Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-25 / 278. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek] MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT * BÁCS**- KISkUN' MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM. 878. SZÁM Ära 60 fillér I960. NOVEMBER 25. PÉNTEK A déli járásokban fokozni kell a cukorrépa- és a kukoricabetakarítás ütemét Helyes munkaszervezéssel egy hét alatt be lehet fejezni a búza vetését megyénkben A megyei pártbizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága november 24-én, csütörtökön, a megyei tanács nagytermében ülést tartott. Az értekezletet Molnár Frigyes elv..ins, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Ezután Er-Fetkerestük Bene András elvtársat, a megyei tanács főagronómusát, aki a következőket Negyedév végén Közismert tény, hogy országosan is nagyarányú megmozdulások zajlottak le a most készülő iskolai reformtervezet megvitatása időpontjában a szeptemberben megnyílt iskolai év első hónapjaiban. Emlékezetes ez az évkezdet azért is, mert lényegében az idén bontakozott ki teljes szélességében a gyakorlati oktatás néhány évvel ezelőtt kialakult rendszere. Üj iskolatípusok tették meg az első lépéseket. Jelentős mértékben kiszélesítettük a felnőtt oktatás kereteit, megindultak a megyénkben már évek óta bevezetett és nagyrészt megyei tervek alapján országosan is kötelező rangra emelt továbbképző iskolák, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Bizony az első hetekben előre nem látott problémák merültek fel. Lassan alakultak ki az iskolai munkatervek is, le kellett küzdeni a gyakorlati oktatással kapcsolatban mutatkozó értetlenséget, a szervezés első lépéseinek megtétele utáni bizonytalanságot. A negyedév végén azonban, visszatekintve az eltelt három hónapra, megállapíthatjuk: a nehézségeken úrrá lettünk. Mind felnőtt, mind pedig iskolai oktatásunk, ha néhány megoldatlan problémával küzd is, az oktatás megkezdése után, mégis biztató eredményeket mutat. Sikeresnek mondható a gyakorlati képzés megszervezése. Igen értékes és nagy jelentőségű javaslatok hangzottak el oktatási rendszerünk továbbfejlesztésével kapcsolatban tantestületeink vitáim A vita állása azt mutatja, hogy nagy tömegeket mozgósított máris az az irányelvtervezet, mely pártunk kezdeményezésére került a nyilvánosság elé. Az iskolai év tapasztalatai azonban azt is jelzik, hogy sokkal következetesebben le kell vonniuk a tanulságokat társadalmi szerveinknek, intézményeinknek, üzemeinknek, mindazoknak a szerveknek, melyek oktatási rendszerünkkel valamilyen kapcsolatban állnak. Társadalmi öszszejogással lehet csak segíteni például az elszaporodó hiányzásokon. Még erőteljesebb lépéseket kell tennünk az iskolai és a szülői nevelés egybehangolására, a fegyelmezetlenségek leküzdésére. Több jel arra mutat, hogy pártszervezeteink, társadalmi szerveink egyre rendszeresebben foglalkoznak iskolai életünk problémáival is. A segítségre, az együttműködésre a továbbiakban még talán nagyobb szükség van, hiszen a negyedévi tanulmányi előmenetel vizsgálata alapján arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a biztató szervezési eredmények ellenére sem lehetünk mindennel megelégedve. dősi József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott beszámolót a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről és a mezőgazdaság időszerű tennivalóiról. A tanácskozásokon részt vett Fock Jenő elvtárs, az IWSZMP Központi Bizottságának titkára. A pártbizottság ülése lapzártakor még tart. Egyre többen kötnek sertéshizlalási szerződést mondotta az őszi mezőgazdasági munkákról: — A napraforgót teljesen betakarították a megyében. A cukorrépát azonban még mintegy két és félezer katasztrális holdon nem szedték