Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-22 / 275. szám
1960. november 22, kedd A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁR.T 8ACS - KISRUN ' MECVEI LAPJA Amikor az egyenlő mérték egyenlőtlenséghez vezet Megyénk több vidékén nem egyszer felvetették már: »Miért nem hozhatunk be más megyékből kukoricát? Igazságos-e az, hogy mitőlünk Zalába is visznek süldőt, ott pedig nem engednek vásárolni számunkra kukoricát? Hol itt az egyenlő mérték?« Amilyen hevesen fogalmaztunk az idézetben, olyan indulatosan közlik — itt és ott, ahol csak tudják — szándékukat e járásoknak még némely vezetőemberei is. Érdemes hát nézeteikkel vitába szállni. Kern is olyan új szörnyszülött Emlékezhetünk rá, hogy a felszabadul ás előtt vonatrakományszámra hozták Békésből, Csongrádiról a »homoki gazdák« a trágyát, gondolván arra: »Mi, kérem szőlő- és gyümölcstermelő vidéken élünk, — nem tartunk állatállományt. Termelje csak a trágyát Csongrád, majd felhasználjuk mi azt!« Nézetük tarthatatlanságát ma azok is kétségbevonják már, akik napjainkban kukoricát vásárolnának más megyékből. Pedig — ha jól végig gondolják — nézeteik e bizonyos, egykori »homoki gazdák« nézeteivel tartanak szoros rokonságot. Rokonok e nézetek annyiban, amenynyiben lemondanak saját tájegységük univerzális mezőgazdasági területté alakításáról. Lemondanak az öntözéses gazdálkodásról, amellyel pedig emelhető a takarmány hozama; lemondanak arról, hogy mi, sajátmagunk lássuk el magunkat bőven termő hibridkukoricával; s lemondanak az önerőből történő sertéshizlalásról is. Valahogy olyasképpen gondolják el az országrészek közötti együttműködést, hogy — központi irányítástól függetlenül, szinte a szocialista szektorhoz tartozó gazdaságokban is szabadpiacszérűén — tervszerűtlen ül, csupán a tájadottságoknak megfelelően fluktuálódjon az országban takarmány, sertés, míg végül — egészen ötletszerűen — a kettő szinte véletlen »találkozásából« álljon elő a népnek szükséges hízóállomány. Valamiféle »feldolgozó mezőgazdasági üzemág«-szömyszülemény kialakítására vezetne ez, amely nemcsak hogy felrúgná központi terveinket, de az egyes gazdaságok fejlődését sem segítené élő egy milliméterrel sem. A „homoki gazdák” sem képzelték el... Bizonyosan szükségük van e megyéknek törzsállományuk kialakításához a megyénkbe!! süldőkre. Mivel nekünk van felesleges süldőnk, természetes, hogy adunk el nekik. Bizonyos azonban az is, hogy a többi megyéknek nincs annyi kukoricájuk, amelyből még nekünk is adhatnának el ötletszerű vásárlások alkalmával. Ennek ellenkezőjét még az sem bizonyítja, hogy esetleg ott olcsóbb a kukorica, mint minálunk. Ha tehát kihoznánk tőlük a takarmányt, más megyék hizlalási tervein ütnénk csorbát. Afelől nyugodtak lehetünk, hogy ha van, központi készletből kaphatunk. Erre viszont nem építhetjük hizlalási terveinket. Csakis és kizárólag a saját mezőgazdasági termelésünk további és rendszeres javításán A tényálláson túl... Olyan társadalomban élünk, amelyben az egymásról való véleményalkotás legfontosabb tényezője: a másik ember segítése, képességei kibontakoztatása. Még bírósági ítéleteink sem elsősorban büntető, hanem nevelő jellegnek; mennyivel inkább így van ez a mindennapi, polgári életben, ahol e szinte percről percre előforduló, néha csupán agy fejbiccentésből álló véleménynyilvánítás nem egyszer valakinek az egész további életéről dönt, vagy arra súlyos befolyással lehet. Személyekről alkotott véleményeinket a tényekből vesszük: Ki, mit, mikor, miért, milyen körülmények között csinált; ki hogyan végzett el valamilyen feladatot. »Már pedig a tények súlyos dolgok.