Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-19 / 247. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek' MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0AC5 — KISKUN MEGYEI LAPJA YY. ÉVFOLYAM, 247. SZÄM Ara SO fillér I960. OKTÓBER 19. SZERBI A község-fejlesztésről tárgyalt a Hazafias Népfront Kecskeméti Járási Bizottsága Hétfőn délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront Kecskeméti Járási Bizottsága, amelyen a járás községfejlesztési helyzetéről tárgyaltak. A megjelentek előtt dr. Havasi László, a kecskeméti járási népfront-bizottság elnöke tartott beszámolót. Megemlékezett arról az időről, amikor a járás 18 községe Hz érdekvédelmen túl Sokan még ma is úgy gondolják, hogy a szakszervezeti munka érdekvédelmi tevékenységből áll. Ez részben igaz is, mert a társadalombiztosítás, a munkavédelem, a munkásellátás és mindaz, ami ezekhez az alapvető feladatokhoz tartozik, •— többek között az üdültetés, nyugdíjasokról való gondoskodás, a balesetek megelőzése, a nők, terhesanyák, fiatalkorúak védelme, az üzemi étkeztetés, bölcsődék, napközi otthonok, óvodák munkájának szervezése, ellenőrzése, a kereskedelem tár- radalmi ellenőrzése stb. — a szakszervezeti bizottságok munkakörébe tartozik. A szakszervezeti munka másik fele azonban a termelés szervezésének segítése. Mert mit érne például az érdekvédelmi tevékenység, ha nem teremtenénk meg az életszínvonal emeléséhez, a szociális és kulturális ellátottság növeléséhez az előfeltételeket? Éppen ezért igen fontos, hogy a szak- szervezeti bizottságok, — az üzemek, vállalatok gazdasági és műszaki vezetőivel együttműködve — szervezzék a szocialista munkaversenyt, az újító- mozgalmat, segítsék elő a dolgozók szakmai továbbképzését Stb. is. Mindezen tényezők a munka termelékenységének növelését, minőségének javulását mozdítják elő. Segítésük azonban nem oldható meg adminisztratív, bürokratikus eszközökkel, sőt hozzátehetjük, hogy még az érdek- védelmet sem lehet néhány szb-tag tevékenységére leszűkíteni. Ennél jóval szélesebbkörű munkára van szükség, amit az aktívák tömege végez el. Mi hát a tennivaló? Az, hogy a jövőben még fokozottabban támaszkodjanak a szakszervezeti bizottságok munkájukban az üzemek, vállalatok dolgozóira. Törekedjenek arra, hogy a szakszervezeti tagok mind szélesebb tömegei vegyenek részt az alapszervezet határozatainak meghozatalában és végrehajtásában. Az elmúlt években sok hasznos kezdeményezés született. Ilyen — a munkaversenyben például — a »Szocialista brigád-« mozgalom, de nagy lelkesedéssel kapcsolódtak be a szakszervezeti aktívák a munkavédelmi hetek, a tisztasági hónapok rendezésébe is... Hosszan lehetne sorolni a tennivalókat. Egyet azonban feltétlenül tanácsolhatunk: a szakszervezetek a feladatok végrehajtását tegyék minél inkább társadalmi üggyé az alap- szervezetekben és az aktívák egyre szélesebb tömegeit mozgósítsák a célkitűzések meg- Srgiósítasára. közül csak háromban volt villany és kultúrház, — majd rátért ß jelenlegi helyzetre. Elmondta, hogy évről évre növekszik a községek építésére fordított összeg. Ez évben már 24 millió 506 ezer forint a községfejlesztési alap bevétele. A tervezett létesítmények megvalósítását nagyban elősegíti a közvéleménykutatás, s a társadalmi munka. Különösen jó a társadalmi munka szervezése Bugacon, Lajosmizsén és Lakiteleken. A beszámolót több hozzászólás követte, amelyben többek között javasolták, hogy a óvodás gyermekek elhelyezését, az út- és járdaépítést, valamint a vízellátás javítását tekintsék fő feladatuknak a községek fejlesztési terveik összeállításánál. Szüretelnek állami gazdaságaink Jelentősen előreléptek a szőlő/eldolgozó» gépesítésében Az elmúlt hét pléntekén meglátogattuk megyénk több szőlőtermesztő