Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-07 / 237. szám
8. oldal Két megjegyzés Borkóstoló a kapu alatt Majd minden városban akad egy »Borkóstoló« nevű kimérés, ahol ki-ki elfogyaszthatja a maga egy vagy két decijét. Nem valami, szerencsés választás folytán ez a tiszteletreméltó »intézmény« Félegyházán éppen a művelődési ház kapubejárata alá, illetve egy onnét nyíló kis helyiségbe került. Igaz, ebben a házban van a Kiskunság étterem is, de a tömegszervezetek cgyrésze is itt van elhelyezve. A borkóstoló tehát sehogyan sem illik ide. Javasoljuk a Vendéglátó Vállalatnak, hogy keressen valami megfelelőbb helyet a borkóstolónak, ha egyáltalán fenn akarja azt tartani. Nem csak mi, de felettes szervektől érkező vendégek is kifogásolták már ezt a szokatlan és nem valami »korszerű« elrendezést. Kötél, kilóra Kereskedelmi körökben többször felvetődött: miért súlyra, és miért nem darabszámra hozzák forgalomba az egyes kötélárukat. Az a helyzet ugyanis, hogy m<g a gyárból a nagykereskedelmi vállalatig ér a friss kötél, annyit szárad, hogy a káló (súlyengedmény) legtöbbször nem fedezi. Hasonló jelenség ismétlődik meg a nagy- és kiskereskedelem között is. Emiatt számos vita keletkezik köztük, amiért egyik fél sem marasztalható d. Mivel azonban az ostor is a végén csattan, ezt a kárt a boltvezetőnek. vagy éppen a vevőnek kell elszenvednie. Ha ugyanis a boltos darabszámra számit ja át az érkezéskor a súlyhiányos kötélárut, eleve árdrágítást követ el — tehát a vevő károsodik, ha pedig raktárba helyezi és előírásosan kilóra adja el később is, úgy az napról napra a „saját bőrén szárad”. Mi tehát a megoldás? Az egyetlen helyes út az lenne, ha a Belkereskedelmi Minisztérium Árigazgatósága olyan rendeletet hozna, amely előírná, hogy a darabos kötélárut (istráng, kötőfék, stb.) már a gyártó vállalat is darabszámra árazná. Ez esetben senki nem fizetne rá. Míg ez nem történik meg, nem csodálkozunk azon, hogy boltosaink félnek a „kötéltől”. Tóth Gábor Jászszentlászlón biztosítják a takarmányt Jászszentlászló Község Tanácsának legutóbbi ülésén az őszi mezőgazdasági munkákról tárgyaltak. A községi mezőgazdász beszámolt a munkák menetéről, s megemlítette, hogy a burgonyaszedésben a legjobb eredményt az Üj Élet Tsz érte él, ahol a családtagok bevonásával takarították be a termést. Jelenleg a Zöldmező Tsz jár élen a vetésben, — e munkát ugyancsak ez a tsz kezdte meg legelőbb. Silózásban viszont ismét az Üj Élet Termelőszövetkezetet kell első helyen említeni. A hozzászólások után a tanácsülés határozatot hozott, hogy a termelőszövetkezetekben a tanácstagok felelősek végzett munkájukért, s számot is kell majd adniok a tanácsülésnek arról. Másik tanácsülés! határozat szerint a községi mezőgazdász vezetésével pontosan felmérik majd a rendelkezésre álló takarmány mennyiségét, hogy még idejében biztosíthassák a község tsz-ei a téli takarmányt állat- állományuk számára. Indul a „járat11 j Jól emlékszem, már az év 5 . elején foglalkozott a Petőfi • • Népe egy pesti utas levele 1 ; nyomán azzal, hogy a kecs- ; 5 keméti távolsági autóbusz- ■ • állomás hangszórói így köz- : ! ük az autóbuszok érkezését ; : és indulását: „Autóbuszjárat ■ ; érkezik Bajáról”. vagy : j „Autóbuszjárat indul Sze- j ! gedre”. Ügy látszik a hang- • 5 