Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-10 / 265. szám

1960. november 10, csütörtök A MAGVA CL SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS -XISkUN MEGYEI LAPJA A 3FAHL.tr JOIBTES AjESTTEjLTL&'jr^SikaSlRTr Megyeszerfe végrehajtották a közgyűlések határozatait A MESZÖV-igazgatóság vizsgálata A MÉSZÖV Igazgatósága a napokban értékelte az 1959. évi köz- és küldöttgyűléseken ho­zott határozatok végrehajtását. Ezt megelőzően 49 földműves­szövetkezetnél vizsgálták felül, hogy miként valósították meg a tagság határozatba foglalt ja­vaslatait, elképzeléseit. E javas­latokkal főleg két feladatot tűz­tek a tagok a földművesszövet­kezetek vezetői elé: a termelő­szövetkezeti mozgalom megszi­lárdítását, segítését a szövetke­zetpolitikai munka helyes al­kalmazásával; valamint a falu­si kereskedelem színvonalának emelését, a célszerű hálózatfej­lesztési tervek valóraváltásával. „Csak“ megvalósult határosatokat találtak Általában jónak mondható a határozatok végrehajtása. A ka­locsai járás kilenc földműves­szövetkezetének tagsága pél­dául 28 közgyűlési határozatot hozott. Megszabták többek kö­zött Hajóson üvegporcelán-, Fajszon, Dunapatajon önkiszol­gáló vegyes-, háztartási-, s ön­kiválasztó cipőbolt létesítését; Miskén pedig egy új cukrászda nyitását. E határozatok nagy­­része már meg is valósult, csu­pán a negyedik negyedévre ter­vezett beruházások vannak fél­ben. Jelentős a földművesszövet­kezeteknek a termelőszövetke­zetek számára nyújtott segít­sége is. A tsz-szilárdítás mun­kájában nemcsak személyi, de anyagi támogatást is nyújtottak a szakemberek, illetve az egyes földművesszövetkezetek. A bajai járásban szintén i,csak” végrehajtott határozato­kat találtunk. Mélykúton a földművesszövetkezeti tagság kérésére irodahelyiséget és be­rendezést biztosítottak a Béke és az Üj Élet Tsz részére. Ta­taházán azt javasolta a tagság, hogy szüntessék meg az egyik, veszteségesen működő boltot és adják el a tehergépkocsit, ami szintén hátrányosan befolyásol­ta a költséggazdálkodást, mert a teherautót nem tudták kellő­en kihasználni. A határozatokat végrehajtották és ez máris meglátszik a szövetkezet ered­ményein. Ugyancsak tényként beszél­hetünk a hálózatfejlesztési ha­tározatok megvalósításáról is. Nagybaracskán cukrászdát, ön­kiválasztó cipőkonfekció-boltot, Csátalján egy, Bácsalmáson pe­dig három önkiválasztó vegyes élelmiszerboltot. Kunbaján és Madarason cukrászdát nyitot­tak a tagság kérésére. A hátralék: egy cégtábla és egy bolthelyiség Lelkiismeretesen végzik a határozatok végrehajtását a du­­navecsei járásban is. Dunave­­csén a Virágzó Tsz-ben hoztak létre egy vegyes-boltot és se­gédkeztek a tsz építkezéseinél is a földművesszövetkezet dol­gozói. Hartán új háztartási bol­tot, Kunszentmiklóson önkivá­­tasztó ruházati és háztartási boltot nyitottak, Kunpeszéren szikvízüzemet létesítettek és a tanyai boltokat korszerűsítet­ték. Solton hűtőszekrényt vásá­roltak és felújították a duna­­tetétleni üzletházat. Szabad­­szálláson konfekció-, háztartási- és vegyiboltot, Szalkszentmár­­tomon háztartási-boltot hoztak létre; Tasson pedig a 2. számú italboltot halászcsárdává alakí­tották át a közgyűlési határo­zat alapján. Emellett már ter­mészetessé vált, hogy mindegyik földművesszövetkezet segíti a termelőszövetkezetek könyvvi­teli és pénzügyi munkáját. örvendetes tény, hogy szinte kutatni kell egy-egy végre nem hajtott határozat után megyénk földművesszövetkezeteinél. Még így is csupán olyan kisebb hiá­nyosságra bukkanunk, mint Sü­­kösdön, ahol a határozat elle­nére sem cserélték ki a cégtáb­lát, bár régebben megrendelték már. Bácsbokodon pedig helyi­ségprobléma akadályozza egy önkiválasztó cipőbolt létesíté­sét. A községi tanács és a föld­művesszövetkezet között bizto­san van olyan jó kapcsolat, hogy egy kis utánjárással már ez is megoldódott