Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-26 / 279. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR. SZOCIALISTA i . - -MUNKÁSPÁRT- KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM Ara 60 fillér I960. NOV. 26. SZOMBAT Befejezték a vetést a kecskeméti járásban Alapon nxervezo munkának könxönhetők as eredmények A kecskeméti járás terméló- Szövetflcezeteá és egyénileg gaz-Erösödnek a termelőszövetkezetek megyénkben — Tudósítás a megyei pártbizottság üléséről — dálkodói szorgos munkával küz­­dötték le a kedvező tűén időjárás okozta nehézségéket. A kukoricáit az előbbiek há­rom és félezer, az egyéni gazdák pedig közel harmincezer holdról törték le, s nyomban hozzáfog­tak a szár betakarításához. E hónap elején befejezték ezt a munkát is, ami lehetővé tette, hogy a talajt előkészítsék a búza vetéséhez Az elmúlt hét végéig csupán a cukorrépa tizedrésze volt még szedetlen, de ezen a héten betakarítják, s átadják a cukorgyárnak. A járásban november 15-ig I az előirányzott területen, ' 'összesen 45 ezer katasztrá- I lis holdon földbe juttatták a kenyérgabona vetőmagját, amelynek közel háromnegyede rozs, a többi része búza. Nem egy termelőszövetkezet nagyobb területre vetett ke­nyérgabonát, mint amekkora a tervében szerepelt. Az év elején alakult, s mintaszerű gazdálko­dása révén máris hírnévnek ör­vendő tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz-ben például a terv szerinti 200 helyett 300 holdon vetették rozsot, s búzát is 73 holdon ter­mesztenek, holott a tervben 50 hold szerepel. Az izsáki Mező Imre Tsz-ben rozsot 90 helyett 113, búzát pedig 77 helyett 100 holdon vetettek. A lajosmizsei Vörös Csillag Tsz is 110 száza­lékra teljesítette kenyér- és ta­karmánygabona-vetési tervét. A tiszakécskei Szabadság Termelő­­szövetkezet ugyan csak az őszi árpát vetette el a tervezett 250- mél három holddal nagyobb te­rületen, mégis itt érdemel em­lítést, mert hatalmas táblákon, összesen 600—600 holdon juttat­ta földbe a búzát és a rozsot. Az őszi munkák megszervezé­séről Posváncz László elvtárs, a járási tanács v. b. elnöke a kö­vetkezőket mondotta: — -Kétségtelen, hogy a homo­kos talajokén a csapadékos idő­járás nem akadályozta úgy a tennivalőkait, mint a kötöttelbbe­­ken, de az is igaz, hogy mind a közős gazdaságok­ban, mind az egyénileg gazdálkodók megértették, hogyha késedelmeskednek, ennek elsősorban saját ma­guk vallják kárát. A járási tanács végrehajtó bizottsága többször foglalkozott ülésein a munkák helyes meg­szervezésével A járás négy gép­állomásának — különösen a ke­rekegyházinak — az aratási munkájában kisebb-nagyobb mértékű szervezetlenség volt ta­pasztalható. Ennek értékelésére meghívtuk a gépállomások ve­zetőit, akik levonva a konzek­venciákat, az őszi gépi munká­kat sokkal jobban szervezték meg. Ügyeltünk arra is, hogy a fogaterő se maradjon kihaszná­latlanul. A járási tanács végre­hajtó bizottsága minden héten értékelte az eredményeket, s ezeket összesítve, írásban ismer­tette a 18 község tanácsával, va­lamint a 32 termelőszövetkezet vezetőjével. Ily módon sikerült elérnünk azt, hogy Művelődési otthon-igazga­tók, a népművelés községi irá­nyítói, a falusi pártszervezetek titkárai, járási tanácselnökök, a járási párt v. b. agit.