Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-04 / 261. szám
1960. november 4, péntek S. oldal Élénk ssakszervexeti élet a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságban Tanuknak, versenyeznek az erdészelek dolgozói A Kiskunsági Állami Gazdaságban a szakszervezeti élet eredményei jelentős előrelépést tükröznek. Az állandó dolgozók 98, az időszakiaknak pedig a 95 százaléka tagja a szakszervezetnek. A versenymozgalom fellendült az erdészetekben. A szocialista brigád címért tizennégy munkabrigád — Í22 taggal — küzd. Az erdőgazdaság kezdeményezésére a versenymozgalomnak egy másik formája is kialakult: a tizenkét erdészet párosversenyben áll egymással. E versenyben a vállalt megtakarítások összege 380 ezer forint. Ezenkívül a szakszervezet munkahelyi bizottságai is versenyeinek többek között azért, csökkenjen a balesetek száma, s megélénküljön a dolgozók sport és kulturális tevékenysége. A szakszervezeti bizottság foglalkozik az erdőművelésnél használt gépek korszerűsítésével, illetve a nehéz kézierőt igénylő munkák gépesítésével is. Az elmúlt — október 1-vel befejeződött — gazdasági évben újítási és tapasztalatcsere-hónapot rendeztek, amelyben 92 újítási javaslatot vizsgáltak felül, s 14-et fogadtak el gyakorlati alkalmazásra. Ezek közül különösképpen említésre méltó a homokbuckás területeken az árkos csemeteültetés, valamint a mélyszántó eke előhántolóval való ellátása, ami által a gyökeres talajok könnyébben megmunkálhatok. Az érdészeti dolgozók számáfa a gazdaságon belül rendezett különböző tanfolyamok szérvezésében is közreműködik a szakszervezet. Minden kerületvezető erdész állandó továbbképzésben vesz részt, s mint lapunk november 1-i számában közöltük: 28 dolgozó tanul a kétéves szakmunkásképző tanfolyamon. A különböző gépek kezelésére ll8-an szereztek képesítést. Egyéb tanfolyamokon tizenketten, bentlakásos erdészszakiskolán tizenhármán, főiskolán heten tanulnak. Az igazgatói alapból négy főiskolás ösztöndíjban részesül. A biztonságos munkakörülmények megteremtése, a dolgozók testi épségének megóvása végett a szakszervezeti bizottság havonta rendszeresen biztonsági szemlét tart. Nagyobb munkák — mint például a gépi erővel nagy területen történő fakitermelés — megkezdése előtt a dolgozók külön oktatásban részesülnek a biztonsági rendszabályok betartásáról. Ez utóbbira különösen nagy gondot fordítanak a kiskunhalasi erdészetben. Munkavédelmi ankétokat, s kisfilm-előadásokat is rendez a szakszervezeti bizottság. Mindennek köszönhetően a balestek miatt kiesett munkanapok száma a tavalyi 189-ről 92 napra csökkent a Kiskunsági Állami Erdőgazdaságban. A dolgozók szórakozási, kulturális igényelnek kielégítésére a munkahelyi bizottságok többek között kirándulásokat szerveztek a társerdészetekbe, gazdaságokba, a Balatonra, a Mátrába, Budapestre, Pécsre és Sztálinvárosba. A harkakötönyi erdészet dolgozói társadalmi munkával kultúrtermet építettek. Az erdőgazdaság 2400 kötet könyvvel rendelkezik. Ezeket úgynevezett vándorládákban szállítva cserélik ki a tizenkét erdészet olvasói között. A szakszervezeti munkának vannak fogyatékosságai is. A versenyek értékelése például eddig nem volt állandó, s a részeredményeket sem ismertették kellően. E hiányosságok megszüntetése