Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-25 / 278. szám

Eredményes esztendő van a hátuk mögött I960 januárja óta működik Fülöpszállásotn a Kiskunság Ter­melőszövetkezet. amelynek tag­sága szorgalmas munka után eredményekben gazdag eszten­dőre tekinthet vissza. Gabonájuk időben magtárba került, mert minden tag, akit csak a szőlő nélkülözni tudott, kaszát fogott; a vezetőség idő­ben megszervezte az aratópáro­kat. Kapásokból a tervezett terü­letet mind bevetették és gondo­san művelték. Fővetésű kukori­cából ugyan 60 helyett csak 50 holdat vetették, de a 10 holdat csalamádóva! és silókukoricával pótolták a lédús takarmány biz­tosítására. A szövetkezet 139 hold szőlő­jéről közel 1200 hektoliter mus­tot és 60 mázsa szőlőt szüreteit. A vezetőség időben és gondosan minden erőt — a családtagokat is — mozgósította a szüretre. Előzetesen minden csalá­dot meglátogattak s beszél­tek velük a betakarítás fontosságáról. A családtagok által teljesített munkaegységet a családfő köny­vébe írták. Így érték él, hogy megfelelő időben, társadalmi se­gítség nélkül befejezték a szü­retet. Valamennyi tag részt vett az őszi betakarításban is, no­vember 9-én már csak a takar­mányrépa volt földben. Előrelátóan fejlesztik a közös állatállományt. A tervezett 20 süldővel szemben 32 hízónakvalót vásároltak meg és 9 fejős­tehenet. Kukoricából, szálas- és lédús ta­karmányból nemcsak a szükség­let van meg, hanem jelentős többlettel is rendelkeznek. A Kiskunság Tsz a tervezett 802 ezer forint bevételből eddig 685 ezer forintot teljesített, — de a még várható 200 es er szál szölővessző és a kifő­zött pálinka értékesítésével újabb 117 ezer forinttal szaporodik a bevétek A szövetkezet 30,40 forintot oszt munkaegységenként. Ezzel kap­csolatban érdemes megjegyezni, hogy természetben 10,40, kész­pénzben pedig 20 forint értéket terveztek kiosztásra — tehát az arány jó az áruértékesítés és ez­zel együtt a nagyobb készpénz­­részesedés javára. A tsz-ek IDOO-bnii megvalósítóit beruházásainak értékeléséről A Mezőgazdasági Érte­sítő 44—45. számában együttes tájékoztató jelent meg a tsz-ek 1960-ban megvalósított beru­házásainak értékeléséről. Az utólagos értékelésre a tsz-nek több szempontból is szüksége van. Először is ellen­őrizhetik, hogy a beruházások gazdaságosságára vonatkozó előzetes számítások a gyakor­latban érvényesültek-e? — ezentúl a tsz-eket beruházásaik­kal kapcsolatban — meghatá­rozott feltételek teljesítése ese­tén — kedvezmények illetik meg. A közlemény szerint a befe­jezett beruházások bekerülési értékét a tényleges ráfordítá­sok értékében kell megállapí­tani. Ebbe bele kell számítani a vásárolt és a tsz által előállí­tott, valamint az állam és kül­ső szervek által ingyenesen jut­tatott anyag értékét, a munka­­ráfordítás és egyéb költségek értékét, a beruházás tervezésé­vel, műszaki ellenőrzésével kapcsolatban felmerült költsé­geket. Cím nélkül A megyei AUatfargalmä Válla­lat a kormányzat határozata alapján a nyár folyamán meg­indította a háztáji gazdaságok résziére a süldakooa-hitelezési, illetve ^kihelyezési akciót. A tsz­­tagság hamar felismerte ennék az akciónak jelentőségét, melyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy a vállalat eddig kö­zel 500Ó darab kocát helyezett ki. A szerződés feltételed értel­mében a szaporulatból három süldőt kell átadni, a többi sza­porulattal a tenyésztő maga ren­delkezik s a süldők átadásakor a koca is tulajdonába kerül. • A kiskőrösi járás legelővel rendelkező termelőszövetkezetei szépen fejlesztik a juhállo­mányt. Több mint 6 ezer dara­bos állományának jelenleg is majdnem fele anyajuh; további tenyésztésre pedig 400 darab 2 éves jerke nevelkedik. A tsz-ek úgy tervezik, hogy a fülöpszál­­lási Vörös Csillag, a soltvad­­kerti Üj Alkotmány és a csá­szártöltési Felszabadulás Tsz törzsállományának szaporulatát használják fel a juhászatok mi­nőségének feljavítására. • Várakozáson felüli fó termést adott az idén a cukorrépa a kis­kunhalasi termelőszövetkezetek­ben. A tervezett 142 mázsás át­lagot valamennyi tsz túlteljesí­tette; a Vörös Szikrában pél­dául 173 mázsát takarítottak be egy holdról, az aszályos nyár ellenére. Ebben is megmutatko­zik a távról területfelosztás és a premizálás jelentősége. Minden beruházás be­kerülési értékének dokumentá­lásához a tsz 4 példányban be­ruházási értékösszeállítást (utó­kalkulációt) készít. A házi kivitelezésben meg­valósított építkezéseknél a sa­ját munkát az FM. által ki­adott normatívák alapján, a tsz által előállított és felhasz­nált építési anyag értékét az avultságnak megfelelően csök­kentett értékben, a teljesített saját gépfuvart, a gépállomások tsz-ekre vonatkozó díjszabása szerint, a saját fogatfuvart pe­dig fogatnaponként 74 forint­tal kell értékelni. A szerfás kivitelezésű épüle­tek értékét az április 23-i FM.­­tájékoztatóban foglalt bekerü­lési értéknormatívák alapján kell megállapítani. Ha a kivite­lezés a típustól eltérő megol­dásban valósul meg, akkor a bekerülési értéket megfelelően módosítani kell. Öntözőtelep- és halastó-épí­tésnél a tsz által végzett saját munka értékét az elvégzett földmunka után köbméteren­ként 5 forinttal lehet számítás­ba venni. Ha a termelőszövet­kezet az 1960-ban befejezett beruházást évközben nem a jelen tájékoztató előírásainak megfelelően — a bekerülési ér­ték alapján — hanem más ér­tékelési irányelvek szerint már értékelte, a könyvelésben ed­dig szereplő értéket módosíta­ni kell. A fentiek vonatkoznak mind a kettős, mind az egy­szerű rovatos könyvelést veze­tő termelőszövetkezetekre. A legújabb jogszabályokból A tej értékesítési szerződésről A Tejipari Vállalat mezőgazda* sági termelőszövetkezettel köthet tejértékesítési szerződést. A szer­ződésben a szállítandó tej meny­­nyiségén kívül azt is meg kell ha­tározni, hogy a tsz milyen üte­mezésben szállít. A tejnek friss­nek, édes állapotban levőnek, hű­­töttnek és szennyeződésmentesnek kell lennie. Zsírtartalma nem le­het kevesebb 3.5 százaléknál, a savtartalom pedig nem haladhatja meg a 7.2 SH-t. A termelőszövetkezet az eladott tej 40 százaléka erejéig tejszínt is szállíthat. Ez esetben a szállí­tott tejszín kilogrammját százzal megszorozva, majd az így nyert eredményt 3.6-del osztva kell meg­határozni azt a mennyiséget, ame­lyet a tsz tej helyett tejszínben adott át a vállalatnak. A vállalat a szerződés alapján átadott tejszínért zsírkilogrammon­ként 50 forintot fizet, a tej ára pedig 3.6 százalékos zsírtartalom esetén literenként 2.20 forint. Az ennél magasabb zsírtartalmú tej ára zsírkilogrammonként 50 fo­rinttal magasabb, az ennél alacso­nyabb tejé pedig — ugyancsak zsírkilogrammonként s-? 50 forint­tal kevesebb. A nagyüzemi felár tejnél lite­renként 20 fillér, tejszínnél zsír ki­logrammonként 5.60 forint. A nagy­üzemi felárat a termelőszövetke­zet abban az esetben kaphatja meg, ha havonta legalább 4500 li­ter, megfelelő minőségű tejet ad át a vállalatnak. A tejszínnek tejre történő átszámításánál zsírkilo­grammonként 28 liter tejet kell alapul venni. A kezelési és a hű­tési díj literenként 7 fillér. Ha az átadásra a termelőszövetkezetben kerül sor, az átadási hely és a legközelebbi gyűjtőcsarnok kö­zötti távolságra eső fuvarköltséget (nettó tonnánként 3.40 forintot) a termelőszövetkezet a vállalatnak tartozik megtéríteni. Ha viszont a tsz szállítja a tejet és azt nem a legközelebbi gyűjtőcsarnokban, ha­nem valamelyik feldolgozó tejipari üzemben adja le, a tsz igényt tarthat a fuvardíj-különbözetre, ha a feldolgozó üzem távolabb esik a tsz telephelyétől, mint a gyűjtő­­csarnok. A kötelezettségét teljesítő ter­melőszövetkezet korpajuttatásra tarthat igényt s a korpa az át­adott tejszín után is jár. Ezt az utasítást az Élelmiszer­ipari Értesítő 44. száma tartalmaz­za. A családi pótlékról A családi pótlékra jogosultság szempontjából a termelőszövetke­zetnek azt a tagját is egyedülálló nőnek kell tekinteni, aki a lakás­­viszonyok miatt továbbra is egy lakásban él a férjével, de a há­zassági életközösséget megszakí­totta s ezen túlmenően igazolja, hogy a válóper már megindult, vagy a bíróság (a gyámhatóság) neki, illetve a gyermek számára tartásdíjat_ állapított meg. Az erről szóló szabályzatot a Magyar Közlöny 95. száma közli. Hova fordulhatnak a tsz-ek talajvizsgálati és javítási kérelmükkel? A talajvizsgálatokkal az Or­szágos Mezőgazdasági Minőség­­vizsgáló Intézet talajtani osz­tályai foglalkoznak. A vizsgá­latokért mérsékelt díjat számí­tanak és a talajjavítást meg­előző kötelező vizsgálatot díj­mentesen végzik. A talaj javí­tási szándékot a tsz a Talajja­vító Vállalat illetékes körzeti kirendeltségénél jelentheti be, a talajvizsgálati igényt a talaj­tani osztálynál kell írásban be­jelenteni. Megyénkben a dunavecsei, kalocsai, kecskeméti és kiskő­rösi járás termelőszövetkezetei az OMMI budapesti (II. kér. Rét utca 3. szám alatt) talaj­tani osztályán, a bajai, bácsal­mási, kiskunfélegyházi és kis­kunhalasi járás tsz-ei pedig a szegedi (Alsókikötősor 5.) osz­tályon kérhetik a talajvizsgála­tot. Szerződéses termelési tanácsadás Jelentős segítség a szerződéses cukorrépatermeléshez A cukorfogyasztás évről évre növekszik hazánkban. Cukor­gyáraink jóval nagyobb meny­­ny iséget küldenek külföldre is, mint a korábbi években. Mind­ennek feltétele természetesen a cukorrépa termő területének növelése. Éppen ezért a kormányzat nagy gondot for­dít arra, hogy minél töb­ben kössenek cukorrépa terme­lési szerződést. A juttatások és a szerződőknek nyújtott ked­vezmények miatt egyre nép­szerűbbé is válik e növény ter­mesztése. Első helyen kell említeni a juttatások közül a kamatmentes vetőmagot, amelyet a földmű­vesszövetkezetek juttatnak a szerződőknek. Amennyiben a termelő úgy dönt, hogy földjét géppel műveltet!, az őszi mély­szántás díját ugyancsak kamat­mentesen előlegezik számára. Hasonlóan járnak el a fogyasz­tói áron juttatott növényvédő­szer esetében is: ezt ugyancsak kamatmentesen kapja a ter­melő. Nemcsak természetbeni jut­tatások, hanem bizonyos anyag! ösztönzők is segítik a szerződé­ses termelés népszerűsítését. A szerződés megkötése után két héttel például holdanként 800, az egyelés után pedig holdan­ként 320 forint művelési előle­get folyósítanak a szerződő­nek. A jó termés elősegítése ér­deke a termelőnek. A cukor­gyárak ugyanis jó áron veszik át a répát: mázsánként 10 fo­rintot, ezenkívül 3 kiló cukrot, 3 kiló száraz répaszeletet vagy 65 kiló egyszer préselt nyers répaszeletet adnak érte. A fenti juttatásokon kívül minden má­zsa répa után fél kiló, 45 szá­zalékos cukortartalmú szörplé is jár, ami takarmányjavításra szolgál. A szállítási feltételek az idén is azonosak a múlt évivel. A cukorgyár megjelöli a helyet, ahová a termelő a répát szállí­tani köteles. Ha az útvonal 10 kilométernél hosszabb, akkor a 10 kilométeren felüli útvona­lon kilométerenként és mázsán­ként 20 fillér térítés jár a ter­melőnek. Holdanként 3 mázsa műtrágya a burgonyára szerződő tsz-eknek Az elmúlt gazdasági évben 1899 hold étkezési burgonya termelésére szerződtek megyénk tsz-ei. Az előirányzatok szerint ez a terület most 3000 holdra nő. A termelési feltételek azo­nosak a múlt éviekkel. A tsz-ek kedvezményes áru vetőgumó­ban részesülnek, a felvásárlási árat pedig úgy szabták meg, hogy a területileg érvényes fel­­vásárlási árat 5 százalékos fel­árral növelik. Ha az átadott ét­kezési burgonya mennyisége el­éri vagy meghaladja a 300 má-500 holddal nő a mák szerződéses vetésterülete zsát, a tsz-eknek további 5 szá­zalék nagyüzemi felérat fizet­nek. Jelentős kedvezményekben részesítik — az idén először — az étkezési burgonya termelé­sére szerződött tsz-eket: a szer­ződött terület után holdanként 3 mázsa műtrágyát Juttatnak számukra. Ehhez azonban fon­tos, hogy a tsz-ek még az őszi hónapokban megkössék a szer­ződést, hogy a trágyázást és az őszi mélyszántást időben el tud­ják végezni, A kedvelt fogyasztási cikk nemcsak itthon, de külföldön is keresett, gubóját pedig fontos gyógyszerek készítésére hasz­nálják fel. Termelése éppen ezért nem közömbös a nép­gazdaságnak. Az előirányzatok szerint a mák szerződéses ve­tésterülete megyénkben 1600 holdra nő. A szerződött tsz-ek a legalább 93 százalékos tiszta­ságú mák mázsájáért felárat kapnak abban az esetben, ha 10 mázsán felüli termést kötnek le, illetve szállítanak. Ez a felár a mákszemnél mázsánként 100 forint, a mákgubónál pedig a 110 forintos szerződéses terme­lői ár helyett 200 forint. A mák termelése a nagyüzemi gazda­ság mellett kifizetődő még a háztáji területen is, mert amel­lett, hogy magas áron veszik meg a szemet és a gubót, — a szára jó fűtőanyag. » Á Földművelésügyi Minisztérium Pénzügyi Főosztályának felhívása a zárszámadással kapcsolatban A termelőszövetkezetek idei zárszámadásukat 1960. decem­ber 31-i fordulónappal készítik el. A Pénzügyi Főosztály fel­hívja az érdekelt állami válla­latok, gazdaságok, szervek, szö­vetkezetek stb. figyelmét, hogy a tsz-ekkel szemben fennálló követeléseik és tartozásuk ösz­­szegét az 1960. november 30-i állapotnak megfelelően — tehát a zárszámadás-készítés forduló­napját megelőzően — a szövet­kezetek egyeztessék, s az eset­leges vitás tételeket rendezzék. A zárszámadás pontos elké­szítése érdekében szükséges, hogy az érintett vállalatok a tsz-ekkel szemben 1960. decem­ber 31-én fennálló tartozásaik és követeléseik összegét írásban közöljék, hogy azokat a tsz-ek jövedelmük megállapításánál figyelembe vehessék, illetve a tartozás fedezetét zárszámadá­sukban biztosítsák. 1961 ize pit mb etében lesz az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár A 64. Országos Mezőgazda­sági Kiállítás es Vásár 1961. szeptember 8—24-e között ke­rül megrendezésre. A jövő évi kiállítást döntő jelentőségűvé teszi az a körülmény, hogy a szocializmusnak a falvakban kivívott győzelmét tárja a lá­togatók elé. A kiállítás fő fel­adata lesz a mezőgazdasági ter­melés és kutatás terén elért leg­újabb eredmények bemutatása, az új célkitűzéseknek, a leg­korszerűbb termelési, tenyész­tési és üzemszervezési módsze­reknek ismertetése. A kiállításon való részvétel feltételeit és a díjazás módját a kiállítás rövidesen megjelenő szabályzata tartalmazza. Bm ^tu d já k aEETiVi i í u m im

Next

/
Thumbnails
Contents