volna. Ilyen „papírmunka“ nem lenne káros Hiányosságként kell megemlí­teni, hogy a legtöbb helyen nem értesítik a közgyűlési ha­tározatot kezdeményező föld­művesszövetkezeti tagokat a határozat végrehajtásáról, — holott azt az alapszabály elő­írja. Nem kell sajnálni a fá­radságot és az ilyen értelmű „papírmunkát”, — hiszen az újabb javaslatokban gyümöl­csözik majd, amelyeket a hatá­rozataik meghallgatását és meg­valósítását tapasztaló földmű­vesszövetkezeti tagok az elkö­vetkező időben is megtesznek. Mindezzel a földművesszövet­kezeti kereskedelem kibontako­zását, a tagság legszélesebb körei ötleteinek valóraváltását, a szövetkezeti demokráciát se­gítjük elő. Tóth Gábor A legnehezebb időben és leg­veszélyesebb körülmények kö­zött, az 1920-as évek elején le-^oooooooooooooooooooooooooooooooeo Nem mennek a szomszédba kosárért a császártöltési Kossuth Tsz tagjai. A termelőszövetkezet idős tagjáról, Csontos Lajos bácsiról éppen akkor készült felvéte­tünk, amikor a 80. kosarat fonta az idén. Nyáron dinnyeőrzés közben űzte el ezzel a munkával unalmát, most a kellemes, késő­őszi napfényt élvezi, míg munkaegységre fonja a kosarat. Hogy mennyit kötött nyolc év alatt, amióta tag? — arra már nem emlékszik, de mint mondja, győzi a munkát, s ha kellene, még egy másik tsz-t is el tudná látni kosárral. JOOOOOOOOOOOOÍKXKKXH fQQ'ü'Z&R«1 ^ 3 Löwv Sándor (1906-1829) o • Ezzel „kerek" a kiskunhalasi vásárcsarnok — TCatizáz. kvémts eq.ij. délelőtt — — EGV KRÉMEST ADJON, kedves... lehet kettőt is — ren­del a kiszolgáló ablaknál egy kék-köpenyes, gömbölyű néni. — Nekem is abból kettőt — kéri egy nagy, fekete szemű, tarkaszoicnyás, szép cigány-anya, aki karján tartja gyerekét. — Aggyon má’ olyan mákosat is, egyet — toldja még meg a ren­delést. Közben egy piros-pozs­gás, szőke ifjasszony így türel­metlenkedik: — Most már én vagyok a so­ron ... Vita azért nincs, pedig reg­geltől délig mindig sokan van­nak itt, a kiskunhalasi, modern vásárcsarnok presszója előtt. Éliás Antalnénak, a kis pavilon vezetőjének keze hihetetlen ügyességgel mozog, teljesíti a kívánságokat. Süteményt tálal a kis tányérra — amoda csoma­golva kérik — a következő pil­lanatban már a kávéfőzőgép sistereg ügyes keze nyomán. A szőke asszonyka félhajtja csá­szárkörtéjét, a nagymama meg — aki bizonyára unokájára gon­dolt — leszámolja a kettőnegy­venet a tíz deka cukorkáért. ÍGY MEGY EZ kora reggel­től délután kettőig, de különö­sen délig. E kis pavilon nélkül nem lenne »kerek« a kiskun­­halasi vásárcsarnok. — Hányán fordulnak meg itt naponta? — Öh, rengetegen. Még soha ANYAKÖNYV VEZETŐ: Fe­leségül óhajtja venni ezt a leányt? VŐLEGÉNY: Hajlandó va­gyok elvenni a most következő feltételek mellett... nem volt időnk megszámolni. Krémes, torta, túrós-bélés, fe­ketekávé és teasütemény — ezek a legkelendőbbek. Akad olyan nap, hogy 600 krémes is elfogy, meg húsz kiló teasüte­mény. (S a fogyasztók jobbára olyanok, akiken közvetlenül mú­lik: teljesíti-e községük a tojás­felvásárlási tervét, hogy még több krémesre fussa az állami cukrászatnak!) Nagyon kedvelt a rumos tea és a tejeskávé, s volt olyan nap, hogy feketéből száz adag elfogyott. A KIS PRESSZÓ forgalma havonta átlagosan 34 ezer fo­rint. Ez különösen azért jelen­tős, mert vele szemben áll — legalábbis külsejére — ikertest­vére: az italbolt-büfé, melynek vendégei közül többen elpártol­tak a szeszes italtól, »felcsap­tak« édességpártinak és »feke­tézőnek«. Igaz, sokan közülük gondosan vigyáznak az átme­netre, rummal isszák a feketét, de már ez is eredmény. Mert holnapra tán a rumot is elhagy­ják, s beérik a kávé üdítő, fris­sítő hatásával, a sütemények jó ízével, tápláló értékével. folyt illegális küzdelmek idején vállalt egész ifjan nehéz szere­pet a párt életében. 