Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-14 / 243. szám

í. oldal 1960. október 14. péntek hírek: az ejísz-bői Nyugat meghátrált a gyarmati kérdésben Hz ülésszak legdrámaibb tanácskozása Boland elnök félbeszakította a csütörtök hajnali vitát a gyarmatosítással kapcsolatos szovjet javaslatról Az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének szerda délutáni ülése volt talán a legizgalma­sabb minden eddigi tárgya­lások között. Az ülés folytatta az általános ügyrendi bizott-! ság jelentésének tárgyalását, j A gyarmati országok és népek függetlenségének deklarálásáról ; szóló szovjet határozati javas- ; lat került megvitatásra. Az első felszólaló a vitában Hruscsov szovjet miniszterelnök volt. Beszédében nagyon komo­lyan fordult az afrikai orszá­golt képviselőihez: fejezzék ki nyíltan a véleményüket. Ne csak azt bizonyítsák be, hogy saját érdekeiket meg tudják vé­deni. de azt is, hogy függet­lenségük megszerzése után sem feledkeznek meg azokról, akik még mindig gyarmati iga alatt ' szenvednek. Közös erőfeszítés­re hívunk fel a gyarmatosítás elleni küzdelemben — mon­dotta. Végezzünk egyszer és min­denkorra a népek akaratá­nak megfelelően minden gyarmati rendszerrel, le­gyen független minden gyarmat, legyen szabad minden nép. A szovjet delegáció véleménye szerint ennek a deklarációnak a kérdését a közgyűlés legfőbb szervében, a plenáris ülésen kell megvitatni. Hruscsov elvtárs után első­nek Ormsby Gore angol kül­ügyminiszterhelyettes szólalt fel. Véleménye szerint Hruscsov felszólalása „támadás volt a hallgatóság ellen”. Hruscsov elvtárs ugyanis beszédében többször hivatkozott arra a harcra, amelyet a gyarmati né­pek folytatnak a gyarmatosítók ellen. Az angol delegáció véle­ménye szerint is csupán ügy­rendi kérdésről van szó — mon­dotta —, hozzájárul ahhoz, hogy ezt a kérdést megtárgyalják, azonban — véleménye szerint — „megfelelő, konstruktív mó­don” a Politikai Bizottságban lehet ezt a kérdést megvitatni. Nagy érdeklődés közepette emelkedett szólásra Ghana ENSZ-képviselője. Mint mon­dotta, Portugáliától eltekintve minden gyarmati ország meg­kezdte a felszabadítás folyama­tát, azonban ennek a folya­matnak időhatárt kell szabni. Csak a plenáris ülés tárgyal­hatja a Szovjetunió javaslatát, amelynek értelmében a közgyű­lésnek deklarálni kell a gyar­mati és gyémságl népek füg­getlenségét. Hivatkozott arra, hogy Algéria, Kenya, Nyassza, Tanganyika és más országok nég felszabadításra várnak. Mivel a gyarmattartó hatalmak azt állítják — Portugáliát ki­véve —, hogy megfelelő idő­ben meg kell adni a független­séget ezeknek az országoknak, rém lehet akadálya annak, hr.gv ezt a kérdést napirendre tűzzék és a deklarációt elfogad­ják. Ezután Ausztrália képvi­selője szólalt fel. Kijelentette, hogy Itt csupán ügyrendi kér­désről van szó, — arról, hogy hol tárgyaljon az ENSZ erről m ügyről, a Politikai Bizott­ságban vagy pedig a közgyűlé­sen. A kővetkező felszólaló Guinea képviselője volt. Rendkívül lel­kes hangú beszédében hangoz­tatta, hogy Itt nem propagandaügyről, hanem életfontosságú kér­désről van szó az afrikai népek számára. ' > v«c • • v.