Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-19 / 273. szám
I960, november 19, SEomtat I LAPJA fl nagyüzemi baromfitenyésztésé a jövő, de... Termelés, értékesítés és irányításuk Három kép Algériából Minap két dolog ragadta tneg figyelmemet: Egy újsághír — amely arról számolt be, hogy a falusi lakosság sokkal több rádiót, motorkerékpárt, mosógépet, ruházati cik-cet, lakberendezési tárgyat vásárolt ez év első felében, mint tavaly; és egy értekezleten elhangzott vita, amelyben a baromfi- és a tojásfelvásárlási tervek teljesítésének nagymérvű lemaradásáról tárgyaltak. Emelkedő életszínvonal falun — csökkenő felvásárlás egy alapvető népélelmezési cikkből. Ez az ellentét gazdasági rendellenességről árulkodik, ami — ha jelenleg nem is súlyos — mégis gyors intézkedéseket követek Piaci ár: 30, tsz-i önköltségi ár 16 Ft Nem a növekvő iparcikkforgalom körül van a hiba. A baromfifelvásárlás csökkenése nincs rendjén! Ahhoz, hogy a felvásárlás minél előbb megjavuljon, s vele javuljon a húsellátás is, egyik legfontosabb teendőnk a baromfitenyésztés fejlesztése. Ezt pedig a nagyüzemi termelés kiszélesítésével lehet megoldani. Tény ugyanis, hogy a mezőgazdaságban végbemenő változások mindeddig igen kis mértékben hatottak a baromfitenyésztésre. Az lényegében ma is kisüzemi, — termelése szétaprózott. Az állomány többsége kistenyészetekben van, amelyek önellátásra PETŐFI N«PE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-KiSkun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kladő: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Pártépltés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: • helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dll 1 hónapra 12 Ft Bács-Któkun megyei Nyomda V. Kecskemét, — Tel.: 15-29. 27-49 tOOOOOOOOOOOOOOt Gyászoló gyászkocsiszín Minden ellenkező látszat ellenére nem szerfás építkezést, esetleg épülő mázsaházat ábrázol képünk, hanem egy gyászoló gyászkocsiszínt, amint Pálmonostora község egyik legnyitottabb udvarából látható — a község egyre szépülő főutcájáról. törekedve csak másodrendű feladatnak tekintik az értékesítést A nagyüzemi baromfitenyésztés viszont korlátlan lehetőségeket nyújt a termelés növelésére, — vele az önköltség is minimálisra csökkenthető. Néhány tszrünk baromfitelepén például egy kiló csirke önköltségi ára 16—17 forint, a tojásé 90 fillér—egy forint darabonként. Ezzel szemben a csirke ára 30—32 forint a tojásé pedig 2,50—2,70 Ft a kecskeméti piacon. A munkatermelékenység növelése, az önköltség csökkentése természetesen nagyüzemi épületeket és megfelelő gépesítést kíván, ami azonban nem egyenlő a pazarló módon épített csirkepalotákkal. Így csökkenthetjük a takarmánypazarlást és csak feleannyi munkaerőt kötünk le a baromfitelepen. Ügyelni kell továbbá arra, hogy a takarmány összetétele ne egyoldalú legyen. Helyes lenne, ha minden tsz igénybe venné az Országos Tervhivatal és a Földművelésügyi Minisztérium által indított baromfitáp-csereakciót, amely lehetővé teszi, hogy a tsz-ek már az ősz folyamán gondoskodjanak jövő évi baromfitáp-szükségletükxől, s ezáltal megtervezhessék a törzsállomány fejlesztését, valamint megoldják a pecsenyecsibe előállításához szükséges szakszerű takarmányozást. Fontos egy-egy nagyüzemi telep létesítésekor jó szakember beállítása is, hiszen éppen ott segít többet a nagyobb tudás, ahol az üzemek anyagilag még nem olyan tehetősek. Kisüzem a háztáji gazdaságban Másik korlátlan lehetősége a baromfitenyésztés fejlesztésének a háztáji baromfitartás. Itt hasznosíthatják legjobban a családi munkaerőt és a háztartás sok hulladékát Éppen ez eredményezi, hogy a háztáji gazdaságban termelt baromfi önköltsége a nagyüzemi telepieknél is alacsonyabb még manapság. A háztáji tenyészeteknél az elhelyezés is könnyen mégoldható; sőt elképzelhető az is, hogy nagyobb háztáji istállókban a tsz-tagok munkaegységért neveljenek csirkéket a közös gazdaság számára. Mindezek után felvetődhet a kérdés: kisüzem vagy nagyüzem-e a baromfitenyésztés jövője? Mindenekelőtt látni kell, hogy a baromfitenyésztésben szükséges még mindkettőnek a