Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-03 / 260. szám
I960 november 3, csütörtök 5. oldal Kémén y építők Komótos lassúsággal füstölög az öreg kémény a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében. Lassan kitelik már az ideje. Torkának öblös- 6ége már nem alkalmas az új zománcozó kemencék kiszolgálására. Meg aztán nemcsak a méreteivel gátolja a többtermelést, hanem útban is van a rekonstrukciós tervek végrehajtásánál. Ezért nézi kormosán pipálva, hogy nő a szomszédságában a rivális — az új gyárkémény. Külön vállalat, szép, de veszélye» munkát végző dolgozók érkeztek ebből a célból Kecskemétre. Azóta a modem »bábeltorony« egyre emelkedik, de jócskán fogy az anyag is, méghozzá nem is akármilyen. A kéménytégla ugyanis egyike a legjobbaknak. Ezrének szép summa pénz az ára, mivel követelmény a nagy szilárdság, a könnyű fajsúly és a pontos idomméret. — Mennyit eszik meg a kémény az üreges trapéztéglából? — kérdezzük az építőket — Legalább nyolcvanezret, mire elérjük a tervezett magasságot — válaszolják. — És a torkát meddig nyújtják? — Negyvenkét méter magasat rendeltünk — mondja Szabó Lajos főmérnök. — Ilyen nagyság szükséges ahhoz, hogy a kémény kiszolgálja majd huzattal nemcsak a régi, hanem az újonan épült és a még ezután készülő zománcozó kemencéket is. — Mikorra tervezik a műszaki átadást? fordulunk újra a kéményépítőkhöz. — Még nem tudunk biztosat mondani, hiszen a felénél sem tartunk. Általában, ha jó az idő, másfél hónap kell égy kémény felhúzásához. Az idei ősz viszont olyan mint az április. Azért is sietünk a munkával, hogy a nagy hidegek előtt elérjük a negyvenkét métert Idén ez lesz az utolsó kéményünk. — És hol töltik majd a telet? — Zárt helyen, vagy a föld alatt. Ilyen a mi munkánk. Ha jó az idő, kéményt húzunk, ha eljön a tél, kazánt építünk. Sándor — Pásztor Megjelent a felhívás az 1961. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon való részvétel előkészítésére Körbe-körbe. Betonhabarcsba ágyazzák a trapéztéglákat. jOOOOOOOOOOOOOOOO'OOOOOOOOOOOOOO^OOOO; A legutóbbi Mezőgazdasági Értesítőben megjelent a földművelésügyi miniszter utasítása a baromfikeltető állomások vezető és adminisztratív dolgozóinak bérrendezéséről, valamint az állomások dolgozóinak jutalmazásáróL Ugyancsak ez a szám közli a földművelésügyi miniszter felhívását az 1961. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon való részvétel előkészítésére. E szerint a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár 1961. szeptember 8-a és 24-e között kerül megrendezésre. A jövő évi kiállítást a korábbiaktól eltérően döntő jelentőségűvé teszi az, hogy a szocializmus erőinek falvainkban kivívott győzelmének eredményeit tárja dolgozó népünk és a kiállítást megtekintő külföldi látogatók elé. A kiállításon való részvétel feltételeit és a díjazás módját a rövidesen megjelenő szabályzat tartalmazza. A földművelésügyi miniszter buzdítja a termelőszövetkezetek elnökeit, az állami gazdaságok, gépállomások és kutatóintézetek igazgatóit, a mezőgazdaság valamennyi dolgozóját, hogy már Nem a hanyagság az okai Miért van még szedetlen dohány a pálmonostori Béke Termelőszövetkezetben? Elérték a tizenhat métert. Termálvizes kutat fúrnak Mélykúlon A községfejlesztési alapból, s nagyösszegű társadalmi munkahozzájárulással betonjárda épül Mélykúton. Csupán az a baj, hogy cementhiány miatt a járdaépítést még az idén sem tudják befejezni. A mélykútiak azonban remélik, hogy jövőre ismét megindulhat a munka és egy-két éven belül a falu minden utcájában, sáros időben is, biztonsággal lehet közlekedni. Más, fontos létesítményekkel is gyarapodik a község. 