Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-26 / 279. szám
I960, november 26, szombat S. oldal Mivel töltik a 8 órás munkaidőt? JJ)<Mit04 oúLaizt adnak erre a bfizélS {ényktfttk” n politechnikai oktatás ás a szakmunkásképzés SOKAN AZT HISZIK, hogy üzemeinkben a munkások a munkaidejük alatt — leszámítva az étkezésre, s egyéb dolgokra szánt szükséges és biztosított időt — megfeszített ütemben dolgoznak. Hogy ez menynyire nem így van, azt a munkanap kihasználásáról készített ■„fényképek”, vagy ahogy üzemi berkekben nevezik: a filmezés bizonyítja a legjobban. S. A. szegecselő brigádjánál a Bányászati Berendezések Gyárában ilyen volt egy munkanap: a szerszámok előkészítésére és elrakásSra 56 percet fordítottak. Munkával 370 percet töltöttek el -r- ez a munkaidő 69 százaléka, — 19 percig beszélgettek, 65 percig szegecsre vártak. Figyelembe véve az 510 perces munkanapot, a brigád több mint két órát töltött el — tétlenül. ENNÉL HOSSZABB képet mutat a C. J. körfűrészkezelőről készült felvétel. Ö 329 percet töltött el munkával. Anyagra 37, munkára 105 percet várt. Ez utóbbi majdnem két óra, a munkaidő 22 százalékát tette ki. A normaosztály a következő megjegyzést fűzte hozzá: — a helytelen szervezés miatt nem volt munkája a dolgozónak. Amikor az üzemvezető elé tárták a tényeket, az megdöbbent, nem akart hinni a szemének. De hiába, a tények makacs dolgok... A normaosztály a napokban összesítette a munkanap kihasználásáról készített feljegyzéseket. Ezek szerint a munkaidő 84.5 százalékában folyik Színéiztk az iizanben Újszerű kezdeményezésnek lehettek tanúi csütörtökön délben a Lakatosipari Vállalat munkásai. A Katona József Színház művészei látogattak el hozzájuk, azzal a céllal, hogy a színház műsorán szereplő komolyabb darabokkal a munkahelyükön ismertessék meg a közönséget. Ez alkalommal Gorkij: Az utolsó nemzedék című drámájának ismertetését hallhatták a Lakatosipari Vállalat dolgozói. A rövid előadást Seregi László rendező tartotta, majd a színészek illusztrálásképpen, bemutatták a darab egyik jelenetét. Az egyre nagyobb mértékben szaporodó közlekedési balesetek elhárítására a lap hasábjain nem is egyszer hívták már fel a figyelmet. A közlekedési balesetek jelentős része a járművekkel, — e, jogi nyelven szólva: veszélyes üzemekkel — van kapcsolatban, s éppen a veszélyes üzemek azok, amelyekkel szemben az állampolgárok élete, testi épsége és anyagi érdeke is a legmeszszebbmenő védelemre szorul. Ez tette szükségessé azt, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) is fokozott kártérítési felelősséget ró a veszélyes üzem folytatójára; ami alkalmas arra, hogy a veszélyes üzemek folytatóit nagyobb gondosságra, figyelemre és az előírt szabályok pontos betartására késztesse. A Ptk. rendelkezései szerint a kártokozó általában akkor tartozik megtéríteni a másnak okozott kárt, ha azt jogtalanul okozta; és ha a kár bekövetkezése neki róható fel, azaz, ha őt vétkesség terheli. Ä veszélyes üzem folytatóját azonban az általános szabálytól eltérően vétkesség nélkül is terheli kártérítési felelősség, s ezt a vétkesség nélküli felelősséget tárgyi felelősségnek nevezzük. csak a termelés. Objektív okok miatt a munkaidőnek 4.3 százaléka, vállalati szervezési hibából 8.6 százaléka, a dolgozók hibájából pedig 2.6 százaléka esik ki a termelésből. A GYÁR VEZETŐSÉGE hasznosítja a „fényképek” tanulságait. A hibák felfedése után azonnal megtette a szükséges intézkedéseket. Felelősségre