Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-10 / 265. szám

3. oldal 1960. november 10, csütörtök g"-1■ 111 —— Rövidítsük le a zöldség és gyümölcs útját a termelőtől a fogyasztóig A népi ellenőrző bizottságok vizsgálatából Helyesen látják Dávodon A fsz-tag családjának is érdeke Megyénk népi ellenőrző bi­zottságai a közelmúltban vizs­gálatot tartottak a termelőszö­vetkezetek által szerződéses ter­meltetés keretében termelt zöld­ség-, és értékesítési szerződéssel lekötött egyes gyümölcsfélék felvásárlásáról. A vizsgálatról készült összefoglaló jelentés több olyan fontos megállapítást tartalmaz, amely kiegészíti a Petőfi Népében eddig megjelent hasonló tárgyú cikkeink egyes kitételeit, s túl is mutat azokon. Ezért az alábbiakban ismertet­jük a vizsgálat főbb észrevéte­leit. Felületi, de lényegre mutató gondok A 32 tsz-ben és a megyei MÉK-nél tartott vizsgálatról szóló jelentés több, felületi, de a lényegre mutató jelenség le­írásával kezdődik. Megemlíti, hogy a MÉK némely esetben már nem tudta biztosítani a le­kötött áru átvételét Egy-egy tsz pénzügyi zavarai tisztázására pedig — különösen primőr-idő­szakokban — inkább értékesíti szabadpiacon áruját, mintsem a MÉK-nek átadva a bankban le­vő egyszámlájára érkező pénz­összeget »-sorbanállás-x-ra, az állam iránti kötelezettségeire fordítaná. Van olyan gond is, hogy az árut nem mindegyik átvevő mi­nősíti azonos osztályúnak, a tsz­­ek pedig nem biztosítanak né­ha — munkaszervezési gondjaik miatt — elég munkaerőt a gyors és pontos szedésre. Baj van némelykor az áru előre való bejelentésével, s ilyen eset­ben a MÉK — diszpozíció hiá­nya miatt — nem tudja hova szállíttatni az árut s így azt nem is veszi át. Ugyancsak gondot jelent az, hogy a tsz-ek nem minden eset­ben jelentik be a MÉK-nek az elemi-csapás miatt a termelés meghiúsulását, s ilyenkor a MÉK — teljesen jogosan — nagyösszegű kötbérigényeket támaszt a tsz-ekkel szemben. Az időszerű limit-, felvásárlási határárak gyors közlése is aka­dályokba ütközik. Előfordul, hogy mire a tsz posta útján ér­tesül a felvásárlási árról, ak­korra az már meg is változik, s ilyenkor a tsz-ek becsapva ér­zik magúkat. Sok tsz nem fordít gondot a göngyölegek raktározására, nyil­vántartására, a MÉK pedig a jelenleg érvényben levő rendel­kezések szerint az egész idény­re egy összegben kéri a szövet­kezetektől a göngyölegek ellen­értékeként a fedezetigazolást, így ésett meg, hogy pédául a solti Szikra Tsz-nek egy összeg­ben 3.5 millió forint (!!!) fede­zetigazolást kellett volna adnia a MÉK-nek, amit a tsz nem tu­dott vállalni, s csak az egyes időszakokban szükséges göngyö­legmennyiség fedezetét biztosí­totta. így drágul a zö’dség — utazás közben ' Nem ismerik a tsz-ek a kis­kereskedelemmel való közvet­len szerződéskötések lehetősé­gét — egy-egy város, vagy a sa­ját falu ellátására a földműves­­szövetkezetek esetében —. és ezért — meg az alábbi főbb okok miatt is — inkább saját teherautóikkal Budapestre, vagy más nagyobb iparvidékeikre szállítják áruikat. Mindennél lényegesebb azon­ban a városok zöldséggel és friss gyümölccsel való ellátása tekintetében a népi ellenőrök jelentésének a felvásárlási szer­vezetről szóló része. Megállapít­ja a jelentés, hogy