Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-23 / 276. szám
1960. november 23, szerda A MAGYAR- SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ACS - kISkUN MEGYEI LAPJA Q börtön kapujától a munkahelyig Az utógondozás néhány kérdéséről A társadalom ellen vétők átnevelésére nagy gondot fordítanak a büntetésvégrehajtási szervek. Arra törekszenek, hogy tettüket megbánó, becsületes életre vágyó embereket adjanak vissza a társadalomnak. Keveset érne azonban a börtönben folytatott nevelőmunka, ha az elítéltet szabadulása után nem segítenénk jó útra téríteni, illetve azon megtartani. Ahhoz, hogy a börtönből szabadultak sikeresen illeszkedjenek társadalmunkba, utógondozásukban *nagy szerepet kell vállalni a különböző állami és társadalmi szerveknek. (Utógondozáson a börtönből szabadultaknak olyan életkörülmények közé való helyezését értjük, amelyek lehetővé teszik, hogy hasznos tagjaivá legyenek a társadalomnak.) A munkához . .., Először is lehetőséget kell adni megélhetésük biztosítására, azaz munkához kell őket juttatni. Természetesen nem arról van szó, hogy bizalmi, vagy vezető jellegű munkakört biztosítsunk számukra. (Ennek egyébként törvényi akadálya is van.) Az azonban indokolt, hogy olyan munkát kapjanak, amelyből a maguk és családjuk emberhez méltó fenntartását biztosíthassák. Hazánkban nem jelent prob-, lémét az elhelyezkedés. A sza-; tódultaknak azonban sokszor! nehézséget okoz, s ennek nem 1 az az oka, mintha számukra; nem jutna munkalehetőség. A; nehézséget- az okozza, hogy sok j vállalat, üzem és egyéb intéz-! mény vezetője, dolgozód nem; értik e kérdés jelentőségét, nem ; tanúsítanak kellő megértést az! ügy iránt. A munkahely érdé- j keivel ellentétesnek tartják az! ilyen személyek felvételét, jól-; lehet annak az alkotmányos elv- J nek — mely szerint társadat-! munkban minden állampolgár- ] nak joga van a munkához —; érvényesülnie kell a börtönből; szabadultak esetében is. Az in- ! dokolatlan előítélet miatt szá-! mos munkahely nem is válaszol; a büntetésvégrehajtási szervek; leveleire, amelyekben segítséget: kérnék a szabadulok elhelyezé- j séhez. Ha válaszolnak is, sok- j szór elutasító az. ... az emberi élethez való jog megadása ... Az egyik börtön-levélére például a megyénkben működő K. A. nagyvállalat azt a választ adta, hogy csaik büntetlen előéletű, tiszta erkölcsű embereket foglalkoztat. Mit sem törődik azzal, hogyan alakul a segítségre szoruló szabaduló további sorsa: nem csúszik-e le éppen az elutasítás miatt ismét a börtönbe vezető lejtőn. Mert ilyen példa van, lehetne sorolni belőlük. Szerencsére egyre gyakoribbá válnak megyénkben ezen a téren a jó tapasztalatok. Szép példákkal szolgál erre többek között az ÉM. Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat és a Kecskeméti Faipari Vállalat. Az utóbbi például a börtön megkeresésére — mélyben kérte K. I. elítélt munkábaállítását — a következőket válaszolta: ».. .szabadulása után vállalatunk K. X-t ismét tudja és kívánja alkalmazni." Intézkedéseikkel, félvilágosítónevelő munkájukkal az eddigieknél is nagyobb segítséget nyújthatnak a börtönvisélitak munkához juttatásában az államhatalmi, államigazgatási, társadalmi szervek és tömegszervezeték (például tanácsok, nőtanács stb.). Az egyik, börtönbüntetést töltő fiatalember elmondta például, hogy ezt megelőzően »ült« már egyszer. Szabadulása után rendes munkához jutott, de mindig egyedül töltötte szabad idejét. Szokásává vált a céltalan járkálás, csavargás, s közben megivott hat-hét fröccsöt. Ivási szenvedélye olyan nagy lett, hogy csak úgy tudta kielégíteni, ha tilos úton jutott pénzhez. Bizonyára megmenthető lett volna az említett férfi, ha munkahelyén az üzemi bizottság, a KISZ stb. olyan időtöltést, szórakozást biztosított volna számára, amellyel jellemét jó irányba fejleszti. ... hálával tölti el a szabadultakat A börtönből szabadultakkal való tapintatos, nem a börtönviseltséget hangsúlyozó, de ugyanakkor a munkafegyelemre, a társadalmi együttélés szabályainak mindenkori, szigorú betartására nevelő bánásmód igen nagy jelentőségű. Sok-sok levél tanúskodik erről, melyeket munkához juttatott volt elítéltek írnak — minden érdek nélkül, hiszen már szabadok — a börtönparancsnokságokhoz. A sok közül találomra szó szerint idézem Cs. J. volt elítélt levelének egy részletét: »•.. rendes állásban vagyok most már, és újra beilleszkedve a társadalomba, megpróbálom sikerre vinni azt a fáradságos munkát, amit a T. Főtörzsőrmester Űr irányomban végzett..." Jó érzés ilyet olvasni, hiszen egy-egy ember megmentéséről, a társadalomnak való megnyeréséről szólnak. Természetesen vannak kivételes bűnöző típusok, olyanok, akik a legemberibb törődés mellett is a rosszat, a bűnt választják. Ezek azonban a társadalom ellen vétők elenyészően csekély százalékát képezik, akik miatt nem szabad elhanyagolni a megtévedtek, de becsületes életre vágyók óriási többségét. Dr. Babinyecz Tibor megyei főügyészségi ügyész Felhíyás a falusi asszonyokhoz tetőállomásaink kapacitása szinte képtelen lépést tartani azzal. Éppen ezért figyelembe kell venni a háztáji baromfinevelésnél a kotlóssal történő csirkekeltetést is. Az így keltetett csirke nevelése egy szerű, s minden háznál könnyen megvalósítható. Helyes alkalmazásával elérhetjük, hogy már a téli hónapokban nagyobb mennyiségű baromfi vár felnevelése, ami később nagyban elősegíti a lakosság baromfival történő ellátását. Felhívással fordulunk ezért valamennyi termelőszövetkezeti és földműveszövetkezeti parasztasszonyhoz, hogy a tél és a koratavasz folyamán minden háznál keltessenek ki legalább 70—80 csibét, melyből legalább két kotlóaljat a helyi földművesszövetkezettel szerződésileg kössenek le. Ezzel nemcsak anyagi érdekeltségüknek tesznek eleget, hanem nagyban elősegítik a baromfitenyésztés továbbfejlesztését, gazdasági eredményeink fokozását. Tartsák meg a .jövőben is a kiskunsági baromfitenyésztés jó hírét, nevét. Megyei Nőtanács MÉSZÖV Választmány nőbizottsága Megyénkben a baromfitenyésztésnek régi hagyományai vannak. Tanyavidékeken, községekben alig van olyan ház, ahol ne tartanának baromfit. Falusi asszonyainknak köszönhető, hogy Bács-Kiskun megye az ország egyik legjobb baromfitenyésztő vidéke. Kifizetődő a baromfitartás, hiszen a baromfihús és -tojás iránt bel- és külföldön egyaránt állandóan növekszik a kereslet. Népgazdaságunk érdeke is megkívánja hát, hogy a szükségletet teljes egészében kielégítsük, s a világpiacon kiharcolt helyünket megtartsuk. Ennek érdekében legfőbb teendő a baromfitenyésztés és a tojástermelés