Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! % C3 C.i MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKASPAUT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM Ära 50 fillér I960. OKT. 5, SZERDA Megeredt László falva határában a 86 hold újtelepítésű kajszi Rlég a tavasszal szakcsoport «lakúit Lászlófalván a spárga termesztésére. A csoport tagjai egyenként egyholdas parcellá­kon, összesen 16 holdon tele­pítettek spárgát, amely nagyon Tanácsi feladat Minap a dunavecsei járási ta­nácson egy beszélgetés fültanúi voltunk. A felvásárlásról folyt a szó, s annak a községi tanács­elnöki megbeszélésnek a hatá­rozatairól, amelyeket ez ügyben hoztak. Bizony, volt olyan köz­ség, ahol még azokat a szerve­ket sem hívta össze a tanácsol­niuk, amelyek ténylegesen in­tézik a felvásárlást. Akadt olyan tanácselnök is. aki pa­naszkodott a feketézők — ős­termelői igazolvánnyal viszont- cladást űzők — elszaporodása miatt, de 6 maga egy ilyen üzérkedőtől sem vonta vissza az igazolványt, — mondván: »majd a rendőrség...« Mindent összevetve: a meg­beszélés hangulatán érződött, hogy némely tanácselnök nem találta meg még ma sem a fel­vásárlásnak, mint állami fel­adatnak a tanácsra, mint ál­lamhatalmi szervre háruló kö­telezettségeit, s e kötelezettség ^beváltásának módszereit. A felvásárlás lebonyolítására egy nagy szervezet létezik! A különböző vállalatok, — s ma­ga a földművesszövetkezet is, ■— ma már rendelkezik szak­képzett, s politikailag is töb- lié-kevésbé felkészült szakkáde­rekkel. Másfelől pedig szövet­kezeteink, és egyéni paraszt­jaink is megtalálták számítá­saikat a szerződéses termelte­téssel. Nem lehet tehát nehéz a tanácsnak a felvásárlás kézben ttartása, s a felvásárlók ellátása tanácsokkal; gondjaik tüzetes 'vizsgálata, hogy terveiket telje­síteni tudják. A mezőgazdasági hallandó bizottságnak a termelé­si bizottságoknak, s a felvásár­lást operatív bizottságnak, mint transzmissziós szíjnak a mű­ködtetése adja meg a biztos ■alapot a felvásárlás sikeréhez, Is e szervek kulcsa pedig a ta­nács, — közvetlenebbül: — a végrehajtó bizottság, s annak •elnökének, kezében van. A tanácsnak fel kell lépni a feketézők ellen is. Amint hal- ; lőttük, Szabadszállásról szom­bat reggelenként 40 mázsa hí- zottbaromfit is szállítanak fel ^Budapestre »őstermelők«. E ba­romfiakat a felvásárlás elől vonják el, s drága pénzen ad­ják el a városiaknak. A rend­őrségnek ugyan kötelessége vol­na ezeket lefülelni, — de ős­termelői igazolványuk bevoná­sa már a tanács feladata, — hiszen annak idején éppen a tanács adta ki számukra az igazolványt. Amint látjuk, — bokros te­endői vannak a tanácsnak a felvásárlásban, — csak azokat meg kell találni, s el is kell végezni. Most, a hizottbaromfi felvásárlás kezdetén kívánjuk: c feladatokat a városi nép, a munkásság teljes megelégedé­sére lássák is el községi taná­csaink. szépen megkötött, s a szakem­berek véleménye szerint a telep párját ritkítja a megyében. A Lakiteleki Földművesszö­vetkezet patronálásával a cso­port egyik tagjaként az alsó- székdűlői iskola felső tagozatá­nak úttörő csapata is termeszt egy holdon spárgát. A Kecskeméti Földművesszö­vetkezet régóta parlagon heverő 86 katasztrális hold állami tar­talék-területen szintén a ta­vasszal kajszi, rózsa és ősziba­rackot telepített a község hatá­rában. A fák eredményes megeredé- se elismerésre méltó művelés­ről tanúskodik. Ugyancsak megfelelően fejlett a szegélye­ken ültetett feketeribizli is, amely gazdag C-vitamin tartal­ma miatt a gyógyszeriparban, festőanyagánál