állami gazdaságát. Mindegyikben szűreiéinek, amit — ha az időjárás nem avatkozik közbe — ezen a héten be is fejeznek. A terméseredmények különbözőek, a présházi munkát pedig a tavalyihoz képest fokozottabb gépesítés jellemzi. A préselés összehasonlító kísérletei A Helvéciái Állami Gazdaságban — Huszta János főagronó- mus tájékoztatása szerint — a téli fagykár, a nyárvégi szárazság, s a közelmúlt esőzései miatt a tavalyinál kevesebb, holdanként 18—20 mázsa szőlő termett. A must cukortartalma 220000 PÁK ]Ll\KKCIPft • • Ot százalékkal nő a termelékenység Kocsitologatás helyett szalagrendszer a DCeeikeiuéJi @ÁfLóqyárkart Gurul a sok kocsi jobbra-bal- ra, tolják előre, húzzák hátra, minden mozdulat megannyi fekete csillogás. — Készül a kereskedelem csemegéje, a lakkosbőrű gyermekcipő. — Mennyi készül belőle az idén? — Éppen kétszerese a tavalyinak — mondja Hegedűs Menyhért főmérnök. — Kettőszázhúszezer. A többit, mintegy 45—46 000 pár gyermekcipőt „ráadásként” gyártjuk, bár ezek is igen kapósak. — Hogyan sikerült ezt a „felfutást” biztosítani? — Mindenekelőtt úgy, hogy a Kecskeméti Cipőgyár munkásainak 90 százaléka már darabbérben dolgozik. Egyes dolgozóknál emellett anyagtakarékossági, illetve munkakörönként minőségi prémiumot vezettünk be. A munkaidő jobb kihasználása érdekében több esetben is intézkedéseket hozott a vállalat vezetősége. Sor került például több munkaművelet összevonására, kisgépesítésre, továbbá a kéttűs tűzőgépek alkalmazására. — Hogyan alakult ennek és a felszabadulási verseny hatására a munka termelékenysége? — A cipőiparban ezt az egy teljesített órára eső termeléssel mérjük. Tervünkben 0,826 pár termelését irányoztuk elő. Ezzel szemben elértük a 0,851 párt, ami a termelékenység 3,5 százalékos emelkedésének felel meg, év végére pedig elérjük az öt százalékot. — Ügy értesültünk, jelenleg is vannak még leterheletlen munkareszortok. Milyen intézkedéseket szándékoznak tenni ezek feLszámolására? — Ezek a jelenségek, annak ellenére hogy két év alatt több mint 400 000 forintot fordítottunk a termelés gépesítésére, a jelenlegi gyártástechnológia velejárói. Ezeket csak a többtermeléssel tudjuk majd megszüntetni. Az intézkedéseket már megtettük. Pár hónap még, és a mostani kocsitologatást felváltja a futószalagos termelési rendszer. Budapesten már gyártják részünkre a cipőnagyiparban használatos, legjobban bevált több emeletes szalagokat. Előzetes számításaink szerint 20—22 000 pár cipővel tudunk majd többet gyártani, de lényegesebb ennél, hogy dolgozóink fizikai erőkifejtését lényegesen csökkentjük és a jelenlegi sokszor kényszerű rendetlenséget példás rend váltja fel. — Mikor „veszi fel ezt az új cipőt” a gyár? — 1961 első negyedében már ezzel a rendszerrel folyik majd a termelés. Ha pedig már itt tartunk, elmondjuk azt is, hogy a gyár „cipőjének” kicserélésével együtt nyugdíjazzuk az összes régi kaptafát is. A Bőripari Kutató Intézet és az Egészségügyi Minisztérium ortopéd szakcsoportja által kialakított újvonalú kaptafákra fogunk dolgozni januártól. Sándor Géza »rapszodikusan« változik. A kadarka között akad 21, de 16— 16,5 fokos is. A borok alkoholtartalma azonban, ha nem is lesz magas, nem valószínű; hogy a zamatuk arányosan romlik, mivel megfelelő savtartalmúak. A gazdaságban egyébként kétféle présgép sajtolja a szőlőt. A központban a régebbi rendszerű francia Marmonier présgépsor működik. A teljesítménye jó — 78 a »kiütési« százalék —, de aránylag sok mujnkás szükséges hozzá. A szikrai üzemegységben a nyár végén felszerelt osztrák Wilmes-féle présgépsort alkalmazzák. Napi teljesítménye 1000 —1500 mázsa szőlő feldolgozása, s mindössze négy ember kisegítő, irányító munkája szükséges az üzemeltetéséhez. Vákuumos szippantó