folyamatban van, s a szakszervezet többek között felülvizsgálja az alacsonykeresetű dolgozók munkakörülményeit, valamint a munkabérek alakulását. T. I. K>OOOOOOOOOCOOOOOOO< Fiatalok segítik a kecskeméti Uj Tavasz T ermelőszö vetkezetet A Munkaügyi Minisztérium 607-es számú helyiipari-tanulóiskolájának KISZ-szervezete szerződést kötött a kecskeméti Űj Tavasz Termelőszövetkezettel. Eszerint a fiatalok komplexbrigádja segítségére síéit a közös gazdaságnak a különböző építkezésekben. • A megállapodásnak megfelelően 25 szakmunkásjelölt fiatal a szövetkezeti tagok közreműködésével egy 10 férőhelyes sertésfiaztatót épített, az eredetileg tervezett három helyett, egy hét alatt. A fiatalok most egy 300 személyt befogadó kultúrházat építenek a szövetkezetnek. Részben bontási anyagot használnak fel az építkezéshez. A kiszisták munkakedvét az is segíti, hogy a termelőszövetkezet asszonyai kiadós, meleg ebéddel jutalmazzák az ifjú építőket. Sietnek a vetéssel A hartaí Lenin Termelőszövetkezet földjein szorgos munka folyik. A tagok befejezték a hagyma, a napraforgó és a fűszerpaprika betakarítását, _ a vetőszántást 1100, a mélyszántást 650 holdon végezték el. A termelőszövetkezet tagsága gondóit a talajerőpótlásra is, műtrágyával 830, tőzegkorpával 42, istállótrágyával 152 holdat szórtak le. Az őszi kalászosok vetése az esős idő miatt kissé megkésett, azonban a közösség tagjai igyekeznek kihasználni a mostani jó időt a búzavetés mielőbbi befejezésére. Orosz Gábor levelező 0OOOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Ilyen termés mellett az 50 százalék is kevés lenne! Miért csökken a kenyérgabona termésátlaga a halasi járásban ? A KISKUNHALASI járási tanács legutóbbi ülésére készült mezőgazdasági jelentésben érdekes megállapítás olvasható. A jelentés írója megjegyzi, hogy a 30—33 százalékos kenyérgabona-vetési arány más — főleg takarmánynövények — rovására megy, mert elveszi a területet ezek elől. S bár a jelentés nem mondja, de ebből az következik, hogy a növelés helyett inkább csökkenteni kellene a kenyérgabona vetésterületét. Ez minden további nélkül elfogadható lenne az esetben, ha kisebb területen növelni tudnák a járásban a hozamokat. Ennek azonban éppen az ellenkezője áll fenn: aggasztóan csökkennek a kalászosok termésátlagai. Búzából például a tavalyi 9,5 mázsa helyett az idén 8,4 má- Ésa, rozsból a múlt évi 5,7 helyett az idén már csak 5 mázsa volt a járási átlag. (Megjegyzendő azonban, hogy a termelőszövetkezetek a betervezett termésátlagokat 5 vagonnal túlteljesítették.) Ilyén hozamok mellett tehát a szántóterületnek több mint 50 százalékán kellene kalászosgabonát termeszteni ahhoz, hogy az ország éllátásához arányosan szükséges mennyiséget megtermelje a járáa. natermesztő körzetté változtatni. De pusztán a vetési idő helyes megválasztásával, gondosabb agrotechnikával, több vetőmag használatával egy-két mázsával növelni lehetne a terméshozamokat! Két cső kukorica és a tanulság: nem a víztől hízik a sertés ! — A mi termelőszövetkezeteink csak a közös állományból 33—35 mázsa sertést állítanak elő 100 hold szántóra számítva — magyarázza elégedetten Szilassi László, a jánoshalmi tanács mezőgazdasági felügyelője. — Persze, van miből hizlalni. Az Űj Alkotmányban például