% % > £:, ft'3" ' ;• X'» 'Öl* lep4-sfi sj Hruscsov válaszol Mi teljes szívvel támogatjuk yrt a kérdést — hangsúlyozta. Nagyon határozottan kiemelte, hogy est a kérdést a közgyű­lés plenáris ülésén kell meg­tárgyalni fontossága miatt. A hangulat akkor kezdett vi­harossá válni, amikor a volt francia Kongó képviselője szó­lalt fel, és táviratot akart is­mertetni a közgyűléssel, amit Afrikából kapott. Az elnök fél­beszakította a küldött felszóla­lását, és kérte, hogy ne távo­lodjék el a tárgytól. A kongói küldött visszavá­gott az elnöknek. Azt mondot­ta: Minden előttem felszólaló elmondhatta véleményét, ami­vel alátámasztotta szavazatát, miért pont engem akar félbe­szakítani!? Ha Nagy-Britannia képviselőjének joga volt kifej­tenie álláspontját, akkor nem értem, miért az én felszólalá­somnál kívánja az elnök korlá­tozni a vitát! Az elnök azonban újra bele­fojtotta a szót. A kongói dele­gátus így azzal fejezte be fel­szólalását, hogy delegációja ne­vében megszavazza az előter­jesztett szovjet javaslatot. Ezt a bejelentést az ülés nagy taps­sal fogadta. Az első disszonáns hangot a továbbiakban a Fülöp-szigetek képviselője ütötte meg. Kijelen­tette, hogy támogatja ugyan a szovjet javaslatot, azonban nem olyan értelemben, ahogyan azt a Szovjetunió előterjesztette. Be­jelentette, hogy támogatja a ja­vaslatot, ugyanakkor azonban heves kirohanásokat intézett a Szovjetunió és a kelet-európai országok ellen. Románia képviselője tiltako­zott a fülöp-szigeti küldött ál­tal megütött hang ellen és fel­szólította az elnököt, utasítsa rendre a szónokot. Az elnök ezt nem tette meg. Románia újra tiltakozott, az elnök azonban hajthatatlan maradt egészen ad­dig, amíg Hruscsov elvtárs je­lentkezett napirenden kívüli fel­szólalásra. A következőket jelen­tette ki: »►Tiltakozom az egyenlőtlen el- bánási mód ellen. Ön. elnök úr Kongó képviselőjét félbeszakí­totta, mert egy olyan táviratot akart felolvasni, amit gyarmati sorban élő testvéreitől kapott. De a gyarmatosítók bábját (itt a fülöp-szigeti küldöttre utalt) n»m szakította félbe, mert ön is szimpatizál a gyarmatosítókkal. újságírók kérdéseire Elnök úr! ön nem fojthatja el az igazság hangját, mert ez a hang a kolanialisták sírján is visszhangozni fog.« A fülöp-szigeti küldött ezután folytatta felszólalását és olyan támadást intézett a gyarmatosí­tók ellen, hogy a végén Hrus­csov elvtárs is megtapsolta. Egymásután következtek fel­szólalásra az afrikai és ázsiai országok és mind helyeselték azt, hogy a plenáris ülés tár­gyalja meg ezt a kérdést. Nigé­ria — bár Anglia és Franciaor­szág védelmében szólalt fel — igen élesen támadta Spanyolor­szág és Portugália változatlan gyarmatosító módszereit. Krisna Menőn India nevében hasonló­képpen támogatta, hogy a ple­náris ülésen vitassák meg ezt a kérdést, ugyanúgy mint Raul Roa kubai külügyminiszter. A válasz jogán szólásra emel­kedett Ormsby Gore angol kül­dött és kijelentette, hogyha a közgyűlés úgy határoz, hogy ezt a kérdést a plenáris ülés napi­rendjére tűzik, akkor természe­tesen az angol delegáció mindent megtesz annak érdekében, hogy »építően« vegyen részt a vitá­ban. Itt kezdődött meg tulajdon­képpen igazán a nyugati »visz- szavonulás«. Kolumbia ENSZ-küldötte után — a válasz jogán — újra