Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-08 / 238. szám
1960. október 8. szombat 8. oldal tey propagandista véleménye a tanulásról és a pártoktatás előkészítéséről Megyeszerte október 30-a és november 5-e között kezdődik meg a pártoktatás. Erre az eseményre, az új oktatási évad megnyitására pártszervezeteink már hosszú idő óta készülődnek. Még a nyár folyamán kijelölték a' tanfolyamok vezetőit és lényegében már szeptemberben befejezték a hallgatók kiválogatását is. A marxizmus— Jeninizmus kérdései tanfolyamok pártoktatói két-kéthetes megyei továbbképzőn vettek részt. Az időszerű kérdések propagandistái részére a járási székhelyeken rendeznek ebben a hónapban előkészítő tanácskozásokat. Hogyan készülnek a pártoktatási év megnyitására, milyen segítséget nyújtott a megyei propagandista tanfolyam?-— ezt kérdeztük Oláh Lajos elvtárs, kalocsai propagandistától. — Tíz éve vagyok pártoktató. Jelenleg A marxizmus—leniniz- tnus kérdései tanfolyam második évfolyam propagandistáinak járási konferenciáját vezetem kezdte Oláh elvtárs. — A kéthetes megyei továbbképzőn együtt tanultam azokkal, akiknek én vezetem a járási konferenciát. Együtt tanulmányoztuk a pártról szóló tanítást, a szocialista iparosítás kérdéseit, a .második ötéves terv célkitűzéseit és a KGST szerepét. Különösen sokat nyújtott valameny- nyiünknek a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről tartott előadás, amely nem elvont, általános elveket hangsúlyozott, hanem megyénk helyzetét elemezte és konkrét gyakorlati útmutatást nyújtott a szövetkezetek megerősítéséhez, a megyei pártértekezlet határozatának a végrehajtásához. — Bar az iskola nagyon sokat adott, az oktatási évre való felkészülésemet ezzel még nem tekintem befejezettnek. A tanév elején ugyanis a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel foglalkozunk, ehhez pedig nélkülözhetetlen az újabb események számbavétele. Éppen ezért állandóan figyelemmel kísérem a külpolitikai helyzet alakulását, elolvasom az ENSZ- ben folyó vitákról szóló tudósításokat és az ezeket tartalmazó újságokat megőrzőm. — Továbbtanulásra ösztönöz arinak tudata is, hogy a propagandisták maguk is tanulnak és mindig többet és többet várnak tőlem is. Megmondom őszintén, igen nagy gondot okoz az, hogy mivel tudom majd az iskolán tanultakat és a tankönyvbe foglaltakat kiegészíteni, a konferenciákat elevenné, érdekessé tenni? Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt helyi anyagok összegyűjtését tervezem és ebben segítséget várok a járási pártvégrehajtóbizottságtól is. — Befejezésül még annyit szeretnék elmondani, hogy a propagandisták segítését nem akarom leszűkíteni a propagandista konferenciákra. Fő feladatomnak a szemináriumok látogatását és a helyszíni tanácsadást tekintem. Mtfr* cé4tm czcji cj* A járási népfront-bizottságok részére tartott értekezletet kedden délelőtt a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az értekezleten megjelölték a bizottságok előtt álló feladatokat, melyek között a nemzetközi helyzet széleskörű ismertetése és megvitatása — különös tekintettel az ENSZ mostani ülésszakára —. valamint a népfront-bizottságok oktatásának megkezdése áll központi helyen. * A dunavecsei járásban máris készülődnek november 7-e méltó megünneplésére. A hazafias népfront-bizottság foto-, festménytárlatot és — a nőtanács- esal összefogva — kézimunkakiállítást rendez. A kiállítások előkészületei folynak. * Huszonkét tagú műszaki csoport alakult Baján a járási népfrontbizottság mellett. A bizottság tagjai magas- és mélyépítő, pénzügyi és vízügyi szakemberek, mérnökök, technikusok. Céljük: tervkészítésekkel, tanácsokkal segíteni a községfejlesztést és a tsz-ek munkáját. * 'Tizenöt megyénkben népfrontbizottsági aktivista utazik Csehszlovákiába 15 napos jutalomkirándulásra október 11-én. OKTOBER 28-ÄN népfrontnapot rendeznek Kalocsán. Ebből az alkalomból a járási népfront-bizottság kibővített ülést tart Hajóson. Napirendjén Hajós tsz-község népfront-bizottsága tevékenységének vizsgálata szerepel. Az ülésen részt vesznek tapasztalatgyűjtés céljából Miske, Drágszél és Homokmégy tsz-községek népfront-bizottsági elnökei. Este 6 órakor pedig Rigó János országgyűlési képviselő tart beszámolót. 400 ezer forintos társadalmi munka Sol I vadker ten Aki egyszer járt Sói .vadkerten, minden bizonnyal a virágos, parksávos Kossuth Lajos utcát tartotta meg emlékezetéiben. Mert szép ez a főutca. — Szeptember végén is nyarat idéz, melegséget áraszt. ,,Csináljuk meg mi!“ Pedig nem mindig volt ilyen. Két évvel ezelőtt még egész Siosszán libák, malacok legeltek, is az eső utáni pocsolyák a kacsáknak szolgáltak kedvenc für- ktőhelyül. Aztán megépült a kocsiút, s az új járda, majd egy t5zép napon a tanács felkérésére (Farkas Pál helybeli mérnök fa- Sugyűlésen ismertette a részletes Községrendezés! tervet. A nagy táblára felrajzolta elgondolását ti főutca parkosításáról. Utána mindenki hozzászólhatott, elmondhatta észrevételeit. , Volt is elképzelése mindenki-; nek. Szebbnél szebb virágágyatok rajzolódtak ki lelki szemeik előtt, s valaki hangosan meg is (jegyezte: Nagyon szép dolog. Igazán megcsinálhatná a tanács! Ebben a pillanatban újra Farkas mérnök vette át a szót. — Csináljuk meg mi! A ma- p:am részéről társadalmi munkáiban vállalom a parksávok terveinek elkészítését, és a kapubejárók kijelölését. Ha fizetni kellene ezért, hatezer forintjába kerülne a községnek. Kis ideig folytatódott még a vita, de aztán abban is hamar megegyezésre jutottak: az apró- jószágot — itt, a főutcán — tartsa ki-ki az udvarában, azt a két-három tehenet meg ki lehet vezetni a legelőre. Természetes lett... Nem telt el sok idő, s lázas munka kezdődött a faluban. Sik- ter András esperes úr példát mutatott. Az ő házatája elsőnek díszelgett a virágoktól. Megmozdult az utca népe. Ahol szükség volt rá, csákánnyal törték fel, majd egyengették a talajt, szórták a virágmagot, palántáz- tak. Senki nem akart elmaradni szomszédja mögött. Végül a 31 ezer forint értékű társadalmi munkával elkészült a parksáv: szemet, lelket gyönyörködtetővé varázsolták a falut. Soltvadkerten természetessé lett a társadalmi munka. Múltkoriban Hanulik János gazda kezdeményezésére több mint százan dolgoztak az addig homokos, szinte járhatatlan Deii dűlőút agyagolásában. Egy-egy alkalommal 30—40 ember és 8— 10 fogat serénykedett itt. De van is látszata! A személygépkocsik is könnyen roboghatnak a megjavított úton. Senki nem erőltette meg magát Utak és hidak rendbentartá- sával és javításával 54 ezer forintos társadalmi segítséget nyújtottak a község lakosai. A törpevízmű építése céljából is összefogott az egész falu. A négy és fél kilométeres csővezeték földmunkájában 577-en vettek részt, s a munka értéke 259 ezer forint. Nagy pénz! Pedig senki nem erőltette meg magát, hiszen ki-ki csak a maga portája előtt ásta meg az árkot. íme, néhány példa arra, hogy lehet egy akarattal, összefogással szebbé, kellemesebbé tenni a község életét. Mert a soltvad- kertiek'— a több mint 400 000 forint értékű társadalmi munkával — ezt tették. P. I. Az üveg átlátszó és törékeny Kénytelenek vagyunk cikkünk címéért vállalni azt a vádat, hogy hasonlítunk Csehov egyik elbeszélésének hőséhez, — Ippolit Ippoliticshez —, aki minden kicsi és nagy érzést közhelyekben fejezett ki. Amikor például legényszobája lakótársa megnősült, ezt a kevésbé szellemes, de mindenesetre találó szavakat mondta neki együttérzése jeléül: — Eddig, kedves barátom, legényember voltál és — magadban éltél. Most megházasodsz, s ezentúl másodmagaddal fogsz élni. Nem idéztük talán szó szerint Csehovot, de szellemét igen. Hát nincs igaza? — kérdezhetnék sokan. — De mennyire igaza van! — válaszoljuk nekik. Éppen ez az igazság bátorít fel bennünket arra, hogy kijelentsük: »Az üveg átlátszó és törékeny!« S hogy miért kell ezt hangsúlyoznunk? Azért, mert vannak, akik — úgy látszik — nem számolnak az aranyigazsággal. Így a kecskeméti Arany János utca 8. sz. alatti új ház építői, illetve tervezői sem. Mert ha számot vetettek volna ezzel a ténnyel, következne-e belőle az, hogy szinte hetenként törik ki a ház hátsó bejárati kapuja melletti nehéz, vastag üveg? — Nem. Olyan ügyesen rejtették el ugyanis a kapu mellett a vaskeretekbe, hogy a gyanútlan járókelő nyitott kapunak nézi azt a részt is, ahol már üveg van —> s belegyalogol abba. Anyák már legalább tízszer kaptak hideglelést és idegsokkol, mikor hallották, hogy gyermekük fején csörömpöl a betört üveg, s nem egy család havi szórakozásra félretett pénze bánja már a drága üveg árát, — csupán azért, mert a tervezők egy vaspálcának a keretre való hegesztésével sem jelezték: »Vigyázat, itt üveg van!