Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-02 / 233. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR, SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS — KISkUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 233. SZÄM Ara 60 fillér Emeljük magasabb szintre az állami munkát a mezőgazdaság irányításában A megyei tanácsülés vitája S000 gyermehing megtakarított anyagból a Bajai Ruhaüzemben Lapun* tegnapi számában részletesen ismertettük a megye állattenyésztésének helyzetéről szóló beszámolót, amelyet a megyei tanácstagok széleskörű vitája követeti Az első felszólaló, Ballai István, a Bajai Vízügyi Igazgatóság ny. igazgatója részletesen beszélt a legelők vízgazdálkodásáról, valamint az öntözéses takarmánytermesztésről. Szebelédi Márton szólalt fel ezután. Elmondta, hogy szövetkezetükben, a tataházi Petőfi Tsz-ben tíz éven át hiába kísérleteztek a baromfitartással, mindig ráfizettek. Ebben az évben viszont nagyszerű eredményeket értek el és szép jövedelmet hozott a baromfi. Az egésznek az volt a titka — mondta —, hogy jó baromfigondozót állítottunk be, aki érti a dolgát. Buda Dezső, a Solti Gépállomás igazgatója ezután azt javasolta, hogy többhónapos iskolákat szervezzenek az állatgondozók részére. — Hiba, hogy a juhtenyésztést sokfelé harmadrangú kérdésként kezelik — mondta többek között felszólalásában Bag- ladi Mihály, a bácsbokodi Szal- vai Tsz főagronómusa. — Azt mondják, a juh igénytelen állat, annak minden jó. Márpedig ha a juhoknak jobb legelőt, jobb takarmányt és jobb gondozást biztosítunk, több gyapjúval, tejjel és hússal hálálja meg. Pankovits József né, a megyei nőtanács elnöke hozzászólásában keveselte, hogy csak 250 barom- i'igondozót képeznek ki a tanfolyamokon, s javasolta, hogy a községekben szervezett oktatással és tapasztalatcserékkel is bővítsék a baromfigondozók szakmai képzésének lehetőségét. — A kiskőrösi járásban igen nagy lehetőségei vannak az állattenyésztés fejlesztésének — mondta Árvái István, a Keceli Községi Tanács vb-elnöke. — A kocaállomány járásunkban 100 holdra jelenleg 4,7, de év végére túlhaladjuk az ötöt Javasolta, hogy a járásban főleg a kom- val-fajta sertéseket tenyésszék. Horváth Ignác, a megyei KISZ- bizottság titkára kijelentette, hogy az állattenyésztési terv végrehajtását ötezer KISZ-fiatal segíti majd a megyében. Szerinte a 14—16 éves fiatalok részére kétéves állatgondozói tanfolyamot kell indítaná, ugyanolyan elv alapján, mint az ipari- tanuló-képzés folyik. — Termelőszövetkezeteinknél az a hiba, hogy nincs még ele-A néhány éve elhunyt nagy magyar szobrászművész, Med- gyessy Ferenc szobrainak, rajzainak és vázlatainak reprezentatív gyűjteményes kiállítását nyitja meg a kecskeméti Katona József Múzeumban vasárnap délelőtt 11 órakor dr. László gendő tenyészállat mondotta Matos István, a kalocsai járási pártbizottság titkára. — Az egyéni gazdaságokban pedig az a baj, hogy nem gondoskodnak megfelelően a szaporulatról, sőt a meglevő növendékállatok jó részét sem nevelik fél Ezután Kurunczi István, a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési és Állategészségügyi Főigazgatóságának vezetője szólalt feL Hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a háztáji gazdaságok árutermelésére is, majd behatóan elemezte a gazdaságok szakosításával és az állattenyésztéssel kapcsolatos kérdéseket. Dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke foglalta össze a vitát. — Megyénk termelése — mondotta — igen jelentős népgazdaságunk szempontjából, mert az ország mezőgazdasági termelésének 10 százalékát adja. Nemcsak az *a lényeg —• mutatott rá a továbbiakban —, hogy mekkora területet vetünk be, hiszen az eredményeket végső soron mázsákkal mérjük és nekünk ez a fontosabb. Jobb talajmunkára és jobb agrotechnikai eljárásokra van szükség, mert többet kell termelni földjeinken. Tanácsaink feladata az, hogy magasabb szintre emeljék az állami munkát a mezőgazdaság irányításában. A tanácsülés a beszámolót és a határozati javaslatot a vita során tett újabb javaslatokkal kiegészítve jóváhagyta. Szünet után Pétiké János, a Bajai Járási Tanács vb-elnöke, megyei tanácstag terjesztette elő a megyei tanács gazdasági állandó bizottságának jelentését, amit a tanácsülés egyhangúlag elfogadott. Ezután bejelentések következtek, amelyek előadója dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb- elnökhelyettese volt. Többek között beszámolt az 1960. évi megyei alap beruházási tervtel- j esetéséről. Az idén — mondotta — a megyei alap meghaladja a 30 millió forintot. E bevételek egy része az állami költségvetés által átengedett hitelekből, más része a tanácsi vállalatok és tanácsszervek jó gazdálkodásából származik. Az ösz- szegek jó részét már felhasználtuk, amit a végrehajtó bizottság vállalatfejlesztésre, községvillamosításra, a vízellátás megjavítására, kulturális, valamint egészségügyi beruházásokra utalt ki. Gyula egyetemi tanár. A kiállításon, mely a megye- székhely művészeti életének jelentős eseménye, Medgyessy