jóval 30 mázsán felül van a kukorica átlagtermése, — holott ez rendelkezik a leggyengébb területtel — a Kossuth és Petőfi Tsz-ben pedig még magasabb. — Hogyan érték el ezt a szép termést? — Négyzetesen vetették és hibrid-vetőmagot használtak — mondja Szilassi László s az íróasztal-fiókba nyúlva két cső kukoricát húz elő. — Sokat vitázom mostanában e két cső kukoricáról a termelőkkel — mosolyog. — Ez az egyik a Kossuth Tsz-ben termett, a másik pedig egyéni gazda földjén. Milyen különbséget lát a kettő között? Hát bizony, ránézve nagy a különbség. A szövetkezet kukoricája apró cső, egyenletesen apró szemekkel és megemelve érezhetően könnyebb, mint a másik súlyos, emennél legalább 5 centivel hosszabb cső. — Igen, ez a látszat téveszt meg sokakat! — világosít fel a mezőgazdasági felügyelő. — Ez az egyéni földön termett kukorica valóban pontosan S dekával súlyosabb mint a hibrid. De ez a súlytöbblet nem más, mint víz. A Kossuth Tsz hibrid-fajtájfl ugyanis már teljesen érett, beszáradt állapotban van, mivél rövídébb á tenyészideje emennél. Ha ez a nagyobbik cső elveszti a magas víztartalmat, — jóval könnyebb lesz súlyra és kisebb értékre, mint a tsz által termesztett Mv 5-ös fajta. Bicskát vesz elő s hegyével óvatosan kiemel egy szemet mindkét cső közepéből. A hibrid-kukorica csutkáján mély lyuk marad, a szem tömör, vaskos és nehéz, — emezen a csövön jól látszik a lazább szemsor és a vastagabb csutka, amely végeredményben a sok vizet tárolja s látszólag nehezíti a termés súlyát. Mi ebből a könnyen megérthető tanulság? Az, hogy á kül,sőre kevésbé tetszetős hibridkukorica jóval értékesebb, jobb a morzsolási aránya, tápértékben gazdagabb a szeme, — míg a másik csövön csak a vastag csutka és a tetemes vízmennyiség mutat — de sem egyiktől, sem másiktól nem hízik meg a sertés. — Törésnél is érdemes összehasonlítani a két fajtát. A hibridj jóval sűrűbb állományt elbír s ennek ellenére szinte kivétel nélkül ikercsövet nevel egy-egy száron. Szilassi László gyakran veszi elő naponta ezt a két cső kukoricát s magyarázza meg a kételkedő gazdáiknak a hibridfajta előnyeit. A termelőszövetkezeti tagoknak már nem kell magyaráznia: a közös gazdaságok teli góréi, a szép hízófalkák bizonyítják hogy érdemes a tudományos kutatás eredményeit felhasználni a termelésben. G. K. AKCIÓBAN AZ SS Az SS tevékenységéről szóló dokumentumok tükrében maga a német fasizmus tárul .az olvasó elé. Az okmányokban nyomon követhetjük a hitleri Akcióban a» SS című dokumcntumkötei borítója« diktatúra gyilkos tevékenységét kialakulásától csúfos bukásáig. Sőt, szinte napjainkig, mivel a volt fasiszták, s a volt SS- tagok tevékenysége ni ég ma sem ért véget. Nagyon felgon-i dolkoztató és Időszerű olvasmány e könyv. Sok űj, eddig ismeretlen dokumentummal bővíti a német fasizmusról alkotott ismereteink körét. CIoIkovszkij: TÄVOL A FÖLDTŐL A nagy orosz tudós, a zseniális feltaláló volt az első, aki kidolgozta a modern rakétatechnika alapjait És jövőbe látó fantáziájával, nagyszefű írói eszközökkel megfestette az elkövetkezendő évtizedekben valósággá váló űrkutatás távlatait. Ciolkovszkij hatalmas értékű és tudománynépszerűsítő munkásságot fejtett ki. Regényét, melyet a Móra Ferenc Könyvkiadó tesz az olvasók asztalára, nem sokkal a Századforduló után kezdté írni, s hosszú ideig dolgozott rajta. 