-prop. osz­tályának munkatársai, a megyei kulturális szervek képviselői ül­tek össze tanácskozásra a me­gyei tanács kultúrtermében a párt megyei végrehajtó bizott­ságának hívására, hogy megvi­tassák a falusi népművelés idő­szerű problémáit. Az értekezle­ten részt vett Kurucz Imre, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális Osz­tályának alosztályvezetője, Zala a községek dolgozó paraszt­jai között és a termelőszö­vetkezetek között bizonyos mértékű egészséges munka­verseny bontakozott ki. A járása tanácsnál nemcsak a mezőgazdasági, hanem a többi osztály jó néhány dolgozóját is bevontuk a szervezési munkába; gyakran részt vettek határszem­léken és tanácsaikkal segítették a munkákat gátló akadályokat élhárítani. — A községi tanácsoknál a nyár óta minden ülésen napi­rendi pontként szerepeit az őszi munkák megszervezése. S a ta­nácstagok számos kisgyűlésen, valamint egyéni beszélgetés so­rán meggyőzték járásunk dol­gozó parasztságát a soron levő feladatok, elvégzésének fontossá­gáról. — Természetesen, a párt felső és helyi szervei is támogatták tanácsainkat, s végeredményben pártunk szava érvényesült ab­ban, hogy az őszi munkák zö­mét idejében elvégezték — fe­jezte be tájékoztatását a Kecs­keméti Járási Tanács V. B. el­nöke. T. I. Tibor, a Tudományos és Kultu­rális Osztály politikai munka­társa. Körösi József elvtárs a megyei pártbizottság munkatársa beve­zető szavai után Madarász László, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnökhelyet­tese adott részletes tájékozta­tót a falusi népművelési munka legfontosabb területeiről, az előt­tünk álló téli évad feladatairól. Rámutatott arra, hogy a megbeszélés munkaértekezlet­­jellegű. Az a célja, hogy a me­gye egész fejlődéséinek perspek­tíváival együtt mutassa be, mint egységes egészet a kulturális élet falusi területeinek helyzetét és tennivalóit. Hangsúlyozta, hogy jelenleg minden adottság meg­van a még nagyobb lendülettel való előrelépésre, a helyzet elő­nyös a kulturális nevelőmunka hatékonyabbá tétele szempont­jából. Beszámolójában sorra vette a művelődési munka különböző szakterületeit, s azoknak az in­tézményeiknek feladatait, eddig elért eredményeit, munkáját, melyekre a falusi dolgozók mű­veltségének emelése, világnéze­tének kiformálása, szakmai kész­ségednek fejlesztése szempontjá­ból számítani lehet. Behatóan foglalkozott töb­bek között a művelődési ottho­nok feladataival. Megyénkben jelenleg 111 művelődési otthon működik, amely nagy erőt je­lent még akkor is, ha számí­tásba vesszük, hogy ezeknek nem egészen fele nem felel meg minden tékintetben az alapvető követelményeknek. Ez az intéz­Lapunk tegnapi számában már közöltük, hogy az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságá­nak kibővített ülésén Erdősi József, a megyei pártbizottság titkára tartott beszámolót a tsz-mozgalom helyzetéről és a mezőgazdaság időszerű tenni­valóiról. Erdősi elvtárs bevezető mon­dataiban vázolta a mezőgazda­ság szocialista szektorának fej­lődését, a közös gazdaságok megerősödésének jellemző ada­tait. Elmondotta, hogy a tsz-ek­­ben emelkedett a vezetés szín­vonala, fejlődött a szövetkezeti demokrácia, javult a munka­­szervezés és szilárdult a mun­kafegyelem. A szövetkezetek megerősö­désében nagy szerepe volt annak, hogy az idén 68 tsz-ben alakult pártszerve­zet. Jelenleg megyénk 299 termelő­­szövetkezete közül 271-ben mű­ködik párt-alapszervezet. Szemmel látható a szövetke­zetek szervezeti erősödése. Többségében kialakultak a munkaszervezetek, összesen 760 növénytermelési, 252 állatte­nyésztői! és 74 építési brigád ményhálózat a filmszínházaikkal, könyvtárakkal együtt a falusi nevelőmunkának olyan lehető­ségeit rejti magában, melyeket megfelelő irányítás mellett nagy eredménnyel lehet felhasználni. Beszélt Madarász elvtárs a művelődési munka kibontakozá­sának megoldatlan problémáiról is. Hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb tennivaló, hogy a rendelkezésre álló anyagi, társa­dalmi és szervezeti adottságokat a legteljesebb együttműködés szellemében kell felhasználni, össze kell hangolni a kulturális munkával is foglalkozó szervek tevékenységét, harcolni kell a kulturális munka erőszakos le­szűkítése, a népművelési tevé­kenység lebecsülése ellen, vala­mint az ellen is, hogy egyes he­lyeken bizonyos tehetetlenség, ötlettelenség gátolja a kulturális eszközök teljes értékű felhasz­nálását. Hangoztatta, hogy igen nagy feladatok várnak különö­sen a járásokra. Még egyszer fe­lül kell vizsgálni művelődési ter­veiket, gondoskodni kell a hiá­nyosságok kiküszöböléséről. Fel kéU használni a megyeszerte ki­alakult helyes és célravezető módszereket annak érdekében, hogy a népművelési munka a jövőben még hatékonyabban szolgálja azt a hatalmas társa­dalmi átalakulást, amely falva­­inkban, községeinkben napja­inkban lezajlik. A beszámolót élénk vita követte, melynek során felszó­lalt Kurucz Imre élvtárs, a Központi Bizottság Tudományos és Kulturális Osztálya alosztály vezetője ist dolgozik a közös gazdaságok­ban. Jó hatással volt a tsz-ek megszilárdítására a munkaegy­ség-rendszert továbbfejlesztő, a tagok közvetlen anyagi érde­keltségét növelő jövedelemel­osztási formák alkalmazása. Ez elősegítette a családtagok kö­zös munkába való bevonását, a nők részvételét a termelésben és csökkentette a fiatalok falu­ról történő elvándorlását. Igen örvendetes, hogy számos termelőszövetkezet tagjai fel­ismerték a belterjes gazdálko­dás jelentőségét és erőteljes törekvés nyilvánult meg a ker­tészet, továbbá a közös állat­­állomány és a takarmányterme­lés növelésére. Az ipari növények és zöld­ségfélék 43 százalékát a termelőszövetkezetek ter­melték meg, a szerződött növényeknek pedig 80 szá­zaléka származott a közös gazdaságokból. Növekedett a tsz-ekben a terméshozam, az árutermelés és erősödött az állami fegyelem is. A termelőszövetkezetek ke­nyérgabonából 2 mázsával ter­meltek többet holdanként, mint az egyéniek. Bár a tsz-ek gabonavetése csak egyharmada volt az egyéniek vetésterületének, mégis a tsz-ek kétszerannyi gabonát szállítottak be a terményforgalmi vállala­toknak. Egy holdra vetítve a tsz-elk 314 kiló, az egyéniek pedig 117 kiló kenyérgabonát adtaik él az állami felvásárlóknak. Kedvezően fejlődött a tsz-efe közös állatállománya is. Az év végére 8892-re tervezett tehén­­állomány kilenc hónap alatt elérte a 7936 darabot. Kocaál­lományuk ugyanennyi idő alatt az év végére tervezett 8477 da­rab helyett már most elérte a 10 200 darabot és ezzel 100 ka­­tasztrális holdra 4,5 darab anyakoca jut. Hasonló jó ered­ményt értek el a tsz-ek a juh­állomány fejlesztésében is. Az őszi mezőgazdasági mun­kákkal foglalkozva a betaka­rítás és a vetés mielőbbi befeje­zésére, a tsz-ek zárszámadásá­nak jó előkészítésére és a kö­zösgazdaságok jövő évi tervé­nek gondos elkészítésére hívta fel a figyelmet. Erdősi elvtárs ismertette a felvásárlás helyzetét is. Fontos feladata megyénknek, hogy a tervet maradéktalanul teljesít­sük. Jelenleg elmaradás mutat­kozik kenyérgabonából és a hízottsertés-felvásárláslból. Erdősi élvtárs beszédét kő­vető vitában felszólalt Focfc Je* nő, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Túri József, a kiskunfélegyházi járási pártbi­zottság titkára, Papp Ferenc, a fajszi Vörös Csillag Tsz elnöke* Vörös Vilmos, a kecskeméti já­rási pártbizottság titkára, Kőrös Gáspár, a kiskőrösi járási párt­­bizottság titkára, Szabó Ferenc, a MEDOSZ titkára, Tesch Re* -só, a dunavecsei járási párt­­>izottság titkára, Sarok Antal, a megyei tanács v. b. elnökhe­lyettese és Pétiké János, a Ba­jai Járási Tanács V. B. einőka ÖTVEN VÁCON CUKORRÉPÁT szállítottak már el a borsihalmi cukorrépa-átvevőhelyről a Szolnoki Cukorgyárba. Képünkön: A Dózsa Termelőszövetke­zet újabb szállítmánya érkezett az átvevőhelyre. A termelőszö­vetkezet elhatározta, hogy a jelenlegi húsz hold helyett jövőre harminc holdon termel majd cukorrépát • « Össze kell fogni a falusi népművelés erőforrásait A megye művelődési szakembereinek tanácskozása *

Next

/
Thumbnails
Contents