1 millió 200 ezer forintos költséggel termálvizes kutat fúrnak és vizét majd a később létesítendő, korszerű fürdőben hasznosítják. Az újfalui településen szintén fúrnak artézi kutat, amely az ivó- _ _ __ vízellátás megjavítását szolgálja.1 is vesszük át, — Legjobb termelőszövetkezetnek mondják, mégis szedetlenül áll még náluk a dohány! — hallattam a kifakadást Kiskunfélegyházán. a vonatban, egy iparosi orma embertől, és minit később kiderült, a pálmonostorl Béke Tsz-re célzott A hír meglepett mert ez a szövetkezet válóban arról nevezetes, hogy az egy holdon előállított áru értéke náluk a legmagasabb az egész járásban; nagyon szép kertészetük, fejlett állattenyésztésük van. »Minden krajcárt megragadnak-« — ahogy mondani szokták —, hogyan lehet mégis, hogy az egyik legjobban jövedelmező ipari növényt, a dohányt hagyták ebek harmincadjára? A szövetkezetbe látogatva kiderült hogy a hat holdon termesztett dohány egy kis része valóban szedetlen, — de ez nem a tagság hibája. Beszéljenek erről a legilletékesebbek: a Kiskunfélegyházi Dohánybeváltó üzem szakemberei. Elsőnék Riskó Pétert, belső termelési irányítót kérdeztük meg. — Az idei időjárás nem kedvezett ezen a vidéken a dohánynak. Erre bizonyíték, hogy a tavalyi 80,9 százalékos világosanyag-kihozatallal szemben az idén mindössze 60—65 százalékon áll üzemünk, s az átlagtermések is alig haladják meg a 30 mázsát. A dohány későn kapta az esőt, s bár eső után a levelek fejlődése erőteljesen indult, az őszi napsütés már nem elég ahhoz, hogy ezeket a leveleket be is érlelje. Minthogy a mesterséges étielés költsége igen magas. az ilyen dohányt már nem Ezenkívül nagy Betanított munkásokból — szakmunkások A gyors ütemben fejlődő Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat vezetősége a szakmunkás-utánpótlás biztosítása érdekében a nagyarányú iparitanuló-képzés mellett betanított segédmunkásokból is képez szakembereket. A most folyó átképzés tanfolyamon 106 olyan segéd- és betanított munkás ismerkedik az épületlakatos szakma elméleti anyagával és gyakorlati fortélyaival, akik már régebb óta dolgoznak a gyárban. Az elméleti és a gyakorlati anyag eredményesebb elsajátítása érdekében az átképzősöket 10—15 fős csoportokba osztották, s a csoportvezetők irányításával egy-egy gyártmány részmunkáját önállóan végzik el. Ezzel egy időben hetenként 6 órán át a szakma elméleti anyagával ismerkednek. pusztítást okozott vidékünkön a dohányperonoszpóra is. Ezt erősíti meg Tajti József külső munkavezető, aki több évtizede dolgozik ebben a szakmában, de — mint mondja — ilyen kedvezőtlen, szeszélyes időjárásra nem emlékezik a dohány szempontjából. Jól Ismeri a pálmonostori Béke Tsz ültetvényét. — Jó talajba, időben és szakszerűen palántálták azt, kérem, s a művelést is megadták neki. De éppen, amikor a legszebben fejlődött volna, erős jégverést is kapott a dohányuk az aszály mellett s később már nem tudta kiheverni a kárt. Ennek ellenére a szövetkezet mindent leszedett és beszállított, amit tudott. Most még mintegy 10 százaléknyi levél lenne hasznosítható, ha nem október végét, hanem legalább szeptember elejét írnánk, mert ezek a levelek már nem érnek be. — Mi a megoldás? — Az, amit a szövetkezet meg is csinál: leszántja zöldtrágyá nak. A dohány egyébként is pri ma elöveteménye a gabonának, sok nitrogént és káliumot hagy vissza a talajban, a leveles kóró még többet ér. A veszteség egy része tehát visszatérül majd más veteményben. Megtudtuk azt is, hogy a félegyházi körzetben nem egyedül a pálmonostori Béke Tsz járt így, több más dohányost is megvámolt az időjárás. Ugyanakkor a tiszakécskei Szabadság Tszben 14 mázsa körüli száraz hozamot értek él dohányból. Egyszóval: az időjárás beleszól a mezőgazdasági termelésbe s — az ismeretlen útitárs hozzá nem értő megjegyzését cáfolva — mondhatjuk, hogy nem a Béke Tsz tagságának hanyagsága okozta a kiesést. S éppen ennék a tsz-nek a példája azt is igazolja, hogy a sokágú, belterjes gazdálkodás esetében az egyik ágazatban történő kiesést bőségesen póto1 - - más egyéb növényféleség. Átomlaboratórium... a baromfitenyésztő telepen I. G. Kosztyin fizikus mérnököt kinevezték a tomilini baromfitenyésztő telep rádióbiológiai laboratóriumának vezetőjévé. Kosztyin elvtársai és barátai nagyon csodálkoztak ezen: — Érdekes, vajon milyen teendője lesz ott egy fizikusnak? Pedig, amint kiderült, nagy és felelősségteljes munka várt itt Kosztyinra. A baromfitenyésztő telepen alkalmazták a világon először a gamma-sugárzás mikrodózisait az életfolyamatok aktivizálására a tojásban levő csíra fejlődésének időszakában. f. G. Kosztyinnak sikerült bebizonyítania, hogy a