1925-ben már Budapesten, a Kommunis­ta Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének szervezője és titkára volt, majd rövid ideig a már legális „Magyarországi Szocialista Munkáspárt” (Vági Istvánék) ifjúmunkás alosztá­lyának vezetője. A párt betil­tása után újra illegalitásban fejtett ki nagy szervező mun­kát. Több társával együtt le­tartóztatták és amikor 1929-ben a váci fegyházban éhségsztráj­kot szervezett, a fogházban megölték. Kecskeméten az V. kér., volt Búzaszentelő utca viseli nevét, dr. B. Gy. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság; Felelős szerkesztő: Weither Dániel, Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám* Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 31-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 fZiadóhivatal: t. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. J-f Pfíkpmw — Tp!.* *V7-4Q Kétmillió ötszázezer palack almaié Ezekben a napokban a Kecskeméti Konzervgyárban naponta 3—4 vagon almából készítenek sűrítményt, amelyet majd a tavasz folyamán hígítanak fel és palackoznak, hogy mint hű­sítő italt bocsássák forgalomba. Idén az almalevet új módszerekkel készítik — a nemrégen kikísérletezett derítőanyag használatával és a sűrítési idő csök­kentésével —, amelyekkel elérték, hogy az almaié kellemes, világossárga színű marad és ezentúl nem érződik az eddigi gyártmányok égett karamell íze. A tisztazamatú almaléből 2 millió 500 ezer palack kerül a tavasz folyamán az üzletekbe. Tanmese a esőrenedésről Halló, itt a kecskeméti stúdió! Vízállásjelen­tés következik. A Rákóczi út 3-as számú ház pincéjében a víz újabb tíz centimétert emel­kedett. Jelenleg alig 120 centi­méterre van a járdaszint alatt. Ez magasabb a sok évszázados átlagnál. A víz eredete egyéb­ként ismeretlen. A ház lakói szerint — akik az alattomosan szivárgó és emelkedő vizet fel­fedezték — egyszerű csőrepe­­'désről van szó, KIK körökben (Ingatlankezelő Vállalat) viszorft az ótestamentumi hét csapásnál súlyosabb talajvízfeltörésre es­küsznek ... Körülbelül ilyen jelentést adott volna egy kecskeméti rádióállomás az elmúlt hetek­ben a Rákóczi út 3. sz. ház pincéjéből. Szerencsére azóta — ádáz küzdelmekben eltelt he­tek után — elnyelte a vizet a kecskeméti csatornahálózat. “Történt ugyanis, hogy a ■ lakók és a KIK között késhegyig menő vita után a vállalat két vízvezetékszerelője közül az egyik megjött szabad­ságról, a másik pedig felgyó­gyult betegségéből és megtalál­ták a víz forrását. Egy régi csőből — amit egy nem túlsá­gosan lelkiismeretes szerelő összekalapált, de elfelejtett be­forrasztani — bőségesen bugyo­­gott a HjO vegyjelű, ivásra is alkalmas folyadék. Ekkor de­rült fény arra is — amit a KIK adminisztráció sokáig hiá­bai kutatott —, hogy miért olyan magas az épület számlája a vízműveknél. Nos, hát azóta nincs is semmi baj, s az említett ház lakói és a KIK is boldogan élnek, ha... stb., stb. Ámde jó lenne, ha ezt a tanmesét megszívlelnék. — Ügy hallottuk, hogy a városi tanács pénzügyi állandó bizott­sága most tanulmányozza a la­kosság ellátásának helyzetét és javasolni akarja a végrehajtó bizottságnak egy szolgáltató (vízvezeték, villanyszerelő, üve­gező, stb.) vállalat alakítását. Vegyék majd fontolóra az aláb­bi javaslatot is. IS össön együttműködési szerződést a városi ta­nács v. b. két közkedvelt válla­lata: az Ingatlankezelő és a Vízmű Vállalat. Az ingatlanke­­zelősök ugyanis, amikor a cső­repedés miatt sürgették őket, arra hivatkoztak, hogy nincs elég szerelőjük, ugyanakkor a Vízműveknél elmondták, ilyen szakemberből sok is van náluk. Bízza a KIK az összes, vízszol­gáltatással kapcsolatos szerelési munkát a Vízmű Vállalatra. Akkor nem fordulhat majd elő, hogy ha csőrepedés keletkezik — például egy harmadik eme­leti lakás fürdőszobájában. — akkor egészen addig ömlik a víz, míg a szerelő vissza nem jön kéthetes szabadságáról. — no —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents