Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-19 / 247. szám

1960. október 19. szerda 3. oldal Igyekvők és hanyagok a homokmégyi Kossuth Tsz-ben Az utóbbi hetek rendkívüli, esős időjárása még a szilárd és a jó munkaszervezésben sok ta­pasztalattal rendelkező tsz-eket is próbára tette. A 700 holdas homokmégyi Kossuth Tsz, amelynek 120 tag­ja van, még járatlan a nagy­üzemi munka megszervezésében. Elnökük, Rigó Lajos iskolán van, a helyettese, Romsics Ig­nác — dicséretére legyen mond­va — mindent megtesz, hogy időben elvégezzék a betakarí­tást és a vetést. Egymaga ter­mészetesen kevés ehhez. Ezért ült össze a napokban a vezető­ség és megtárgyalta a közeljövő feladatait. Ügy határoztak, tud­va, hogy a tagság érdekeit szol­gálják: meg kell gyorsítani a betakarítást. Miben is állapod­tak meg? Prémium és niunkaegységlevonás Elhatározták, hogy kimérik a tagok részére a területet, ahol a betakarítást kell végezniük. A kukoricaszedésért, szárvágásért, kúpozásért a tagok megkapják a holdankénti előírt munkaegysé­get, ezen felül 50 kg kukori­cát természetbeni prémiumként. A cukorrépa-szedésért a mun­kaegységen felül holdanként öt mázsa takarmányrépa jár a tsz- ta goknak. Akik viszont nem akarnak dolgozni, s kihúzzák magukat a közös munka alól, azoknak le­vonnak a munkaegységükből. Ezek az intézkedések máris meghozták a gyümölcsüket, mert a tagok túlnyomó része szorgal­masan végzi a részére kijelölt területen a betakarítást. A sxorgalmas ember A növénytermesztés brigádve- zetője, Greksa Lajos egész nyá­ron át, s most is kora reggel­től késő estig a földeken szor­goskodik Mindenütt ott van, ahol szükséges az irányító mun­ka. Nagy része van abban, hogy a vezetőség határozatát a tagok magukévá teszik. Az állattenyésztési brigádve- aető, Romsics Károly viszont semmivel sem törődik, elhanya­golja a munkáját és ezzel kárt okoz a tsz-nek. Öt nem bántja, hogy az állatok nagy része még széjjel van, az istálló befedése, a téliesítés nincs megoldva. Mi érdekli a főkönyvelőt? ’A nemtörődömség azonban nem egyedül Romsics Károly bűne, jórésze van ebben Frid­Előrelátás — fél siker! rich Antal főkönyvelőnek is. Neki az a véleménye, hogy semmi köze a munkaszervezés­hez, az építkezések ellenőrzé­séhez. Az irodán kívül a tsz-t még egyáltalán nem látta és nem is ismeri. Nemtörődömsége odáig fajult, hogy a legutóbbi vezetőségi ülésen részt sem vett, mond­ván, neki semmi köze hozzá. Ha van könyvelni való, köny­vel, ha nincs, nem könyvéi. S hogy a tsz miből fizeti? Ez sem az ő gondja. Minden parasztember tudja, hogy a nagyüzem fő jövedelmi forrása az állattenyésztés, de Romsics és Fridrich ezt, úgy látszik, nem veszik tudomásul. Jó volna, ha mielőbb helyes belátásra térnének. Szerencsére a tagság többsé­ge másként gondolkodik, szor­galmasan, becsületesen dolgo­zik. Ennek eredménye meg is mutatkozik. Őszi árpájuk 80 százalékát és a takarmánykeve­réket is elvetették, s készítik a földet a búzavetés alá A kez­deti nehézségeket legyűrik, mert a homokmégyi tsz-tagok akarnak és tudnak dolgozni. Krecsmarik József Baromfiíarm a Rudi tanyán Jövőre negyedmillió csirkét keltetnek a csávolyi Egyesülés Tsz-ben Csávoly község szélén, közepes nagyságú halastó fölötti platón — az úgynevezett Rudi tanyán — négy hosszú