« Szép az a ház, tiszta is, világos is, kényelmes is. Szép a kapubejáró is — csak éppen egy »biztonsági« vaspálca hiányzik róla. Nem lehetne azt minél hamarabb odahegeszteni — megkímélve vele a gyermekeikért aggódó édesanyák idegeit? Hiszen az üveg átlátszó és — törékeny... F. G. Bemutatjuk áj sziuészeinket Gozmány György. Működését mint táncos-, majd segédszínész kezdte. Fényes Szabolcs emelte ki színésznek. Tizenkét évig volt tagja az Operett Színháznak, onnan a Royal Varietébe, majd Kecskemétre és Szolnokra került. Akkor ugyanis mindkét megyeszékhelyet közös társulat látott el műsorral. Utána a Fővárosi Vígszínházhoz szerződött, onnan ismét a Fővárosi Operett Színházba. Innen hívták meg Kecskemétre. »Boldogan megyek ismét Kecskemétre — mondotta. — Nemcsak azért, mert szeretem a várost. hanem mert közönsége is mindig kedves volt' előttem. Remélem, ők is szeretni fognak.« Korompay Vali. Győrből szerződött hozzánk, ahol egész sor főszerep emlékezetes és a színházi kritikák szerint is kimagaslóan szép alakítás fűződik nevéhez. A főiskola elvégzése után a Madách Színházban kapott szerződést. Szerepelt a Bakaruhában című filmben, s itt, Kecskeméten is jelentős szerepek várnak rá. Győrött megany- nyi siker volt minden szereplése. Az Ilyen nagy szerelem, az Egy pohár víz, a Bernarda háza, s végül legnagyobb sikerű alakítása, Nyina szerepe Csehov: Sirály című színművében. A reggel forgatagában pár diáklánjí halad előttem. Egyik közülük „téliesített” halásznadrágban és tűsarkú cipellőben tipeg. Bár az ilyen kép kezd már megszokottá válni, egy idősebb, mellettem haladó ember nem állja meg szó nélkül: „Hová tették ízlésüket ezek a mai lányok?!” ízléstelen? Feltétlenül. Mégha a cipő és nadrág finom, drága holmi is. Rosszul válogatták össze. A jóízlés tiltakozik ellene. Különösen, ha egy diák- lánv viseli. Nem a nadrág ellen tiltakozom. Híve vagyok a kényelmes, célszerű viseletnek. De ne hitessék el velem, hogy „a cipőhúzóval felvehető”, szűkszárú, minNémely diáklány öltözködése — és a ióízlés den domborulatot külön hangsúlyozó, feszes nadrág kényelmes! S ha már ennyit szó- váteszek, hadd említsek mást is. Ismerek néhány diáklányt, akik feltűnő öltözködésükkel magukra vonják a köz fejcsóváló- figyelmét, egyesek pajzán megjegyzését. Az iskola próbálja ezt ellensúlyozni a köpeny kötelező viseletével, ünnepi alkalomkor a formaruhával. de a szülőnek is meg kellene tennie a magáét: befolyásolni serdülő leánya ízlését, nyesegetni az e téren jelentkező vadhajtásokat. Ám ez nem mindig történik meg. Akadnak édesanyák, akik beleegyezésüket adják, sőt elősegítik diáklányuk, sokszor nagyon is feltűnő öltözködését. Pedig a kislányok bájosak, csinosak enélkül is. Tudok 'olyat is, hogy tizenötéves lánya számárg a mama maga varrta meg térdig alig érő, feszes szoknyát, s hozzá ' a merész kivágású fekete blúzt. A tizenötéves D. Edit és tizenhétéves Klára nővére a keresztmamától kapott szaténkom- binét fitymálva félredobta. mondván: hordja az anyu, neki való ez az ósdi holmi. Vannak jó példák is. Minap a moziban előttem ült egy családi hármas a férj. feleség és tizenhat—tizenhétéves forma lányuk. Rajta sötétkék síma ruha, matrózos csíkozásé, takaros gallérral. A lányka feltűnően csinos volt, s szolid ruhája még csak emelte ennek hatását. Sokan megnézték, — igazán kellemes látványt nyújtott. Vegyék észre az ilyen példákat a feltűnést kihívó öltözködéssel elérni kívánó diáklányok, és hívják fel rá a figye!m~t az édesanyák is. »erny Bacsó János: Ami a kulisszák mögött történt Bacsó János, a nemrég elhunyt kitűnő újságíró izgalmas riportkönyvének alapját az Ország Világ című folyóiratban publikált anyag képezi. Bacsó könyve — megbízható forrásai révén — bepillantást enged a barna birodalom urainak bo- | szorkánykonyhájába, a maga < meztelenségében tárja fel azt a ‘ kegyetlen és aljas hazárdjátékot, amit Hitler és társai, az egész hitleri államapparátus 1933-tól 1945-ig űzött az európai sőt a világ népeinek rovására. A könyvben felvonulnak a hitleri államvezetés és hadsereg, az SA és SS legismertebb alakjai, a második világháború kirobbantásának és a háború eseményeinek megrázó pillanatai. A könyv vádirat és leleplezés, egyszersmind figyelmeztető, amit mindén békét akaró embernek ismerni kell. A könyvet nagyon sok korabeli fénykép teszi még érdekfeszítőbb olvasmánnyá. I