fel. Különösen a bajai és a bácsalmási járás, valamint Baja város tszei maradtak le ezzel a munkával. Ezen kívül több mint 600 hold felszedett termése elszállításra vár. Mind a betakarítás, mind a szállítás munkáját meg kell gyorsítani, mert e nélkül nemcsak a közös gazdaságokat éri károsodás, hanem az ütemterv teljesítése körüli zavarok miatt a cukorgyárakat is, végeredményben egész népgazdaságunkat. — A kukoricának mintegy a kilenctized részét törték Je e hét elejéig a megyében. A termelőszövetkezetekben ennél rosszabb az arány, de főként a bajai és a bácsalmási járás közös gazdaságai késlekednek e takarmánynövény betakarításával. A vezetők általában az időjárásra hivatkoznak a lemaradás miatt. Kétségtelen, hogy az esőzések következtében napokon ót nem lehetett a földeken dolgozni, az is igaz azonban, hogy több helyütt a helytelen munkaszervezés tetézi a késlekedést. A betakarításhoz most már kedvezd az időjárás. — Ami a kukoricaszár levágását, behordását illeti, ez a munka általában mindenütt követi a termés betakarítását, de a bajai járás tsz-eiben a szár egyharmad része még vágatlan. Ez akadályozza a vető- és mélyszántások elvégzését. — A tervbe vett területek kilenctized részét szántották fel hétfőig a vetéshez. Mivel e talajmunka is megkésett, a búza több helyütt friss szántásba, kevésbé megfelelő magágyba kerül. Éppen ezért — az optimális vetési határidő túllépése miatt — indokolt, ha mind a tsz-ek, mind az egyénileg gazdálkodók 120—125, gyengébb talajú földeken pedig 130 kilogramm őszi búzát vetnek katasztrális holdanként. Ahol nem juttatják a földbe a normális vetési időszakhoz viszonyított többlet-búzamennyiséget, ott e hanyagságnak a jövő évi termésnél vallják kárát A kenyérgabonából (rozsból, búzából) az előirányzott összterület 88 százalékán van földben a mag. A termelőszövetkezetek a tervezettnél 14 százalékkal nagyobb területen vetettek rozsot. A búza vetését még több mint 20 000 holdon nem végezték ed. A gépeik, fogatok kapacitását illetően megvan rá a lehetőség, hogy egy hét alatt mindenütt befejezzék a búza vetését j&. Különösen a bácsalmási. a dunavecsed és a kalocsai járás, valamint Kalocsa város tsz-ei igyekezzenek, mivél ezekben a legnagyobb a lemaradás. — Javasoljuk, hogy a helyi tanácsok e hét végén tartsanak határszemlét. Ahol a betakarítási és a vetési munkánál továbbra is késedelmeskedést tapasztalnák, ott meggyőző érveléssel hozzák a termelők tudomására, hogy hanyagságuk a jövő évi kenyerük biztosítását veszélyezteti — hangsúlyozta a megyei tanács főagronómusa. T. /. Napról-napra igényesebbek az emberek — halljuk a kereskedelemben. — A szép kivitelű f * *"'8» új kályhákhoz csak zománcozott füstcsövet vásárolnak, mert ez nemcsak dísze a lakásnak, hanem praktikus is. Megtakarít vele a háziasszony egy műveletet, a fényesítést. NEMRÉGIBEN hírt adtunk arról, hogy a kormányzat újabb intézkedéseket hozott a sertéshizlalás fellendítésére. — Esze— És van belőle elég? — Nem mindig Ezért sürgetjük az ipart, gyártson többet — mondják az üzletekben. íme egy válasz a megyéből: A Bajai Vas- és Fémipari Ktsz. új zománcozó üzeme december végéig 30 000 kiló zománcozott füstcsövet ad a kereskedelemnek. Képünkön: szórópisztolylyal kerül a zománctej a könyökcsőre. Dr. Buga László Kecskeméten A Magyar Rádió közkedvelt Orvosi tanácsok című adásainak vezetőjét, dr. Buga Lászlót személyesen is megismerhetik az érdeklődők november hó 30-án, szerdán fél 6 órai kezdettel az SZMT művelődési otthonban, Rákóczi út 1. szám, ahol »A tél egészségügyi problémái« címmel tart előadást. Az előadás keretében a helyes téli tápflálkozásról, téli öltözködésről és sportról beszél, utána pedig a hallgatóság kérdéseire válaszol. rint a háztáji gazdaságok, valamint az