« Hányszor halljuk, olvassuk ezt jelentésekben, — mint legfőbb érvet. Ezzel nem is akarunk vitába szállani. Arra viszont számtalan esetben rámutattunk már egy-egy ember sorsáról írva, hogy a tény egymagában még nem minden. Csak és kizárólag a tények alapján dönteni valamilyen kérdésben,— ez esetben egy személy elbírálásában — nem célravezető. Hogy másképpen mondjuk, s rögtön példával is rávilágítsunk: a lényeges problémák nem mindenkor élesen és szembetűnően jelentkeznek, gyakran leplezve és elködösítve, lappangva húzódnak meg a tényekben, vagy éppen a tényálláson túl. Bíróságaink például — hogy e térről vegyük a szemléltetést — slaposan megvizsgálják a gyerekelhelyezési kérelmeket, mert zem egyszer előfordult, hogy a gyerekéért látszólag rajongó apa csak azért kén nála elhelyezni a gyerekét, hogy ne kelljen fizetnie a nagy összegre gyűlt gyerektartási díjhátralékot. Hasonló, — a tények mögött meghúzódó —■, valódi, de elkendőzött problémákra a társadalmi, gazdasági élet valamennyi terén rámutathatnánk, s ezeket talán egy közmondással érzékeltethetnénk legjobban: »Nem eszik olyan forrón a kását.« Nem bizony! Különösen akkor nem, ha a tények hátterét nem a dolgok természetes nehézkedési súlya teremti, hanem — hogy úgy mondjuk — az mesterségesen jön létre. Akkor ugyanis, amikor valakinek nem érdeke, hogy a másikról — annak előnyére — csak a tények tiszta nyelvén beszélhessünk. Ilyenkor jönnek létre a látszatok, melyek mellett még az olyannyira súlyos tények is eltörpülnek erőben, súlyban, az egyén életére gyakorolt hatásában bárki megí élésénél az arra megfelelő körülmények között. (Ezért leghelyesebb, ha harcolunk az ilyen körülmények ellen.) Mindez arra figyelmezteti vállalataink gazdasági vezetőit, az egyeztető bizottságokat, a személyzeti és munkaügyi előadókat, a társadalmi bíróságokat, s mindazokat, akik — akár magánemberként is — véleményt mondanak bárki munkájáról, hogy a tényállás, s a megtörtént dolgok mögött, azokon túl mindig keressék a cselekedetek indító okait, mozgató rugóit, Véleményétje kiformálásakor csak ezzel együtt lehet teljes és tökéletes az egyes emberekről alkotott képük. (—ng—.) Több ha’álosvégfi gombamérgezés történt a napokban Kérjük as árusoktól a gombassakértői igazolványt! kell gondolkoznunk. Nem szabad lemondanunk azokról a lehetőségekről, amelyeket a takarmánytermesztés terén számunkra az öntözés nyújt. Miként annakidején a »homoki gazdák« nem képzelték el, hogy pl. Kiskunfélegyháza környékén virágzó sertéstenyésztést lehet kialakítani, úgy talán az »egyenlő mérték«-et követelők sem hiszik még, hogy az öntözés kialakításával, bővítésével a sertéshizlaláshoz szükséges takarmányt is megtermelhetjük. Pedig számos tsz példája igazolja állításunkat, ahol a kérdést már megoldották ... JVem kereskedelmi, termelési kérdés Lám, termeléshez jutottunk vissza egy látszólagosan szűkkörű, kereskedelmi szakkérdéstől. Az egyenlő mérték követelés tulajdonképpen leszerelő, dezorganizáló, s a fő kérdésről a figyelmet elterelő követelés. Nem egyenlőséghez, de egyenlősdihez, az egyenlősdi pedig egyes országrészek egészségtelen specializálódásához, lényegében egyenlőtlenséghez vezet. Ha már a termeléshez jutottunk vissza szükségszerűen, akkor annak útját-módját vizsgáljuk inkább, mintsem hogy más háza előtt kutakodjunk. Van nekünk éppen elég tennivalónk megyénk mezőgazdaságának fellendítésében, — a más megyék terményfeleslegeinek elosztását pedig bízzuk az országos szerveikre! Fábián Gábor PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12 Ft; Az esős időjárás nagymértékben sietteti az ehető és mérgező gombák szaporodását. Ezekben a hetekben megyénkben és Kecskeméten több, súlyos gombamérgezés történt, mivel a szedésben járatlan, vagy éppen piaci gombát vásárló fogyasztók nem voltak