színvonalának emelése nemcsak nagyüzemeinkben, hanem a háztáji gazdaságokban is. Ehhez nyújt komoly segítséget a földmüvesszövetkezeti hálózat, amikor szakemberei szaktanácsokkal látják el a baromfitenyésztőket és szerződés útján előre biztosítják a baromfi értékesítését. Segítenek a földművesszövetkezetek a törzsállomány kialakításában is, hiszen évente sokmillió fajtiszta naposbaromfit juttatnak a falusi asszonyoknak. A naposbaromfi-szükséglet azonban olyan rohamosan növekszik, hogy kel-Lakatos szakmunkásokat felveszünk. Földszöv. Kecskemét, Munkácsy u. 8. 2823 Szedik a vesszőt a Jakiteleki szőlőszaporító törzstelepről Lakitelek határában nemrég új telepet létesített a Szőlészeti Kutató Intézet. Ebben a kísérleti gazdaságban nem foglalkoznak nemesítési munkával, hanem a társintézetekben előállított új fajtákat szaporítják el. Az országnak ez az egyedülálló szőlőszaporító törzstelepe jelenleg 245 hold homokon működik. Feladata, hogy megfelelő minőségű és a legújabban „Hórukk-emberek” kőzett — Beszélgetés szállítómunkásokkal — — Kértéli: már a vállálatvezetőségtől, hogy adjanak kesztyűt? — Hogy kértük-e? Még munkaruhát sem kapunk, nemhogy kesztyűt. Persze, ebben nem a vállalatvezetőség a ludas, mert a rendelet szerint két évi használatra adnak ki egy öltönyt, de ez olyan hosszú idő, hogy két ruha is elnyűne' itt ez alatt. Ezt láthatnák azok is, akik a munkaruha lejárati idejét megszabják. Bonyolult as elszámolás! — Maguk közt ki a brigádvezető? — Nem osztanak minket brigádba, — »-ahogy esik, úgy puffan-«. . — Brigádok nélkül hogy folyik a munka verseny? — Sehogy. Szoktunk néha egymás közt megállapodni, hajrázni, — egy liter borért, egy korsó sörért. Szervezett verseny nincs közöttünk. — Mennyit keresnek a tégla »kidobással«? — Azt mi is szeretnénk tudni. A normát nem ismerjük, meg a bérelszámolási lapunkra sem szokták ráírni. Egyszer kifüggesztettek ugyan egy táblázatot a normáról, de az olyan bonyolult számrengeteg volt, hogy nem értettük meg. Nem lehetne ezt leegyszerűsíteni? — kérdezik tőlünk. Mi ugyanezt a kérdést tesszük fel a vállalatnak. S ugyanakkor kérdezzük azt is, hogy nem lehetne-e törekedni arra, hogy a nehéz fizikai munkát végző »hórukk-emberek« kedvezőbb körülmények között dolgozzanak? A kedvező körülmények nagyobb teljesítményekre sarkallnák őket — ez pedig a vállalatnak is érdeke. .. .__ Tóth Gábor nemesített szőlőszaporító anyaggal lássa el a nagyüzemeket. Elsősorban a szőlőkertekből hiányzó csemegeszőlőt pótolják és megfelelő minőségű borszőlőszaporító anyagot állítanak élő; Működésük óta — két év alatt — 20 fajtából, nagyrészt csemegeszőlőből létesítettek egy-egy hektáros törzstelepet. Ezek közül 11 csemegeszőlő. Mathiász régi fajtád: »Itália;, »Erzsébet királynő emléke«, »Szőlőskertek királynője", »Ezeréves Magyarország". Kocsis Páltól »Gloria Hungáriáé«, »Kocsis Irma« kapott helyet a törzstelepen. Borszőlőből pedig a »Leányka«, »Kadarka«, »Furmint«, »-Hárslevelű", »Szürkebarát« került a kijelölt táblákba. A fiatal tőkék egy részéről az idén először gyűjtenek vesszőt. Ezt az intézet telepeinek bővítésére, a már meglevő táblák pótlására használják fel. Az elkövetkezendő években azonban a Duna—Tisza közi nagyüzemi szőlősök telepítéséhez is jut szaporítóanyag. Az előzetes számítások szerint — az első termőév után — hektáronként 40—50 000 szál veszszőt gyűjtenek be. A vesszőt az intézet szőlőgyökereztető iskoláiban gyors szaporítási eljárással — rügydugványozással gyökereztetik. Jelenleg három holdon öntözéses gyökereztető iskolában többszázezer szölőhajtást nevelnek a törzstáblák bővítésére. A fiatal intézet területén most került tető alá á több mint egymillió 600 000 forintos költséggel épülő, modem, emeletes intézet, ahol helyet kap majd a borpince, a laboratórium, a feldolgozó és az irodahelyiségek? Körülötte pedig a dolgozók részére készülnek a lakóépületek. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottsági Felelős szerkesztő: Weither Dánielt Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. száma Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-2? Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dí1 1 hónapra 12 Ft. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemet. s> Tel.: 15-29. 27-49 lan törvényei szerint, de pokrócunk — nincs! Hol az ujji'édö? — Ezek a mai hiányosságok már tűrhetőek — szakítja félbe társát a 63 éves Juhász Pali bácsi —, de a kezdet... az volt nehéz! Én tudom, mert 11 évvel ezelőtt alapító tagja voltam a SZEFU ősének, a BELSPED- nek. Azóta itt ezermesterkedem. Én építettem például ezt az irodát is. Emlékszem, sokszor még kocsink sem volt. Rossz autókból csináltunk kocsikat... Nem panaszkodhatok ma már. Tizenegy év alatt 22 alkalommal kaptam kisebb-nagyobb jutalmakat. Egy másik csoport éppen téglát dob ki egy vagonból. Eljöhetnének ide a zsonglőrök tapasztalatcserére, olyan bravúros ügyességgel labdáznak a munkások egyszerre öt-hat téglával. — Miért nem használnak védőkesztyűt, vagy legalábbis ujjvédőt? Nem fáj az ujjuk? — Dehogynem. Használnánk mi örömmel — ha volna. Sokszor olyan a tenyerünk, mint a pecsenye... Most meg jön a tél, — még rosszabb lesz.s. — Mi a szakmájuk? — Hórukk-emberek vagyunk. _ ? ? ? — Igen. j. igen... hórukkemberek. Nem hallott még erről a mesterségről? A 44-es Autóközlekedési Vállalat szekérfuvarozó részlegének dolgozói tód kapjuk ezt a szokatlan felvilágosítást. Még jóformán ki sem virradt, de ők már itt várakoznak a SZEFU-iroda előtt, hogy megkapják aznapi feladatukat. Karmoló kapocs és lópokróc — Bizony, a mi munkánk nehéz — mondja Dobos Pista bácsi — és főleg: sokoldalú! Én már 11 éve űzöm ezt az ipart és azóta, ha esik, ha fúj, nekem menni kell fuvarozni, bútorokat cipelni, vagont kirakni. De azért most sem volna baj, csak kevés a szerszámunk. Nincs daru, meg karmoló kapocs, amivel például az 5—6 mázsás vasbeton gerendákat lehetne mozgatni. — Igazad van, Pistukám — szól közbe Varga István. — Mi a múltkor jól megjártuk egy vasbeton gerendával. Hárman engedtük lefelé a kocsiról csúsztató korcsolyákon, de az egyik ; korcsolya eltört, a gerenda lelzuhant és összetört. Szerencsére baleset nem történt, de a gerendát megfizettették velünk. Most a »költöztető mester«, Pál László veszi át a szót, aki Tóth Miklós, meg Király József cimborájával végzi a legtöbb költöztetést Kecskeméten. — Sokszor 25—30 mázsás páncélszekrényt kell az emeletekre felcipelnünk. Alaposan meg kell ám fogni, hogy feljusson! No, meg a zongora! Az ám a kényes jószág! Le kellene pokróccal .takarnunk a mesterség írat
