Petőfi Népe, 1960. november (15. évfolyam, 258-282. szám)
1960-11-19 / 273. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! I A MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B^CS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM Ara 60 fillér I960. NOV. 19. SZOMBAT Megalakult a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Üzemszervezési és Technikai Tanács A Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet jubileumi tudományos ülésszakának második napja Csütörtökön változatlan érdeklődés mellett folytatódott a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet jubileumi Pótválasztások Vasárnap reggel 8 órakor 219 községi, 25 járási, 13 városi és egy megyei tanácstagi választókerületben megnyílnak a szavazóhelyiségek, hogy új tanácstagokat válasszanak. Többekben felmerülhet az a kérdés: miért tartunk pótválasztást, amikor megyénk tanácstagjainak csak alig 4 százaléka hiányzik. Községenként mindössze 2—2, járásonként és városonként 3—3 tanácstagot kell pótolni, megyeit pedig csak egyet: Hogy mégis választunk, mindéi államrendszerünk mély demokratizmusából fakad. Ahol vasárnap választások lesznek, ott a tanácstag vagy méltatlanná vált arra, hogy tisztségét továbbra is betöltse, vagy elköltözött, esetleg huzamosabb ideje beteg, vagy meghalt. Nézzük az első esetet. Csak a szocialista államokban létezik az a joga a dolgozó népnek, hogy választottalt visszahívhatja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tömegek állandóan résztvesznek az állami tevékenység gyakorlásában. Megválasztott képviselőiket rendszeresen ellenőrzik azáltal, hogy beszámoltatják őket az államhatalmi szervben végzett tevékenységükről, s ha nem úgy végzik munkájukat, ahogy kell, visszahívhatják őket. Arról is csak a szocialista állam gondoskodik, hogy egyetlen körzetben se maradjon még rövid időre sem képviselő nélkül a nép, s ha a tanácstag közben elköltözött, vagy meghalt, akkor is pótválasztást írnak kL. Népi államunk ereje abban van hát — a vasárnapi választásokból is ez tűnik ki —, hogy a tömegeket teljes egészében bevonja az államhatalom gyakorlásába. Nálunk hacsak egy-két — néhány százalékot kitevő — körzet nem vesz részt az állami munkában, már veszteségnek számit. A vasárnap kiegészülő tanácsoktól is az állami munka további javulását várjuk. Tanácsaink előtt nagy feladatok állnak. Állandóan növekszik hatáskörük, ezzel együtt önállóságuk. Rövidesen hozzákezdünk második ötéves tervünk megvalósításához, s ebben is igen nagy szerep hárul rájuk. Az elkövetkező években be kell fejeznünk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, ugyanakkor a szövetkezeti gazdaságokat igazi, jól jövedelmező mezőgazdasági nagyüzemekké kell fejleszteni. Közben arról sem feledkezhetnek meg tanácsaink, hogy a községet, a várost fejlesszék, művelődésügyének, egészségügyének, stb. nívóját állandóan emeljék. Mindehhez az kell, hogy a tanácstagok — az új tanácstagok is — nagyobb felelősséget érezve kapcsolódjanak be az állami mtinka végzésébe. Ezt várják tőlük azok is, akik megválasztották őket. ülésszaka. Mind a két napon mintegy 200 személy hallgatta végig az előadásokat, az ország minden részéből összesereglett kutatók, szakemberek. Részt vett az ülésen számos tájintézet igazgatója. Több szakmai előadás hangzott el, amelyet vita követett. A délelőtti program Vlcsko Lajos zárszavával ért véget. Délután az intézetben megalakult a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Üzemszervezési és Technikai Tanács. Az alakuló ülésen részt vett Petőházi Gábor, a földművelésügyi miniszter helyettese, Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke és számos megyei vezető szakember. Molnár Frigyes elvtárs ismertette a tanács célját A megyében sok megoldásra váró probléma van. Többek között a szőlő-rekonstrukció megoldása, a telepítés, a művelés különböző módszereinek kialakítása, és így tovább. A mezőgazdasági szakemberekből álló tanács minden egyes soionlevő feladat végrehajtása előtt megtárgyalná a lehetőségeket és konkrét javaslatokat terme. Ilyen intézmény létrehozása már nagyon szükséges volt, hiszen a feladatok egyre sűrűsödnek. Molnár elvtárs javaslatot tett a tanács tagjaira, valamint vezetőségére vonatkozóan is. Ezután többen felszólaltak és helyeselték ilyen intézmény létrehozását. Petőházi Gábor élvtárs szintén tartalmas hozzászólásban indokolta e tanács fontosságát. Végezetül megalakultnak mondották ki a Duna— Tisza közi Mezőgazdasági Üzemszervezési és Technikai Tanácsot, melynek tagjai lettek: Bank Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetője, Bauer Ferenc, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Növénytermesztési Osztály vezetője, Bende János, a kecskeméti Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, Borsódi Miklós, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója, Ceglédi János, a Kunbajai Állami Gazdaság igazgatója, Csete László, a Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Üzemszervezési Intézetének osztályvezetője. Egri Andor, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának főagronómusa, Ember János, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságának vezetője, dr. Fekete István, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának öntözési csoportvezetője, Hegyi István, a tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, Horváth Sándor, a Szőlészeti Kutató Intézet homoki osztályának vezetője, Kiss György, a Bajai Vízügyi Igazgatóság igazgatója. Kótun Károly, az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának vezetője, Krizsán János, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet üzemszervezési csoportvezetője, Magyar Ferenc, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója, Marton János, a Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Üzemszervezési Intézetének munkatársa, Mészöly Gyula, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója, Mohácsi Károly, a Csengődi Állami Gazdaság igazgatója, Nyújtó Ferenc, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyümölcstermesztési osztályvezetője, Oláh Pál, a hartai Lenin Termelőszövetkezet elnöke, Petőfi Sándor, a Helvéciái Állami Gazdaság igazgatója. Szilágyi Tibor, az Országos Meteorológiai Intézet Agrometeorológiai Obszervatóriumának vezetője, Tompa Béla, az MSZMP megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője. A tanács elnökének Mészöly Gyulát jelölték, elnökhelyettesek: Kótun Károly, Bank Gyula, Csete László, titkár: Ember János. Kimondották, hogy a legközelebbi ülésen megvitatják a tanács alapszabályzatát és az éves munkatervet. Már a megalakulása után munkához kezdett az új intézmény. Megtárgyalták a gyümölcstermesztésd osztály továbbfejlesztésének és Kecskemét térségében való elhelyezésének ügyét, valamint az intézet gazdaságának további fejlesztését. •00-0000000000oo< Olvasóankét Kiskunfélegyházán A Petőfi Népe szerkesztősége és a Kiskunfélegyházi Közlöny társadalmi szerkesztőbizottsága november 17-én délután 6 órakor olvasóankétot rendezett a kiskunfélegyházi művelődési házban. Az értekezlet mintegy 30 részvevője közül igen sokan elmondták a két lapról a véleményüket és tanácsot adtak a lapok színvonalának további emeléséhez. * Lajosmizsén csütörtökön délután 4 órakor a Petőfi Népe szerkesztősége és a kiadóhivatal munkatársai megbeszélés: folytattak a hírlapfelelősökkel a lapterjesztésről. Négyszáz vagonnal több nyersparadicsomot dolgoztak fel A Kecskeméti Konzervgyárban az idén 400 vagonnal több nyersparadicsomot dolgoztak fel, mint tavaly. A főzőüstökből kikerült pürét, 20 dekagrammos és 14 kilogrammos bádogdobozokHan tárolják. Az idén 5 millió 835 ezer forintot költöttek raktárépítésre Ebből az összegből az I-es telepen egy 350 vagonos raktár készül, amelynek felét már használják. A képen látható új raktárrészben tárolják a p aradi cső mkonzerv eket. A lapályos helyeken lovasfogatokkal vetik a jövő évi kenyérnekvalót Bács megye termelőszövetkezeteiben Báes megye déli részén, Bácska híres búzatermő vidékén a csapadékos idő miatt megkéstek az őszi vetéssel. A kenyérgabona vetésterületéről még többezer hold várja a magot. E héten kedvezőre fordult az idő a lemaradás pótlására. A felszikkadt földeken helyenként már gépek is dolgozhatnak. Szakemberek véleménye szerint teljes összefogással hat nap alatt végezhetnek a még .látralevő terület bevetésével. Ennek érdekében háromezer lovasfogatot és már többszáz gépet állítottak munkába. ''VWVWVWVWWWW/V Tapasztalatcsere — négy megyéből Három szomszédos megye tanácsi és pártvezetőit, kulturális ügyekkel foglalkozó megyei funkcionáriusait látja vendégül december elején a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A Tolna, Békés és Csongrád megyei tanácselnök-helyettesek, a megyei pártbizottságok agitprop. osztályvezetői, a három megye szakszervezeti elnökei, a tervbe vett kétnapos tapasztalatcserén találkoznak a hasonló szerveik Bács megyei vezetőivel, látogatást tesznek a megyében működő közművelődési intézményekben. Felkeresnek több vállalatot, üzemet, hogy megismerkedjenek a népművelés irányításának megyénkben kialakult jó módszereivel. Ez a nagyjelentőségű és több megyét érintő tapasztalatcsere részét képezi annak a tervszerű munkának, melynek megvalósulása során javítani igyekeznék a népművelés irányításának módszereit megyénkben# A bácsalmási járás termelőszövetkezeteiben az őszi vetésterület 85 százalékán került földbe a mag. Legnagyobb lemaradás Madaras község határában van, ahol a Rákóczi és a Petőfi termelőszövetkezetekben a gabonaföldek ötven százalékát vetették be. A rossz munkaszervezés és a tagok nemtörődömsége okozza, hogy még a burgonya is kint van a földeken. Ezzel szemben a hasonló adottságokkal rendelkező Kunbaja község határában már teljes egészében befejeződött az őszi munka. Az itt gazdálkodó Béke és Vörös Csillag termelőszövetkezetekben teljes egészében végeztek a vetéssel, a kapásnövények betakarításával. A bajai termelőszövetkezeti járásban mintegy 3500 hold terület vetetlen. Ezen a területen most teljes lendülettel folyik a vetés. 1200 lovasfogat, a magasabb fekvésű helyeken gép szórja a búzát az ázott talajba. A megye egész területén, legfőképpen az egyéni gazdaságokban van lemaradás. Ezért ezekben a napokban határszemléket tartanak, és felszólítják a gazdálkodókat a fagy beállta előtti idő jobb kihasználására.
