Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-29 / 256. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS KISKUN MEGYEI LAPJA 1960. OKTÓBER 29. SZÓMBA! A<z cts'á käzäs vziicsb AlpÁcbn Műanyapüzem épül Kiskunfélegyházán Végei elé jár a szüret az alpári Búzakalász Terfhelőszövet- kezetben, amely tulajdonképpen egy a faluval: ebből tömörült tavasszal az egész község dolgozó parasztsága. Kocsik sora Együttes erővel Ebben az esztendőben végre • követelményeknek megfelelő tervszerűséggel készültek fel tanácsi és szakszervezeti művelődési szerveink a kulturális élet téli szezonjára. A megyei tanács művelődési osztálya még júniusban kiadta i— például — a gondosan össze- állitott irányelveket az őszi, téli, tavaszi ismeretterjesztő prog-j. ram összeállításához. Megalakult a megyei módszertani köz pont, mely a népművelés elsősorban megyénkben kialakult legjobb módszereinek népszerűsítését és elterjesztését tűzte ki célként maga elé. A szakszervezetek és a tanácsi népművelés szervei között kielégítő tartalmú szerződés jött létre, amely azt a rendkívül fontos elvet szögezte le, hogy holmi szakmai vagy tárca-sovinizmus egyoldalú szervezeti szemlélet nem ronthatja meg a szocialista kulturális forradalom egységes irányelveinek érvényesülését az egész magyar kulturális életben. Ami a szakszervezet és tanács viszonylatában a szerződéshez vezetett, az nyilvánvalóan érvényes falusi és városi közéletünk egyéb társadalmi szerveire is. Ebben a tekintetben hosszú éveken keresztül nem a legkifogástalanabb mederben haladtak a dolgok. Voltak viták, gyakori volt a huzavona és nem egyszer, ennek következtében a falu vagy a város kulturális élete sínylette meg az egyáltalán nem szükségszerű nehézségeket. Szerencsére ez ma már — ha az egész megye kulturális tervezését nézzük — nagyrészt a múlté. Éppen a napokban zajlott le egy megyei ismeretterjesztő ankét, melyen a most megvalósítandó terveket vitatták meg az illetékesek. Meg lehetett állapítani, hogy ebben az esztendőben községeink több mint felében, városaink jórészében a leghelyesebb munka- megosztás és társadalmi együttműködés alakult ki a kultúra eredményes terjesztésére. Kalocsán például a város összes társadalmi szervei arányosan részt vállaltak a munkásakadémiák és más ismeretterjesztő előadássorozatok rendezésében. Miskén a Paprikaipari Vállalat kivételével minden helyi szerv együttműködik az általános műveltség fejlesztésében, az előadások megtartásában. Van arra is példa, hogy egyik-másik egyesület, vagy szerv — például a Hazafias Népfront — maga vállalta a tanyavilág kulturális ellátásának megszervezését. Biztató jelek ezek. Egyben figyelmeztetések azoknak a községeknek, ahol a múltnak ezek a korábban említett visszahúzó jellegzetességei még fel-fel- Stik a feiüket. Küzdeni kell a szervezetlenség ellen, mert az a szocialista nevelőmunka egyik legfőbb kerékkötője. Cs. I*. jön-megy a székház és a szőlők között, hatalmas kádak nyelik hektoszámra az édes mustot. A 600 hold, közösen művelt szőlőből október 25-én már alig volt hátra mintegy -50 hold szedni- való. ötezerkétszáz mázsa termés már régen a tiszakécskei feldolgozó üzem pincéjében forr — a többit maga a termelőszövetkezet erjeszti ki bornak. Hat szerelőbrigád versenyben Czinege Lajos elnök elégedetten beszél mindenről: a termésről, a szüreti szorgalomról. — A tagokat hat brigádba osztottuk a szüret előtt, s október 3-án minden brigád egyszerre megkezdte a szedést. Átlagosan 30—40 tag jutott egy csapatba, de volt olyan nap — nem is ritkán —■, hogy ennek a létszámnak háromszorosa dolgozott. Sokat segített a budapesti Kőolajipari Gyár, amelynek 30 dolgozója két napon át szüretelt s autóval mindjárt be is hordta a termést, de dolgoztak itt felgyházi diákok, helyi tanácsi és vállalati dolgozók egyaránt. A szüretelő brigádok versenyben álltak. A szikrai részen Nagy István brigádja, az öregszőlőkben pedig a Kardos-féle brigád elsőnek fejezte be a szüretet s most társaiknak segítenek. Tizenkét prés dolgozik naponta — Jó a termés, bőven meglesz a tervezett 9 ezer mázsa szőlőnk! — újságolják a tagok. Az irodán azt is megtudjuk, hogy a Tiszakécskére szállított szőlő mázsájáért 369 forintot kaptak a különféle felárakkal együtt. A saját must préselése kőt helyen is folyik, mert másként nem győzik. A székház udvarán és a külső telepen egyaránt 6—6 présből ömlik az édes lé és eddig 6—700 hektó került hordóba. Megkönnyíti a munkát a saját erőből vásárolt és motorral meghajtott szőlőzúzó. — Ezer hektoliter űrtartalmú új hordót is vásároltunk — újságolja az elnök. — És meg kell dicsérni a hordótisztogató brigádot: Czinege József pincemestert, Rédai Sándort, Zombori Imrét, Róza Károlyt és Róza Gábort, akik kiváló munkát végeztek. A sok, tagoktól összeadott hordót kimosták, előkészítették, sőt újrafestették. Már július végén megkezdték ezt a munkát, de olyan tiszták is a pincék, mint a patika! Hat nagyméretű pincében tárolja majd borát a