szóró kezelői nem olvassák ! ! rendszeresen megyei lapun- j i kát, s így nem szereznek leg- . • alább ezen az úton tudomást : ! a magyar nyelv helyes hasz- ■ ! nálatára intő figyelmeztetés- • I ről. . ; • A példa ragadós lehet és • : félő, hogy a MÁV is átveszi : 5 ezt az értelmetlen stílust és • ! a pályaudvari mikrofonok j ; ekként fognak harsogni: „Vas-J i úti sínpár érkezik Budapest- ■ j ről”, vagy „Menetrend indul ! ! Szegedre”. Minden lehetséges ! • olyan városban, ahol nem a • ■ menetrend szerinti, ebben az : ; esetben járat szerinti autó- ; ; buszok indulnak, hanem ma- • ■ ga a járat. : j. j. s Napirenden tartjuk a megyei pártértekezlet határozatát A munkák jó elvégzésén és a% önköltség csökkentésén munkálkodunk Ilyenkor az őszi munkák kezdetén érdemes egy percre hátra tekinteni és megvizsgálni gépállomásunk tevékenységét, tapasztalatokat gyűjteni az új feladatok elvégzésére. Gépállomásunkon ez év elején nagy gondot fordítottunk a gépek munkájának megszervezésére. A szakintézkedések mellett a pártszervezet politikai nevelő szóval mozgósította az embereket a termelés növelésére, az önköltség csökkentésére, a gépek jobb kihasználására. Most a nyári munkák befejezése után megállapíthatjuk, hogy erőfe- i szítéseink nem voltak hiábavalók. Éves tervünk háromnegyed részét már augusztus végére teljesítettük. Javult a munkák minősége is és szerződéses kötelezettségeinket néhány eset kivételével teljesítettük. Sajnos, még előfordulnak esetek, hogy az elvállalt mezőgazda- sági munkákat időben nem teljesítjük a termelőszövetkezetben és ezek rontják a közös gazdaságokkal való kapcsolatunkat. Nem olyan régen például a fülöpszállási Kossuth Termelő- szövetkezethez és a soltvadkerti Petőfi Termelőszövetkezethez nem jutott el időben az apró- magcséplő és ezt jogosan hiányolták a szövetkezetek. Az előző évhez képest sikerült némileg csökkenteni az önköltséget. Tavaly 123 forintot fordítottunk minden normálholdra. az idén egy normálhold önköltsége 9S forintot tett ki. Meg kell azonban mondani őszintén, hogy ez a javulás nem kielégítő, mert még a tervezett 91 forintos önköltségi szintet sem tudtuk elérni. A tervtől való elmaradás egyik oka, hogy a gépek gyakran elromlanák és sokba kerül azok javítása. Pártszervezetünk most a fenti hiányosságok megszüntetésére összpontosítja figyelmét. Mindenekelőtt meg akarjuk javítani a politikai felvilágosító tevékenységet és arra törekszünk, hogy a kommunisták mindenben példamutatónk legyenek. Pártszervezetünk rendezvényein gyakran napirendre tűzzük a termelés kérdéseit és előadásokat .tartunk szakmai kérdésekről is. A traktorosok közötti verseny élénkítése és eredményeik növelése céljából rendszeresen brigádgyüléseket tartunk és azon felszólalnak a kommunisták is. Az értekezleten megvitatjuk a traktorosok tevékenységét és arra törekszünk, hogy elvtársi bíráló szavunkkal elősegítsük munkájukat. Üzemünkben két brigád alakult és azok tagjai küzdelmet indítottak a szocialista cím elnyeréséért. Jelenleg mind a két brigád tagjai becsülettel teljesítik vállalásukat, jó eredményeket mutatnak fel az őszi vetésben és szántásban, bekapcsolódtak, a szakmai és politikai tanulásba, azonkívül kölcsönösen segítik egymást és példás a magánéletük is. Pártszervezetünk tagjait*' a kezdeti