fenntartása. Pontosabban: a nagyüzemi baromfitelepek megszervezése a tsz-ek, a kisüzemi baromíitartás továbbvitele pedig a háztáji gazdaságok feladata. Mindez természetesen nem oldódik meg máról holnapra, de némely szervezőmunkához már most hozzá kell látnunk. A nőtanács, s az hnsz, meg a községi tanács felelőssége Ilyen időszerű probléma most a naposcsibe-ellátás megszervezése, ami a múlt évben igen rossz volt. A tavasz folyamán valószínűleg üzembe helyezik a dunavecsei keltetőállomást, de még az sem tudja kielégíteni megyénkben a naposcsibe-szükségletet Ezért fontos, hogy a falusi nőtanácsok minden falusi asszonnyal keltessenek legalább 50—60 csibét eladásra, mert csak így lesz jövőre elegendő baromfi A földművesszövetkezetek haladéktalanul szervezzék meg a néhány megyében bevált — házalással és kosarazással történő — felvásárlást. Hívják össze télen a falu asszonyait, legjobb baromfinevelőit és velük beszéljék meg a jövő évi baromfi- és tojásfelvásárlást, rámutatva annak politikai és gazdasági jelentőségére. Segítsék a tsz-eket is a nagyüzemi baromfiállomány kialakításában. Hibaként említjük még, hogy eddig csak a földművesszövetkezeteik és felvásárlóik tekintették feladatuknak a felvásárlást, a helyi tanácsoktól és pártszervezetektől viszont nem kapták meg — vagy nem is kérték — a szükséges támogatást A jövőben minden községi vezető, tsz-tag és egyénileg dolgozó paraszt tekintse egyik legfontosabb feladatának a baromfihússal való ellátás biztosítását, hiszen a munkásosztály és a dolgozó parasztság kapcsolatának további javítása ettől is nagymértékben függ. Tóth Gábor Utcai összetűzések és bombamerényietek verték fel az elmúlt héten Párizs és Algír viszonylagos nyugalmát Külpolitikai újságírók szerint ezek kormány- és De Gaulle ellenes összeesküvéseket sejtetnek. Felső két képünk az algériai ultrák tüntetéséről készült. A város utcáin fasiszta fiatalemberek vonultak fel és a gyarmati uralom fenntartásáért tüntettek. Alsó képünkön a hetedik évébe jutó algériai szabadságharcban megedzett népi felszabadító hadsereg egyik egysége látható. JOOOOOOOOOOOOOOOOOOi Három közlekedési baleset A figyelmetlen gépkocsivezető nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel került kórházba. Gépkocsiján. a zuhanás okozta rongálódás következtében, mintegy kétezer forint értékű felszerelés ment tönkre. Másnap, este 19 óra 45 perckor, ugyancsak Fülöpszállás határába hívták a közlekedési rendőröket. Ezúttal Markó István háromgyermekes apa, a Solti Állami Gazdaság lovaskocsi-hajtója követett él szabálytalanságot. Induláskor nagy mennyiségű szeszt fogyasztott, s mielőtt a betonúira hajtott volna — az ital tompító hatásától — nem figyelt fel a közeledő teherautóra. Összeütiköztek és a lovaskocsd rúdja belefúródott a motorházba. Emiatt a tehergépkocsin 500, a lófogáton 100 forint értékű kár keletkezett. Sésülés, szerencsére, nem történt. A harmadik baleset szülőik számára tanulságos. Haász Gy. három éves, hartai kisfiú a Kossuth Lajos utca 13. számú háza előtti gyalogjárdáról felszaladt az úttestre, hogy Suhajda András lófogatán "kocsikázzon*. A gyerek belecsimpaszkodott a kukoricaszárral megrakott saroglyába, egy ideig rajta csüngött, majd nem sokkal később — elkapta a kocsikerék. Haász Györgyöt súlyos sérüléssel szállították a mentők a kalocsai kórházba. A hátsó ajtón ismét bejutott... Chicagóban azonnali hatállyal elbocsátották a televízió egyik bemondónőjét, mert bemondás közben ásított. Nyolc nappal később azonban jobb fizetéssel ismét a stúdióba került. Egy altatókat gyártó cég szerződtette televíziós propaganda adásaira — mivel olyan bájosan tud ásítani. Vadász János budapesti tehergépkocsi-vezető november 10-én este Fülöpszálláson keresztül igyekezett rendeltetési helyére. Már kiért az 52-es számú műútra, amikor a nyirkos, sűrű ködben eléje kanyarodott az egyik járműnek. A rossz látási viszonyok miatt eltért az egyenes iránytól és belezuhant a mély árokba, amelyet alig pár méter választott el egy csatornától. — Mivel foglalkozott azelőtt? — Pénzügyekkel. — Nagyszerű! Megelégszik egy szerény pénztárosi állással?