eléggé óvatosak. A kecskeméti mentőállomáshoz október 1-től napjainkig 18 telefonbejelentés érkezett gombamérgezésről, amelyek nem egy esetben — halállal végződtek. K. S. Sarkantyú utcai lakos például a kecskeméti Körösi nyomáson szedett, egészségre ártalmas gombából készített ebédet; két soltvadkerti lakos pedig piruló őzgombát használt étkezési célra. Mivel az őzgomba mérgezési tünetei csak jóval később, 6—8 óra múlva (esetleg később) jelentkeznek, a két soltvadkerti lakoson már nem lehetett segíteni: kórházba szállításuk után meghaltak. Egy 51 éves, méhesfalui lakos meg a háza környékén talált gombától kapott mérgezést; egy kiskőrösi kalauznő pedig piaci gomba fogyasztása miatt betegedett meg. Még hosszan sorolhatnánk a gombamérgezettek listáját s a súlyos következményeket — nem is beszélve arról, hogy több helyen csoportosan fordult elő mérgezés. Dunaveeséröl például B. Miklósáét, N. Józsefet, N. Rozáliát és F. Máriát kellett kórházba szállítani. Saját érdekünk tehát, hogy a mérgező hatású gombákat előfordulási helyükön — erdőben, mezőn, házkörül stb. — irtsuk, illetve felhívjuk rájuk az egészségőrök figyelmét. (Jegyezzük meg: az ehető szekfűgomba és a parlagi tölcsérgomba között igen nagy a hasonlóság, általában e két gombát szokták összetéveszteni.) Ételkészítésre ezeken a helyeken semmi esetre se szedjünk gombát, s ami ugyancsak fontos: a piaci árusoktól mindenkor kérjük a gombaszakértő igazolását, hogy portékájuk megfelel-e a fogyasztásra? Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemet. — Tel.: 15-29. 27-49 SZERÉNY MEGJEGYZÉS Kecskemét legszebb utcájává formálódik a Rákóczi út A hónapok óta nagytakarítás jellegét viselő Rákóczi út »újjászületésének« utolsóelőtti állomásához ért. A sétány járdájának aszfaltozása és a keramitúttest javítása után most közel 3 hete a kertészeti munkák folynak. Cserélik a sétány parkszegélyének talaját, s egyidejűleg mintegy háromezer díszcserjét ültettek ki a szelére. Füvesítésére és virággal való beültetésére csak tavasszal kerül sor. Elkészült a íöldgázbontó Január elején kezdődik az üzempróba az albertfalvi földgázbontóban, ahonnan a Zalából távvezetéken érkező földgázt vezetik a budapesti gázvezeték-hálózatba, felbontás és dúsitás után. Az új létesítmény segítségével naponta 189 ezer köbméterrel több gáz jut a fővárosi háztartásokba. Ugyancsak a Rákóczi út szépítésére kétszáz hársfa-csemetét rendelt a városi tanács v. b. műszaki osztálya. A fácskák leszállítását a napokban várják, s nyomban megkezdik kiültetésüket a két járda szélére. Ezenkívül hozzávetőleg ötezer különböző díszfacsemete ültetésére kerül sor Kecskeméten, elsősorban az új településeken, a Béke és Barátság parkjában és még több helyen. Most folyik a Komszomol tér rendezése, melynek járdáját bárdolt kövekből rakják ki, s a parkbein víztükört is létesítenek. Az elgondolások szerint 1961 áprilisáig Kecskemét egyik legszebb parkjává varázsolják. A városszépítésnek ehhez a munkájához igen értékes segítséget nyújtanak az iskolák, A Piarista Gimnázium fiataljai a politechnikai képzés keretében máris hozzákezdtek az iskolájuk előtti tér rendezésének talajmunkáihoz. A Rákóczi út, valamint a Béke és Barátság parkjának munkálataihoz pedig nagy segítséget nyújt a kertészeti szakiskola, valamint a mezőgazdasági technikum tanulóifjúsága. Az őszi parkfelújítási feladatokra mintegy 320 ezer forintot fordít a városi tanács. Ablaküvegbe épített szellőztető készülék Érdekes francia újdonságnak ígérkezik a mindössze 25 gramm súlyú szellőztető készülék, melyet közvetlenül az ablaküvegbe építenek bele. Motorja önkenő csapágyazással szinte hangtalanul működik. Percenként 8 köbméter levegőt mozgat, fogyasztása 25 watt
