferenc teljesítménye 110 százalék. A brigád munkája nyomán már alakul az üzem jövendő képe. Az első lépcsőben egy modern, négy munkasoros he­gesztőcsarnok épül. A 360 ezer forint értékű létesítményt még az idén követi egy másik csar­nok építése is, hogy jövőre ele­gendő munkateret biztosítsa­nak a hegesztőknek. Az építésszel egy időben más segítséget is kap az üzem. Nem­sokára nyugalomba helyezik a Hoffer-traktort. Biztonságosabb lesz az acélhuzal előkészítése. A tekercsacélokat traktoros nyújtás helyett, zárt helyen, villanymeghajtású pádon húz­zák majd egyenesre. Veszprém­ből pedig hír érkezett, hogy a jövőben már nem kell Kecske­métre utazni, helyben is elvé­gezhetik az SRK-elemek szi­lárdsági vizsgálatát. Rövidesen egy törőtoronnyal kombinált próbapadot adnak fel a ré­szükre. Sándor — Pásztor Cpül » négy munkasoros új hegesztőcsarnok. Fácán helyett vaddisznó került terítékre a félegyházi vadásztársaság vadászatán Az elmúlt vasárnap a fél­­egyházi vadászok egy csoportja a Majsai út baloldalán, a Kő­­ivágó-ér táján, ahová fácánozni mentek, a vetésben egy jókora vadkant pillantottak meg, amely jólesően fogyasztotta a Szépen kelt vetést. Miután a fácán-lövésre ké­szült vadászok puskái apró sö­­véfere voltak töltve, méllyel a ha­talmas állatban nem sok kárt tudtak volna tenni, nagysietve motorral a városba üzentek, ® honnan egyik vadásztársuk, Ezabó István százados, gyöngy­golyóra tölthető fegyverrel és megfelelő lőszerrel jött segítsé­gükre. Addig az állatot a vadá­szok nagy körben körülfogták, hogy el ne tűnhessen szemük elől. A megfelelő fegyverrel rendelkező Szabó István azután két lövéssel elejtette a vadkant. Másnap nagy örömmel osztoz­kodtak a zsákmányon, minden­kinek jutott hús a kb. másfél mázsás vadkanból. Miután Félegyházán ember­emlékezet óta nem lőttek vad­kant, az eset a vadászok köré­ben érthető szenzációt keltett. Az elejtett vadkan minden va­lószínűség szerint a közeli er­dőségekből tévedhetett terüle­tükre, s a tavaly Jászszentlász­­!ón elejtett párjával együtt sok kárt tett a kukoricásokban. Most a véletlen folytán teríték­­ke került. 1 Gratulálunk a szerencsés va­dászoknak a vasárnapi sikerhez lés ahhoz is, hogy a társaság he­lyes és ésszerű vadgazdálko­dásával, értesülésünk szerint az idén igen jó fácán- és nyúlállo­­mánnyal rendelkezik, amelyből a város lakosságának s a nép­gazdaságnak is haszna lesz. B. L. OVüxendAkknnyo-frunij. A Kecskeméti Állami Zeneis­kola növendékhangversenyére megteltek az Üttörőház szék­sorai. A szülőkön kívül több ismert zenekedvelőt is láttunk a közönség soraiban. Elhozta őket a kíváncsiság: mit várha­tunk a kecskeméti zenész-után­pótlástól. Megelégedéssel távoz­hattak, mert a hallottak az is­kolában folyó oktatás jó szín­vonaláról elterjedt híreket iga­zolták. Itt említjük meg, hogy az in­tézet növendékei gyakran szere­pelnek az üzemek, termelőszö­vetkezetek, szervezetek által rendezett műsorokon. A nagyon tehetséges Altrichter Teréz pél­dául fellép a reprezentatív kecskeméti Katona-emlékes­ten is. Zongorán Mészáros Klára tanárnő kíséri. A jelek szerint ebben a tan­évben is sokat hallunk a Kecs­keméti Állami Zeneiskoláról. Mikor alakul meg a pártszervezet a tassi Rákóczi Tsz-ben? A termelőszövetkezeti moz­galom több mint egy évtizedes tapasztalata azt igazolja, hogy a közös gazdaságok megerősí­téséhez a nagyüzemi feltételek — gazdasági épületek, jószág­állomány, vetésforgó stb. — ki­alakításához, az emberek átne­­veléséhez, a munkafegyelem megteremtéséhez igen nagy erő­feszítésre, azonkívül bizonyos időre van szükség. Nyilvánvaló önámítás lenne egy új