a közbeeső szervek bekapcsolása a termelő és fogyasztó kö^é indokolatla­nul megdrágítja az árut. Ezt mutatja a következő számvetés is. A MÉK-et felvásárlási tevé­kenysége miatti költsége fede­zésére a felvásárlási árnak mintegy 25 százalékát kitevő felvásárlási árrés illeti meg. Mi­vel a MÉK nem közvetlenül adja át a városi fogyasztóknak az árut, hanem a nagykereske­delmi vállalatok budapesti és más városokbeli telephelyeire szállít, így az elosztó nagyke­reskedelmi tevékenységre is kell számítani 15 százalék árrést. Ehhez pedig még hozzájön a kö­rülbelül 15 százalékos kiskeres­kedelmi árrés is, s így — míg az áru a termelőtől a fogyasz­tóig jut — mintegy 60 százalé­kos árrés rakódik az árukra. Ez a MÉK által kínálható felvásár­lási árak alacsony voltát ered­ményezi. A fogyasztói és felvásárlási árak közötti különbség tehát arra ösztönzi a termelőszövet­kezeteket, hogy zöldség termel­­vényeiket közvetlenül a fogyasz­tóknak adják el, illetve Buda­pestre szállítva, egyenesen a kiskereskedelemnek. így a fu­varköltségek leszámítása után jelentős többletbevételhez jut­nak még abban az esetben is, ha a MÉK számára kötbért kell fizetniük. A tsz szállításon, a MEK diszponáljon! A MÉK szervezeti kialakítása megfelelő. Telephelyei alkalma­sak a tsz-ek áruinak átvételé­re, de az áru útjának lerövidí­tésére tett MÉK-erőfeszítések — bár tiszteletreméltónk — nem kielégítőek. Ennek oka nem a MÉK, hanem a forgalmazás je­lenlegi szervezete, meg a tsz-ek áruszállítási, csomagolási felké­születlensége. A tsz-eknek — mint a MÉK tagszövetkezeteinek — közvetlenül szállítási tevé­kenysége elenyésző. A MÉK-kel rendszeres kapcsolatban levő ’ tsz-ek közül kísérleteztek az árunak a közvetlen-értékesítő kereskedelemhez való juttatásá­val, de ez nem járt megfelelő eredménnyel, mert az áru át­adás- és minősítés-kockázatát a tsz-ek — az ellenértékűi jelent­kező kétszázalékos diszpozíciós jutalékért — nem vállalják. Mindezt helyesnek tartaná a népi ellenőrzési bizottság, ha a MÉK megszűnne önérdekű fel­vásárló és értékesítő szerv len­ni és helyette a tsz-ek érdek­­védelmi, áruértékesítési szervei­vé alakulna át. Ebben az eset­ben a tsz-eket kötelezni kelle­ne áruiknak a MÉK-en keresz­tül történő értékesítésére, a MÉK pedig biztosítaná a ter­melőszövetkezetek és a felhasz­náló szerv között közvetlen kapcsolatot. Ebben az esetben a MÉK diszpozíciós szervvé válna, így tevékenységéért is árrés he­lyett diszpozíciós jutalékot kap­na. A városokat zöldséggel, gyü­mölccsel ellátó szövetkezeti vál­lalatok történetében a rosszem­lékű MEZÖKER-től a MÉK-ig Töpörödött anyóka kopogta­tott segítségért minap a Kecs­keméti Városi Tanács v. b. igazgatási osztályán. Panasza igen-igen keserű. Százszor és százszor meghányta-vetette: el­jöjjön-e ide, míg végül is nehéz szívvel, de elindult. A szükség indította útnak idős, fáradt lá­bait. A 80 éves Buczkó néni és 91 éves életepárja küzdelmes éle­tük minden vagyonkáját: egy hold és 838 négyszögöl földet Jenő fiuknak adták haszonbér­be. „Szűkös igényeikre futja majd abból a kis pénzből, ami­vel segíthet bennünket” — gon­dolták. De a fiú hálátlan, elég­sok minden történt. Finomult a szervezet, javult a kereskedel­mi munka, tapasztalatot