Hrus­csov szovjet miniszterelnök szó­lalt fel. Megállapította, rendkí­vül örült a vitának és hogyha ezt az örömet a szavazás ered­ménye nem igazolná, ez nem neki jelentene elsősorban kiáb­rándulást — az ő személye ez esetben nem számít —, hanem azoknak a millióknak és száz­millióknak, akik még gyarmati uralom alatt vannak és akik fi­gyelik ezt a vitát, ami most az ENSZ-ben zajlik., Elégedett voltam — mondot­ta, —, hogy a koionialisták a gyarmati rendszer ellensé­gének tartanak. Ez nagy megtisztelés és erre nagyon büszke vagyok. És itt Hruscsov elvtárs újra idézte, mint ez év májusában, a világ legnagyobb sajtókonfe­renciáján, Párizsban August Bebel szavait: »Ha kritizálnak a burzsoák, jó úton haladok.« NAPTAR 1960. október 14., péntek. Névnap: Beatrix. Napkelte: 6 óra 1 perc. Napnyugta: 16 óra 59 perc. • — Mikroelem-térképet készít — az országban először — az Agrokémia és Talajtani Kutató Intézet. A térkép pontosan fel­tünteti, hogy a különféle tala­jok jelenleg melyik mikroelem­ből mennyit tartalmaznak, s eb­ből előre meg lehet állapítani, hogy hol, mikor kell az egyes anyagok pótlását megkezdeni. — Cseh-J-magyar barátsági es­tet rendez e hónap 14-én, pén­teken Keleblán a helyi nép­front-bizottság, este 19 órai kez­dettél. Az esten képviselteti ma­gát a Cseh Olvasókör és egyide­jűleg kiállítást is rögtönöz. A cseh—magyar barátsági estet egybekötik Baksa Gyulának, az MSZBT megyei titkárának a nemzetközi helyzetről szóló tá­jékoztató előadásával. — Kaliforniában 67 éves ko­rában elhunyt Lee Duncan is­mert kutyatenyésztő, akinek „is­kolájából” annak idején Rtn- Tin-Tln, a híres kutyafilmsztár kikerült. — 22 ezer rántani való csirkét és 5500 pecsenyekacsát értékesí­tett ebben az évben a bácsboko di Szalvai Mihály Termelőszö­vetkezet. A terv szerint jövőre még több számyasállatot nevel a szövetkezet és ennek érdeké­ben 3 ezer tyúkból álló törzsál­lományt alakítanak ki. Ezen kí­vül két. egyenként 1500 férőhe­lyes tojóház létesítését vették tervbe. — A nagyüzem fölénye. A du­navecsei járás termelőszövetke­zetei 409, az egyéni gazdák pe­dig 101 vagon gabonát adtak át idén az államnak. Mutatja a nagyüzemi gazdaságok termelé­kenységét az is, hogy az egyéni parasztok hót vagonjával szem­ben 97 vagon kenyérgabonát ér­tékesítettek — közli Tóth Mi­hály levelezőnk. — Szórakozni akart és enge­dély nélkül elvitte a vállalat „Furgon” típusú tehergépkocsi­ját Bende Sándor kecskeméti lakos. Ütja Alpárra vitt, ahol nagyobb mennyiségű szeszt fo­gyasztott. Visszafelé jövet — az ital hatására — belerohant az út szélén várakozó gépkocsiba. Bende könnyebb, utasa pedig súlyos sérülést szenvedett. Nagy-Brítannda küldötte — ál­lapította meg a továbbiakban a szovjet miniszterelnök — jobban tette volna, hogyha elmondotta volna, hogyan facsarták ki India és más országok népeit és nem úgy állította volna be a dolgot, mint hogyha ők adták volna meg ezeknek az országoknak a függetlenséget, hiszen ezek a népek a saját erejükből vívták ki a szabadságot. Amikor arra hivatkoztam — mondotta a to­vábbiakban a szovjet miniszter- elnök —, hogy a gyarmati né­pek felkelnek — ezt ugyanis kifogásolta az angol felszólaló —, akkor ezeket az adatokat az