Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-22 / 275. szám
1960. november 22. Redd S. oldal A paradicsomtermesztés gépesítéséről és a ISO mázsás mozgalomról A felszabadulás előtt évente 10—12 ezer katasztrális holdon termeltünk paradicsomot. Jelentősebb fejlődés csak az utóbbi 10 évben következett be. 1955- ben már megközelítettük a 30 ezer holdat, ez időtől kezdve 4—5 ezer holdas ingadozással kialakult a maximális 30— 31 ezer holdnyi paradicsom vetésterület. Évente 17—22 ezer súlyvagon paradicsomot adunk, amely mintegy 70 mázsa holdankénti termésnek felel meg. Sokat fejlődött exportunk. Míg 1953-ban csak 250 vagonnal szállítottunk külföldre, az utóbbi években már 3000 vagon körül megy ki a környező országokba ebből az értékes élelmiszerből. A paradicsomtermelés fejlődését elősegítette a mezőgazdasági fejlesztési politika, a kielégítő vetőmag biztosítása, továbbá a termelést irányító intézmények aktív munkája, nem utolsó sorban a termelői érdekeltségnek a korábbinál kedvezőbb megoldása. Érdemes szólni a paradicsomtermesztés szembetűnő fejlődéséről, amely egész Európában tapasztalható. Míg 1948-ban 220 ezer hektáron 365 ezer vagon paradicsomot termeltek az európai országok, addig 1957- ben már 290 ezer hektáron 537 ezer vagont. •Tehát 172 ezer vagonnal többet termel és fogyaszt Európa, mint 10 évvel ezelőtt. Angliában, Németországban a 20 év előttihez képest megháromszorozódott a fogyasztás, de csaknem ugyanez vonatkozik Európa többi országaira is. Az exportáló államok között legnagyobb kapacitással Olaszország rendelkezik, ahol 100 ezer hektáron 160—180 ezer vagon paradicsomot termelnek. Az olasz export évente 9—15 ezer vagon között ingadozik. Bulgária 1960-ban több mint 20 ezer vagon paradicsomot exportált. A közeljövőben jugoszláv és román exporttal is számolhatunk. Ha termesztési kapacitásunkat és export lehetőségeinket összehasonlítjuk a felsorolt paradicsomtermesztő országokkal, akkor világosan látjuk, hogy koránt sem használjuk ki lehetőségeinket és a ranglista végén foglalunk helyet. Szükséges tehát, hogy korábban, olcsóbban, jobb minőségű paradicsomot termeljünk és a válogatásra, osztályozásra, csomagolásra, szállításra a jövőben még nagyobb gondot fordítsunk. Versenyképességünk legfőbb akadálya az eléggé bizonytalan termés, az alacsony termésátlag és a viszonylag magas önköltség. Ezek a jellemzők mindaddig meglesznek, míg a termelésben gyökeres változás nem történik, vagyis, amíg a termelés elavult kisparaszti módszerrel történik még a nagyparcellákon is. Például a katasztrális holdankénti 70 mázsás konzervipari termelés eleve ráfizetéses, mert a jelenlegi munkabér, anyag stb. költségek mellett az összes ráfordítás 7500 forintba kerül, tehát egy mázsa paradicsom önköltsége 107 forint, ugyanakkor az átlagár 80 forint mázsánként. Számításaink szerint katasztrális holdanként legalább 100 mázsa termést kell elérni ahhoz, hogy az önköltség ne legyen magasabb a termés értékénél. Tehát a jövedelmező paradicsomtermesztés 101 mázsa holdankénti termésnél kezdődik. Véleményünk szerint szocialista nagyüzemeinknek arra kell törekedni, hogy megfelelő agrotechnika alkalmazásával legalább 150 mázsa holdankénti átlagtermést érjenek el. Ennyit még rendellenes időjárás esetén is biztosíthatunk. A költségek jelentősen módosulnak akkor, ha gépesítjük a termelést, gondolok itt a gépi palántázásra, a növényápolás, védekezés gépesítésére, a szedésnél alkalmazott félautomata gépekre stb. A gépesített termeléssel lényegesen, mintegy 32—35-tel csökkenthetjük a termelésre fordított munkanapok számát. A gépesített termelés