1935-ben, halála előtt végrendeletébeh a diadalmas szovjet hatalomra hagyta örőküí egész tudományos munkásságát. SOLTVADKERT felé robog velünk az autóbusz. Az út egy gidres-gödrös szakaszán úgy összedobál bennünket, akár a szelekkel, légüres terekkel vegyes magasságban úszó repülőgép az utasait. Olvasni nem lehet, a szomszédokkal sem tanácsos társalogni, mert a betűk bolha-módra ugrándoznak a szem előtt, a beszélgetés pedig azzal' a veszéllyel jár, hogy szétharapja a nyelvét az ember. Az ülésben fogódzva kapaszkodunk hát vitézül, s várva a simább felszínű műutat, kicsit irigykedve bámuljuk a kalauzt, aki lazán szétvetett lábain olyan stabilan állva tépi. lyukasztja a je-ALKU gyeket, mintha egy bálterem bejáratánál osztaná a bilétát. Hanem a betűk, számjegyek megtréfálják őt is. EGYIDŐSEBB atyafi ugyanis Pirtóra kér jegyet, — s az árát pontosan nem tudván, a táskájából előhalászott menetdíj.-táblázatról próbálja leolvasni a kalauz. i — Kilenc forint — mondja végre. — Sok az, kalajuz úr — így a paraszt bácsika. — Mit csináljak, ha annyi? Itt van la, anynyi az, kilenc forint. — Pedig én mán vagy húszszor szálltam fel itt, s mindig nyölcnyolcvanat fizettem. Adja annyiért azt a jegyet. — Nem lehet. A menetjegynek szabott ára van. — Nyolcnyolcvan. — Kilenc forint, ha mondom. — ÉN PEDIG nyolcnyolcvannál nem fizetek többet — csökönyösködik az öreg, miközben diadalmasan tekint ránk, az őt bámulókra, hogy ért ám az alkuhoz, hajjaj, reá még nem lehetett rásózni semmit sem úgy, hogy az árából le ne alkudott volna valamicskét. «— Kilenc. — Nyolcnyolcvdn. »Csendesedik« az üt, s a kalauz ismét megnézi a táblázatot, — aztán felderül az arca. — Szóval nem ad kilenc forintot? — Nem én, csak nyolcnyolcVanat. — Nahát, akkor ráfizet a bácsi. Mivelhogy az előbb egy sorral feljebb néztem a rubrikát. Nyolctíz a jegy ára. ALTALANOS derültség, s az atyafi réstellkedve kotorássza elő az erszétnyét. Nem mondja, de a fizimiskáján rajta van: »A fene enné meg, még így se jártam. Hogy olcsóbban kapom a portékát, mint amenynyit megajánlottam érte.« (tarján' MI AZ OKA ennek a csökkenésnek az idei kedvezőtlen időjárás mellett? Az a késedelem, ami az idei őszi munkákra is igen rányomja a bélyegét. Október 22-ig például a járás 11 ezer holdas rozsvetéséből még alig több mint 4 ezer s az ugyancsak 11 ezer holdas búzavetésből csupán 500 hold került j a földbe a jelentés szerint. Ez; összefügg azzal, hogy a kenyér-' gabonának mintegy 50 százaléka a kukorica helyére kerül, annak betakarítása pedig, — főleg a szárvágás — igen von-1 tátottán halad. Az elhúzódó be- I takarítás miatt nincs idő megfelelő talajelőkészítésre s ezt a gabona sínyli meg. IDEJE LENNE felszámolni azt a régi nézetet is, hogy egy holdra elegendő az 1 mázsa vetőmag. Azok a szövetkezetek, ahol felhasználják a 110—120 kilogramm vetőmagot, — jól bizonyítják a sűrűbb növényállomány jelentőségét a terméshozam szempontjából. A szakembereknek gondosabban kel : lene ellenőrizniük a vetések • menetét is; kikelés után igen; sok helyen látni szalagos, hiá- ; nyos táblákat, ahova nem jutott! elég vetőmag. 1 A zömében homokos talajú! halasi járást nem lehet magas j rekordokkal fizető, aktív gabo- ‘
