Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-18 / 246. szám

19G0. október IS. kedd 3. oldal Jól sikerült az első év A dunavecsei Üj Élet Terme­lőszövetkezet fennállásának még első évfordulóját sem ünnepel­hette meg, máris dicséret hang­ján beszélnek a közös gazdaság­ról a tagok és a kívülállóak egyaránt. Kovács Péter Pál ag- ronómussal beszélgetve olyan eredményekről számolhatunk be lapunk olvasóinak, ami nernesak egy fiatal, de egy régebben mű­ködő termelőszövetkezetnek is dicséretére válna. így beszél az eredményekről az agronómus: — Amellett, hogy az őszi munkákat, a szántást, vetést a közeljövőben befejez­zük, nem hanyagoljuk el a tér-' mények betakarítását sem. Pa­radicsomból 1100 mázsát adtunk el, vagyis holdanként 110 má­zsát takarítottunk be. Százhu­szonhárom hold szőlőnk van, annak ellenére hogy az idő nem kedvezett, 800 mázsa csemege­és 230 mázsa borszőlő került a fogyasztókhoz, illetve az apos- tagi borpincébe. Ezenkívül még 10 vagon szőlőt szüretelünk. Rövid fejszámolás után kitű­nik, hogy a tervezett 12 vagon helyett 20 vagon szőlő termett a 123 holdon, így a tervbe<n előírt 360 ezer forint helyett a közös gazdaság egymillió forintos be­vételre tesz szert. Végezetül a kukorica és a cu­korrépa betakarításáról váltot­tunk néhány szót. Megtudtuk, hogy a tervezett 90 mázsás cu­korrépa termés helyett 130 má­zsa termett holdanként a duna­vecsei Űj Élet Tsz-ben, A kuko­ricát október 10-én kezdték „szü­retelni” 550 holdon amiből az előzetes becslések szerint 20—25 mázsa termett. G. G. KK3-0-00-0OO OO 0 0 OOOCOüGO000-000O0GOOC0-0000ooooooo o c Kép szöveg nélkül joóooooooooooooooeoooeoöoooooooeoeooooooooeotxK Altalajlazításra] több tápanyaghoz jut a növényzet Egyik termelőszövetkezetünk ben még a nyár folyamán ta­pasztalták, hogy az öntözőbe­rendezés -alagcsövei feletti sávon dúsabb lett a termés, mint a terület odább eső részein. A tit­kot megfejtették: a mélyebb talajrétegek megbolygalásával több tápanyaghoz jutott a nö­vényzet, — s a tsz-ben az őszi szántásokat már házilag készí­tett altalajlazítóval felszerelt ekékkel végzik. A felfedezés különben nem új; állami gazdaságainkban alkal­mazzák már a talajmunkának ezt a módját. Köztudomású, hogy mélytalaj- műveléssel több táperő szabadul fel a növényzet számára, s a régi mezőgazdasági nagyüze­mekben ezért művelték gőz- ekékkel így a szántóterületeket. Az új erőgép, a gyengébb trak­tor azonban nem bírta el a mé­lyen járó ekéket, s ezért a mélyszántást nem lehetett egy­könnyen elvégezni, ma azonban rendelkezünk már 40—50 lóerős traktorokkal. Az évek során mélyebben fekvő talajrétegek felszínre hozása viszont kedve-' zötlenül befolyásolja a felső ré­teg tápanyagának összetételét, Az eddig sekély-, vagy közép- szantással művelt talajokat te­hát fokozatosan — mintegy két esztendő után — lehet eredmé­nyesen mélyszántani. S ez külö­nösen vonatkozik az új terme- lőszövetkezelek területeire, ame­lyeket nemrégiben még kispa­raszti módon műveltek meg, ahol ritkán szántottak mélyen. A barázdafenék alatti réteg meglazításával azonbun mély­szántás nélkül is elvégezhető a talaj mélyművelése. Ezt a célt az ekefej mögé szerelt lazítóvas szolgálja, az altalajlazítás pedig a következő eredménnyel jár: levegőhöz jut az alsó talajréteg, s ezáltal tápanyag tárolódik ott a növényzet számára. Vastagabb lesz a. víztároló réteg, s az alta- lajlazílás a gyüké rzet terjeszke­dését is megkönnyíti. Ugyanak­kor nagymértékbe kiirtja u mé­lyen gyökerező, évelő gyomokat. Az