Búzakalász Tsz. A főkönyvelő elmondja: — Az egyöntetű, jó minőségű bor érdekében igyekeztünk a fajtákat külön szüretelni, a borkezelést pedig csupa hozzáértő szakemberre bízzuk. Az első közös szüret szép eredménye lelkiismeretes, közös munka vizsgája tehát Alpáron is! A Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat műanyagüzemet létesít Kiskunfélegyházán, a volt nyúlfarm épületeiben. Az egyik műhelyben már berendezkedtek a hegesztőnők. A termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak su- pervinil fóliából magasfrekvenciás árammal hegesztenek különböző méretű mezőgazdasági kazal- és termény takarókat. ooooooooooooooooooooooooooooooooooo Cfoaárősi újságírók tanulmángi kirándulása a bugáéi erdészetben Az Országos Erdészeti Főigazgatóság és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége rendezésében a fővárosi lapok munkatársai csütörtökön tanulmányi kiránduláson vettek részt a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság bugaci erdészetében. Csontos Gyula, az erdőgazdaság igazgatója üdvözlő beszédében tájékoztatta az újságírókat azokról az eredményekről, amelyeket a homokos területek erdősítésében elértek, valamint az ezutáni feladatokat ismertette. Bakkai László, az Országos Erdészeti Főigazgatóság főelőadója összehasonlítást tett Bugac múltja és jelene, jövője között, megemlítve, hogy szocializmust építő rendszerünk tette lehetővé, hogy ma már 10 ezer kataszt- rális hold erdő van a régi bugaci parlagterületeken. Többek Elfogadták a jövő évi háztartási és községfejlesztési alap költségvetését a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának az ülésén között Bugac idegen forgalmáról is beszélt, amelynek a múltban az álromantika Volt a »propagálója«. s a külföldieknek a bugaciak nyomora szolgáltatta az érdekességet, — a jövőben azonban a vadászat és az erdészkultúra lesz az alapja a határokon túli turistáik kíváncsisága kielégítésének. E célra a következő esztendőben vadászházat építenek a bugaci erdőben. Ezután az újságírók hintőkon bejárták az erdészet hatalmas területeit, megtekintették az árkos fenyőcsemete-telepítéseket, a fácántelepet, s az erdőgazdaság árokhúzó ekéjének a működését. Közben Horváth László, az erdészet vezetője szemléltető táblán elmagyarázta az árkos telepítés módját, előnyeit. (Ennek lényegéről külön cikkben számolunk majd be.) Az ebéd utáni pohárköszöntőjében Erdősi József elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára ismertette megyénk mezőgazdaságának helyzetét, az erdősítés feladatait. Hangsúlyozta, hogy mind a két erdőgazdaságunk. a Kiskunsági és a Dunaártéri ebben az esztendőben megfelelt annak a bizalomnak, amelyet a megye vezetősége beléjük helyezett. A terv szerint ugyanis mintegy 6000 hold erdőt kellett volna telepíteniük az idén, s a Kiskunsági Állami Erdőgazdaság egymaga 4000 holdon létesített új erdőt Ezért a megyei pártbizottság és a megyei tanács köszönetét tolmácsolta az erdészet dolgozóinak. A további tervek között szerepel a homokos területeknek legjobban megfelelő fafajták meghatározása, s kétségtelenül siker koronázza ezt a kutató munkát is. Végezetül kérte az újságírókat, hogy írásaikban nyújtsanak segítséget megyénk mezőgazdasági, erdészeti problémáinak a megoldásához. A tanulságos és dicsérendő módon megszervezett kirándulás részvevői délután üreginyúl- vadászaton vettek részt, illetve szemlélői voltak annak, hogy a kotorékaikból görényekkel kihajtott villámgyors »kinigliket« miként terítik le az erdészet biztoskezű vadászai. T. 1. A Kecskeméti Városi Tanács csütörtöki végrehajtóbizottsági ülésén megvitatták a pénzügyi osztály előterjesztését a háztartási és a közscgfejlcsztési alap költségvetéséről. Az előterjesztés szerint a várható tanácsi bevételeket a következőképpen osztják fel: gazdasági célokra (utak, járdák tisztántartására, közvilágítás áramdíja, közkutak fenntartása stb.) 5 664 000 forint, szociális és egészségügyi kiadásokra 5 049 000 forint, kulturális ágazatra 23 049 000, a rend- és jogbiztonsági, valamint az igazgatási célokra együttesen 4198 000 forint. A községfejlesztési alap jövő évi költségvetése 7 597 000 forintos bevétellel és várható 1340 000 forint értékű társadalmi munkával számol. Ebből az összegből 350 000 forintos beruházással hat utcában vízvezeték-hálózatot létesítenek, kilenc utcában közel 700 000 forintos költséggel csatornahálózat építésére kerül sor, hat utcát több mint három és félmilliós ráfordítással makadámbur- kolattal látnak el, folytatódik a sportpálya építése, a közvilágítás korszerűsítése stb. Mindkét költségvetési tervezetet egyhangúlag elfogadták a végrehajtó bizottság tagjai. Ezután megtárgyalták a népművelési felügyelő jelentését a város kulturális és művelődési helyzetéről szóló tanácsi határozatok végrehajtásáról, majd a tsz-ek gazdasági helyzetéről szóló beszámolót vitatták meg. Bozsó János: Hazafelé XV. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Ära 50 fillér