fogva pedig a konzerviparban külföldön is ke­resett gyümölcsfajta. Újítási ankét a Bányászati Berendezések Gyárában Kiskunfélegyházán jól sikerült újítási ankétet tartott a Bányá­szati Berendezések Gyára. Tóth János, az üzemi bizottság elnö­kének megnyitó szavai után a gyár újítási előadója, Csenki László ismertette kilenc év újí­tási eredményeit és a kollektíva előtt álló feladatokat. Többek között elmondta, hogy a gyár újítói 2 832 000 forintot takarí­tottak meg a népgazdaság szá­mára. Ebből az összegből 23 összkomfortos családi házat épít­hetnének fel. Több felszólaló után Kalocsai Sándor, a vállalat igazgatója kérte az újítókat, hogy a gyár 10 éves fennállásának megün­neplésére rendezendő szocialis­ta munkaversenyben is méltó­képpen vegyék ki a részüket. Az ankét Kohut Béla üzemi párttitkár zárszavával ért vé­get, Több mint ötezer mázsa szőlő A dunavecsei termelőszövet­kezetek jelentős eredményeket értek el a gyümölcs- és szőlő- termelésben. A szőlőtermés egyrészét étkezési, illetve bor­szőlőként értékesítik. A na­gyobb szőlőtermelő termelőszö­vetkezetek már értékesítési szerződést kötöttek a MÉK-kel. Az apostagi Duna 3375 mázsa, a dunavecsei Üj Élet 1200 má­zsa, a kunszentmiklósi Kiskun­ság Tsz pedig 500 mázsa szőlő elszállítására kötött szerződést. Az ENSZ-közgyűlés nagy eseményei hétfőn: Kádár János elvtárs beszéde és Hruscsov elvtárs felszólalása Az ENSZ-közgyűlés hétfői ülésén nagy érdeklődés kísér­te az általános politikai vita folytatását. Mielőtt a vita meg­indult volna, az elnök a vi­szontválasz jogán megadta a szót Hruscsov szovjet minisz­terelnöknek. Hruscsov szovjet kormányfő beszéde után Husszein jordániai király, majd Nehru indiai mi­niszterelnök szólalt fel. Az in­diai miniszterelnök megismétel­te az öt semleges állam veze­tőinek javaslatát, és azzal a fel­hívással fordult a közgyűléshez, hogy egyhangúlag és késedelem nélkül fogadja el azt a határo­zati javaslatot, amely sürgeti Hruscsov és Eisenhower talál­kozóját. Az ENSZ-közgyűlés 20 óra 33 perckor folytatta munkáját. Az elnök bejelentette, hogy még kedden megvitatják az Eisenho­wer—Hruscsov találkozót sür­gető öthatalmi határozati javas­latot. Az elnöki bejelentés után Dj gazdasági épületek a tassi Rákóczi Tsz-ben A tassi Rákóczi Tsz! fejlődé­sét bizonyítja, hogy a község szélén megkezdődött a 102 férő­helyes tehénistálló és a három 50 férőhelyes juhhodály építése. Az istállók mellett — amelyet saját erőből épít fel a tsz tag­sága — három silógödörbe már besilózták a kukoricát a tehe­nek téli áttelelteté&éhe^ Kádár János és Sík Endre az ENSZ közgyűlésén. Hammarskjöld ENSZ-főtitkár mondott beszédet. Ezután Ká­dár János, a Magyar Népköz- társaság ENSZ-küldöttségének vezetője emelkedett szólásra. Kádár János eivtárs beszéde Felszólalása elején rámuta­tott, hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezete közgyűlésének mostani 15. ülésszaka a legna­gyobb jelentőségű a szervezet fennállása óta, és így történel­mi fontosságú. Ez következik magából a nemzetközi helyzet­ből, és abból, hogy napirenden van az emberi­ség életének két, ma kiemel­kedően legnagyobb fontos­ságú kérdése, az általános és teljes leszerelés, valamint a gyarmati rendszer teljes felszámolása. Kádár János a továbbiakban hangsúlyozta: A nemzetközi közvélemény sürgeti a meg­egyezést és a leszerelést, és rá­mutatott, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósulása a népektől még nem kevés áll­hatatos harcot, a felelős kor­mányoktól pedig józan állás- foglalást kíván. Ezután