altalajlazítás hasznos a szi­kes területeken is, amelyeket egyébként nem szabad mélyen szántani. Megyénk több gépállomása összesen 80 altalajlazítóval el­látott ekével rendelkezik, s a Bácsalmási és a Kunszentmik- lósi Gépállomás körzetébe tar tozó termelőszövetkezetek szán­tóterületeiket már a szóban levő módon műveltetik meg. T. I. Teremtsünk biztonságos munkafeltételeket üzemeinkben Társadalmi rendünk­ben legfőbb érték az ember. Ennek megfelelően államunk a munkavédelem intézményes megszervezésével, a biztonságos munkakörülmények megterem­tésével és állandó egészségügyi gondozással védi a dolgozók egészségét, testi épségét, A szakszervezeteknek ebben a munkában az a feladatuk, hogy gyárakban, az állami gazda­ságokban, és most már a mező- gazdasági termelőszövetkezetek­ben is segítsék a munkavédelem megszervezését és ellenőrzéséit, vagyis segítsék* a munkakörül­mények állandó javítását, szer­vezzék a munkavédelmi törvé­nyek, rendeletek betartásának társadalmi ellenőrzését. A SZOT elnökségének 1959. október 15-i határozata a mun­kavédelem irányításának, szer­vezésének és ellenőrzésének fel­adatát a Szakszervezetek Me* gyei Tanácsára ruházta. Ennek megfelelően az SZMT küldött- értekezlete is kijelölte a mun­kavédelemmel kapcsolatos fel­adatokat. Az eddigi munkáról csopor­tunk a legutóbbi SZMT elnök­ségi ülésen számolt be. Az elnökségi ülés megállapí­totta, hogy értünk el eredmé nyeltet. Tovább javult a szak- szervezetek kapcsolata az álla­mi, gazdasági, társadalmi, vala­mint a hatósági szervekkel. Ennek ellenére még mindig igen magas az üzemi balesetek szá­ma megyénkben. Június 30-ig 1233 üzemi balesetről vettek fel jegyzőkönyvet, a halálos balese tek száma hét volt. öten üzem­ben, kelten pedig termelőszövet­kezetben vesztették életüket. ’Ezenkívül két dolgozó a jobb lá­bát, egy pedig a jobb kar­ját vesztette el. Nőtt az üzemi balesetek szá­ma a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva az építőipaiban és a hel.viipari üzemekben, az az élelmiszeriparban, a vasútnál és a mezőgazdaságban is. Feltehetjük a kérdést: mi okozta a baleseteket? Vizsgálataink alkalmával a legtöbb esetben megállapítottuk, hogy műszaki hibából, vagy a a szabályok be nem tartásából keletkezett a baleset. Több ve­zető tehát még ma sem érti meg. hogy a munkavédelmi előírások, szabályok betartásával a mun­kások életét védjük, s hogy az egészséges, biztonságos munka- körülmények megteremtése a termelés fejlesztésének, a mun­ka szervezésének szerves része. Még mindig vannak ve­zető beosztású dolgozók, akik a mindent a termelésért” elv alapján elhanyagolják a bizton­ságos munkakörülmények kiala­kítását. Például a Csengődi és a Solti Állami Gazdaságban a ve­zető állású dolgozókat munka- védelmi ismeretekből nem vizs­gáztatták, a havi biztonsági szemléket nem tartották meg. A Jakataszállási Gépállomás 27 cséplőgépe közül csak kettőre szerelték fel az előírt védőbe­rendezést. A Solti Állami Gaz­daságban az egyik dolgozónak a jobb karja csonkult meg, a szakmáid Petőfi Tsz-ben pedig egy 13 éves gyermek vesztette életét, mert nem volt védőbe­rendezés. A Lakatosipari Válla­latnál a helytelen munkaszer­vezés és a szabálytalan munka egy dolgozó életét követelte. A Solti Állami Gazdaság, a Lakatosipari Vállalat és a szak­mart Petőfi Tsz illetékes vezetői a bíróság előtt felelnek majd a gondatlanságból előidézett bal­esetekért. Hiba volna azonban minden® a vezetők nyakába varrni. A baleseteknek sokszor a dolgozok» fegyelmezetlensége és