egyéni gazdák és mindazok a sertéstartók, akik az Állatforgalmi Vállalattal hizlalási szerződést kötnek egyúttal állami éladási áron 2—2,50 mázsa szemestakarmány-kiutalásban részesülnek. A szerződés megkötésekor kapott utalványt a Terményforgalmi Vállalat telepén készpénzfizetés ellenében be lehet váltani. Kedvezményt ad a kormány azoknak a szerződőknek is, akik az 1961. évi sertéshizlalási akcióra szerződéseiket már korábban megkötötték. Ezek a termelők utólag is megkaphatják az Állatforgalmi Vállalat kirendeltségétől a szemestakarmány-utalványt. A TERMELŐK igen érdeklődnek az akció iránt. Borbola János kiskunhalasi termelő 7 darab 100 kilogramos sertését január havi átadásra leszerződte. Lajkó Károly, keceli állattenyésztő is hat darab sertésre szerződött. Kisnók János kiskunhalasi tenyésztő, a piacon már éppen el akarta adni nyolc darab süldőjét, amikor tudomást szerzett az akcióról. Kijelentette, hogy ilyen feltételek mellett már tudja vállalni sertéseinek meghizlalását, hiszen a meglevő takarmánya mellé az utalványra kapott 16 mázsa takarmány bőségesen elegendő lesz. Hányféle szokás, szenvedély függ össze a hetedik nappal. Kényelmesen nyújtózunk az ágyban. Reggeli mellé elfogyasztunk egy riportot, krokit meg egy tárcát. Sőt, ha jó a kedvenc lap, még többet is. Elviszszük a gyereket a matinéra. Kirakatot nézünk, korzózunk, tervezgetünk. Vizitelünk a barátoknál, vagy megörökítjük a múló pillanatot. És az sem baj, ha a programnak csak a felét teljesítettük, hiszen vasárnap van, az első otthon — a pihenés napja. Megesik ugyan, hogy egy-két ünnepet feláldozunk társadalmi munkára, patronálásra vagy bármi másra. De nyolc hónapig lemondani a hetedik nap kényelméről?! Az első hallásra ezt nem is hiszi az ember. Pedig igaz történet. A vasasok határoztak így Kecskeméten saját l/asácnafU (nuszdíc hasznukra a közösség érdekében: válaszként a bizalomra — felelősséggel. Előzményét Szabó Lajos, a gyár főmérnöke mesélte el. Már írtunk róla, de még sokáig lesz kedvelt téma az a nagyarányú rekonstrukció, ami a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében . folyik. Az üzembővítés első lépcsőjében Közép-Európa legmodernebb zománcozó csarnokává fog átépülni a jelenlegi műhely. A nemrégen elkészült két új kemence és a decemberben átadásra kerülő harmadik, már a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. A fejlettebb technológia és az új kemencék azonban magasabb képzettségű szakmunkásokat, a törzsgárda növelését is igénylik. És itt találkozott a vezetők segítségkérése a zománcozok tanulnivágyásával. Az önkéntes vasasok elhatározták, hogy beiratkoznak a szakmásító tanfolyamra. Mivel pedig a zománcozóban folyamatos a munka, nem maradt más választás mint a hetedik nap feláldozása. Szavazásra került a kérdés, s a döntés egyöntetű volt: A zománcozok nyolc hónapig minden héten önként vállalják nyolctól—tizenkettőig a vasárnapi műszakot. A gyárban készült a tanfolyam tematikája is, s ahogy a tudnivalók megkívánják, a műszaki gárda egyegy tagja vasárnap délelőtt felcsap tanárnak. A „tanulók” pedig minden héten vizsgáznak az ismert vagy jövendő munkahelyükön. Az öreg kémény ugyanis szintén pipál vasárnap. Izzó piros az öblös kemence, s a jövendő segédek a gyakorlatban bizonyítják: értik e már kádra váltani a magas tudományokat. Dicsérő szó még azoknak is kijár, akik egyelőre nem kaphatnak előléptetést, mert a rendelet ötéves gyakorlathoz köti a segédlevelet. Ok mégis üdvözlik a portást minden vasárnap. Tanulnak, okulnak és minden vasárnan több tudásból vizsgáznak* hiszen nemsokára várja őket az új kemence, bízik bennük a törzsgárda és épít tudásukra a gyár vezetősége. Ez pedig már előre felér egy segédlevéllel. Sándor Géza 30000 kiló zománcozott füstcső