részle­tesen foglalkozott azokkal az új leszerelési és általános építő jellegű javaslatokkal, amelyek­kel a Szovjetunió és a többi szocialista ország kormányai az ENSZ mostani közgyűlésére készültek. Kijelentette, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya — küldöttségünk — tel­jes mértékben támogatja az ENSZ legutóbbi közgyűlésén benyújtott, és ott elvben egy­hangúlag támogatott általános és teljes leszerelési tervet. Kádár János ezután a gyar­mati rendszer felszámolásáról szóló szovjet javaslattal fog­lalkozott. Valójában megérett az idő — mondotta — a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolására, annál is in­kább, mert a gyarmati rend­szer. az imperializmus e gyászos terméke, az össze­ütközések állandó forrása. Megszüntetése nagy lépés lesz előre azon az úton, amely az embermilliók létét fenyegető (Folytatás a 2. oldalon) A számok a nagyüzem fölényéről beszélnek Kiskunhalason is 23 holddal több kenyérgabonát vetnek, 100 holdanként 30 számosállat KISKUNHALASON a terme­lőszövetkezetek kezén levő ösz- szes terület átlagos aranykorona értéke 5,34, amíg a jelenleg egyéni kézben levő területé 5,36 aranykorona holdanként. A ter­melőszövetkezetek és az egyéni gazdálkodók tehát majdnem egyforma minőségű földterüle­ten gazdálkodnak. Hogy a ter­melőszövetkezetek mégis lénye­gesen jobb termést érnek el minden évben, mutatja a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét. Az idei becslés szerint ugyanis a város egyénileg dolgozó paraszt­jai rozsból 4,4 mázsát, búzából pedig 7,2 mázsa átlagot értek ei, — a termelőszövetkezetek viszont rozsból 6,5 búzából pe­dig 9,6 mázsás termést takarí­tottak be. A gabonamennyiség megoszlá­sa is érdekesen alakul. A 315 termelőszövetke,-“« családot vé­ve alapul, átlag í 270 mázsa jut egy-egy ta (látására, — vagyis a tsz-be eglermelt ga­bonából 1655 f élt Ennek ellenére a tsz-ek tekintélyes mennyiségű gabonát adtak el a búzaföldadó teljesítésén kívül az államnak. A felvásárlási ered­mény városi átlagban 80,2 szá­zalék volt a legutóbbi számítás alapján, — ugyanakkor a ter­melőszövetkezetek ezt 94,7 szá­zalékra teljesítették. A termelőszövetkezetek az idén ősszel 23 holddal több — összesen 851 hold kenyérgabo­nát vetnek el. * MÉG SZEMBETŰNŐBB az ál­lattenyésztés helyzetének alaku­lása. A tsz-ek hízott sertés­leadása 1958 óta fokozatosan emelkedik, az egyénieké viszont egy helyben áll. A tsz-ek három év alatt megháromszorozták a hízottsertés-állományt, — az egyéni gazdák előreláthatólag csak 20—25 százalékkal adnak le több állatot, mint 1958-ban. Augusztus 31-ig a város hét, összesen 2866 hold szántón gaz­dálkodó szövetkezete 661 darab, a tagok a háztáji gazdaságokban 286 darab sertést kötöttek le, —* az egyéni termelők pedig mind­össze 1641 darab hízóra szer­ződtek. A város termelőszövetkezetei­ben jelenleg 30,4 számos állat jut 100 hold szántóra. Ez lénye­gesen nagyobb a 27,2 darabos előírt állománynál. E tekinté­lyes jószágállomány áttelelteté- se minden tsz-ben biztosítva van. A termelőszövetkezetekben a szarvasmarha-állomány az 1958. évi 276 darabról az idén 447-rc szaporodott, — az egyéni gaz­daságokban három év alatt mindössze 13 darabbal van több! Szembetűnő az is, hogy a hét közös gazdaság juhállománya mindössze 1760 darabbal keve­sebb, mint a nagyszámú egyé­nileg dolgozó parasztságé. A tsz-ekben 1958-ban 1320 birka volt, — ma 2029 darab. Ezzel szemben az egyéni gazdaságok­ban csökkent: áz 1958. évi 4000 darabbal szemben ma csak 3795 darab van.

Next

/
Thumbnails
Contents