baromfi­ól emelkedik. Nemrégen építet­ték őket, ítt-ott akad még raj­tuk simítani, elrendezni való is, — de a célnak máris megfelel­tek: több mint 30 ezer darab kl- sebb-nagyobb magyarsárga csir­ke hömpölyög udvaraikon, csi­pog a tetejük alatt. Arra jártukban a tsz gazdái büszkén szemlélgetik a hatalmas állományt: lám, mégis csak jól tették, amikor májusban elha­tározták, hogy foglalkoznak a baromfitenyésztéssel is. Tanulságos, hogy miképpen követte elhatározásukat a tett. A tagok közül két kő­művesből, három ácsból és a szükséges segédmunkaerőből álló építőbrigádot szerveztek. Igénybe vették 160 ezer forint középlejáratú hitelt is, — s az építő vállalatok átlagos teljesít­ményéhez mérten szinte rekord­idő alatt elkészült a négy, egyenként 9 ezer csirke befoga­dására alkalmas ól, sőt, néhány kilométerrel odább átalakítottak Bővítették az orvosi rendelőt Felsőszentivánon Felsőszentivánon az orvosi rendelő mellé elkészült az új várószoba. Ezzel a község lakóinak régi kívánsága teljesült. Amióta termelőszövetkezeti község Felsőszentiván, az SZTK- biztosítottak száma megsokszorozódott. Olyanok is igénybe­veszik most az orvosi segítséget, akik korábban különböző okok­ból ezt nem tették. A bajai járás többi községében is folyamatban van az or­vosi rendelő bővítése, illetve várószoba építése. A tervek sze­rint novemberben adják át Sükösdön az újonnan létesített köz­ponti orvosi lakást és várószobát. Csávolyon is megkezdődött az orvosi várószoba-építkezés, ennek átadása azonban valószí­nűleg áthúzódik a következő év elejére. egy ötödik épületet is, amely­ben 3 ezer csirke nevelhető. öt „transzportban” vásárol­tak a Bácsalmási Állami Gaz­daság tenyésztojásaiból keltetett ság azonban nem áll meg az étd ’ ső lépés után. Szeptemberben felállították a már megvásárolt négy darab Gergely-féle keltetőgépet, nme- | A csávolyi Egyesülés Tsz-nek nemcsak a baromfitenyésztésé, t hanem a kertészkedése is említésre méltó. Most ősszel ötvea hold kelkáposztát ültetnek el, amiből a jövő tavasszal bősége­sen pénzelhet majd a szövetkezet Képünkön Tóth József 63 társai a kelkáposzta-palántákat tisztítják meg a gyomoktól. 39 ezer naposcsibét a Bajai Kel­tetőállomástól (eddig 8,2 száza­lék az elhullás), s ötheti nevelés után továbbtenyésztés céljára 1700 darabot eladtak már sal­gótarjáni, 2 ezret pedig Békés megyei tsz-ekmek. Szerződtek a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalattal is 90 dekás — össze­sen 24 ezer kilogramm súlyú csirkék átadására, a maradékból pedig létrehozzák a tsz 3 ezer darabból álló törzsállományát. Így is jó üzletnek bizonyult a baromfinevelés, hiszen a mos­tani állomány haszna körülbelül 174 ezer forint, a társas gazda­EGY TRAKTOROSRÓL ALKONYODOTT. amikor a szeremlei Béke Termelőszövet­kezet földjéhez értünk. Szülésik Mihály, a Bajai Gépállomás traktorosa éppen az utolsó for­dulót tette gépével, a tsz-ta­gok is hazafelé készülődtek. Ahogy közeledett felénk Szül­ésik elvtárs traktoros, néhány szempillantással üdvözölt ben­nünket és továbbra is szinte féltő figyelemmel a munkagé­pét nézte. Arcát büszkeség töl­tötte el, amelyről most csak az olvasható le, ha ilyen drága Üjz a laboratóriumban Termesztett növényeink kárte­vői közül már sok megkezdte a téli pihenést, de a növényvédő