vonta a mulasztókat, ezzel egy időben figyelembe vette a normaosztály jelzéseit a műszaki fejlesztési, intézkedési terv megalkotásánál. Íme néhány példa arra, hogy a laza norma miképp leplezi a munkaszervezés fogyatékosságait, s a fegyelem lazaságát. V. K. ORSZÁGOS statisztikai adatok szerint hazánkban minden ember 14 filmet néz meg évente. Nagy látogatottságnak örvendő filmszínházaink mellől azonban hiányzik a filmesztétikával és filmtörténelemmel foglalkozó tudomány ismerete. A filmmel, mint művészettel foglalkozó tudományág sehol, még a középiskoláikban sem kap plénumot. EZT A HÉZAGOT szándékozott pótolná a TIT megyei szervezete, amikor Kecskeméten megalakította a filmbarátok körét. A TIT kétszer tizenkét előadásos akadémián, korszakokra bontva ismerteti meg a közönséget a film rövid múltjával, s a filmesztétikával. Az előadás közönségsikeréhez nagyban hozzájárul az is, hogy Siklós Olgának, a Katona József Színház dramaturgjának kitűnő filmtörténeti és esztétikai előadásai mellett egy-egy igen érdekes, régi filmet is vetítenek, amelyet vagy még soha nem játszottak Magyarországon, vagy már csak a filmmúzeum műsorán láthatunk. A FILMAKADÉMIA hatszáz hallgatója közül bizonyára még sokan emlékeznek a nagysikerű A film művészetté válik című előadásra, és kísérő filmjére, az 1927-ben filmre vett Utolsó emberre, vagy a Nagy ábrándra, Jean Gabin fiatalkori filmjére. A filmművészettel foglalkozó előadássorozat első része befe-A Ptk. nem határozza meg közelebbről a veszélyes üzemek körét. Ezt a bírói gyakorlat alakítja ki. E gyakorlat szerint a veszélyes üzemek körébe tartoznak többek között a vasút, villamos, gépkocsi, motorkerékpár, a számottevő gépi erő alkalmazásával működő üzemek stb. Nem tekinthető például veszélyes üzemnek a lófogatú kocsi, a kerékpár, meg a háztartási gépek (villamos hűtőszekrény, mosógép stb.) használata. Fokozott, tehát vétkesség nélküli felelősség terheli a veszélyes üzem folytatóját, aki egyben — rendszerint — a tulajdonos is. Gépkocsinál azt, akinek nevére a forgalmi engedélyt kiállították. Tartós kölcsönadás, bérbeadás esetén azonban a kölcsönvevőt, s — általában — azt terheli a tárgyi kártérítési felelősség, akinek érdekében a veszélyforrás (a gépkocsi stb.) működik. Feketefuvarban okozott balesetért is felel az üzembentartó, ki-A z MSZMP Központi Bi** zottsága a közelmúltban az iskolareform tervezet kidolgozásáról határozott Az irányelvek meghatározzák az ifjúság nevelésének lehetőségeit, s azt, milyenek legyenek iskoláink, hogy megfeleljenek a gyakorlati élet követelményeinek. E feladatok megvalósítása érdekében már az elmúlt években megkezdődött az ifjúság politechnikai oktatása, s ezzel lehetővé vált különböző szakmák alapjainak elsajátítása. A politechnikai oktatásnak az a feladata, hogy a tanulókat közelebb vigye a gyakorlati élethez, megismertesse velük a különböző iparágak alapvető sajátosságait, ezzel megkönnyítse pályaválasztási gondjaikat. Nem szakmunkás-képzés azonban a politechnikai oktatás, mint jezéséig még egy élőadás van hátra. A neorealizmusról mond értékelést Siklós Olga dramaturg a Róma nyílt város című film levetítésévél. NAGY MŰVÉSZEK — FILMEN címet adták az előadássorozat második részének, amelynek. keretén belül a filmművéizet kimagasló egyéniségeiről hallanak az érdeklődők'egy-egy filmalkotásuk bemutatása mellett. — né — KÉP SZÖVEG NÉLKÜL véve, ha a gépjárművet akarata ellenére vonták el tőle. (Pl.: lopás.) Általában akkor mentesül a kártérítési felelősség alól a veszélyes üzem folytatója, ha bizonyítja, hogy a kárt a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívüleső, elháríthatatlan ok idézte elő. Ez lehet erőhatalom, természeti • esemény, kívülálló harmadik személy, vagy állat. Így mentesítette a bíróság a vasutat a kártérítési felelősség alól, amikor a részeg utas a mozgásban levő vonatról leesett és a vonat kerekei alá került. Mentesítette a bíróság annak a gépkocsinak az üzembetartóját is a felelősség alól. amelyik egy gyereket gázolt el úgy, hogy a járda szélén játszó gyereket játszótársa a mellettük elhaladó gépkocsi elé lökte. Mindkét esteben a veszélyes üzem körén kívülálló személy olyan cselekedete okozta a kárt. amelyet a veszélyes üzem folytatója elhárítani nem tudott. Előfordulnak olyan estek is, azt nagyon sokán gondolják. — Ez a gyakorlati oktatási forma nem helyettesítheti az ipari tanuló képzés sokirányú, bonyolult feladatait, azonban jelentős mértékben megkönynyítheti egy-egy szakma elsajátítását. Világosan kell látni: iskolá/nkban a politechnikai képzés nem adhat olyan alapos tudást, amilyenre egy szakmunkásnak szüksége van. Az alábbi példa is bizonyítja ezt. Egy ipari tanuló 681 napig tanulja az általa választott mesterséget, míg egy középiskolás fiatal csak 168 napig. Az ipari tanuló ezen túlmenően előnyben van abban is, hogy az elméleti és gyakorlati tantárgyakat szakemberektől sajátítja el, míg az iskolában erre még nincs lehetőség. Egy szakmunkás kiképzéséhez sok idő szükséges, hiszen a mesterség alapfogásait be is kell gyakorolni. Az alapműveletek ismerete mellett szükséges még az is, hogy a fiataloknak a szakma egészére átfogó tapasztalatuk legyen, ehhez azonban alapos műszaki tudásra kell szert tenniök. Gondoljunk csak arra, milyen sok időbe telik, míg az írás automatizálódik, mire a gyermek úgy megtanul írni, hogy nem gondol a betűk kialakítására. Egy mesterség tudománya is hasonlóképpen rögzítődik. Ha a reszelés, vésés, kovácsolás, a szerszámok használata beidegződik, akkor már ismertté válnak a szakma »betűi«, ezután kell elsajátítani a »fogalmazást«. Uogy valakit ezekre a mű* ’ veletekre megtaníthassanak, olyan tudományos módszerekre van szükség, mint az írás vagy az olvasás elsajátításához. Ezek a módszerek jelenleg még nem állnak iskoláink rendelkezésére, sőt olyan szakemberek sem, akik a szakmai oktatás módszertanával tisztában lennének. Az iparitanulóintézetekben megfelelő tudományos módszerekkel, szakoktatók és szaktanárok végzik ezt a munkát. Az ilyen műszaki, sze-A dávodd művelődési otthon nagytermében az elmúlt héten nagygyűlésen vitatták meg a pedagógusok, a párt, a tanács, a tsz-ek vezetői és tagjai, a Kenderüzem, a földművesszövetkezet, a KISZ, a nőtanács, a népamikor a kár nem elháríthatatlan ugyan — és ennek folytán a veszélyes üzem folytatója nem mentesíthető teljes egészében a felelősség alól — a kár azonban részben a károsult felróható magatartásából származik. Ilyen esetben a bíróság kármegosztást alkalmaz, ami azt jelenti, hogy a veszélyes üzem fenntartójának nem kell megtéríteni azt a kárt, mely a károsult felróható, vétkes magatartásból származik, így például a bíróság a közelmúltban csak a kárösszeg felének megfizetésére kötelezte a kerékpárost elütő gépkocsi tulajdonosát, mert a kerékpáros ittas állapotban, szabálytalanul közlekedett. Az elmondottak azt mutatják, hogy a veszélyes üzemek kártérítési felelőssége igen szigorú és a felelősség alóli teljes mentesítés kivételesen következhet be. Helyes és szükséges a felelősség szabályainak e körben ily szigorú megállapítása, mert ez is egyik módja annak, hogy a veszélyes üzemek folytatóit fokozott gondosságra, elővigyázatosságra neveljük. Dr. Dobos László megyei bírósági tanácsvezető mélyi és tudományos felkészültség mellett is megtörténik, hogy a szakmunkás vizsgák letétele után a fiatalok a gyakorlati életben még ezernyi új dologgal ismerkednek meg. A politechnikai oktatásnak tehát nem az a célja, hogy például a középiskolákban az érettségi mellé szakmunkás bizonyítványt is adjon. Kétségtelen, hogy az iskolában folyó politechnikai oktatásnak vannak előnyei, de nem adhat képesítést, csupán a gyakorlati munkát szeretteti meg. Sajnos igaz, hogy a középiskolás fiataljaink egy része lebecsüli a fizikai munkát és sok esetben tragikusnak tűnik előttük, ha nem kerülhetnek az íróasztal mellé. A szovjet pedagógia ta" pasztalatai szerint a szocialista embertípus kialakításában döntő fontosságú a politechnikai képzés. Helyes tehát, hogy a mi iskoláinkban is bevezetik, de ismételten meg kell mondanunk, a politechnikai oktatást nem szabad összetéveszteni a szakmunkás képzéssel. Háló Ferenc rHé hány mondáiban. A soIti termelőszövetkezetek ez idáig 2200 holdon vetettek búzát, 1900 holdon fejezték be a mély- és 4740 holdon a vetőszántást. Lemaradás mutatkozik viszont a kukoricatörésben. * Befejezéshez közeledik a fülöpszállási Vörös Csillag Termelőszövetkezet 100 férőhelyes tehénistállójának építése. Az önitatásos marhaistálló padlását magtárnak használják. A felépült két kukoricagóré alatt sertésfiaztatókat létesítettek. A Kecskeméti Katona József Gimnázium KISZ önképzőköre ebben az évben is megrendezi a szavaló- és prózamondó-versenyt. A verseny lebonyolítására december 3-án, a gimnáziumban kerül sor. A nyertesek között értékes könyvjutalmakat osztanak ki. front, a szülői munkaközösség bevonásával az iskolareformtervezetet. A beszámolót Bikádi József általános iskolai igazgató terjesztette a megjelentek elé. Párhuzamot vont az 1945 előtti és a jelenlegi oktató-nevelő munka és iskolarendszer között. A felszabadulás után a Dávodi Állami Általános Iskola újjáépítve, a járás egyik legszebb, legtisztább iskolája lett. Tanulóit a felső négy osztályban szakképzett tanárok tanítják. A felszabadulás előtti és a jelenlegi pedagógiai nevelés között óriási fejlődés mutatkozik, ma már azonban ez nem elég. A jövőben az iskolai oktatást közelebb hozzák az élethez, mert előkészíti a tanulókat a munkára. A tanulók túlterhelésének elkerülésére is javaslat készült. A tankötelezettség határát 16 évre emelik fel. A nappali tagozatok mellett fejleszteni kívánják a dolgozók esti és levelező tagozaton való oktatását. A oktatónevelő munka tervszerűen szolgálja a szocialista világnézet és erkölcs kialakítását. Beszámolójában foglalkozott Bikádi elvtárs a nevelők és a neveléstudomány feladataival, az oktatási rendszer továbbfejlesztésével, mint társadalmi üggyel. Ä vitában felszólalt Szabó lm■* re, az MSZMP járási bizottságának titkára. Bükki Józsefné, a hírási nőtanács titkára, Szlezák Mihály, a helyi földművesszövetkezet ügyvezető elnöke, K<v* vács Józsefné, Vóna Györgynél Gál József, Gilián Ferenc szülők. tsz-tagok. M. J. § A paragrafusok között |_§_ A veszélyes üzemek kártérítési felelőssége Hatszázan tanulnak filmet nézni A kecskeméti filmbarátok körének terveiből Az iskolareform vitája Dávodon t.