eredmények, újabb sikerek elérésére ösztönzik. Arra törekszünk. hogy a hiányosságot megszüntetve az önköltséget a tervezett alá szorítsuk le, s őszi feladatainkat maradéktalanul teljesítsük. Ondrovics József a Kiskőrösi Gépállomás párttitkára AZ OLVASÓ FÓRUMA Az újságolvasók kedvenc lapjuk olvasása közben számtalanszor találkoznak olyan közlésekkel, amelyek az Ipari, mezőgazdasági termelés eredményeiről tájékoztatnak, vagy éppen a hibákat ostorozzák. Ezeknek az írásoknak szerzői -maguk az újságolvasók. Az ilyen közlemények, tudósítások, amellett hogy szorosabbra fűzik az olvasó és a párt lapjának kapcsolatát, előbbre viszik a szocialista társadalom felépítésének ügyét is. Az olvasók véleményének meghallgatása, s a közvélemény elé tárása nemcsak az elért eredményeket népszerűsíti, terjeszti el, hanem felhívja a figyelmet azokra a vadhajtásokra, visszaélésekre, hibákra, amelyek a fejlődést, a haladást gátolják. — Fontosak tehát ezek a szálak, amelyek összekötik az olvasót a lap szerkesztőivel. Lapunk, a Petőfi Népe jogos örömmel állapítja meg, hogy szilárd tömegkapcsolata van, hiszen az újság hasábjain nap nap után olvashatunk levelezők, olvasók által írt tudósításokat. Lapunk tömegkapcsolatának eredményességét bizonyítja az is, hogy ebben az évben több száz olyan levelet kaptunk,- amelyekben az olvasók segítségünket kérték. A megírt, vagy személyesen elmondott panaszok legnagyobb részén segítettünk, elintéztük azokat. A fejlődés azonban szükségszerűen írja elő, hogy a megyei pártbizottság lapjában még többet, s jobban foglalkozzunk az olvasók véleményeivel, panaszaival, bajaival, gondjaival. A közeljövőben éppen ezért lapunkban még nagyobb helyet szentelünk a beérkezett leveleknek, jobbá akarjuk tenni a panaszos ügyek intézését, s több olvasónk véleményét szeretnénk közölni. Ehhez azonban nemcsak a szerkesztőség, az újságírók aktivitása szükséges. Lapunk olvasóinak és levelezőinek minél sűrűbben fel kell keresniük a szerkesztőséget levélben vagy személyesen, hogy hangot adhassunk az eredményeknek, tanácsét adhassunk, s leleplezhessük azokat a hibákat, amelyek gátolják az új társadalom felépítését. Csakis ilyen módon tudjuk megteremteni azt az eleven s állandó kapcsolatot, amely a párt lapja és az Olvasok tömegei között szükséges. G. G. Így készül a kecskeméti fürdőkád A munkaidő: hat óra 2. A légköszörűk és a dörzs- kövek sikoltását képtelenség túlharsogni a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységének tisztító üzemében. Ez a fülsiketítő zaj már magában is kellemetlenné teszi a tisztítók munkáját, akik előkészítik az öntödéből kikerülő munkadarabokat a'zománcozásra. E munkafolyamatról nem lehet úgy beszélni, mint önálló szakmáról, de nehézségére s veszélyességére való tekintettel külön említést érdemel. Báfor és jó idegzetű munkások szükségesek ide. Látogatásomkor éppen fürdőkádakat tisztítottak, amikből naponta 240—250 darab megy keresztül ezen az üzemrészen. Itt, mindjárt a bejárat közelében van a homokfúvó-kamra, melynek ajtajában egy védősisakban levő munkás sűrített levegővél kvarchomokot fúvat a durva felületű öntvényre. Ez a munkafolyamat felér egy alapos dörzsöléssel, emellett pedig sok fáradságtól menti meg a munkásokat. A régi, korszerűtlen üzemekben ezt drótkefével végezték, ami