állomás laboratóriumában mégis serény munka folyik. Szűcs Jó­zsef laboratóriumvezető térké­pekkel teli asztalán most törté­nik meg az 1960. évi rovarkár­tétel felmérése. Ezeken a térké­peken minden kártevőt külön- kiilön jelölnek, hogy gyenge, közepes, vagy erős fertőzés je­len tkezett-e ebben az évben? Máris kimutatható, hogy kü­lönösen a lucemakártevők je­lentkeztek tömegesen. A térké­peket elkészítve, szöveges előre­jelzésben is összeállítják, hogy milyen kártételre lehet számí­tani a következő évben. Az állomás megyei prognózis­füzetet is állít össze, amelyben minden kártevő várható fellépé­sét térképen is jelzik. Ezt a fü­zetet a tél folyamán minden termelőszövetkezetnek elküldik, hogy azok az 1961. évi növény­védelmi terv összeállítását ép­pen a várható kártételek figye­lembevételével készítsék el. Ennek rendkívül nagy jelen­tősége van, mert éppen az idei számítások szerint az előrejelzés révén több mint kétmillió forint értékű termést tudtunk megvé­deni. Azok a termelőszövetkeze­tek, amelyek az előrejelzést nem vették figyelembe, bizony súlyos károkat szenvedtek az idén. A bajai járásban például mintegy 4000 holdon okoztak komoly ter­méskiesést a lucernakártevők. Időben történő védekezéssel ez elkerülhető lett volna. A Növényvédő Állomáson emellett rovargyűj teményeket is készítenek azért, hogy a kárte­vők biztosabb ismerete alapján a védekezés jobb legyen. Páka József éppen a tassi Petőfi Tsz rovargyűjteményének összeállí­tásán dolgozik. Már most ké­szülnek a tsz-ek téli tanfolya­mára is a gyűjtemények, prepa^ rátumok készítésével s a tavasz folyamán több növényvédelmi kiadványt jelentetnek meg. gép vezetésével bízták meg, ak­kor erre igazán nagyon kell vigyázni. NAGYON VIGYÁZ arra is, hogy a termelőszövetkezet, amelynek most dolgozik, ne le­gyen rossz véleménnyel róla. Szülésik elvtárs mindig büszke volt arra, hogy a tsz-tagok csak dicsérő szóval illették. Becsülik is őt a szeremlei tsz-tagok ki­vétel nélkül. — Ahol Szülésik Miska dolgozik, ott a gép jó munkát végez — mondják töb­ben is. MEGKÉRDEZTÜK tőle, hogy mióta traktorvezető. — Tíz éve dolgozom a Bajai Gépállomáson mint traktoros — hangzik a válasz. — Kilenc éven át Hoffher-traktoron dol­goztam, egy évvel ezelőtt bízták rám ezt a nagyteljesítményű, szovjet Belorusz-traktort. — Nem is volt még bajom vele — teszi hozzá. — pedig amit csak lehet teljesíteni, ki­hozom belőle. TAVASZI TERVÉT 192 szá­zalékra, nyári tervét 111 száza­lékra teljesítette. Most az őszi munkákban is élenjár. A sze­remlei tsz-nél az idén is 15J) holdról takarította be á siló- kukoricát. MIELŐTT elbúcsúzunk, még megkérdezzük Szülésik elvtár­sat, hogy a munkája mellett ho­gyan képezi magát tovább, hi­szen mindig bonyolultabb és nagyobb teljesítményű erő- és munkagépek kezelése vár őrá is és a többi traktoros társára. — Az bizony nem könnyű, hogy az ember az éjjel és nap­pali munka mellett tanulhasson is. De ha szabad időm van, azt mindig arra használom fel. — — Az elmiilt télen négy hetes szakmai tanfolyamon, az előtte való évben csak kéthetes to­vábbképzésben vettem részt. Az idén is az az elhatározásom, hogyha valami mód lesz rá, to­vábbi tanfolyamon szeretnék részt venni, ennek szükségessé­gét és hasznát a munkában érezzük csak igazán. — No de