bevezetése természetesen csak 30— 40 holdas parcellákon kifizetődő. Szocialista nagyüzemeinknek ilyen méretű táblák kialakítására módjuk és lehetőségük van. Javaslom a könnyű traktorok alkalmazását, teljes növényápoló, növényvédelmi felszereléssel, platóskocsival, az Accord-típusú palántázógépet, a félautomata megoldású szedőszerkezetet. Természetesen, mint azt kísérleteink bizonyítják, szükséges a talajerőpótlás: 150—200 mázsa holdankénti termés eléréséhez legalább 200 mázsa szer-A felszabadulás után nagyarányú erdősítéshez fogtak a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság területein. A talajelőkészítő gépek hiánya, a régimódi erdőművelési eljárások és a sivár homok azonban próbára tették a legjobb szakemberek képességeit is. A fásításnál a fenyőre, mint pionír fafajra, nagy szerep várt, s eredményes elültetéséhez a jelentős méretű, középkorú állomány révén meg is volt a remény. Kiderült azonban, hogy a telepítéshez már hiányoztak azok az adottságok, amelyek annak idején még megvoltak. A talajvíz szintje is süllyedt azóta, egyébként is az említett fenyveseket egy-egy csapadékos esztendőnek köszönhetően telepítették sikerrel. A fahiány megszüntetését célzó népgazdasági tervek azonban nem engedhetik meg az úgynevezett nedves periódusok megvárását. Éppen ezért a tudományos kutatás eredményeit felhasználva új fenyőtelepítési módszereket kellett alkalmaznunk. A fenyő különben bármenynyire pionír fafaj, megmaradása a telepítés évében számos probléma megoldását igényli. A nyári hőségben a homok felvestrágyára és 7—8 mázsa műtrágyára vau szükség. A gombabetegségek ellen legalább háromszor, egy százalékos bordói lével védekezzünk. Már kialakultnak, széles körben bevezethetőnek ítéljük, az úgynevezett Ikersoros gépi ültetésre és művelésre alapozott szántóföldi, korai termesztési eljárást. Az ismertetett nagyüzemi termesztés gyors és széleskörű bevezetése érdekében kecskeméti intézetünk és gazdasága elindította az úgynevezett 150 mázsás termesztési mozgalmat, amely már eddig is nagy visszhangra és különösen termelőszövetkezeteink részéről 'nagyszámú követőre talált. Mészöly Gyula a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója. Még hetven szerfás építkezést kell sürgősen befejezni termelőszövetkezeteinkben A Megyei Termelőszövetkezeti Beruházási Irodához beérkezett legutóbbi jelentések szerint az ez évre tervezett 240 szerfás építkezéshez a faanyagot mindenütt leszállították. A MEZŐSZÖV három sertésfiaztatóhoz, egy csibenevelöhöz és két sertéshizlalóhoz szükséges vasanyagot még nem küldötte el és a november 10-i járási jelentések szerint csak 108 helyre szállította el a létesítmények felépítéséhez szükséges kátrányanyagot. Valamennyi tervezett szerfás építkezést megkezdték, kivéve a kecskeméti Egyetértés Termelőszövetkezet 120 férőhelyes hizlaldáját. Az összesítés szerint végleges műszaki átadás csak 98 építkezésnél történt. Összesen 167 létesítménynél már elkészült a karám és a kifutó is, azaz lényegében az építkezés befejeződött, csak a műszaki átadás nem történt meg. Tehát mintegy 70 szerfás istálló építését kell sürgősen befejezni megyénkben. Több közös gazdaságunkban elég lassan halad az építkezés, legtöbb helyen munkaerőhiányra hivatkoznak. A munkákat kétségtelenül akadályozta az esős időjárás. ■ Össze kell fogni a termelőszövetkezeti tagoknak, esetleg azok a termelőszövetkezetek, ahol már végeztek az építkezéssel, segítsenek az elmaradottaknak. Az idő sürget, mielőbb fedél alá kell juttatni a jószágokat. Fontos, hogy a szerfás építmények téliesitését is mielőbb befejezzék ooooooooooooooooooooooooooooooooooo-Bevált