keltetőben levő tojások két és fél röntgennél nem nagyobb dózissal történő egyszeri besugárzása .nagyszerű eredményekhez vezet: minden 100 tojásból 97 darab csirke kel ki — 6 darabbal több mint besugárzás nélkül. Az új eljárás révén havonta több tízezerrel emelkedik a baromfitenyésztő telepen kikelt csirkék száma. A csirkék normálisan fejlődnek. Amint a tapasztalat bizonyítja, a »besugárzott« tyúkok később jóval több tojást tojhak, mint a be nem sugárzottak. I. G. Kosztyin később hasonló eredményeket ért el jóval kisebb sugárdózisok alkalmazásával is. A gamma-sugárzás mikrodózisainak adagolása akkor jár eredménnyel, ha a besugárzás a tojások keltetésének első napjaiban történik. Ezekben a napokban,'mint ismeretes, nagyon intenzíven folyik a csirke új szerveinek kialakulása és a szervek gyors fejlődésnek indulnak, ezért az energia jelentéktelen részének elnyelése is a molekulák és atomok ionizá- 1 órásához vezet és a biokémiai átalakulások egész láncolatát vonja maga után, amelyek pozitív eredménnyel járnak ezeknél a kísérleteknél. A radiobiológiai laboratórium most kukorica-vetőmag besugárzásával kísérletezik. Az első eredmények ezen a téren is nagyon biztatóak. Lehetséges, hogy a radioaktív kisugárzás jó eredményeket ad a silókukorica termelésnél: a besugárzott magvakból igen nagy mennyiségű zöld tömeg terem. most készüljenek mezőgazdaságunk jövő évi nagy seregszemléjére. Egyben felhívja a mezőgazdasági szakigazgatási szervek vezetőit és dolgozóit, hogy segítsék elő a gazdaságok és üzemek a kiállításon való sikeres részvételét, s az ezzel kapcsolatos előkészületeket kezdjék meg. Társadalmi bíróságot választottak A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munkahelyein, a megyei pártbizottság határozatának megfelelően, szakszervezeti taggyűléseken választották meg a társadalmi bíróság tagjait. Mivel a vállalatnak igen sok munkahelye van a megye különböző helyein, éppen ezért a társadalmi bíróság létszámát 19 főben szabták meg. Az elképzelések szerint a tárgyalás színhelyére mindig a soros elnök utazik A bíróság tagjainak többsége fizikai dolgozó. Emellett műszaki és adminisztratív beosztásúak is helyet kaptak e fontos testületben. Az üzemi bizottság gondoskodik a társadalmi bíróság tagjainak továbbképzéséről. Takaiétíossági fórum Újításokból 89 574 forint A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában az újítómozgalom eredményeivel jelentős mennyiségű anyagot» időt, pénzt takarítanak meg. A gyár vezetősége több intézkedéssel segíti a mozgalom tero* bélyesedését. Az első háromnegyedévben 42 dolgozó jegyeztette nevét az újítási naplóba. Alapos vizsgálat után nyolcai fogadtak el, s vezettek be. A bevezetett újítások segítségével 89 574 forinttal csökkentették az egyes gyártmányok önköltségét. Fillérből lesz a forint A Bajai Ruhaüzemben keletkező hulladék egy részét a vágószabászok nyakkendő-bélés» nek használják fel, míg más részét átadják a Hulladékgyűjtő Vállalatnak. A második negyedévben hulladékból kilencezer forint bevétele volt az üzemnek. Ez azoknak a dolgozóknak köszönhető, akik a válogatást jól végzik, ügyelnek arra, hogy értékesebb anyagok ne kerüljenek a használhatatlanok közé. A válogatók közül Petresevics István segédmunkás végzi legjobban munkáját, aki gyakorlatlanabb társainak átadja tapasztalatit (Tri Sándor tudósító) A Szóráth-brigád az első A Tiszakécskei Permetezőgép* gyárban versenyző brigádok felajánlásai között megtaláljuk az anyaggal való takarékosságot is, A legfrissebb jelentések szerint a legutolsó hónapban 28 859 Ft értékű anyagot takarították meg. Ebben a munkában a Szóráth* brigád Jár az élen 8323 forintot megtakarítással. Egyenletes rakodást! Az őszi forgalom sikeres lebonyolítása megkívánja, hogy megyénk fuvaroztató! a bét minden napján egyenletesen rakodjanak. Sajnos az egyenletes rakodás népgazdasági jelentőségét több fuvaroztató még nem ismerte fel, emiatt a vasút időnként csak zökkenőkkel tudja ellátni szállítási feladatait. Különösen kevés árut raknak ki és be vállalataink a szombatonként és vasárnap, annak ellenére, hogy államunk a vasárnapi rakodáshoz külön bért is biztosit