Ferenc 24 szobrát, 56 rajzát, és váz. tatáit láthatják az érdeklődők. A kiállítás ismertetéseié később visszatérünk. A tanácsülés a végrehajtó bizottság jelentését és az 1961. évi megyei alap felhasználására vonatkozó javaslatát jóváhagyta. Végül a tanácstagok interpellációi következtek. Dávodi ösztöndíjjal tanulnak, Dávodon tanítanak majd A Dávodi Községi Tanács szeptemberi ülésén megszavazott havi 600 forint ösztöndíjat Bugyáki Ildikó, a Bajai Állami Felsőfokú Tanítóképző Intézet hallgatója — és Nagy József, a Pécsi Pedagógiai Főiskola növendéke kapta. A két, pedagóguspályát választó fiatal, a tanulmányi idő befejezése után a dávodi iskolásokat tanítja majd. (Községi tudósítónk leveléből.) A ruhaipar, így a mi gyárunk, a Bajai Ruhaüzem termékei is jórészt anyagigényesek. Termelési értékük 86 százalékát az anyagköltség alkotja. Ennek megfelelően a vállalat vezetősége a műszaki Intézkedési tervében a termelékenység emelése mellett a fő erőt az anyagtakarékosságra összpontosította. Egy tervet Is készítettek a szél-, a térítési és a maradékveszteségek csökkentésére, valamint a kellékanyaggal való takarékoskodásra. A gyár vezetői által összeállított intézkedési terv találkozott a szabászat, a laboratórium és a többi üzemrészek dolgozóinak egyetértésével. Ez érthető, mert a terv összeállításában, a rejtett tartalékok feltárásában a munkások is aktívan Ma már elmondhatjuk, hogy a közös munka meghozta a várt eredményt A második negyedévben a múlt év azonos időszakához viszonyítva 152 ezer forinttal több anyagot takarítottunk meg. Ez azt jelenti, hogy a megtakarított anyagból 5000 gyermekinget tudunk készíteni. Az eredmények elérésében a dolgozók szorgalmán és leleményességén kívül nagy jelentősége volt és van az alkalmazott helyes anyagi ösztönzésnek. Az előbb említett idő alatt csak cérnamegtakarításért a vállalat vezetősége 14 ezer forintot fizetett ki. Ez világosan bizonyítja: érdemes takarékoskodni. A műszaki intézkedési tervben nemcsak az anyagtakarékosság szorgalmazása kapott helyet, hanem az üzem korszerűsítésével kapcsolatos technikai feladatok is. Ennek megfelelően a termelékenység növelése céljából a vállalat vezetősége 12 darab kéttűs varrógépet állított a termelésbe. Megkezdte munkáját a Német Demokratikus Köztársaságból vásárolt, svédrendszerű Wa- rion-szalag is. Ennek kapcsán olyan hírek terjedtek el, hogy az új szalagnak a költségei az év végién kifizetendő nyereségrészesedés összegét csökkentik. Ez nem igaz! A szalagot nem ÖCSI, hanem népgazdasági hitelből vásárolta a gyár vezetősége. A Warion-szalag okos kihasználása pedig növeli a termelékenységet, tehát az év végi nyereségrészesedési alapot. Befejezésül csak annyit: üzemünk újító-mozgalmának bővítése érdekében a vállalat vezetősége egy függetlenített, hozzáértő vezetőt állít a mozgalom élére. jf, Tari Sándor * üzemi tudósító Kialakították Kecskemét tanyaközpontjait A Kecskeméti Városi Tanácsnál megtudtuk, hogy elkészültek a borbási, a méntelek! és a városföldi tanyaközpontok tervei. A városi tanács igazgatási osztálya a kisajátítási eljárásokat lefolytatta és a házhelyeket az OTP-nek adta át értékesítésre. A jövőben tehát az építkezni kívánó külterületi lakosságnak megfelelő, rendezett házhelyek állnak rendelkezésére. 1960-ban további tanyaközpontok kialakításáról történik intézkedés a Kecskeméti Városi Tanács határozatának megfelelően. (Bangó Viktória levelező.) wvwwwwvwv^w» Szedik a téli almát Megkezdődött a téli alma felvásárlása a MÉK kecskeméti telepein. A téli piros, rozmaring és téli fehér kiváló fajtákból naponta mintegy 200 má- , szát vesznek át. A te tűmén t-es* egészséges almát exportálják, , közreműködtek, Ot mázsa helyett húsz mázsa Mint már közöltük, a megyed Talajvédelmi Bizottság nemrégiben Kecelem tartotta 11. ülését Erre állami gazdasági és termelőszövetkezeti vezetőket is meghívtak, s a mintegy nyolcvan részvevő ellátogatott a kaskantyúl Kossuth és a keceli Vörös Zászló Tsz-be, majd a Bács-Kiskun megyei Tőzegkiter- meló és Talajerőgazdálkodásd Vállalat keceli tőzegtelepére Is. A termelőszövetkezetekben megszemlélték a lápfölddel és lignittel javított talajú homokos területek termését, —- s a kísérletek meglepően jó eredményei láttán bizonyára már ezen az őszön több közös gazdaság megpróbálkozik az újszerű talaj- javítással. Képeink a tanulságos kirándulásról számolnak be. — Az imént láttuk — mondja Szentirmai Márton, a keceli Vörös Zászló elnöke —, hogy ahol emberemlékezet óta nem termett meg a kukorica, most a lápfölddel és lignittel javított homokon 20 mázsa termés várható. Erről a kontroli-parcelláról viszont, amelynek nem javítottuk meg a talaját, mindössze 5—6 mázsát takaríthattunk be. A részvevők érdeklődéssel szemlélik a tőzegtelep szovjet gyártmányú kombájnjait, amelyek a marógépekkel sávokba kotort tőzegkorpát összegyűjtik és a telep szélén halomba ömlesztikj Tarján—Pásztor Vasárnap délelőtt nyitják meg a kecskeméti múzeumban Medgyessy Ferenc szobrainak és rajzainak kiállítását
