Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-09 / 239. szám
4. oldal 1960. október 0. vasárnap Tervek — megvalósulás előtt Még állványok hálózzák be a Bajai József Attila Művelődési Ház utcai falait, s bent javában folyik a tatarozás, de a falak között jószerivel befejeződött a terveit elkészítése. Az őszi-télj művelődési program megvalósításán dolgoznak, bár a hosszan elhúzódó tatarozás erősen akadályozza a sokoldalú tervei^ megvalósítását. A művelődési házban folyó munkálatokra 300 ezer forintot irányoztak elő. Üjrafestik a kopott ajtókat, ablakokat, a megrongálódott padlókat parkettával cserélik fel, általában alig van olyan szobája az épületnek, ahol ne folyna javítási, vagy .tatarozás!, illetve felújítási munka. Sajnos kissé lassan közeledik a befejezés felé az épület korszerűsítése, pedig a sokféle művelődési tennivaló Igen erőteljesen sürgetné az épület rendeltetésének való teljes és .végleges átadását Igen sok érdekes és újszerű megoldással lehet találkozni a művelődési háznak, — különösen — az ismeretterjeszpedig az opera érdekel, egész sor dalmű között válogathat a rövidesen meginduló operaelőadásokon. Október 12-én Rossini: Sevillai borbély című vígoperáját mutatja-be Baján a Szegedi Nemzeti Színház együttese. A korszerűsített előadó teremben emellett élő zenével tarkított ifjúsági és felnőtt zenei ismeretterjesztő előadások váltják majd egymást, úgy ahogy azt évek óta sikerrel esi- nál ják A KISZ-szel együtt ifjúsági akadémiát hoznak létre az idén. A sorrakerülő előadásokra bérletet lehet váltani. Ilyenfajta rendezvénysorozat évek óta nem volt már a művelődési házban. Hasonlóképpen régebbi szervezési formát újítanak fel a szülők központi akadémiája létrehozásával. (Legutóbb két évvel ezelőtt zajlott le egy előadássorozat, mely akkor az érdeklődők egyöntetű elismerését és tetszését nyerte el.) A Kecskeméten nagy sikerrel megindított drámatörténeti előadás- sorozat mintájára most hasonló bérleti előadások szervezésével tő programjában. A zenei ismeretterjesztés többéves eredményei következtében ma már igen ezéles zeneértő hangversenylátogató közönségre lehet tá- «naszkodnl, s így Baján is meghirdetnek az idén két bérleti hangverseny sorozatot is. Három nagyzenekari hangversenyhői áll az egyik, három kamara- és szólóestből a másik. Akit IRATKOZZON BE OLVASÓNAK a megyei, járási és a községi könyvtárakba. 2393 is kísérleteznek. Igen hasznos módszerének bizonyult ez Kecskeméten a színházlátogató közönség nevelése Szempontjából, a művelődési ház igazgatója, Bánáti Tibor reméli, hogy a színházkedvelő bajai közönség érdeklődni fog a kísérlet iránt. Vállalták az idén a bajai Micsurin Termelőszövetkezet kulturális szempontból történő patronálását is, ismeretterjesztő előadásokat visznek majd ki a tanyavilágba, saján- dékműsorokra készülnek a termelőszövetkezetek és az üzemek részére. Ezzel járul hozzá a művelődési ház a munkáslakta és a tanyai területek jobb, kulturális ellátásához. Az évek óta megnyilvánuló és egyre erőteljesebben hangzó kívánságnak tesznek eleget, amikor ismét megindítják az idegein nyelvtanfolyamokat Hat nyelvet tanítanak az idén, köztük — s ez újdonság — a délszláv nyelvet is. Kibővült a művelődési házban működő klub programja Is. Miközben az átépítés alatt álló helyiségeket jártuk, ellátogattunk Bánáti Tibor igazgatóval a most kialakítandó ifjúsági klub helyiségébe is, mely az évek óta működő klub mellett nyílik. Az ifjúság nevelésének több, már eddig is bevált módszerét elevenítik itt fel az ifjúsági klub programja keretében. Megnyitja kapuit a központi munkásakadémia is október 15-én, hasonló tematikával két bajai nagyüzemben külön munkásakadémiát is szerveznek. Az egyik a Ruhaüzemben, a másik pedig