Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-27 / 280. szám
Ez az „exporí“ kárral jár «— De nagy piacuk van — dicsértem múltkoriban a jánoshalmi asszonyoknak a helyi piacot. — Nagy és mégis szegény — kaptak a szón társnőim és csodálkozásomra elmesélték, hogy noha 1186 őstermelői igazolványtulajdonos van a községben, mégsem ehetnek szép és olcsó gyümölcsöt. Szőlőt alig láttak szezonjában, almából, körtéből is keveset s főleg másod-, harmadosztályú hibás árut. A szépet Kiskunhalasra, sőt Pécsre hordják, mert ott állítólag jobb árat kapnak érte. Nem bocsátkozom számításokba: jól járnak, de nagyon melegen szeretném felhívni a jánoshalmiak figyelmét egy másik hasonló hiányosságra, amelyiknek feltétlenül maguk látják majd kárát. Vidékük nagyon jó kukoricatermő. Az erre alapozott sertéstenyésztés első lehetne Bács megyében, s nagy hasznot hozna a község lakosainak. Mégsem élnek a lehetőséggel! Naponta 10 —15 vagon kukorica gördül ki a helyi vasútállomásról, s a sertéseknek sincs több becsük. Eladják az idegen megyei keresletnek. Pedig, hej, de megbánják ezt, de nagyon fog hiányozni jövőre! I960, november 27, vasárnap 1 A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS — KISKUN MEGYEI LAPJA Orvosok a népfrontban Egy kiskunhalasi tapasztalatcsere tanulságai Kádár János elvtárs a Hazafias Népfront II. Kongresszusán többek között ezeket mondta: »Meggyőződésem szerint a Hazafias Népfront-mozgalom újjászületése és jelentős fejlődése mdndenékelőtt arra a kölcsönös bizalomra vezethető viszsza, amely ezekben az években kialakult és hónapról—hónapra erősödött a mozgalomban tevékenykedő kommunisták és pártonkívüliek között.« Mindennapi munkánk során azon fáradozunk, hogy ezt a bizalmat tovább mélyítsük, erősítsük. Jelentős eredményeink közé soroljuk, hogy az értelmiségi A» Alpesek szomorú statisztikája Az idei évben összesen 220 hegymászót ért halálos kimenetelű baleset az Alpesek különböző csúcsain. Most, hogy havazás beálltával véget ért a hegymászó idény, megállapították, hogy az idén Svájcban 49, Olaszországban 45, Németországban 34. Franciaországban 18 és Ausztriában 74 áldozatot követeltek az Alpesek. Ez a szám alacsonyabb a tavalyinál és jóval alatta marad az 1957. évinek, amikor a szerencsétlenségek »rekord ideje« volt és 385 haláleset történt Könnyebb és egészségesebb! Képünkön Hegedűs Istvánná látható. A Kecskeméti Gépkocsiközlekedési Vállalat vezetőinek gondot okozott Kfltaut a kalauzoknak a munkába való visszahelyezése, akik a sok állás miatt megbetegedtek. Ez a gond az ülőír «lawri rendszer bevezetésével megoldódott Jelenleg 14 autóbuszon dolgozik ülőkalauz. Ezeken kívül már csak négy autóban van a városban, amelyeken a kalauzok az utasok közt végzik munkájukat Értesüléseink szerint azonban — mivel házilag készítik az ülőhelyeket — belátható időn belül Kecskemét minden autóbuszán ülve adják utasaiknak a jegyet a kalauzok. dolgozók —» orvosok, mérnökök stb. — nagy többsége különböző akció-bizottságainkban végez társadalmi munkát Kórházi és SZTK-rendéLőintézeti orvosaink tevékenységére és szép eredményeire különösen büszkék vagyunk. Személyenként havonta általában 24 óra társadalmi munkát végeznek. Különös gondot fordítanak termelőszövetkezeti tagjaink egészségvédelmére. Komplex-szűrővizsgálatokat végeznek, egészségügyi ismeretterjesztő előadásokat tartanak igen népes hallgatóság előtt Munkájuk mellett arra is találnak lehetőséget, hogy tapasztalatcsere formájában segítsék kecskeméti és kiskunfélegyházi társaikat a szűrővizsgálatok technikai lebonyolításában. A múlt hét közepén megtartott tapasztalatcsere-értekezleten orvosvendégeink nagy elismeréssel nyilatkoztak kiskunhalasi kollegáik munkájáról. A nagyon érdekes és tanulságos találkozón sok kérdés elhangzott. Közülük jó néhány fontos figyelmesztetés arra, hogy még igen sok a tennivalónk. Vendégeink közül többen felvetették például, hogy »milyen erkölcsi előnye van annak, ha az orvos társadalmi munkát végez?