Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-28 / 255. szám
1980. október 28, péntek 3. oldal zmazaasawa ÜJ KEZDEMÉNYEZÉSNEK szánja a Hazafias Népfront me gyei elnöksége az október 27- én és 28-án Baján megrendezendő járási és városi titkári értekezletet. Az új módszer lé- 'nyege, hogy az első napon a függetlenített titkárok tapasztalatokat gyűjtenek a népfrontbizottságok tevékenységéről a bajai járás egy-egy községében, s azokat másnap megvitatják. Ilyen módon értékelik majd a tsz-járás népfront-munkáját, s juttatják el a jó tapasztalatokat az egész megyébe. Hasonlóan kívánja segíteni a többi járást is a megyei elnökség. * TIZENKÉT SZAKEMBERREL Kalocsán is megalakult október 25-én a Hazafias Népfront járási elnöksége mellett működő műszaki csoport. Tagjai megvitatták programjukat, s elhatározták, hogy bekapcsolódnak a község távlati terveinek kidolgozásába, segítenek tanácsadással, kisebb tervezések elkészítésével, helyi építkezési lehetőségek feltárásával. Mindannyian lelkesedéssel csatlakoztak ahhoz a javaslathoz, mely szerint műszaki klubot hoznak létre a helyi népfront-bizottság kebelében. A klub tagjai együttesen fizetnek «lő különböző műszaki- és tudományos folyóiratokra, tapasztalatcsere-vitákat rendeznek, s Időnként neves műszaki szakembereket hívnak meg Budapestről egy-egy előadás megtartására. * NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT baráti beszélgetésre hívta össze a kecskeméti járás állatorvosait a Hazafias Népfront járási elnöksége. Ennek során szóbakerült az értelmiség, szerepe a szocializmus'építésében; és a népfront-mozgalom. A résztvevők közül többen kijelentették: eddig nem találták meg a módját, hogy a helyi népfront-bizottságok tevékenységébe bekapcsolódjanak. Most, a beszélgetés után azonban látják már, hogy a különböző ismeretterjesztő és felvilágosító előadások tartásával. is sokat használhatnak. (f „Néhány napja igazán felnőttnek érzem magam... Tóth László, kiskunmajsai olvasónk lapunkhoz küldött levelében örömmel újságolja el, hogy felvették pártunk soraiba. Leírja, hogy sokszor szólították elvtársnak, de ennek nem tulajdonított nagyobb jelentőséget. „Aljúkor Varga elvtárs, a pártbizottság titkára elvtársnak szólított, úgy éreztem, előleget adott. Igen, előleg volt az addig, amíg csak kértem, hogy tagjelölt lehessek. Néhány napja igazán felnőttnek érzem magam, bár már nős vagyok, s egy kislányom is van. Ezt az érzést az okozza, hogy felvettek a pártba, most már együtt harcolhatok azokkal, akik egész dolgozó népünk javát, felemelkedését akarják.” —■ szól a levél. Végül arról ír Tóth László elvtárs, hogy kötelességének tekinti, hogy még többet dolgozzon a párt célkitűzéseinek megvalósításán. Azt a feladatot tűzte maga elé, hogy a fiatalokat, társait kommunistává neveli. A párlsajtó terjesztéséről tárgyaltak Tiszaújfalun Közlönyben a közA pártsajtó fontos feladatának felismerése után egyre több községben tűzi napirendre a pártbizottság lapjaink terjesztésének kérdését. Legutóbb Tiszaújfalun vettünk részt az ezzel foglalkozó rövid értekezleten. Pesir Miklós párttitkár megnyitó szavai után a község vezetői tettek ígéretet a segítségre. Különösen Csemi Jánosnak, az Alkotmány Tsz agronómusá- nak ígéretét emeljük ki, aki a tsz 367 családja feléhez ebben az évben egy-egy újság beszervezését helyezte kilátásba. — Szükségesnek tartotta Csemi elvtárs, hogy minél több olyan cikket olvashassanak, amely a termelőszövetkezetek eredményes módszereivel foglalkozik. Réz György, a községi tanács v. b. elnöke helytelenítette, hogy egyes vezetők vállalati pénzből fizetnek elő hírlapokra. Szerinte javítani kell a terjesztés munkáján, s el kell érni, hogy nemcsak a városban, hanem a községben is olvasója legyen minden vezető a napi sajtónak. Elhangzott az értekezleten az a kívánalom is, hogy szeretnének a tiszaújfalusiak többet olvasni a Petőfi Népében vagy a OO-OO'O'OOOO'OOOO'O’OO-O-OO-C Választás amerikai módra Az amerikai elnökválasztási kampány a tetőfoka felé közeledik. Amint képünk is mutatja, sem pénzben, sem