a Gyapjúszövet- gyárban lesz. Hogy pedig a művészetek kedvelői, a műkedve- lés hívei is megtalálják szórakozásukat, kedvtelésüket, központi színjátszó csoport alakítására tették meg a kezdeti lépéseket, bábcsoportot hoznak létre és a városban működő kultúrfelelősök részére megindítják a továbbképzés-szerű, rendszeres havonkénti foglal-' Fűre lépni szabad koztatást Változatos, érdekes < a bajai művelődési ház prog-< ramja, méltó a jónéhányéves múlt hagyományaihoz, eredmé-< nyeihez. Ez a kitűnően műkő- c dő intézmény ma már valóban £ Baja kulturális életének Igazi < központjává vált, melyben az< év minden szakában eleven élet < folyik. A tervek a további fej-' lődés körvonalait is megmutatják, remélhetőleg a tatarozás ‘ és felújítás is gyorsan befeje-c ződik, hiszen tekintélyes tömé-' gek várják, mikor vehetik Is- í mét birtokukba a József Attilas Művelődési Ház termeit, klub-c; szobáit, próbahelyiségeit. Nincs egyéni tett... Zakatoló éjszakák robognak velünk; a sínek a hajnal felé futnaik, A kanyarban emlék csikóidul, s aggódva figyelem csodáit az útnak. A fénybe rohanók elszánt serege csóvájába von, s magával ragad; nincs önálló pillanat a percben, nincs egyéni tett és akarat. A felébredőknek mindig hinni kéR, mert ki álmot őriz: igazat mond; a fehér reggelek fénye megújul, mint a felszökkenő tavaszban a lomb. A gyorsaság örök ihletében élünk, s verseket írunk, akaratlanul; a száguldó világot követve lelkesedni mindenki megtanul Kópiás Sándor Csáky LajOS COOOOOOOOOOOÍKKWOOOOCeOŰOOOOÍKJOOOOÍKXKKJOOOOÍXKKJ « « tjfrtOTTO MEGBÍZHATÓ TAKARÍTÓNŐT azonnali belépéssel felveszünk. Megyei Könyvtár Kecskemét 2449 ; «uaimumiMti A felesége elmondta neki, hogy az imént négy öregasszony nyitott be hozzá; kérték, vezesse őket a tiszt urálihoz. Égtek a vágytál, hogy megtudhassák: mikor fogják ezek a katonák a búvóhelyet adó Jakov Lukics és a többi Gremjacsij Log-i kozák segítségével kifordítani sarkából az istentagadó Szovjetet, Hiába bizonygatta a jóasszony, hogy egyetlen teremtett tiszt sincs a házában. Az a púpos boszorkány, Locsilina, mérgesen letorkolta: „Nagyon fiatalka vagy te ahhoz, anyus- kám, hogy be tudjál engem csapni! Az anyósod mesélte fű- nek-fának, hogy a tél óta tisztek laknak az egyik szobátokban. Bizony, hallottuk, és még azt is, hogy bújkálnak, de nem mondjuk el senkinek. Csak a vezetőjükkel hadd beszélhessünk! Alekszandr Anyiszimo- vicsmak hívják...” J akov Lukics úgy lépett be Polovcev szobájába, hogy izgult egy kicsit. A vendéget a hír biztosan felbőszíti, talán meg is fogja őt ütni, s Osztrov- nov berzenkedő kutya-beletörődéssel várta a fenyítést. Mikor azonban izgulva, hadarva, szé- pítgetés nélkül elmondta, amit megtudott, Polovcev csak gúnyosan vigyorgott: — No, ti aztán sokra Viszitek az összeesküvés mesterségében! Ezt várni lehetett. Szóval, Lukics, az anyád fecsegett rólunk? Szerinted most mit kellene tenni? — El kell mennie, Alekszandr Anyiszimovica — felelte nyuMihail Solohovt WMteM&á/itaz Részlet a második könyvből KI ne emlékezne Solohov “ÜJ barázdát szánt az eke-« című regényére? Ugye, emlékszünk: azzal végződött a cselekmény, hogy Polovcev, a bujkáló cári tiszt visszatért a kis parasztból nagygazdává, nagygazdából kolhozvezetővé lett Jakov Lukics Osztrovnov házába Minden godtan Osztrovnov, akinek a vártnál enyhébb fogdtatás visz- szaadta a bátorságát. — És mikor? — Azonnal. Sürgős a dolog. — Hát majd meglátjuk... De hová? — Nem tudom. Hol van Vaclav Avgusztovies elvt... bocsá- nát, megbotlott a nyelvem... Vaclav Avgusztovies nagyságos úr? — Elment, holnap éjjel jön vissza. A kert végében várjad... Megvan még Atamancsukovék tanyája a falu szélén? Ott telepszem meg arra a kis időre, ami még hátra van. Vezess