szerez­tek annak alkalmazottai. E mó­dosítások — amelyek bizonyára megtörténnek majd egy eljö­vendő, országosan érvényes ren­delkezés meghozatalával — bi­zonyára egyaránt fogják szolgál­ni a termelők s a vásárlók ér­dekeit. Do'gozik az építőbrigád A gátéri Búzakalász Termelő­­szövetkezetben a közös gazda­ság építőbrigádja jelenleg egy 50 férőhelyes növendókmarha­­istállót épít. Már a tetőt nádaz­­zák Lantos András vezetésével a brigád tagjai. A jelenleg szét­szórtan levő növendékállatok így rövidesen közös fedél alá kerülnek. Nem eszi meg a kutya a telet — tartja a közmondás. Éppen ezért — ha régen kedvezett is ennyire a november eleje — nem árt az előrelátás. Jó, ha A Bács-Kiskun megyei Ru­házati Kiskereskedelmi Vállalat ebben az évben már 540 ezer forintot költött Kecskeméten szakosított boltok létesítésére. Ebből az összegből 280 ezerért az Arany János utcai önkivá­lasztó Pajtás kisáruház, 260 ezer forintért pedig az ugyancsak telenre vizsgázott szülői megbe­csülésből. Ebben az évben még egy garast sem juttatott elag­gott szüleinek! A keserű panaszt hallgatva eszembe jutottak azok az időn, elégedett emberek, akikkel a megye termelőszövetkezeteiben találkoztam. Havonta pontosan megkapják kis nyugdíjukat. Elégedettek, mert földdarabká­jukat olyan nagy családra bíz­ták, ameVy soha nem lesz há­látlan, amely mindenkor meg­becsüli, gondoskodással veszi körül a becsületes munkában megőszült embereket... (—ír—J (Községi tudósítónktól.) Az őszi mezőgazdasági mun­kák állásáról tárgyaltak Dávod község legutóbbi tanácsülésén. A beszámolóban Molnár János, vb-elnökhelyettcs ismertette, hogy a munka üteme nem ki­elégítő. Alábbhagyott az a lel­kesedés, amellyel az aratási, cséplési feladatokat végezték a termelőszövetkezetek tagjai. Még mindig mintegy 1500 hold termény vár betakarításra és több mint 500 holdon kell föld­be tenni a vetőmagot. A közelmúlt napokban javu­lás mutatkozik a közös munká­ban, de a családtagokat még mindig nem vonják be kellő számban. S ez sürgősen orvos­­landó, hiszen a termelőszövet­kezeti tagok egész családjának elsőrendű érdeke, hogy a jövő évi kenyér mielőbb a földben legyen! Beszámolója további részében biztosított a meleg szoba; ha a pincében, kamrában ott áll a téli tüzelő. Az egy hónappal ezelőtt je­lentkező tüzelő-gondok után önikiválasztó rendszerű bőrönd- és bőrdíszmű, valamint a női készruha-üzletek készültek el. A Rákóczi úti női készruha­­boltot november 4-én, pénteken délelőtt adták át a forgalom­nak. Árukészlete 1 millió 200 ezer forintot tesz ki. s ez két­szer annyi, mint az összevont két üzleté — a Pajtás áruházé, valamint a börönd- és bőrdísz­mű bolté. Említést érdemel, hogy az új női készruha-üzlet készletének 30 százaléka finom konfekció áru és a választék is igen bőséges. Az üzlet fűtéséről úgyneve­zett Kalorifel kályha gondosko­dik, amelyb*' ^‘-ővezetéken ke­resztül áramlik a meleg az üz­lethelyiségbe. Ezáltal egyenle­tes, 24 C fokos a hőmérséklet. Igen helyesen oldották meg a világítást is: a boltban neoncsö­vek árasztják a fényt. Itt em­lítjük még meg, hogy a női készruha-bolt rövidesen „Ele­­gáncia” feliratot kap majd. Népszerűségére és látogatott­ságára jellemző, hogy félórával a megnyitás után már 10 ezer forintot forgalmazott. a termelőszövetkezetek gépellá­tottságának helyzetét ismertette a végrehajtó bizottság elnökhe­lyettese. Megállapította, hogy a csátalajai gépállomás segíti a dávodi tsz-eket. Külön dicsére­tet érdemel Vígh András bri­gádvezető és brigádja, mert éjjel-nappal dolgoznak és mun­kájuk jó minőségű. Az őszi mezőgazdasági mun­kán kívül a termelőszövetkeze­tek építkezéseivel és azok téli­­esítésével, — valamint a téli takarmány-ellátottság helyzeté­vel is foglalkozott a beszámoló. Végül a tanácsülés határozatot hozott arra, hogy a tsz-család­­tagok munkára való bevonása érdekében személyes példával és felvilágosító szóval mindent elkövetnek, s javasolják a tsz­­ek vezetőségeinek, hogy az iga­zolatlanul mulasztó szövetkezeti tagokat munkaegység levonás­sal sújtsák a napokban újra kilátogat1 tunk a kecskeméti TtlZÉP telepre. Hogyan állunk ma? — erre voltunk kíváncsiak. Az első benyomás a telepen kedvező. Híre sincs a hetekkel ez­előtti sorbanállásnak. Ez két dolognak köszönhető. Egyrészt meggyorsult a szén­­szállítás üteme; mennyiségileg jóval több tűzrevaló érkezik. Míg október első felében mind­össze 45 vagon szenet, és 40 va­gon brikettet kapott a telep, a hónap második felében 60 va­gon szenet és 149 vagon (né­met- és magyar-) brikettet tu­dott a vásárlók rendelkezésére bocsátani. A sorbanállás megszünteté­sének másik fontos ténye­zője a megrendelő módszer bevezetése. A vásárló a telepen megren­delőlapot kap kitöltés céljából, amellyel aztán — a megrende­lések sorrendjében és a szén érkezésének ütemében — érte­sítik a tüzelő szállításának idő­pontjáról. Előrelépést jelent ez a mód­szer a korszerűbb, kulturáltabb kereskedelmi formához. A ta­nács segítségével valahol a város központjában léte­sítendő megrendelőirodával feltétlenül érdemes lesz ezt tovább fejleszteni. Nemcsak a telep és a szállítást végző autóközlekedési iroda jó munkaszervezését segítené elő egy ilyen iroda, hanem — ami legalább ilyen jelentős: — sok­sok fáradságot és gyakran ér­tékes munkaórákat takarítana meg vele a vásárló, aki jelen­leg a város legszélére kénytelen fáradni a tüzelőért. — Hány megrendelő fordul meg naponta a telepen? — ér­deklődünk Fábián Lajostól, a telep vezetőjétől. — Általában százan, száztí­zen válaszolta Fábián elvtárs. — Október második felében mintegy kétezer családot lát­tunk el tüzelővel. Az igényeknek — a meg­rendeléstől számított egy­két héten belül — eleget tudunk tenni. Munkánkban legfeljebb az okoz most gondot, hogy sok brikettet és kevés szenet kapunk. Most az utóbbit hiányolja a közön­ség, noha ez máskor mindig fordítva szokott lenni. — S milyenek a tüzelőellátás további kilátásai? — A szállítmányok naponta folyamatosan érkeznek, tehát a keresletet is folyamatosan ki­elégítjük főleg brikettel, mert előreláthatólag az elkövetke­zendő hetekben is kevesebb lesz a szén. X500000000000000000Í A rilágvolitika görbe tükre Uj boltot avatott Kecskemét A megnyitás után az első félórában tízezer foiintot forgalmazott az Elegancia női készruhabolt Szülői megbecsülésből elégtelen A megrendelő módszer bevezetése ófa híre sincs a sorbanállásnak Sok a brikett — Segítene a megrendelőiroda létesítése ) i

Next

/
Thumbnails
Contents