szakképp zctlenscge az oka. A balesetek elkerül lése illetve megakadályozás» nem elérhetelen vágy. Mit kelj tenni? } Elsősorban az állam által m munkavédelemre biztosítót® összegből még biztonságosabb» kell tenni a munkakörülménye-^ két. Az eddiginél jobban kell megkövetelni az óvó rendsza-1 bályok maradéktalan végrehajt fását. Emelni kell az oktatási színvonalát Ezzel egy időbeni igazgatóinknak az eddiginél} gyakrabban kell ellenőrizni ai munkavédelmi utasítások végre-* hajtását Amikor üzemeink igaz-* gatói a munkavédelem Ügyes­bajos problémáival foglalkoz­nak, ellenőrzik a kiadott utasít tások megvalósítását, egy perc-» re se feledjék: nem szívességet» tesznek, csupán a legfőbb tör­vény szellemében vigyáznál^ dolgozó társaik testi épségére. Noé Gábor Most már méltó a KlSZ-tagságra AZ ÉRTEKEZLET közben ál­landóan a kézimunka szakkörre gondolt. Édesanyja bizonyára örülne, ha elkészítene egy szép csipketerítőt. A munkaterv el­fogadásánál nem szavazott, hi­szen még nem volt KISZ-tag, de irigykedve nézte a kis piros tag­könyv gazdáit. Amíg a beszámolót vitatták, volt ideje végiggondolni, hogy mit fog felelni az egyes kérdé­sekre. Végre elérkezett a várva várt pillanat. A taggyűlés el­nöke az ő nevét olvasta első­ként: Kotormán Zsófia — mond­ta hangosan. A KISLÁNY felállt és óvato­san körülnézett. A teremben so- kan voltak és az ismerős arcok őt vizsgálták fürkészően. Ügy érezte, zavarban van. A KISZ- tilkár hangja azonban megköny- nyebbülést hozott. — Ki javasolja Kotormán Zsó­fiát KISZ-tagnak? — csengett ci Jcßrdßs, RÖVID SZÜNET következett, majd néhány kar a magasba ►►Arra kérem a Petőfi Népe szerkesztő bizottságát, intézked­jen, hogy a Bocskay utcában megszűnjön az éjjel-nappal ural­kodó hangos kiáltozás. A ter­melők — akik Budapestre szál­lítják áruikat — olyan zajosan viselkednek itt, hogy az utca lakói képtelenek pihenni. Emel­lett az utca örökké piszkos, soha nem takarítják.« — írja F. A.- né kecskeméti olvasónk. Felkerestük a 44-es számú Au­tóközlekedési Vállalat igazgató­ját, aki elmondotta, hogy no­vember hónapban darabárus részlegüket áthelyezik. Ily mó­don a lakók nyugalmát nem za­varja majd az éjszakai rakodás. Addig is intézkedtek, hogy a darabárus járatok indítását és a gépkocsik pakolását kevesebb zajjal hajtsák végre. Utasítot­ták a darabárus részleg vezető­jét, hogy a ládák dobájását tilt­sa meg. Olyan utasítást is ka­pott a részleg vezetője, hogy a szemetet és egyéb hulladékot takaríttassa fel. * Zaka Zoltán szanki olvasónk elpanaszolja, hogy a Termény­forgalmi Vállalatnál dolgozott, azonban a túlmunkáért járó túl­óra-pótlékot többszöri kérésére íii.n :capta meg. Azzal a kérés­son Lorincz Antal állomásfőnök elmondotta, nekik is gondot okoz az úgynevezett »bocipulmanok« közlekedtetése. Jó hírként közöl­te velünk, hogy a baja^-kecs- keméti vonalon rövidesen négy­tengelyű kocsikat állítanak for­galomba. Az ott felszabaduló kocsikból pótolják az »E« soro­zatú kocsikat. A világítással kap­csolatban megjegyezte, hogy az »E« sorozatú kocsik kisorolása után a világítási gondok is meg­szűnnek. * Havacskö Anna kiskunhalasi olvasónk másodszor fordul hoz­zánk panasszal. Már egyszer ígé­retet kapott a városi tanácstól, hogy ez évben felépítik részére a régen hiányzó fáskamrát. Ol­vasónk — miután itt az ősz — azért fordult hozzánk, mert a megígért épület építéséhez még hozzá sem kezdtek. A Kiskunhalasi Városi Taná­csot felkerestük, s Tóth Károly előadótól érdeklődtünk a fenti probléma ügyében. Kérésünkre felmutatta a Községgazdálkodási Vállalat átiratát, mely szerint panaszosunknak 1960 novembe­rében felépítik a fáskamrát. Bí­zunk benne, hogy Havacskó An­na panasza ilyen módón elinté­zést nyer. lendült. A felszólalók csupa jóú mondtak róla. Az egyik arról! beszélt, hogy sokat segített a faliújság elkészítésében, a másik) azért dicsérte meg, mert részű vett az osztály dekorációjánál? összeállításában. t A taggyűlés elnöke már sza* vazásra akarta bocsátani Kotor* mán Zsófia tagfelvételi kéreUt mét, amikor egy eleven tekints* tü fiú emelkedett szólásra. —4 őszintén, nyíltan a leány szed mébe nézett és megkérdezte: —* Zsóka, a tanulással hogyan? állsz? | — Félévkor elégséges voltamé — válaszolta halkan. ] A TEREMBEN néma csend( lett. A hosszú hallgatást a KISZ*I titkár törte meg. Javaslatával mindenki egyetértett. Kotorniaraj Zsófia tagfelvételét rossz tanuld mányi eredménye miatt elhívd lasztották. ZSOKA mindent megjegyzést és elismerte: igaza van tanuló-* társainak. Amikor vége lett at gyűlésnek, a folyosón sokan köd rülvették. Néhányan vigasztald tálc: »Ne félj, ha jobban ta-* nulsz, akkor közénk kerülhetsz) és mi bízunk abban, hogy meg* javítod tanulmányi eredményei-^ det.« I Dóczi Ágnes állt a kislány elés Ügy mint a gyűlésen, most is ® szemébe nézett. Csendesen, meg* fontoltan mondta: Zsóka, én szí* vesen segítek, ha akarod. MINDEZ a tavasszal történt, Kotormán Zsófia az év végén már közepes bizonyítványt vitt haza a Kecskeméti Mezőgazda* sági Technikum harmadik évfo-t lyamáról. Ma már Zsófia a tech■* nikum KISZ alapszervezeténela aktív tagja és senki sem csodál* kozik azon, hogy nap mint naps négyes és ötös érdemjegyeket^ szerez feleleteivel. Rácz Imre VILLANY-KARÓRA A Londonban megnyílt nem-* zetközi óra- és ékszerkiállítás nagy szenzációja az első ízben bemutatott villany-karóra Volt. A nemesacél tokban levő ame­rikai gyártmányú óra 125—260 dollárba kerül. Az inggomb' nagyságú karóra energia-cellá­val, vagy 1,5 voltos elemmel' működik, az energia-cellát, il­letve az elemet évente egyszer kell cserélni. A kiállításon be­mutatott svájci gyártmányú órák viszont zárófedél alatt egész vékony, lapos akkumulá­tort rejtenek, amelyet szükség esetén zseblámpa-elemmel iá fel lebet túllépi. sei fordult hozzánk Zajta Zol­tán, hogy intézkedjünk a Ter­ményforgalmi Vállalatnál jogos bérének kifizetése ügyében. Olvasónk ügyét kivizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a Ter­ményforgalmi Vállalat kiskun­félegyházi kirendeltsége pem fo­gadja el a túlóraívet anélkül, hogy a ledolgozott túlórákat a végzett munka alapján ne bí­rálná felül. Tekintettel arra, hogy sem a kirendeltség írásbeli felszólítására, sem pedig szóbeli utasítására nem közölte a vételi jegyek számát, a túlórák kifize­tése jelenleg is függőben van. A Termény forgalmi Vállalat igazgatója utasította a kiskun­félegyházi kirendeltség vezető­jét, szólítsa fel olvasónkat a hiányzó adatok közlésére. * A Kerekegyházáról bejáró munkások panaszlevelükben a következőket írják: „Mivel az üdülő és kiránduló vonatok már nem járnak olyan sűrűn, nem lehetne-c cgy-két kocsival (nem bocipulmannal) megtoldani este a Kerekegyházára járó vonatot? A másik kérésünk az lenne, hogy végre világítsák ki a ko­csikat, mert szeretnénk az egy­órás utazást tanulással eltöl­teni.” A kecskeméti MÁV ádomá­MEGSZÜNTETIK A HANGOSKODÁST A BOCSKAY UTCÁ­BAN — HIÁNYZIK NÉHÁNY ADAT — KICSERÉLIK A »IJOCIPULMANOKAT« — NOVEMBERBEN FELÉPÍTIK A FÁSKAMRÁT

Next

/
Thumbnails
Contents