« Vagy: »-Mit kapnak a kiskunhalasi orvosok a végzett társadalmi munkáért?« stb. őszinte csodálkozással fogadták a válaszokat arról, hogy PETŐFI NÉPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Któkun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és Ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér t/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra 12 Ft Bács-Kiskun megyed Nyomda V. Kecskemet; — TeL: 15-29. 27-49 » ml orvosaink társadalmi tevékenykedése a szocialista öntudaton, önzetlenségen alapul, 3 az előrehaladást kívánja meggyorsítani. Hasznos volt a tapasztalatcsere azért is, mert felhívta a figyelmet két, olyan mélyen gyökerező szemléletre, amely még sok népfront-bizottságunk munkájának 'kibontakozását gátolja. Ahol ilyesmi tapasztalható, arra kell törekedni, hogy baráti viták során tüntessük el az önös —, a dolog lényegét nem értő szemléletet, s helyébe hintsük el a szocialista öntudatot. Ez a nevelő munka nem egyszerű, és sok fáradságba kerül, de megéri! Tóth Ferenc Járási népfront-titkár Kiskunhalas A tsz-nek is dicsőségére válna... (Községi tudósítónktól) Kiskunfélegyházán és a járásban már eddig is komoly eredményeket értek el a spekulánsok és az üzérkedők elleni harcban. A vasúti ellenőrzés során kiderült, hogy szeptemberben hat olyan személy szállított Kiskunfélegyházáról saját nevén Budapestre tételenként 50—60 baromfit, akiknek termelői igazolványuk nincs. Ellenük szabálysértési eljárást indítottak. Kiskunmajsáról, — ugyancsak szeptemberben — 25-en szállítottak több budapesti pályaudvarra húsz kilónál nagyobb mennyiségű csirkét. Volt olyan is, aki egymaga és egy tételben 284 kiló csirkét adott fel, amely még egy termelőszövetkezetnek is dicsőségére válna. E spekulánsoknak ugyancsak nem volt őstermelői igazolványuk. Ellenük szintén szabálysértési eljárást indítottak. A kiskunfélegyházi járás felvásárlással foglalkozó szervei — amint megtudtuk, — a jövőben még inkább felkészülnek majd az ál-őstermelők leleplezésére. LÉGZÉSI Alsóosztályú tanulókon végzett megfigyelések során számolás, írás és olvasás közben sok hibát vettek észre a légzés formájában. Nagy a szájon át légzők száma, íráskor a hajlott hát felületessé teszi a légzést stb. A vizsgálatot végzők megállapításai szerint a helytelen HIBÁK AZ ISKOLÁBAN légzésforma testtartás-, hang- és beszédhibákhoz vezet. Több figyelmet tehát a légzésre az alsóbb osztályokban is, tanítsák meg a kisgyermekeiket is a helyes légzésre. A légzésnevélés ne tantárgy legyen, hanem — oktatási élv. Ml JÖVÜNK Tessék megállni! Most mi Néznek bennünket, s ránk jövünk, nevetnek a legifjabbik nemzedék, a siető nagy emberek — úgy haladunk át öntudattal és dübörögve minket köszönt megfogva egymás kis kezét. a megtorpant járműsereg. s Vers: F. Tóth A tárgyalások szüneteit a “ vidéki járásbíróság folyosóin mesélgetéssel töltő ügyvédek most is a sarokban duruzsoltak: Tudjátok, hogy elszaporodott a fotósok tábora! — kezdte az egyik. — Fényképeznek ezek mindent. A napot, a holdat, a ezénakazlat, gyermekeiket. F. Antal bankrevizor is — aki valamikor esztergályos, azaz »drehus* volt, ezen a napon már hajnalban felkelt, mert állat- és kirakodóvásárt tartottak a kis városban. Vállára kanyarította m JOMeicordot, zsebre dugta * fénymérőt, s kiballagott o lóvásárba, — témát találni. lóvásáron Tóni nem egyszer megfordult már. De ott ^— mindeddig — mint hivatásának teljes tudatában levő hivatalos személy — járt-kelt. Vállalatokat ellenőrizett, szenzálokat leplezett le. Mozgása, beszéde rutinos, magabiztos volt. Ez esetben azonban magánemberré vedlett vissza. Egyedüli feladata: minél szebben, plaszttkusabban ábrázolni egy vásári életképet. Kerengett hát a sok ló, eladó és vásárló közt; az ég bolyhos felhőire, a vásárteret kerítő karámra, onnan meg a vásári csoportozatra pillantott, amikor észrevett a lomha őszi nyüzsgésben egy eleven jelenetet: Fiatal, alig egyéves csikó volt a központ. Idegesen tekintgetett körül, zavarta a köréje gyülekezett embertömeg. Fel-felrántotta a gazda kezében levő kötőféket állávái, s fekete csikószeme rémülten mutatta fehérét. Fényképre kívánkozó volt a jelenet már csak azért is, mert szemmel láthatóan termelőszövetkezeti emberek alkudoztak a csikóra az öreg, nyolc—tíz hold munkájában elfáradt egyéni gazdával. Legalábbis erre következtetett Tóni abból, hogy a vásárlók — egy ugyancsak öreg, amolyan uradalmi cselédember, tapasztaltszemű lovász, meg valószínűleg a tsz-elnök, a fiatal, egyenesderekú. keményhorgasorrú kun atyafi — igen erősen alkudoztak* »Szabó-brigádot« közbeszólt nagy csendesen: — Nyolcszázért megvenném.. i Gondolta, a tsz-elnök majdcsak rálicitál, közelebb is megy a csikóhoz, nézi, vizsgálgatja majd, hogy a konkurrens — Tóni ne férhessen hozzá. Mozdul tehát a kép, — lehet fényképezni. De nem ez történt A csikó tulajdonosa F. Tóni ajánlatára oldalra pillantott: nem tréfál-e ez a »pesti-* ember. De látva Tóni komoly arcát, — ráhagyta: — Ezerért... Jó csikó ez! A tsz-elnök licitálását viszont hiába várta Tóni. Az elmaradt. Megfordult a velejött idős emberrel együtt, s odébb állottak. Ennek már fele sem tréfa. Más vevő nincs, a csikó Tóni nyakán marad, s ha nem ügyeskedik, elsőemeleti lakásába állíthatja be a csinos állatot. Fogta hát magát Tóni is, sarkon fordult, s elinalt. Alig ért azonban tíz lépésre, valaki a vállára tette a kezét. A csikó tulajdonosa volt. Rémült állatát kötőféken vonszolta ki az embergyűrűből, s Tóni után iraraodotti — Adom kilencért... Viheti.;. Furfangos ember Tóni, hát így felelt: — De nekem szekér is helle» ne... Azzal együtt venném... — legnagyobb rémületére azonban a csikó tulajdonosa örvendezve ragadta meg karját: — Éppen hogy azt is el akarom adni... Örököltem a csikót is, a szekeret is, nem tudom, hová tegyem... Ezerötért szekerestül együtt viheti a csikót.., • LJ onnan hallottam én ezt 1 1 az esetet? — teszi fel a költői kérdést a történet végére jutó ügyvéd a tárgyalás szünetének' végén cigarettázó társainak. — Hogy honnan hallottam én ezt a történetet? — ismétli kis időt engedve a figyelem felcsigázására. — Három eszteiídővel ezelőtt védtem ezt az F. Antalt. A csikó tulajdonosa ugyanis beperelte barátunkat — üzletrontásért. .. Mondanom sem kell, hogy a pert meg is nyerte... (—ng—J emlegettek, melynek venni szándékoznak a csikót; s az öregebb inkább tanácsolt a fiatalabbnak, mintsem dirigált. F. Tóni is a nézősereg közé vegyült. Kihajtott ingnyaka, sápadt arca miatt ki sem sejtett benne vevőt, — nem abajgatták. Látta azonban Tóni, hogy e jelenetből jó képet lehetne csinálni — ha az emberek egy kicsit mozognának is a csikó körül. AA occanni azonban egyik sem akart. Sőt, az alkuról áttértek az időjárásra, a termésre, s tíz perc után csak azt tudta meg Tóni, hogy a tsz-elnök hajlandó megvenni esetleg a csikót ötszáz forintért. Elfogta Tónit a fényképész vadászizgalma. A bolyhos felhőből mindjárt megindul a tartós őszi eső, s oda a kép, oda a téma. Kicsit félénken ugyan, de mégis elővette hát szenzál-leleplezéskar használt trükkjét, «=