az árkos ültetés l)j fenyőtelepítési módszer a Duna-Tisza közi homokon A felvásárlási kirendeltségvezetők tapasztalatai: A szerződéskötések eredményeiről és hiányosságairól A JÁRÁSI felvásárlási kirendeltségek vezetői nemrégiben beszámoltak a megyei kirendeltségen a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tapasztalataikról. A többi között a szerződéskötések eredményeit és hiány osságait is ismertették. A kecskeméti járásban az eddigi évek gyakorlatától eltérően a tájjellegnek megfelelő, s esetenként nagyobb mennyiségű terményekre kötöttek szerződést a különböző felvásárló vállalatok, nempedig elaprózott tételekre. E hónap elejéig — 90 hold híján — megkötötték a járásban e tervezett területre, összesen 4683 katasztrális holdra vonatkozó termelési szerződéseket. UGYANAKKOR a kiskunfélegyházi járásban vontatottan halad a szerződéskötés. A leginkább számításba vehető termelőszövetkezetek közül többet nem keresték fel a szerződő vállalatok november elejéig. Egyrészt ennek tulajdonítható, hogy kenyérgabonából az előirányzott 50 vagonnak a 40 százalékára kötöttek szerződést az említett Időpontig. A KISKUNHALASI járásban t MEK. megfelelő ütemben kői: a szerződéseket. A jánoshalmi telep már teljesítette «-globális-« tervét, s a konzervgyári szerződéskötések is kedvező képet mutatnak. Ami a baromfinevelést illeti, erre csak január 1-től köti szerződéseit a Baromfifeldolgozó V. A termelőszövetkezetek kérték a megállapodások időpontjának korábbra helyezését, mert a jövő gazdasági évre szóló terveikhez szükséges volna tudniok a szerződés adatait. A vállalat azonban továbbra is várakozó álláspontra helyezkedik. De meg kell találnia a helyes megoldás módját, mert ennek elhanyagolása nem a baromfitenyésztés fellendítésének ügyét szolgálja. A KISKŐRÖSI kirendeltség vezetője szerint a járás tsz-ei húzódoznak a gabonára kötendő szerződéstől. Nyilván hiányos a közös gazdaságokban a politikai felvilágosító munka, hiszen a Terményforgalmi Vállalat az állam jövő évi gabonakészletét, elsősorban a munkásosztály kenyerét szándékozik biztosítani a szerződéskötésekkel. Éppen a gabonáját szabad piacon értékesíteni akaró soltvadkerti Űj Élet Tsz példáján bizonyítottuk be egyik nyárvégi cikkünkben azt, hogy jobban járnak a közös gazdaságok, ha az államnak adják él kenyérnek valójukat, mintha szabad piacon keresnének rá vevőt. Írásunknak volt is foganatja: a tsz 152 mázsa gabonát átadott a Terményforgalmi Vállalatnak. Ez a tény pedig igazolja, hogy felvilágosító munkával rá lehet bírni bármelyik termelőszövetkezetet az állam iránti kötelességének teljesítésére. T. I. színe 70 C fokra is felmelegszik, aminek következtében eltűnik a talaj felső rétegének amúgyis csekély víztartalma. A fenyőcsemete gyökérszintjén pedig a talaj súlyához viszonyított 2—2,5 százalék víztartalomnak kell lennie. E minimális vízmennyiség biztosítására 1952-ben Kelebián a homokon addig szokatlan erdőművelési eljárást alkalmaztunk. A rontott jegenyenyárfák alá fenyőt telepítettünk, s a védőállomány árnyékában kialakult kedvező mikroklimatikus tényezők közreműködésével biztosítottuk a szükséges víztartalmat. Ez az eljárás már „jégtörést” jelentett az addigi sablonos erdőművelési módszerek felszámolására. A szovjet talajművelő gépek alkalmazása aztán lehetővé tette a forgatásos talajelőkészítést is. Ily módon — 60 cm-es forgatásnál — a meglazított talajban könnyen leszivárgó csapadék a laza és kemény talaj határán összegyűlt, s innen már nem párolgóit el. A forgatásos talajművelés azonban meglehetősen költséges, s emellett a víztartalmat emelő