angol sajtóból vettem, ami erről naponta híreket ad. Nagy derültség közepette vá­laszolt a fülöp-szigeti felszó­lalónak. Megállapította, hogy a fülöp-szigeti küldött beszéde elején dadogott, és a végen mégis helyes következtetésre jutott. Mi ennek az oka? A fü­löp-szigeti küldött nem rossz ember. Megérti, mit jelent a gyarmati elnyomás. Az első részében azonban az ameri­kaiak szavait ismételte és ami­kor félbeszakították, kiöntötte a szívét a gyarmatosítók ellen. Remélem — mondotta Hruscsov — a Fülöp-szigetek egyszer valóban független ország lesz, mert függetlensége ma olyan, hogy nagyítóüveggel kell keres­ni. Becsületes megtaláló A rendőrség keresett: jelent* kezzem félárú vasúti igazolvá­nyom és egész havi ebédjegyem átvételére. Ijedten kapok a bel­ső zsebemhez, valóban, hiányzik az igazolvány és az ebédjegy. De hol hagyhattam el, hiszen észre sem vettem? Kecskeméti hadnagy elvtárs mosolyog, amikor jelentkezem. Mással is előfordul ez, — ók tudják a legjobban. A becsüle­tes megtalálók ide hozzák a ta- Iáit tárgyakat. Olvasom a jegy­zőkönyvet, az én holmimat Er­délyi Győző honvéd találta meg. De kár, hogy nem szoríthat­tam meg a kezét'. Engedje meg, hogy ezúton mondjak köszöne­tét. (t. p.) — Tartásdíj elmulasztásai miatt három hónapi felfüggesz­tett börtönre ítélte a bajai já­rásbíróság Katona Imre szegedi gépkocsivezetőt. A vádlott 1958, november 14-től nem fizetett tartásdíjat, amely ez év szep­temberéig 2500 forintra rúgott. — Alpáron is szüretelnek már a termelőszövetkezetben. Egy-egy brigád 100 mázsa sző­lőt is leszed naponta, amikoif az idő kedvező. GYÄSZHlR Megtört szívvel tudat­juk, hogy felejthetetlen édesapánk, nagyapa és ro­kon, id. Bulkal Kálmán rövid, súlyos szenvedés után elhunyt Temetése október 14-én délután 2 órakor lesz Kecskeméten az evangélikus temető ha­lottas házától. A gyászoló család. ‘ 3910 Kecskéméi! anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Szilvái Fe* renc (anyja neve: Molnár Irén)* Pasek Ágnes (Kovács Julianna)* Nagy Eszter (Talmácsi Eszter), MEGHALT: Bulkay Kálmán t 81 éves korában. Befejezésül újra hangsúlyoz-*) ta: Eljön az az idő. amikojf) minden nép barátságban él —4) és hozzátette: eljön az az idő, amikor I' nem lesznek kizsákmányo- j f lók, s csak egy lesz a ! { zászló, a barátság és a béke i zászlaja. Ezen a zászlón ez lesz a fel-* írás: „Kommunista társadalom.’* Hruscsov felszólalása utáni néhány szavazatmagyarázat kö* vetkezett. Ezen a címen a3 Egyesült Államok delegátusa is felszólalt. Elismételte azokaá a rágalmakat, amelyeket a fülöp-szigeti delegátus felszí« lalásának első részében mon* dott a Szovjetunióról és a keleteurópai országokról. (Ezzel valóban csak aláhúzta Mrus« csov megállapítását, hogy a fülöp-szigeti delegátus beszéd« első részében az amerikaiaia szavait ismételte.) Ennél a pont« nál Románia nevében a külügy» miniszterhelyettes szót kért és felszólította az elnököt utasítsa rendre az Egyesült Államola küldöttét. Váratlan fordulat követke* zett: az elnök az asztalra csa­pott tehetetlen dühében, éa azonnal félbeszakította az ülést. Továbbfolytatására előrelátha­tólag csütörtökön az esti órák­ban kerül majd sor.

Next

/
Thumbnails
Contents