termelő­­szövetkezettől ugyanolyan, vagy még nagyobb eredményeket várni már az első évben, mint egy régebbi, jól megalapozott közös gazdaságtól. Éppen ezért távol áll tőlünk az a szándék, hogy a régi szövetkezetek mun­kafegyelmével, szervezettségé­vel hasonlítsunk össze valami­lyen új termelőszövetkezetet. Azt azonban senki sem kíván­hatja tőlünk — éppen a közös gazdaság segítése érdekében, hogy egyik-másik gyengén mű­ködő szövetkezet mulasztásait szó nélkül hagyjuk. Ilyen hibá­kat észleltünk megyénk egyik legnagyobb szövetkezetében, a tassi Rákóczi Tsz-ben, ahol 581 család 3500 hold földön gazdál­kodik. Helytelen nézetek — káros követelményei A szövetkezet nehézségeinek fő oka megállapításaink szerint az, hogy a tsz-ben mind a mai napig nem alakult meg a párt­­szervezet és a közös gazdaság vezetői pártalapszervezet nél­kül nem tudtak feladataikkal eredményesen megbirkózni. Különösen a növényápolási munkák idején mutatkozott meg a pártszervezet hiánya. Az 581 családból — különböző okokra hivatkozva — alig 250- en vettek részt a közös mun­kákban. Szembetűnő az asszonyok ott­honmaradása. Egész évben alig két-három asszony és leány dolgozott a közösben, pedig egyéni gazda korukban szinte kivétel nélkül ott serénykedtek a határban. A nők távolmara­dását olyan helytelen nézet táplálta, hogy „a férjnek kell az asszonyt eltartani.” Sajnos ez­zel a káros agitációval szem­ben nem léptek fel elég haté­konyan. Nemcsak az asszonyok, ha­nem sokan a férfiak közül sem mutattak példát a közösben. Négyszázhetven hold kukorica­vetésükből 270-et harmadában adtak oda az egyénieknek, 92 hol­dat viszont maguk kapáltak ÖREQ CIQANY A SZOBOR ALATT Sűrű, 'ködteli szellő árad a Duna felől. Egyre jön, lassan rá­terpeszkedik a város­ra. Leszáll az alko­nyat is. A neonfény­ben úszó korzón csen­des zsongásba ring a bajai aranyifjúság. ölnyi magas már­ványtalpazatáról áb­rándos tekintettel szemléli a várost a költő. Az ő városát, az ő népét. Valaha ő is ezt az utcát rótta ott lenn és tizenhét­éves szerelmes lelke előtt „túlvilági menny gyanánt” a szép Ma­liidnak arca lebegett. Vagy a búzavirágsze­mű tubarózsásarcú Ni­­nácskával lejtett föl­­aló, kinek fájó emléke annyi évekig ott ki­sértett ábrándos lel­kében, ki a lantot adta a kezébe: — A kis Ninácska, a kis őz, Első szerelmem ő vala: Költővé — vagy mi is vagyok? — Ügy lettem én ő általa. — énekelte ró­la. A mozi felöl egy öreg cigány csoszog a szobor alá. Mélyen szántó gondredői ta­núsítják, hogy nem sok útja van már a végállomás felé. Jobb kezében a vonója, bal hónaljában ütött-ko­­pott hegedűje szorong. Leül a lépcsőaljra. Időnként fel-felpislog az ércszoborra, aztán hosszan elméláz. Lelke hajdan játszott nótá­kat idéz. Hajh! De szépen is húzta azokat valamikor.’... Hogy cifrázta, hogy kesereg­te! ... Felejti most, hogy ruhája oly kopott és olyan foltos! Hogy repedt a hegedűje, hogy vonója tépett, foszlott, azt is, hogy már évek óta csak részegnek kell tőle nóta..M Feláll most, majd akaratlan fölteszi a szárazfáját, aztán húz­za amúgy szívből — a költő kedves nótá­ját. Húzza! Vén lelké­ben most — óh, mi­lyen csoda! — ifjú évek tüze tombol! Ne­ki húzza, a költőnek! Értse meg ő! Húzza, ahogy csak bírja: — Sírjon, ríjon a hegedű, Bánatom sírja... — Páran hallják a vén cigányt, aztán többen, egyre többen gyűlnek köré kíváncsian. Ö csak húzza! Mit bánja most, mit beszélnek, dicsérik-e, vagy neve­tik az emberek!? De a hamu alól föl­csapó láng gyorsan al­szik. Az ő lángja is immár száradt bélü pilács fénye. Lecsúszik a hegedűje, a vonót is alig bírja. Ismét megtört, fáradt öreg lesz belőle. Am a tűz. mit fel­gyújtott, a tömegben tovább izzik, egyre terjed. — Húzzad tovább! Húzzad! — hallszik. S hull a pénz a lába elé: apróbb, nagyobb... mennyi... mennyi...! ö csak nézi fönn a költőt. Hitvány pénz most nem érdekli!!! Neki húzta! Senki másnak! becsületből, tisztességből. Nem le­het azt megfizetni! Körülnéz réveteg szemmel. Aztán elin­dul. Nem is tudja, ho­vá, merre. Olyan fá­radt, olyan éhes! Ki csodálná? ö messze járt. Tóth Kál­mánt idézte lelke. Amikor az alkonyai­ban lassan elvész köd­alakja, az ércszobor, — úgy tűnik — elmo­­soly’g egy pillanatra. Baja, 1960. november Bárdos Ferenc meg egyszer, a többi 138 holdat pedig egyszer sem. Tervük szerint ebben az év­ben 1000 darab hízót kellett volna eladniok, most azonban már látható, hogy egyetlen da­rabot sem tudnak átadni az Ál­latforgalmi Vállalatnak, mert a közösben nem hizlaltak. Még több hiányosságot említhet­nénk, amelyek végső soron od% vezettek, hogy a szövetkezet árutermelési és értékesítési ter­vét az idén nem tudja teljesí­teni. Kezdenek magukra találni Igazságtalanul járnánk el azonban, ha a szövetkezet mű­ködésében csupán a fogyatékos­ságokat vennénk észre. A való­ság az, hogy számos mulasztás éllenére ez a közösség is ért el eredményeket. Az elmúlt na­pokban vásároltak például 200 darab hízónak valót, amit a jö­vő év elején értékesítenek majd. Gondosan készítették elő az őszi vetést is. Háromszáz hold őszi árpájuk már sorjára zöldell. Időben végezték el a rozs vetését és 600 mázsa jó­minőségű búzavetőmagot sze­reztek, amit hamarosan a föld­be tesznek. Az őszi vetések jó megszer­vezése azt mutatja, hogy a Rá­kóczi Tsz gazdái kezdenek ma­gukra találni. Nem kétséges azonban, ha a szövetkezetben hamarosan megalakulna a párt­­szervezet, ha a kommuniták céltudatos cselekvése forraszta­ná egységbe a közösséget, ak­kor a nehézségek leküzdése, a most megindult kibontakozás gyorsabb és határozottabb lenne. Jelenleg mindössze két kom­munista dolgozik a tsz-ben. Ah­hoz, hogy a pártszervezet létre­jöhessen, újabb párttagokat kellene felvenni. A Köponti Bizottság határo­zata lehetőséget ad arra, hogy az olyan tsz-ben, ahol kevés a párttag, tagjélöltség nélküli tagfelvétellel is elősegítsék a pártszervezet megalakulását. Hiba, hogy ezzel a lehetőséggel sem a járási pártbizottság, sem a községi pártvezetőség nem élt. iVe várjanak másra — cselekedjenek Olyan helyzet alakult ki a községben, hogy a helyi kom­munisták a járástól, a járásiak pedig a községiektől várták a pártszervezet megalakítását Ez az állapot természetesen nem tartható fenn sokáig. A megyei pártbizottság határoza­ta arra kötelezi a járási párt­­bizottságokat: magúik vegyék kézbe az új tsz-pártszervezetek megalakítását és segítsék elő, hogy a közös gazdaságokban mindenhol működjön pártszer­vezet. Nem kétséges, hogy meg­felelő körültekintő munkával a tassi Rákóczi Tsz-ben is meg lehet találni a módját á párt­­szervezet megalakításának. Első intézkedésként — ha jobbat nem találnak — el le­hetne fogadni Balogh Jánosné tanácselnök javaslatát, aki azt indítványozta, hogy néhány párttag — például az állatfel­­vásárlo,v akinek a felesége a tsz-ben dolgozik, azonkívül sa­játmaga — jelentkezzen át a tsz-be és úgy alakítsák meg a pártszervezetet. ' A tassi Rákóczi Tsz adottsá­gai igen jók, azonban az idén nem éltek ezzel a lehetőséggel, gazdálkodásuk színvonala alat­ta maradt a megyei átlagnak. 1 Meggyőződésünk, a szövetkezet j gazdái okultak az idei tapasz­talatokból. A hibák, nehézségek [leküzdéséhez pedig a pártszer­­! vezet megalakításával teremt- Ihetnek jó alannt. Nagy József t

Next

/
Thumbnails
Contents