hatása is évről évre csökken. Az említeti tényezők együttes biztosítására új módszer, az árkos ültetés alkalmazását próbáltuk meg. A telepítésre szánt területen 60—70 cm mély, kelet-nyugati irányban fekvő árkot húztunk, s annak fenekére ütettük a fenyőcsemetét. így a csemete gyökere a jó vízháztartású, eltemetett humuszrétegbe ér, vagy megközelíti azt, annak hiányában pedig a kapilláris vízemelés felső határát éri el, vagy közelíti meg. A keletnyugati fekvésű árok fenekére sohasem süt a legszárítóbb déli nap, s szélsőséges esetekben a talajának felszíni hőmérséklete 25—30, a leVegőé pedig 15—20 C fokkal alacsonyabb, mint az Hegszegték e rendeletet megbüntetik őket Ismeretes, hogy rendelet szabályozza a burgonya és az alma szállítását. E szerint ez év szeptember 25-től 1961. június 30-ig bármely intézmény, termelő, magánszemély összesen 300 kilogrammnál több burgonyát és 100 kilogrammnál több almát nem szállíthat vasúton, hajón, vagy teherautón. Az Élelmezésügyi Minisztérium felvásárlási felügyeletei megkezdték e rendelet végrehajtásának ellenőrzését. Azt tapasztalták, hogy számos községben nem ismerik ezt a rendelkezést, megszegik a szabályokat és a meghatározott mennyiségnél többet szállítanak. A rendelet megszegése miatt Jánoshalmán Huszti József, Csorba Györgyné és Csima Sándorné, Hercegszántón Varga György és ifj. Horváth Lajos ellen szabálysértési eljárás indult. Ismeretes, hogy a szabálysértési eljárások során háromezer forintig terjedő pénzbírság szabható ki. árok mellett. Jóval kisebb a párolgás, nagyobb a páratartalom, mint ugyanabban az időben az árkon kívül. Ugyanazon esőből az árkos ültetés csemetéje 30—40 százalékkal többet kap, mint a felszíni ültetésé. Az alföldi évi 500 mm-es csapadékot tehát egy dunántúli évi 650—700 mm-es csapadékjárássá „alakítja át” az árkos ültetés, egyszóval jobb termőhelyet biztosít. Az árok készítése során a gyomnövény teljes gyökérzetével két oldalra kerül, az árok feneke gyomtalanná válik, s ez az állapot évekig megmarad. A bakhátak gyomnövényeinek gyökere nem ér le a fenyőcsemete gyökérszintjéig, a földfeletti szárából pedig gyomnövényszőnyeg képződik, aminek! megint csak kedvező a hatása a páratartalom emelésére. A magasabb felszíni hőmérséklet és a gyomok gyökerei az árok peremére vonják a cserebogár-pajor tömegeit, ennélfogva az árok fenyőcsemetéi kisebb mértékben szenvednek tőlük kárt. A havat télen az árokba hordja a szél, s ez a tavaszi olvadáskor újabb csapadéktobbletet eredményez a csemetéknek. Az árkos telepítés csupán feleannyiba kerül, mint a korábbi módszer szerinti ültetés. Hasznosságát növeli, hogy a jobb megmaradás révén kevesebb pótlásra van szükség. A kezdeti eredmények alapján egyre nagyobb mértékbein, négy éve alkalmazzuk ezt a módszert erdészetünkben. Eddig 300 hektáron végeztünk árkos ültetést, s az idén további 400 hektár kerül hasonló művelés alá. Az árkos művelés az említett előnyein kívül lehetővé teszi, hogy az összes erdőművelési tevékenységünk évről évre nagyobb méreteket ölthessen. Néhány adat bizonyítja ezt. 1958/59-ben 520, a következő gazdasági évben 640 hektár területet erdősítettünk, 1960/ 61-re pedig ezer hektár erdő telepítése a tervünk. Horváth Lászó erdőmémök, a bugaci erdészet vezetője Robotgép, amely berúg Ausztriában Hans Rotter ideggyógyász és Peter Scheffler pszichológus robotgépen tanulmányozzák az alkohol hatását az emberi szervezetre. Az elektronikus berendezés különböző menyiségű alkohol adagolása után fényjelenségekkel mutatja meg a szesz hatását az emberi idegrendszerre és még a részegség különböző fázisait u pontosan imitálja.