oda. Titokban, lopva mentek át a falun. Búcsúzáskor Polovcev azt mondta Osztrovnovnak: — Sok szerencsét! Legyen gondod az anyádra, Lukics, mindnyájunkat bajba keverhet! Legyen rá gondod... Most menj, lesd meg Latewskyt, mondd meg neki, hová. jöjjön utánam. kezdődik elölről “ gondolta a szerencsétlen ember. Napok telnek, hetek múlnak, nem történik semmi. Jakov Lukics azt hiszi már, hogy békessége lesz, nem kell félnie a veszedelmes vendég miatt. De aztán, egy napon... Megölelte Jakov Luklcsot, száraz ajkát odanyomta • borostás, hepehupás arcához, aztán elindult. Szinte rátapadt a ház falára, melyet réges-régen nem meszeltek már, aztán eltűnt Osztrovnov visszaballagott a ^ maga portájára. Ahogy az ágyába mászott, szokatlan durvasággal nekilökte feleségét az ágy fejének. — Idefigyelj — mondta — ne adj többet enni az anyámnak. Még vizet se adj neki. Éhen- szomjan fog halni. Az asszony, aki hosszű-hosszű éveken keresztül megért jőt- rosszat Jakov Lukics oldalán, megdermedt. — Jása! Lukics...! Hiszen a fia vagy! , Jakov Lukics szörnyű erővel megütötte. Alighanem először egy békességben eltöltött élet után. Száraz, rekedt hangon ráförmedt: <= Fogd be a szád! Ha tudnád. milyen szerencsétlenséget hozhat ránk! El ne járjon a nyelved! Azt akarod, hogy deportáljanak? Nehézkesen felkeli t, kivette a ládából a lakatot; óvatosan végigment a folyosón, annak a szobának az ajtajához, amelyben az anyja lakott és lelakatolta. Az öregasszony meghaflotn ta, hogy jön. Ö! Ezer közül is megismerte volna a fia lépéseit; bizony megtanulta már, hogy a fülével megismerje, bármilyen messziről, ötvenegyné- bány évvel ezelőtt, mikor Já- senka, a kicsikéje, járni tanult, sokszor félbeszakította a takarítást, főzést, és önfeledt-boldog mosollyal hallgatta elsőszülöttje, a világ legszebb gyermeke lépéseinek neszét a szomszéd szobából. Később azt szokta figyelni, hogy Jasutika jön haza az iskolából, a talpa dobol a lépcsőfeljáraton, szaporán, vidáman, mint egy gidáé. Nem emlékezett rá, hogy a gyerek lépegetett volna egyszer Is ebben az időben: mindig csak futott, de nem ügy, minit a többiek, hanem őzikeként ugrándozva. Aztán szaladt tovább az élet, mint minden ember élete, gok nyomorúsággal, rövidre szabott örömmel, s amint öregedett, bosszúsan figyelte éjszakánként fia, a karcsú, a vaserejű Jása, az ő titkos büszkesége csussza- nó lépteit: mikor a lányoktól jött haza, cipője alig horzsolta a padlót, annyira könnyed és ruganyqs volt a kamasz-járása. Makk Károly rendező készítette Bacsó Péter és Szász Péter forgatókönyve alapján ezt a vidám magyar filmet. A film bő* velkedik kiélezett vígjátéki helyzetekben, lényegében egy társbérlet történetéről van szó. Egy tíztagú munkáscsalád rendkívül érdekes körülmények között, mint társbérlő beköltözik éppen az Országos Lakásfejlesztési Központ elnökének villájába, s ez rendkívül mulatságos bonyodalmakat teremt, melyek végül természetesen mind elsimulnak. A filmben, mint mellékszál, két bájos kamasz: a vezérigazgató lánya és a sokgyerekes munkás egyik fiának hangulatos szerelme bontakozik ki. A film gyártói kitűnő szereposztásban viszik vászonra a mulatságos történetet. A lakásközpont elnökét Páger Antal, a sokgyerekes munkást Makláry Zoltán, a fiatalokat Polony I Gyöngyi és Tordy Géza alakítja. Főszerepet kapott a filmben Tolnay Klári, Keresztessy Mária, Benkő Gyula és Sinkovits Imre is. Az operatőr, Illés György szép képekkel, érdekes beállttá* sokkal teszi változatosabbá a filmet, amelyhez Fényes Szabolcs szerzett hangulatos kísérő zenét. A Fűre lépni szabad a magyar filmvígjátékok sorában ha nem is jelent lényeges előrelépést, de az átlagos színvonalon megmaradva is sok kelleme• pillanatot szerez és a nézőknek jó szórakozást.