van más mód is a továbbképzésre — szól, s egy megrendelő-lapot és egy árjegy­zéket húz elő zsebéből. — Itt van, nézzék — mutatja — rend­szeresen megrendelek magam­nak minden olyan szakirodal­mat, amely a közelmúltban megjelent, mert ezekből is igen sokat tanulhatok. < EZZEL beszélgetésünket be­fejezzük és meleg kézszorítás­sal búcsúzunk, továbbra is jó munkát kívánunk Szülésik elv­társnak. Agócs Imre a háztáji Állattartás A könyv második, átdolgozott kiadásban kerül az olvasó elé. Megjelentetését nemcsak az iránta megnyilvánuló érdeklő­dés tette szükségessé, hanem az is, hogy a már többségében nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett parasztságunk háztáji ál­lattartásának jelentős szerepe van az ország élelmiszerszük­ségletének biztosításában. A kérdés-felelet formájában meg­írt könyvecske ismerteti a több tej, hús. tojás, zsír, stb. terme­lésének módjait. A háztáji állat­tartásban számbajöhető állatfa­jok majdnem mindegyikével foglalkozik, ezért nemcsak a falu, de a város állattartó la­kossága is hasznos útmutatást kap belőle. A könyvet számos ábra teszi színesebbé, érdeke­sebbé. lyéket októbertől üzemeltetnek« Még az idén 20 ezer saját kelte-' tésű csibét nevelnek fel, ami a. baromfitenyésztés ez évi hasz­nát negyedmillió forintra növeli« A beruházások összege tehát bő­ven megtérül — nem egészen* nyolc hónap alatt. Jövőre újabb hat gép vá» sárlásával és üzemel tetősével. 250 ezer csibét keltetnek ki sa­ját nevelésük céljaira, s ehhez# még az idén két, tavasszal pedig] négy nevelőt építenek; 50 ezerj naposcsibe átadására szerződést! kötnek a Tenyészállatforgalmij Gazdasági Irodával is. Tervezik már azt is, hogy kéé éven belül elektromos fűtő-J automata etető- és itatóberen-í dezéssel látják el a nevelőháza-j kát, — s mert a szomszédságban! található halastó szinte kínáljai a lehetőséget, élnek vele: fca-j csatelepet is létesítenek. A föld-i munkákat elvégezték, s kora-1 tavasszal megkezdik két, egyen-i ként 6 ezer kacsa befogadásárai alkalmas nevelőház és egy —* 1000 darabból álló törzsálkH mánynak szükséges — ól épí-í tését. A tsz baromfiállománya í alakul a következő két észtén dobén. Az említett saját kelt tésből — s az értékesített meny- nyiségen felül — jövőre 5 ezer, 1962-ben 10 ezer tyúk lesz törzsállományban, s 1961-ben 1 ezer, a rá következő észténd " ben pedig 20 ezer pecsenyeka-! csát nevelnek fel. Szinte elképesztőnek! tűnnek a számok, de a rövid id® alatt megmutatkozó eddigi ered­mény nem hagy kétséget afelől* hogy a nagyszerű vállalkozást» továbbra is siker koronázza. A százezer forintokban mér-* hető haszon mellett nem lényeg-» télén az sem, hogy jövőre 50* 1962-ben pedig 90 tsz-tagot fog» lalkoztat állandóan a baromfi-4 telep. Gondoltak a tsz-ben arra is* hogy a baromfigondozókat el-* küldik majd a megyei tanács által remélhetőleg megrende­zendő téli tanfolyamra, bál* helyben is tartanak szakmai előadásokat a nagyüzemi ba-* romfitenyésztésről. _________________ f. I. Tá jékoztató a nemzetközi helyzetről Kiskunmaisán kisgyülése-* két, azonkívül jól sikerült párt-! napot rendezett a helyi párt- szervezet. A gyűléseken a nem-* zetközi helyzet időszerű kérdé­seiről tájékoztatták a lakossá­got i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents