Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-18 / 246. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek. MAGYAR. .SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KMRUN MEGYEI LAPJA KV. ÉVFOLYAM, 246. SZÄM Ara SO fillér 1930. OKTÓBER 18. KEDD Mintegy félmillíárd forint értékű árut termelnek jövőre megyénk állami gazdaságai MEGYÉNK 19 állami gazdasá­gában elkészülteik a jövő évre szóló termelési tervek. Az idei­nél 18-20 százalékkal többet szándékoznak termelni, vagy­is félmilliárd forint értékű árut akarnak adni a népgazdaság­nak; KENYÉRGABONÁT az ez évi 15 500 katasztrális hold he­lyett 16 450 holdon termeszte­nek. Az átlagtermés 15,2 má­zsával szerepel az összesített tervükben, míg az ideiben 13,2 mázsa volt, aminél néhány ti­Fejezzük be a (ermelőszöyetkezeti építkezéseket r Az őszi hűvös-esős időjárás Sürgeti a termelőszövetkezeti építkezéseket. Fontos, hogy a jószágok fedél alá kerüljenek, mert az egyre hidegebb, ködö­sebb idő az állat egészségére ártalmas, rosszabbá válik a ta­karmány értékesítése, könnyeb­ben megkap különböző betegsé­geket. Termelőszövetkezeteink zömében igyekeznek is megol- i dani az állatok elhelyezését. Nemcsak az állami segítséggel épülő létesítmények mielőbbi befejezését sürgetik a tagok, hanem saját erőből is egymás után építik a sertésólakat, szarvasmarhaistállókat stb. A bajai járásban a sertéshizlalási tervek sikere érdekében 3830 sertés hizlalására alkalmas óla­kat építettek, ugyanakkor léte­sítettek összesen 1300 süldő •részére szállást is. Az érsekcsa- nádi Búzakalász például 250 fé­rőhelyes süldöszállást, 300 férő­helyes juhhodályt és egy 50 fé­rőhelyes növendékmarha-istál- lót épített saját erőből, illetve la meglévő anyagok felhasználá­sával átalakított istállókat. A dávodi Rákóczi Termelőszövet­kezet már tavaly szinte megye- szerte híres volt a házilagos építkezéseiről. Az idén két 38 férőhelyes fiaztatót és hozzá ta- barmányelőkészítő helyiség épí­tését végezte el a tagság. Az igaz, hogy még mindig i bevés a férőhely. Nagyon sür­gős teendő az építkezések meg­gyorsítása, mielőbbi befejezése '.«és téliesítése. Több házilag épí­tett istálló az elmúlt hetekben bcázott. Szükséges, hogy terme­lőszövetkezeteink nagy körülte­kintéssel építkezzenek. Az ólak végeit vályoggal, vagy szalmá­val, náddal, kukoricaszárral szi­geteljék el, hogy a hűvös leve­gőtől, a huzattól megvédjük az állatokat. I Termelőszövetkezeteink jelen­tős részében még számottevő építkezéseket kell sürgősen megvalósítani. Helyes, ha az a szövetkezet, ahol nincs elég munkaerő esetleg segítséget kér valamelyik szomszédos közös gazdaságtól. Községi tanácsaink ts adjanak minél több támoga­tást a termelőszövetkezeteknek az építkezések mielőbbi befe­jezéséhez. az állatállomány el­helyezéséhez. Dudás Antal zed mázsával többet sikerült betakarítaniuk. Jelentős mértékű növeke­dést irányoztak elő az állatte­nyésztésben is. (Zárójelben kö­zöljük az idei tervszámokat, amelyeket egyébként néhány százalékkal meghaladnak a tényszámok.) Sertésből 30 (22) ezer darabot hizlalnak, s fő­ként a termelőszövetkezetek számára 4 200 (3 600) tenyész- és egyéb értékesítésre 6 000 (2 500) árusüldőt tartanak. A szarvasmarhaállományt mintegy félezer darabbal növelik, s a szaporulat figyelembe vételével az idei 22 300 mázsával szem­ben jövőre 30 440 mázsa hízott marha értékesítését vették terv­be. Az idén 14 és félmillió li­ter tejet fejnek az állami gaz­daságok tehenészeteiben, jövőre — a terv szerint r-> egy mil­lió literrel többet. FEJLESZTIK a baromfite­nyésztést. Ezenkívül az idei lt ezer, illetve 45 ezer darabbal szemben 1961-ben 15 ezer elő­nevelt tenyész- és 60 ezer na­poscsibét adnak állami gazda­ságaink a termelőszövetkeze­teknek. SZŐLŐT 1 245, gyümölcsöt 496 (ebből almát 250) holdon telepítenek jövőre, ami által az előbbi területe meghaladja majd a 10 ezer, az utóbbié az 5 és félezer holdat. Gyümölcs­ből az idei 43 600 mázsával szemben 56 ezer mázsát tervez­tek, ebből az alma 36 800 má­zsa. A TERMELÉS növekedésével arányosan önköltségcsökkentést is terveztek állami gazdasá­gaink. Fokozzák a gépesítést. A 25—50 lóerős traktorok számát 39-cel növelik, s kapnak 26 ku- koricacső-törő gépet és öt ga­bonakombájnt. Nagyobb mér­tékben alkalmazzák a vegysze­res gyomirtást, s gépi művelés­hez 500 holdon szándékoznak a régitelepítésű, sűrű-sortávolságú szőlőt ritka-sortávolságára át- dönteni. A nagyüzemileg más célra nem használható épüle­tekben baromfit tartanak, nö­velik a szabadtartásos istállók számát, s az idei kísérletek eredményeképpen komplex gé­pi munkával takarítják be a takarmányt. Több helyen — mint a Bajai, Garai és Má- tételki Állami Gazdaságban a takarmány adagolását is ke­vesebb munkával oldják meg, olymódon hogy a silót köze­lebb tárolják az istállókhoz, s a gépeket itt is jobban igénybe veszik. SZAKOSÍTJÁK jövőre az állami gazdaságokat. A Mo­hács-szigeti Állami Gazdaság­ban például — ahol eddig több mint 10 féle növény termesz­tésével foglalkoztak — a kö­vetkező évben csak kenyér és takarmánygabonát, cukorrépát, valamint kukoricát termeszte­nek. T. I. Megalakult Kecskeméten a városi választási elnökség az október 30-i tanácstagi pótválasztásra Csütörtökön és pénteken este állít jelöltet a 43-as és a 65-ös városi választókerület Mint ismeretes, a megyei ta­nács legutóbbi ülésének határo­zata értelmében október 30-án pótválasztás lesz Kecskeméten, a 43-as és 65-ös városi tanács­tagi választókerületben. A 43-as választókerületből — amelyet az Árok, a Szarvas, a Kaszap és a Galamb utca határol, — Papp Ferenc tanácstag, a 65-ös vá­lasztókerületből pedig — ame­Politechnikai kiállítás Egy héttel ezelőtt nyitották meg Kecskeméten a megyéuen folyó politechnikai oktatás eredményeit összegező, bemutató jel­legű kiállítást. Az érdekes kiállításról a fővárosi sajtó is meg­emlékezett. Naponta érdeklődők százai tekintették meg a kiál­lított tárgyakat. Képünkön a kiállítás ifjú látogatóinak egy cso­portja. A/** Ünnepélyesen megnyitották Bozsó János halasi kiállítását A Kiskunhalasi Thorma János Múzeumban vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepélyes külsőségek között nyitották meg a megye- szerte jól ismert kecskeméti fes­tőművész, Bozsó János művei­nek gyűjteményes kiállítását. A megnyitón 'Baráth József tanár mondott üdvözlő beszédet. A kiállítást, melyet a délután folyamán az esős, rossz időjá­rás ellenére száznál több láto­gató keresett fel, november 28-ig tartják nyitva. lyet a Rákóczi, a Károlyi, a Bem utca és a vasútállomás’ határol Peterdi László tanácstag köl­tözött el és mondott le tanács­tagságáról. A két tanácstagi kerület vá­lasztói névjegyzéke már elké­szült, s azt kitették közszemlére a tanácsházán, ahol bármikor megtekinthető. A jegyzék sze­rint 1200 választó járul majd urnához Kecskeméten október utolsó vasárnapján. Aki az em­lített körzetek választásra jogo­sult lakói közül véletlenül ki­maradt a névjegyzékből, az a városi tanács végrehajtó bizott­ságának titkárságán kérheti a választók közé való felvételét. Néhány nappal ezelőtt meg­alakult a városi választási el­nökség is. Elnöke Mécsért Mi­hály, a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet dol­gozója, titkára Pásztor István tanácsi alkalmazott, tagjai: Hor­váth Imréné, a Hűtőipari Válla­lat, Illés Béláné, a tanács al­kalmazottja és Zolnai Imre, a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének igazgatója. Még ma, 18-án, kedden megalakulnak a szavazatszedő bizottságok és a választókerületi bizottságok is, amelyek szerdán teszik le az esküt. Kijelölték a szavazóhe­lyiségeket is. A 43-as választó- kerület szavazóhelyiségét a Ka­szap utcai óvónőképző intézet­ben, a 65-ösét pedig a Mező- gazdasági felszereléseket Gyártó és Javító Ktsz Bem utca 22. sz. alatti irodájában rendezik be. A 43-as választókerületben csütörtökön este, a 65-ösben pén­teken este állítanak majd ta­nácstag-jelöltet a választók. A választási előkészítő munkában a III. kerület, a Hűtőipari Vál­lalat és a posta MSZMP alap­szervezetének népnevelői vesz­nek részt, s ők értesítik a vá­lasztókat a jelölőgyűlés pontos helyéről és időpontjáról is. Tolmács nélkül... Több mint kétmilliós áruforgalom, nagyszabású sportbemutatók a kiskőrösi őszi vásár első napján Vasárnap reggel borongós idő­ben nyílt meg Kiskőrösön a kétnapos őszi vásár. A nagysza­bású kereskedelmi rendezvény­re elhozta áruit a Bács-Kiskun megyei Ruházati Kiskereskedel­mi Vállalat, a Bács-Kiskun me­gyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a Bajai, a Kecskeméti és a Kiskőrösi Földművesszövet­kezet. Több ^mint 400 m hosz- szúságú pavilonban helyezked­tek el az említett kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek. Bár néha erősen zuhogott az eső, mégis sok ember kereste fel a vásárt amelyen vasárnap mint­egy kétmillió forint értékű áru cserélt gazdát. A vásár közönsége egyébként Vidáman szórakozott. Nagy for­galma volt a körhintának, a ha­lálkatlannak és a céllövöldének. A vásár megafonján igen sok szív-küldit közvetítettek. A dél­utáni órákban rendezték meg a megyei spartakiád versenyszá­mait: labdarúgásban, kézilabdá­ban, röplabdában, sakkban, asz­taliteniszben, ezenkívül a vásár közepén felállított emelvényen ökölvívó-, női torna- és vívó­bemutató .volt. Cenki nem vehette volna ** rossz néven, ha azon a hideg, koromsötét és esőt ígérő estén félig üresen marad a ke- Icbiai szélesvásznú mozi tágas nézőtere. De nem így történt. A meghirdetett békegyűlés idő­pontjára zsúfolásig teltek a kö­zel 300 személyes széksorok. A sötét dűlőutakról megannyi gyorsan mozgó fénypontocska tartott a község felé: kerékpá­rokon jöttek-jöttele a tanyaiak is, Kecskeméti előadó, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság me­gyei titkára tartotta a beszámo­lót a nemzetközi helyzetről. De nem is beszámoló volt ez. Baksa Gyula elvtárs ez esti szereplése egy zongoraművészé volt. Megütött egy-egy billen­tyűt. megemlített egy-egy nem­zetközi eseményt, — s rá cső dálatos harmóniában végigzen­gett több száz ember lelkében a visszhang, a béke vágya. Ér­telem és érzelem tündöklőit minden szempárban, — a (eí­kesen éneklő fiatalokéban, s a két háború borzalmait átélt, de­resfejű öregekében egyaránt. Értelem — olyan szempontból, hogy ennek a határszéli kis fa­lunak a népe meglepően tájé­kozott a világpolitikai esemé­nyekben. * kelebiai békegyülésen nem “ volt külön előadó és kü­lön hallgatóság. Együtt érzett és gondolkodott itt mindenki, s az egyszerű dolgozók tolmács nélkül eligazodhattak a hallot­takban. S ezt még egy tény iga­zolja. A felszólaló szovjet ven­dég szavait felesleges volt le­fordítani. Amikor népe nyelvén kiejtette a „béke” és „szocializ­mus” szavakat, dübörögve fel­tört a taps. Jól értette a kele­biai hallgatóság, hogy e két szó­ban benne van minden, ami lé­nyeg, s e két fogalomba mindaz belefér, ami szent az emberi­ségnek Kongótól az eszkimók jégkunyhójáig. C. K.

Next

/
Thumbnails
Contents