Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-05 / 262. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - kISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 262. SZÁM Ara 60 fillér I960. NOVEMBER 5. SZOMBAT A szocialista munkafegyelem szilárdítása állandó feladat me­gyénk Szemeiben. Fontosságát, jelentőségét a megyei pártbi­zottság legutóbbi ülése is hang­súlyozta. A beszámoló ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy az első félévben 63 700 órai ter­melési érték ment veszendőbe a különböző fegyelmezetlensé­gek miatt. Az igazolatlan mulasztás, mint • fegyelmezetlenség legkirívóbb jelenségén túl gyakori a késés, a technológiai újítások be nem tartása, a munkaidőben való sétálgatás, a hosszúra nyújtott reggelizés, építőinknél pedig az engedély nélküli „szabad” pén­tek délután és hétfő délelőtt. Amikor a fegyelmezetlenségek okait kutatjuk majdnem mindig megállapíthatjuk, hogy hiány­zik a művezetők, csoport-, bri­gádvezetők felelőssége. Az egyik helyen a hiányos műszaki elő­készítés következtében nincs erkölcsi alapja a fegyelmezés­hez a művezetőnek. Másutt a tévesen értelmezett barátság kedvéért nézik el az apróbb fe­gyelmezetlenséget. Melegágya még a munkafegyelem lazasá­gának a felületes szervezés, a helytelen munkacsoportosítás, a kapkodás, a laza norma, s a szocialista verseny hiánya. Ezek mind olyan tényezők, amelyek gátolják a szocialista fegyelem nagyobb arányú kibontakozását. A művezetők, csoportvezetők telelősségének hiányán túl fé­kezi az előrehaladást az is, néhány üzemünkben az igaz­gató, vagy más vezető beosztá­sú dolgozó úgy véli, csak akkor lesz helyes a fegyelmi ítélet, ha azt 6 hozza meg. El tudjuk kép­zelni, sőt biztosak is vagyunk abban, hogy egyes fontos ese­tekben szükség van erre. Azon­ban leszűkítenénk a fegyelme­zés bonyolult, szerteágazó mun­káját, ha elfogadnánk azt, hogy a fegyelmezés joga, kötelessége kizárólag a vezetőké. A társa­dalmi bíróságok eddigi tevé­kenysége a szocialista címet el­nyert, s azért küzdő brigádok példája bizonyítja, hogy a kö- Bösség ereje igen jelentős a szo­cialista munkafegyelem kiala­kításában. Tudjuk, hogy egyik munkás­ban előbb, a másikban később érlelődik meg, alakul ki a fel­ismerés; mit is jelent a szocia­lista fegyelem. Éppen ezért üze­mi, párt- és szakszervezeteink a nevelőmunka fokozásával járul-Sinak hozzá e fontos feladat si­­eres megoldásához. Ebben a munkájukban támaszkodjanak az üzem törzsgárdájára, a szo­cialista Jellemvonásokkal bíró, szocialista címet elnyert, s fczért küzdő fegyelmezett brigá­dokra, s a munkások nevelésé­nek egyik fontos fórumára, a társadalmi bíróságokra. November 7-e tiszteletére vállalták: Dz ünnep napjára felkerül a tartály a víztoronyra A DUNA-TISZA KÖZI Me­zőgazdasági Kísérleti Intézet kecskeméti gazdaságában a régi vezeték elégtelennek bizonyult a vízszükséglet kielégítésére. Ha a szarvasmarhák itatására került sor, akkor a sertéseknek kellett várniok, ha pedig egy­szerre itatták mind a két állat­­állományt, akkor a konyhára nem jutott víz. Éppen ezért a gazdaság veze­tősége 100 hektoliter űrtartalmú víztartály „saját rezsiben” való építését határozta eL Még a speciális szerelést, s a tartály­nak a fagy ellen üveggyapottal történő burkolását is a gazda­ság szakemberei végzik. Ily mó­don az összesen 26 méter magas háromlábú vasbeton-állvány, s a rajta nyugvó tartály építése mindössze 150—160 ezer forint­ba kerül, míg ha idegen válla­lat végezné a munkát, több mint kétszeres összeget kellene a gazdaságnak kifizetnie. EGYÉBKÉNT az É. M. Báes- Kiskun megyei Építőipari Vál­lalat dicsérendő módon patro­nálja a különös szakképzettsé­get igénylő munkát. Építőipari gépeket adott kölcsön, s mér­nökei szaktanácsokkal is ellát­ták a tartály építőit. De dicséretet érdemel Maro­­zsi Pál, a gazdaság építési cso­portjának vezetője, valamint az egész brigádja, mert különben is úgy dolgoznak, hogy az or­szág 23 kísérleti gazdasága épí­tési brigádjainak a legjobbja­ként emlegetik őket. MOST IS november 7-e tisz­teletére vállalták, hogy az ere­deti terv szerinti december 31-e helyett egy hónappal előbb, e hónap végén átadják rendelte­tésének a víztornyot. Még zu­hogó esőben is — kifeszített ponyva alatt — dolgoznak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának ünnepéig a tartály felkerüljön az állványra. Hogy a vállalást teljesítik, rajtuk kívül Fodor Józsefé, a gazdaság műhelyé­nek gépészéé is az érdem, aki nem egyszer pirkadatkor Hoz­záfogott a szerelési munkához. Szombaton kigyullad a villany Ágasegyházán A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára fe­jezték be a nagykőrösi DÁV dolgozói Agasegyháza község villamosítását A mintegy 1 millió 200 ezer forint értékű beruházás kivitelezését a nyá­ron kezdték el. A földmunkák elvégzését a lakosság is segí­tette társadalmi munkával. Kö­zel 3000 méter belső hálózatot építettek a községben, s már kb. 50 lakóházba vezették be a villanyt. Az eredeti tervek sze­rint csak 2000 méter belső há­lózatot építettek volna, de a község oly gyorsan fejlődik, hogy közben pótlólag egy kilo­méterrel bővítették a keretet. Szombaton délután ünnepé­lyes tanácsülésen méltatják a község nagy eseményét, majd utána öt óra tájban — Agas­­egyházán először — kigyullad a villany. ,Á munka dicsérete" Qtaggizabdiii kép.zániáixíizeti kiállítás Néhány esztendeje, s külö­nösképpen az ellenforradalom óta mind több és több tehetsé­ges festő, szobrász járja az üze­meket, termelőszövetkezeteket és keresi, kutatja a megörökí­tésre váró témákat. A Képzőművészeti Alap veze­tői elhatározták, hogy összegyűj­tik és kiállítás formájában a nagyközönségnek is bemutatják a dolgozó emberek örömeiről, fáradozásairól készített műalko­tásokat. A gondosan válogatott és rendezett kollekciót „A munka dicsérete” címmel ez év máju­sában a budapesti Csók-galériá­ban nyitották meg. A tárlat anyagát azóta nagy szeretettel fogadta Szeged, Pécs, Sztálin­­város népe is. A látogatók szá- K>o-ckx>o<h>c>-ckxxx> ma mindenhol felülmúlta a tízezret. „A munka dicsérete” című kiállítást november 7-én, dél­előtt 11 órakor Sánta Lajos elvtárs, a városi tanács v. b. elnökhelyettese nyitja meg Kecskeméten a Piarista Gimná­ziumban. Az ünnepségen a Fel­sőfokú Óvónőképző Intézet nö­vendékei adnak művészi mű­sort. Qő- falkíiziiltiéyrőL teltek tanúbizűnyiáQ<\t Több pártoktatási tanfolyam megkezdte munkáját NOVEMBER 2-án és 3-án me­gyénk számos községében és városában megtartották az első foglalkozásokat a pártoktatás tanfolyamain. Kecskeméten, Ba­ján és még több helyen a párt­­alapszervezetek ünnepélyesen nyitották meg a tanítási évet, Kiskunfélegyházán a városi pártbizottság nagytermében a III. és IV. kerületi pártalapszer­­vezet vezetősége az Időszerű kérdések, valamint a Marxizmus —leninizmus első és második évfolyama hallgatóinak részvé­telével rendezte meg az ünne­pélyes tanévnyitót, amelyen Gila Istvánná a pártvezetőség nevé­ben üdvözölte a propagandis­tákat, valamint a hallgatókat, majd a marxizmus—leninizmus tanulásának jelentőségét és szük­ségességét méltatta. Gila elv­társnő beszéde után a Marxiz­mus—leninizmus kérdései tan­folyam első évfolyamán dr. Hi­deg Ferenc, a második évfolya­mán dr. Berkes Dezső, az Idő­szerű kérdések tanfolyamán pe­dig Harsányi Lajosné, a Kossuth utcai Általános Iskola igazgatója tartott előadást. A VÁROSI pártbizottság épü­letében rendezte meg a tanév­nyitót a Kiskunsági Cipőipari Vállalat pártalapszervezete is. Az összejövetelen Vízhányó Já­­nosné párttitkár méltatta a pártoktatás feladatait és arra kérte a hallgatókat, hogy a ta­nultakat az üzem előtt álló fel­adatok megoldásában, az ön­költség csökkentésében, a ter­melékenység növelésében, a munkafegyelem megszilárdításá­ban hasznosítsák. Előadás után az Időszerű kérdések tanfolya­ma hallgatóinak Haracsi Mihály szemináriumvezető ismertette a tananyag első részét. JÖL SIKERÜLTEK az első foglalkozások a Kiskunfélegy­házi Gépgyárban is. Tavaly 160-an végezték el az üzemben a pártoktatás különböző tanfo­lyamait, az idén 231 jelentkezőt vettek fel. Ezen a héten két Időszerű kérdések tanfolyama, egy KISZ politikai kör és a Marxizmus—leninizmus kérdé­sei első évfolyama kezdte meg működését. A pártoktatás szako­sított tanfolyamai, a politikai gazdaságtan, a filozófia, a ma­gyar munkásmozgalom történe­te, azonkívül a Marxizmus—le­ninizmus kérdései második év­folyama a jövő héten tartja meg első foglalkozását a gyárban. A Marxizmus—leninizmus kér­désed első évfolyamának novem­ber 2-án tartott foglalkozásán részt vett Gila István, az üze­mi pártszervezet titkára is. Jel­lemző az üzem dolgozóinak nö­vekvő műveltségi színvonalára, hogy a tanfolyamon jelenlevő 22 hallgató közül 14 érettségi­zett. Joggal állapította meg a párttitkár edvtárs, hogy a dolgo­zók növekvő öntudatának, szak­mai és politikai ismereteik ál­landó gyarapodásának nagy sze­repe van a gépgyár jó terme­lési eredményedben. AZ ELSŐ foglalkozások ta­pasztalatai, a propagandisták alapos felkészültségét és a hall­gatók lelkes tanulási vágyát iga­zolták. Nagy József 17 millió forint értékűvel több mezőgazdasági gépet és felszerelést vásároltak a tsz-ek mint tavaly A Bács megyei Mezőgazdasági Eszközöket Értékesítő Szövetke­zeti Vállalat nagy forgalmat bo­nyolít le ebben az évben. Majd­nem hatvanmilió forint értékű mezőgazdasági kisgépet, felsze­relést adtak el a termelőszövet­kezeteknek és egyéni gazdák­nak, — 17 millió forinttal na­gyobb értékűt mint tavaly, az év hasonló időszakában. Leg­több árut a termelőszövetkezeti községek vásároltak. Hídmérle­gekkel, szivattyú-motorokkal, pótkocsikkal gyarapították a kö­zös vagyont. Az egyéni termelők főképpen lószerszámot, kaszát, lapátot vettek, (vi) Gyűjtik a szőlővesszőt az új telepítésekhez Menyünk homofcvidékein éven­te több mint ezer holdon léte­sítenek új szőlősöket, s a tele­pítéshez szükséges szaporító­anyagról helyileg gondoskod­nak. Minden évben a jellegze­tes fajtákról, s a szelektálás so­rán kijelölt tőkékről nagymeny­­byiségű szőlővesszőt gyűjtenek. Az idén a termelőszövetkeze­tek tízmillió, az állami gazda­­tágok nyolcmillió, az egyéni ter­melők pedig kétmillió beérett szőlővesszát szednek le a tő­kékről. A szüret befejeztével már mindenütt hozzákezdtek a vessző gyűjtéséhez, s a sima­vesszőt előbb gyökereztető tele­peken készítik elő a telepítés­hez. Az idén már hárommillió, kétéves gyökeres vesszőt tud­nak felhasználni a korábbi évek gyűjtéséből, illetve gyökerezte­­tésóbőL EZERKÉTSZÁZ MAGKACSA A képen a Helvéciái Állami Gazdaság magkacsái láthatók, amint éppen gondozóik: Ladányi Mihályné és Csőke Imre etetik őket. 1200 magkacsa van jelenleg a telepen. A szikrai üzemegységben tavaly kezdték a kacsatenyésztést. Akkor 5000 pecsenyekacsát adtak a népgazdaságnak. Az idén már 11 648 pecsenyekacsa került eladásra, jövőre 30 ezret szán­dékoznak felnevelni. A telep többszörös kihasználásáról is gondoskodtak. Nemrég fejezték be három vagon szilva aszalását, decemberben pedig megkezdik a gombatermesztést.

Next

/
Thumbnails
Contents