különös ötletekben nem szegénykédnek a pártok. Képünkön a hidegháború fokozását követelő Nirton elnökjelöltet ajánló „Nixon- habyk” láthatók Lehet, hogy az amerikai polgár ilyen csábos tálalásban „beveszi” majd? Félegyházi ségről. Lapunk részéről ezen az igen eredményes értekezleten rámutattunk arra, hogy novómber 1-től, a nyolc oldalra való áttérés után több helyet tudunk biztosítani az egyes községek híreinek. Bőre nélkül fut a borjú? (Községi tudósítónktól) Mostanában egyre többet emlegetik Kiskunfélegyházán a „MAV-osok”-at. No, nem a vasutasokat, saját kezük munkájából, megélőket emlegetik ezzel ’ a névvel, hanem azokat, az egyes vasutasok hozzátartozóit, akik a MÁV szabadjegyét felhasználva üzérkednek tojással, kacsával, csirkével, sőt tehéntúróval is. A Félegyházán felvásárolt 9 forintos tehéntúrót például Budapesten 18 forintért feketézik el. Az illetékes szerveknek erélyesebben kell e jelenséggel szemben fellépni és csírájában kell elfojtani a spekulációs törekvéseket, hiszen minden darab tojás, minden kilogramm csirke, ami ezen a kerülő úton, — pontosabban: az állami felvásárlás megkerülésével — jut a fogyasztóhoz: emeli az árakat és meg nem érdemelt keresethez juttatja' az üzérkedőket, sőt maguknak a termelőknek is kárt okoz, mivel azok elesnek az állami felvásárlás által nyújtott termelési kedvezményektől. Miért vetjük fel ezt Ilyen szigorúan? Minden okunk megvan rá, s hogy ezek közül csupán egyet említsünk, elmondjuk azt, amit Kiskun- majsán tapasztaltunk. Ebben a községben I960 első felében 165 marha- és borjúbőrt vásárolt fel a MÉK és az FMSZ telepe. Ezzel szemben azonban mindössze 22 (!!) engedélyezett vágás és kényszer- vágás történt a községben ebben az időszakban! A kérdés tehát a következő: hová lett a hiányzó 143 szarvasmarha és borjú? Mert nem hisszük, hogy bőrük nélkül futkároznának ma is a mezőn, — ahhoz már túl hűvös lenne ez az októberi idő. Ehelyett éppen e szám segítségével mutathatunk rá arra, hogy mennyire elszaporodtak ebben a községben — feltehetően más helyeken is — a feketevágások. Hiszen bőr nélkül szaladgáló borjú nincs, de ellenőrzés nélkül üzérkedő és feketevágó még ma Is van! PÁLFI JÓZSEF a kiskunfélegyházi járási felvásárlási kirendeltség vezetője. Miért halad vontatottan a szőlő- és gyümölcstelepítés termelőszövetkezeteinkben Termelőszövetkezeteink — miként korábban már megírtuk — erre az esztendőre is tervbe vettek szőlő- és gyü- mölestelepítést. Ami az előbbit illeti, szőlővessző-hiányra való hivatkozással csaknem a felére, 260 katasztrális holdra csökkentette a telepítés területét a Földművelésügyi Minisztérium. Több tsz azonban már saját ültetési anyagot telepít, s lehetséges, hogy ily módon sikerül a központi hiányt pótolni. Az engedélyeket október elején megkapták a tsz-ek, hogy az előkészületi munkákat időben elvégezhessék. Gyümölcsből 1700 hold telepítése szerepel az ez évi tervben. A tsz-ek igénye nagyobb ennél, s a tavasszal telepített 300 holdon kívül 1800 hold őszi betelepítéséhez kértek engedélyt. A talaj azonban nem mindenütt megfelelő, ezért a megyei tanács mezőgazdasági osztálya 1500 hold új gyümölcsös létesítéséhez járult hozzá. Az eredetileg tervezettnél tehát így is száz holddal nagyobb területen telepítenek gyümölcsöst közös gazdaságaink. Mind a szőlő-, mind a gyümölcstelepítéshez elegendő pénzösszeg áll rendelkezésre. * ** Hátráltatja azonban a munkát, hogy a járási tanácsok mező- gazdasági osztályai általában nem hangolják össze a tsz-ek, a gépállomások és a bank elengedhetetlen együttműködését. Nem történik meg kellő időben a fedezetigazolások kiadása, s ezért az előkészületek, valamint a telepítések vontatottan haladnak, nem követik egymást folyamatosan. Ilyen nagymérvű telepítéseknél a talajforgatást már augusztusban meg kellett volna kezdeni, hogy az őszi telepítésig befejezhessék. Az illetékesek együttműködésének hiánya miatt azonban valószínű, hogy a telepítések egy részé^ tavaszra kell halasztani. Több* őszibarack-telepítés is elmarad, mert a Földművelés- ügyi Minisztérium nem tudta kielégíteni a facsemete-szükségletet. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának közbenjárására azonban néhány termelőszövetkezetet a kiskun- halasi faiskola készletéből ellátnak őszibarack-csemetékkel. Közös gazdaságaink szőlő- és gyümölcstermesztésének támogatásét szolgálja a megyei tanács v. b. által lóvontatású motoros szőlő- és gyümölcspermetező kisgépekre korábban meghirdetett pályázat is. A bírálat megtörtént, s a Csengődi Állami Gazdaság, a keceli szakcsoport, valamint Font Imre bócsai egyént gazdálkodó kisgépét találták megfelelőnek a gyakorlatban való alkalmazásra. Kisebb átalakítással a Kiskőrösi Gépállomás permetezője is megfelel a célnak. Az előbbiek egyébként 2500—2500, a kiskőrösiek pedig 2000 forint jutalomban részesültek újításukért. Most összeírják a termelőszövetkezetek gépi igényeit, s a megyei tanács mezőgazdasági osztálya gondoskodik róla, hogy a legjobban bevált permetezőt a szükségletnek megfelelő mennyiségben gyártsák. T. I. I Új meteorológiai műszer A lett ipar bevezette egy új műszer gyártását, amellyel meghatározzák a repülőtér és a felhők alsó határa közötti távolságot. Nagyteljesítményű reflektorral sugarakat bocsátanak a felhőkre, azok visszaverik a fényt, a visszavert fényt pedig a földön fényelemekkel fogják fel. E módszer segítségével a repülőtéren mindig tudják, hogy milyen magasságiban húzódik . a felhők legalsó rétege. ‘VVVVWVWW'/YVWVWVVVVWVVVVWVVVVVVVVVVVVVVVVV^VVVVWVVVV»/VWV^VVVVVVW> WWWVVWVWWVyVVVWVWVWVM CSE^TÍT ÜLIO.. A legkisebb gyermek is meg** mondja Alpáron, hogy hol lakik Novak Imre, a Búzakalász Tsz kovácsa. Híres kovács. A határban úgy tudják, hogy az olyan munkákat, amit máshol nem vállalnak el, ha egy mód van rá, ő megcsinálja és olyan ló még nem akadt, amelyik patkó nélkül hagyta volna el kovácsműhelyét. Látogatásunk ' alkalmával is olyan volt az udvara, mint egy kisebb vásár. Hat ló, traktor, megrokkant lovaskocsik várták, hogy sorra kerüljenek, sürget az őszi munka, a betakarítás, vetés, szüret. A kovácsműhely öt dolgozója nem is tud mindenkinek kedvére lenni. Az egyik ember rozzant talicskája megjavítását sürgeti, a másiknak a kocsiülés kellene, a harmadiknak a puttonykapcsok a legfontosabbak a világon, mert szombat van és hétfőn ö szüretelni akar. A kovácsmester egy tekintettel felméri, a munkák fontossági sorrendiét: — Első a saját tsz-ünk, utána a gépállomás, mert az is tsz- nek dolgozik, azután a többi tsz-ek és így tovább. Előbb menjenek dolgukra a traktorok, lovak, fogatok, mert minden perc drága ebben a kiszámíthatatlan időben. A kocsiülés — még ha saját tsz-hez tartozik is — most nem fontos, dobjon föl egy ládát és menjen, a kocsi azzal is ugyanúgy dolgozik, mint az igazi üléssel. A A unkaidő alatt nem ér rá velünk sem foglalkozni. Ha száz keze volna, az is mind dolgozna. Este, amikor már fhin- denki, még a puttonykapcsos- ügyfél is elment és leül mellénk egy pohár bort elfogyasztani, megered a beszéde. Azt mondja, hogy ő csak négy elemit és két ipariskolát járt. Most olyan lehetőség van a fiatalok kezében, amilyen még nem volt. Hogy milyen magasra építi jövőjének épületét, az saját egyéniségétől függ. Neki már unokája van, s ncgyveti éve folytatja mesterségét, mégis tanul. Minden új érdekli, megnéz minden ipari kiállítást, Aki nem halad a korral, az lemarad. / — Ha majd a juhászbojtárnak is érettségije lesz, akkor lesz rendben a cirok — vitázik a kézbesítővel, aki a tanácsházáról hozta a vb-meghívót, így tudtuk meg, hogy nemcsak a műhelyt igazgatja ilyen bölcs beosztással, részt kér a község ’ életének vezetéséből is. Az anyagiak után is érdeklődünk, gyorsan kész a válasszal. — Megtaláltam a számításomat, 55 munkaegységet kapok havonta, ha hozzáadom a háztájit és az idegen munkák után kapott részesedést, és ha figyelembe vesszük, hogy az idén egy munkaegység meghaladja majd a 30 forintot, a havi bevételt nem adnám oda kétezer forintért. £seng az üllő a Novák- ^ portán, tiszta hangja elhullik messze, Alpár mezejénél is sokkal messzebbre. Tóth Miklós. )
