Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-26 / 253. szám
4. oldal I960, október 26. szerda Á bűvész kezét hátulról azonban még senki sem látta, de mi lelepleztük! Most már otthon is lehet kísérletezni... Végh László nevét sokfelé is- merik megyénkben. Gyakran lépett fel jótékony célú előadásokon, s az utóbbi időben a Magyar Szovjet Baráti Társasággal is járta a községeket, ö is, mint annyi bűvésztársa, már gyermekkorában kezdte a tanulást és nem csüggedt, ha hónapokon keresztül semmi sem sikerült. Hosszú évek fáradtságos munkájába került, amíg — A KLUB ÉS A KLUBFELUQYELŐ Buzélyelés 'Bánáti 'Viharral. a Ba jai 'Józnef. cAtULa JlaadöiUii ICáz mmtbá járól A biiiárdgolyó-számból ezt látja a közönség.., lepődünk meg, amikor Végh László kislánya rohan utánunk kezében kollegám szemüvegével. — Bocsássanak meg, ezt nálunk tetszettek felejteni... Szöveg: Márkus János Kép: Pásztor Zoltán Évek óta eredményes és igen népszerű munkát végez Baján a József Attila Művelődési Házban, a kezelésükben levő klub. Mivel pártunk megyei bizottságának és a megyei tanács végrehajtó bizottságának határozatai értelmében megyénk művelődési házaiban és otthonaiban a lehető legrövidebb idő alatt meg kell honosítani a klubéletet, megkértük Bánáti Tibort, a József Attila Művelődési Ház igazgatóját, tájékoztassa az érdeklődőket lapunkon keresztül, milyen elvek alapján működik a dolgozók klubja, milyen módszereket alkalmaz a klubtagok nevelésében, szóra kozásának, pihenésének és tár' sas együttlétének irányításában, segítésében. Bánáti Tibor a klub ^unkájának ismertetése bevezetéseképpen határozottan hangsúlyozta, a megyei pártbizottság és a megyei tanács határozatai valóban a jelenlegi helyzet fel ismeréséből fakadtak és mindenképpen időszerűek. Változtatni kell azon a helyzeten, amely ma még eléggé elterjedt, nevezetesen, hogy falusi művelődési otthonaink nagy része néhány reprezentatív rendezvény, vagy szombat, vasárnapi tánc kivételével egyébként nem Rajtja nyitva kapuit. Helyiségei üresen, kihasználatlanul állnak, ugyanakkor pedig a falusi dolgozók színvonalas esti csoportos találkozásaira nincs hely és lehetőség. Nélkülözhetetlen ma már egy jól működő klub megszervezése a művelődési otthonban, hiszen fontos elv. hogy a művelődési otthon a dolgozók második otthonává váljék, mindenben azoknak a rendelkezésére álljon, akik számára készült, s akik — mint azt a legutóbbi néhány év bizonyltja. — saját anyagi erőik, kollektív munkájuk eredményeképpen is hoztak létre hasonló művelődési intézményeket falvainkban. Ügy hiszem. — mondotta Bánáti elvtárs —, klub hiányában a még legnagyobb költséggel megépített és legkitűnőbb berendezésekkel rendelkező művelődési otthon is azzal a veszéllyel számolhat, hogy munkája közben is elzárkózik a tömegektől. Biztosítani kell, hogy megyénk művelődési otthonaiban a falusi dolgozók a művelődés adta lehetőségekkel ne csak alkalomszerűen élhessenek, hanem állandóan, s az mindennapi életük részévé váljék. Érdeklődtünk a művelődési házban működő -klub berendezése és felszerelése iránt. Bánáti Tibor elmondotta, hogy a tágas klubhelyiséget székekkel, fotelekkel, asztalokkal szerelték fel, a falakat bajai művészek festményei díszítik, mindenféle társasjátékok, újságok, folyóiratok állnak a klubtagok rendelkezésére. Mert a klub látogatása tagsági igazolvány felmutatásához van kötve. Ilyen igazolványt bárki kaphat, aki ilyen irányú kérelemmel fordul a klub vezetőségéhez, A művelődési ház igazgatósága egyébként nem nézte passzívan a klubtagság gyarapodását Lépéseket tett arra, nézve több ízben is, hogy minél számosabban látogassák a klubot a helybeli üzemek munkásai. A klubtagság tekintélyes része valóban munkás, de szépszámmal találhatók meg a klubtagok között a helybeli értelmiség, a párt, a társadalmi élet vezetői, képviselői. A klubot egy klubfelügyelő gondozza —, s ez igen lényeges feltétele a kultúrált klubélet kialakításának. — Az egyik legfontosabb tényező a klubfelügyelő személye és munkája — mondotta Bánáti elvtárs. — Ö a felügyelet gyakorlás mellett állandóan bekapcsolódik a klub mindennapi életébe. A foglalkozások, a szórakozási alkalmak látható, de sokszor láthatatlan irányítója lesz. (Falusi művelődési otthonokban ezt a feladatot a helybeli iskolák köztiszteletben álló nevelői vállalhatnák bizonyos .heti beosztás alapján.) Az a jó klubfelügyelő, aki tiszteletet ébreszt egyéniségével és így céltalan időtöltés »-felügyelete« helyett irányítható népművelési munkát végez. A klub természetesen elsősorban mégiscsak szórakozás céljait szolgálja, de feltétlenül szükséges, hogy programok, ismeretterjesztő jellegű rendezvények, közös játékok is legyenek. Olyan légkört kell kialakítani a klubban, hogy a művelődés lehetőségei a klubtagok mindennapi életének természetes részévé váljanak. A munkakör meghatározása nem könnyű: udvariasságra nevelés, közvetlen, baráti légkör kialakítása, felügyelet, a figyelem felhívása a klubban adódó szórakozási lehetőségek legjobb kihasználására, irányított zenehallgatás, olvasás, rádióhallgatás stb. Olyan családias légkör alakult ki a klubunkban — mondotta Bánáti Tibor —, hogy a klubfelügyelőt ma már egyéni problémákkal Is felkeresik a tagok, s klubunk kitűnő vezetője a nyaralások Időszakában a legtöbb tagtól üdvözlő lapot kapott. A klubban folyó munka eredménye, hogy a nyugdíjasokon, agglegényeken és fiatalokon kívül olyan családok is beszoktak már, akik eddig nemigen mozdultak ki hazulról. A klubfelügyelő munkájáért tiszteletdíjat kap, elvégzi a klub adminisztrációs munkált, minden reggel kikészíti a klubtagok rendelkezésére álló napilapokat, folyóiratokat, könyv nélkül tudja az aznapi rádió- és televízióműsort (mindkettő van a klubban), segít a tagoknak a magnetofon kezelésében, a zenekedvelő klubtagok kívánságai szerint rögtönzött hanglemezbe- mutatókat rendez, kezeli a klubban felállított kiskönyvtárat, általában felhívja a dolgozók figyelmét, mikor milyen közös szórakozást vehetnek igénybe az adott időben; Persze ez nem minden. A klubéletnek ez csak a gerince nálunk. Emellett a klubfelügyelő dolga azt is megtudni, milyen szórakozási lehetőségeket terveztek maguknak a klub felhasználásával maguk a tagok, amelyekben a klub közreműködhet, meghívásokat bonyolít le, sétákat, kirándulásokat szervez stb., stb. A klubfelügyelő tehát fontos személyiség, aki erre vállalkozott a dolgozók társas nevelésének nagyszerű és nagy rátermettséget kívánó munkáját végzi, igazi népnevelő. Csáky Lajost, j Utazás három megyében Ez a legújabb iskolai hulla dékgyűjtő verseny neve. A Pest —Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat oktatva, szórakoztatva kívánja ösztönözni a diákokat a hulladékgyűjtésre. Ismerkedjenek meg a tanulók a három megye: Pest, Bács, Nógrád városaival, képzeletben üljenek vonatra és utazzanak Salgótarjántól Bajáig és onnét Balassagyarmatig. Minden megtett kilométer mögött a MÉH-nek átadott hulladékmennyiség rejtőzik, ez dönti el, melyik iskola jutott el legmesszebbre a kijelölt 715 kilométeres útvonalon. Az október hó 1-től december 31-ig tartó versenyben az a nyolc iskola» illetve gyűjtést irányító pedagógusa részesül jutalomban, amely, illetve aki az utat nemcsak megtette, hanem ooooooooocooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Járjunk büszkén domborodó mellel, — idősebbek a hasukkal is csinálhatják — minden okunk meg van rá! Vegyük észre, hogy mi, emberek — nagyok vagyunk! Ha ezt halljuk, hogy a pesti, tejjel-mézzel folyó maszek-bazárokban lemosható mü- anyagnyakkendőt lehet kapni, azt mondjuk: csodálatos dolog. Ugyanekkor eszünkbe sem jut, hogy mi. magunk, már ősidők óta lemoshatóan vagyunk. Ez talán nem csodálatos? Az utóbbi időben több ízben felfigyeltem bravúros megnyilvánulásaimra: Az emberi nagyság Megyek az utcán, — két Iában kecsesen lépeget. Egyszer a bal, egyszer a jobb. Hosszú évek alatt egy-két kisebb üzemzavar fordult elő csupán (tyúkszem, csúz stb.), de soha nem léptem például kétszer egymásután a bal lábammal. Vagy amikor pamutot gombolyítok Borbála nénivel. Elképedve nézem, amint két kezem villámgyors, ügyes manőverekkel engedi a szálat a motringról. Most csak igen bonyolult gépezet tudna helyettesíteni; azt azonban drága, különös finomságú üzemanyaggal kellene töltögetni, esetleg konnektorba dugni. Engem viszont nem kell bedugni sehová és ha felső tízemanyagnyilá- somba pár deka, egészen durva csabait dobnak, zavartalanul működik. Sőt! Ha számításba vesszük, hogy ezenkívül a néni vé- geslncs meséihez figyelmes arcot mímelek. fejemet csóválom, avagy csodálkozva cö- cü-zök, akkor nyilvánvalóvá válik: nincs az a tökéletes automata, amelyik versenyre kelhetne velem. Mondhat nekem akárki — bármit! Lehet, hogy nem túl soká gombos, huzalos, csavaros herkentyűk dolgoznak majd helyettünk ... De akkor is! Tudnak-e azok a főnök feleségének huszonöt méterről nyájas mosollyal előre köszönni? Tudnak-e az alfőnök szellemtelen viccein fülig érő szájjal, harsányan hahotázni? No. lám! Ránk akkor is szükség lesz, mert — nagyok és pótolhatatlanok vagyunk! Békés Dezső a visszafelé vezető úton le a legtöbb kilométert szerezte. Az iskola létszámát tekintve, egy tanulóra átszámítva, a MÉH- nek átadott egy kiló vashulladék 25 kilométer, egy kiló papírhulladék 100 kilométer, egy kiló rongy 125 kilométer és egy kiló fémhulladék 150 kilométer megtett útnak számít. A legjobb eredményt elérő iskola, azok nevelői és legjobb gyűjtői jutalmat kapnak. Aa első díj az iskolának 2500 forint, a nevelőnek 1000 forint, a legjobb gyűjtőinek egy kerékpár. A második díj 2300 forint, 900 forint és egy villanyvasút, a harmadik díj 2000 forint, 800 forint és egy fényképezőgép. —1 Ezenkívül még öt díjat ad a vállalat a győzteseknek, és a legjobb eredményt elérő iskolák további 5—10 gyűjtőjét is könyv-, vagy egyéb tárgyjutalomban részesíti. Évente 100 méterrel hosszabbodik a Duna Európa legnagyobb »szállítmányozója«, a jó öreg Duna folyam. Nincs az a vasút, amely ilyen hatalmas mennyiségű terhet szállítana ilyen hosszú távon. A Duna évente 66 millió tonna legfinomabb löszt és agyagot hord kétezer kilométerre, egészen a torkolatáig. Ez az oka annak, hogy a Duna torkolatvidéke évről évre 100 méterrel beljebb tolódik a Fekete-tengerben. Vízügyi szakértők, idegen szóval limnológusök mostanában 17 napig tartó nemzetközi kongresszust rendeztek, éspedig stílszerű módon, egy dunai hajó fedélzetén. A kongresszus alatt megtették az utat Becstől egészen SUlináig. Tej ivót kér Kiskunhalas Kávét reggelizem születésem óta. Ezért, amikor Kiskunhalasra érkeztem, érdeklődtem, hol lehet kávét inni? »A cukrászdában« — válaszolták. Elmentem, s megreggeliztem. Amikor a fizetésre került a sor, kiderült, hogy a két deci kávé és két darab péksütemény 2,60 forintba került. Ezt nem az én jövedelmemhez szabták — állapítottam meg nyomban. Kijöttem a cukrászdából, s szemembe tűnt, hogy a város főterén levő parkban a vidékről bejött emberek, kibontva csomagjaikat, reggeliznek. Most még csak megtehetik, hiszen jó az idő* de mit csinálnak télen, amikor a hideg miatt nem ülhetnek ki a parkba? Azt ajánlom az illetékeseknek, hogy az autóbusz-megállóhoz közel, a kecskeméti tejcsárdához hasonló üzletet létesítsenek, ahova szívesen betér olcsó reggelire egy kisfizetésű ember. * Kéry Dezső levelező jßelepJtzliik a bibié ízt! Nincs csoda: minden a kézügyességen múlik I Ne haragudjanak, ha valami eltűnik ebből a riportból. Ez csak annak bizonyítéka, hogy rövid idő alatt mi is eléggé elmindezeket, amit most tud — elsajátította. — Csak a kezemet nézzék! így tűnik el a biliárdgolyó. Ugye észrevették? Hiszen egyszerű az egész... Neki... Ö a bűvész! Vannak magánszámai is. Rendszeresen hatalmas sikert arat száz forintos mutatványával: a kölcsönkért papírpénzt elégetése után a nézők által kiválasztott burgonyából varázsolja elő. Kedvenc és sikeres száma még a kanári eltüntetése. Mindössze annyiból áll, hogy feldobja a levegőbe a kalitkát, visszaesése után összecsapja és eltűnik a madár. Tessék otthon utána próbálni... — Szeretnék még sokáig bűvészkedni, szórakoztatni a Bács megyeieket — mondja búcsúzóul, mi pedig zsebeinkbe!} villámgyors leltárt tartunk. Kuncogva megyünk kollegámmal a szerkesztőségbe abban a hitben, hogy sikerült lelepleznünk a bűvészt és csak két óra múlva így akadnak össze a karikák. Más erővel sem tudná széttépni, de a bűvésznek elég egy varázsszó. sajátítottuk a bűvész mesterségét. Végh László, kecskeméti ktsz dolgozó, amatőr bűvész lakásán kezdődött.., — Dohányzik? — kérdem. — Köszönöm, csak a színpadon. .. De ha megengedik, a cigarettára valót elveszem. Hajamhoz nyúl és már hullanak iS az ötforintosok szerte a szobában. Azután kiderül, hogy fotori porter kollegám sem olyan szegény, mint amilyennek teteti magát: még az orra is tele van pénzzel... — Nincs ebben semmi boszorkányság — leplezi le önmagát a bűvész. — Mindössze kézügyességen múlik az egész.