bizony nehéz és fárasztó volt. Most meg csak a por belégzésétől kell óvakodni és éppen e célt szolgálja a védősisak. A homokfúvó-kamrából kikerült kádakat légköszörűkkel és dörzskövekkel csiszolják tovább. Ez a munka már solAal több óvatosságot és fizikai erőt igényel, mint az előző. — Amellett hogy a dörzsölés roppant derékfárasztó, karjainkat is igénybe veszi — így mondják a tisztítók. — Ennél azonban még mindig rosszabb a szakma veszélyessége. A köszörülés és dörzsölés közben keletkezett vasporból ugyanis a legkisebb bedégzés súlyos szilikózis betegséget idéz elő. A művezető állítása szerint fordult mér elő ilyen megbetegedés, de azt a munkást felgyógyulása után olyan, egészségére ártalmatlan munkakörbe helyezték, ahol azért nem kap kevesebb fizetést. Munkájukat nemcsak a gyár« vezetők ismerik el, hanem a felsőbb szervek is. Éppen ezt bizonyítja, hogy a kormányrendelet 6 órára csökkentette munkaidejüket és így elviselhetőbb a szakma minden nehézsége és az az idegölő lárma is, ami ebben az üzemrészben van. A rövidebb munkaidő a minőség javulásával is jár, mert a kevésbé fáradt dolgozók jobb munkát tudnak végezni, ami a tisztítóknál rendkívül fontos. A MEÖ szakembere ugyanis az innen kikerülő munkadarabokat vizsgálja felül és a hiányos tisztítás károsan befolyásolja a kész kádak osztályozását is. Tóth Gábor-^f»^VVVVVVVV^ftnA^VLrLlJ. Itt a hordó, hol a hordó? Csodálkoztak is a tsz vezetői, akik maguk is jó gazdák, ismerik a helyi állapotokat, hogy habár a földművesszövetkezet vagy három vagon új hordót hozatott tavaly, abból alig került valami a közösbe. Csóválták 1 a fejüket, de mit tehettek, a padlást nem kutathatták végig, az ugyebár személyi tulajdon, még megsértődtek volna a tagtársak. Pedig volt olyan gyanú is, hogy' egy-egy gumis-kocsi szintén odajutott, minden tűzrendészed figyelmeztetés ellenére. Csak amikor a tsz megvette az első Ze- torját, s az végighú- zatta a falun a mögéje akasztott új billenős pótkocsit is, estek töprengőbe a volt gumis-kocsi tulajdonosok — már akik nem az egyenes úton jártak. A második csapás akkor érte őket, amikor a közgyűlés megszavazta, hogy legalább száz lovat át kell adni az állatforgalminak, s azok helyett is inkább Zetort vásárolnak. Az eldugott járművek értéke egyszeribe majdnem a nullára csökkent, s most már csak a szégyen tartja vissza gazdáikat a nyílt színvallástól, a baklövés be- ismerététől. Azt mondják, így járnak a hordó emelkedő értékére spekulálók is. A tsz ugyanis azt tervezi, hogy beépített hordókat rendel, a nagyüzemnek ez a megfelelőbb. A mostani szüret azonban még hátra van, a tsz átyeszi a tagság felesleges szüreti felszerelési tárgyait. Azért olyárí nagy a kopácsolás most esténként Alpá- ron..* i t, p, I Anekdotába illő dolgokat hallhat néha az ember az átalakuló, szocialista útra lépett falu új arcát, változásait figyelgetve. Alpá- ron különösen érdekes az élet, hiszen egy tsz az egész falu. S a faluban akad mindenféle ember, jó is, rossz is, egyenes észjárású, de ravasz is. Ez utóbbiak eszelték ki egy esztendeje, a szervezés időszakában, hogy »jó lesz vigyázni a hordókkal, csak any- nyit adjunk a közösbe, amennyit okvetlenül kell, a többit pedig..., s a többit szétverték, felrakták a padlásra. Ügy gondolták, jó óra lesz még annak valamikor.