berendezésének köszönhetően a szőlőskádak ürítése gyorsabb, tehát a járművek kihasználása is jobb, mint a másik présgépnél. További előnye: nem kell kádakban állnia a zúzott vagy egészben maradt szőlőnek, s így elkerülhető, hogy a bor kocsányízt kapjon. A törkölyt sem kézi erővel kell a présből eltávolítani, — végtelen csavar végzi el ezt a munkát. Az is a Wilmes-féle prés alkalmazása mellett szól, hogy ne- gyed akkora épületben elfér, mint a központ présgépe. Hátránya viszont, hogy a szőlőmag össze- zúzása miatt több csersav kerül általa a lébe. Bér később kiderül, hátrány-e ez. tekintve, hogy a homoki borokban egyébként kevés a sav. A gazdaságban körültekintő méréseket végeznek mind a két présgép eredményességének a megállapítására, s az összehasonlítás alapján határozzák meg, hogy a jövőben melyiket alkalmazzák mindegyik présházban. Uj, magyar présgépsor Tabdin A Csengődi Állami Gazdaság tabdi üzemegységében hasonló a szőlőtermés, mint Helvécián. Itt a présházban tucatnyi géKét kúttal több Kecskeméten Két új artézi kutat fúrtak az elmúlt évben Kecskeméten. A 172 és a 243 méterre telepített kút a nyári csúcsidőben ideiglenes jelleggel már üzemelt, 1961-ben pedig véglegesen belép a víztermelésbe. Képünkön: készül a gépházak aknája a szivattyúk és a gépészeti berendezések elhelyezéséhez. pészmémök figyel, jegyez. A Mezőgazdasági Felújítási Iroda szakemberei. Új, magyar présgépsort próbálnak ki üzemelés közben. A kádakból elmés billentő szerkezettel a betonaknába öntött szőlőt fekvő, végtelen csavar »kotorja« a szintén végtelen csavarból álló felvonóba. Az ily módon présházba juttatottt szőlőt 0,5—1 százalék eredménynyel kocsánytalanítják (a megengedett 3 százalék), s ventillá- toros szerkezet szippantja gumi- csövön keresztül a bogyót a présbe. A szakemberek máris úgy vélekednek, hogy a magyar gyártmányú gépsor kitűnően »vizsgázik«. Ez pedig örvendetes dolog, mert fele annyiba sem kerül, mint a külföldi prések. Ahol a tavalyinál jobb a szőlőtermés A Kun fehértói Állami Gazdaság soltvadkerti üzemegységében az előző két gazdaságétól eltérően jobb a szőlőtermés, mint tavaly volt. Amíg az elmúlt évben 12—13 mázsa bornak valót szüreteltek le égy-egy holdról (bár igaz, tőkefejtiszti- tást is végeztek), az idén a 230 katasztrális hold termőszőlőnek 23—25 mázsa a holdankénti átlaga. A vasútállomás melletti présházban szintén gépi erővel sajtolják ki a mustot. Tavaly is még 10—13 ember munkáját vette igénybe a préselés, az idén viszont mindössze négy ember szükséges a magyar rendszerű daráló, és préskombinációhoz, vajamint a Mobil villanyauto- mata-préshez, amely végeredményben 78—80 százalék arányban »üti« ki a mustot. A présházban külön bogyózó is üzemel, amelyből cefreszivattyú viszi a vörösbornak való szőlőt az erjesztő kádakba. A gazdaság központjában, Kunfehértón a 150 katasztrális hold termőszőlőnek szintén jobb az átlaga, mint az elmúlt évben volt. Ha a tavaly őszi és téli fagyok elmaradtak volna, az idén rekordterméssel dicsekedhetnék a gazdaság. így is, a napfényes nyárnak köszönhetően, átlag 25 mázsa termést szüreteltek le egy-egy holdról. (Akadt olyan holdas parcella is, amelyen 40 mázsa szőlő termett.) A préselés gépesítését itt is fokozták, ami által a tavalyinál egyharmadával kevesebb emberi munkaerőre van szükség. Felvonó, hat atmoszféra nyomással fljűködö pneumatikus Wilmes- prés végzi a sajtolást. A »kiütési« arány 80 százalék, aminek a jelentőségét jól példázza az, hogy a 3—4-szer megismételt kisparaszti préselés eredménye csupán 70 százalék. (10—12 százalék lé a törkölyben marad.) Mindent egybevetve: akárcsak a termelés más ágazataiban, a szőlőfeldolgozás gépesítésében is jelentős lépést tettek előre ebben az évben állami gazdaságaink. T. 1.
