Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-25 / 252. szám
4. oldal 1960 október 23, kcd«l Uj oktatási intézményünk: a Felsőfokú Mezőgazdasági Szakiskola Kecskeméten kertészeti tagozat nyílik OKTATÁSI rendszerünk továbbfejlesztésének irányelvei szerint a technikusképzést magasabb szintre kell emelnünk. Ennek érdekében már hozzákezdtek országszerte, s megyénkben is a felsőfokú mezőgazda- sági szakiskolák szervezéséhez. E szakiskolák létrehozását a technika rohamos fejlődése, népgazdaságunk műszaki színvonalának gyors emelkedése teszi szükségessé elsősorban. A magasabb színvonalú termelés középfokú irányítása nagyobb általános és szakmai műveltséget igényel. Tudvalevő az is, hogy mezőgazdaságunk szakember- hiánnyal küzd, s a hiányt egyetemeink nem tudják rövid időn belül pótolni. Több középkádert kell biztosítanunk mezőgazda- sági üzemeink számára, s ebben az időszakban éppen a felsőfokú mezőgazdasági szakiskolák feladata lesz, hogy a szakember- igényt rövid időn belül kielégítsék. EZEKBE az iskolákba gimnáziumi végzettséggel fiúk, lányok egyaránt felvehetők. A végzők érettségit és szakmunkásképesítést nyernek, mely egyenértékű a mezőgazdasági technikumi végzettséggel. A tanulmányi idő a gimnázium után még két év. A gimnázium megadja a szükséges alapot, ami az általános műveltséghez és a tanulmányok folytatásához szükséges, a további két év alatt pedig kizárólag szakmai képzésben részesülnek a hallgatók. Az elméleti oktatáson kívül üzemi gyakorlatok is lesznek, ahol a technikusi munkakör ellátásához üzemi ismereteket szereznek. Az oktatási módszer itt az egyetemekéhez hasonló. Az élő- adások és a gyakorlatok előreláthatóan fele-fele arányban szerepelnek az iskola programjában. Az üzemi gyakorlat két- három hónapos lesz. A MEZŐGAZDASÁGBAN is az a törekvésünk, hogy a termelést szakosítsuk, üzemáganként specializált szakembereket, szakmunkásokat foglalkoztassunk. Ezért a felsőfokú mező- gazdasági szakiskolák szakosított formában indulnak november 1-ével. Jelentkezési határidő október 31. A jelentkezőknek október 31-én felvételi vizsgát kell tenniök kémiából és biológiából. KECSKEMÉTEN kertészeti tagozat indul, az ország többi részén más tagozatú felsőfokú mezőgazdasági iskolák kezdik meg működésüket. Orosházán és Pápán állattenyésztési, Tatán, Debrecenben növénytermesztési, Mezőtúron, Szombathelyen mező- gazdasági gépészképző. Szarvason öntözési, Budapesten állategészségügyi, szarvasmarha-tenyésztési, Hódmezővásárhelyen, Karcagon, Keszthelyen, Székes- fehérváron általános mezőgazda- sági tagozat indul. TEKINTETTEL az idő rövidségére. az érdeklődők mielőbb jelentkezzenek a felsorolt felsőfokú mezőgazdasági szakiskolák igazgatóinál. Magyar Ferenc Potyautas az óceán felett A legmerészebb potyautasok is messze elmaradnak egy 17 éves fiú mögött, aki a közelmúltban 2000 mérföldet repült potyautasként az Atlanti-óceán felett. Az Azori-szigeteken elrejtőzött egy hatalmas utasszállító repülőgép egyik első kerekének mélyedésében, s csak a Bermuda-szigeteken mászott elő rejtekhelyéről. A vakmerő fiatalember annak köszönhette életbenmaradását, hogy a repülőgép a szokásos 5500 méter helyett csak 2500 méter magasságban repült. O-OOOOO-OO-O-OOOOOO-OOOCK ÉNEKÓRA Az Ernst Múzeumban szombaton délben nyitották meg a »15 év a fotoművészetben« című kiállítást. Képünkön az egyik kiállított foto: «-Énekóra-«, Bartal Ferenc felvétele. |§ A paragrafusok között [§_ Milyen a jogérvényes végrendelet n. A Ptfc. a szóbeli végrendelet tételét a korábban érvényben volt jogszabályokhoz képest korlátozta, aminek oka az. hogy a szóbeli végrendelettel igen sok visszaélés történt. — A Ptk. rendelkezései szerint szóbeli végrendeletet csak az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van és Írásbeli végrendeletet nem tud tenni. A szóbeli végrendelet csak akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanü együttes jelenlétében, a tanúk által értett nyelven mondj a el végakaratát és kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végakarata. A végrendeleten, mint a végintézkedés legáltalánosabb formáján kívül a Ptk. fenntartotta még a végintézkedésnek az öröklési szerződésben foglalt formáját Is, azonban a korábban érvényben volt jogszabályokkal szemben ez a végintézkedési forma csak akkor alkalmazható, ha az örökhagyó a vele szerződő felet tartás-, vagy életjáradék fejében teszi örökösévé. A végintézkedésnek egy további formája még a halálesetre szóló ajándékozás. A korábban érvényben volt jogszabályok ismerték még a közös végrendeletet Is. A végrendelkezés ezen formája a Ptk. szerint érvénytelen. A jogban kellő jártassággal nem bírók köréből sokan vetették már fel. hogy mi történik azokkal a végintézkedésekkel, amelyek még a Ptk. életbelépése előtt keletkeztek, azonban nem felelnek meg a Ptk. által megállapított formáknak, rendelkezéseknek. Másrészt felvetődik a kérdés abban a vonatkozásban is, hogy vajon érvényesek lesznek-e azok, a Ptk. életbelépése előtt keletkezett végintézkedések, amelyek a korábbi jog szerinti szigorúbb formai kellékeknek nem felelnek meg ugyan, de megfelelnek a Ptk. enyhébb formai szabályainak. Ezzel kapcsolatban részben a Ptk.-t életbeléptető törvényerejű rendelet tartalmaz rendelkezéseket, részben pedig a Legfelső Bíróság 777. sz. polgári kollégiumi határozata igazít el bennünket. A végintézkedések alakszerűségeire vonatkozóan a főszabály az, hogy a Ftk-nek a végintézkedések alakszerűségeire vonatkozó rendelkezéseit csak a Ptk. hatályba lépése után megnyüt öröklés esetén lehet alkalmazni, az örökhagyó korábbi elhalálozása esetén viszont a korábban érvényben voit alaki szabályok az irányadók. A Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklések esetén sem mindig keli azonban a Ptk -nek a végintézkedések alakiságára vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni. Az ezzel kapcsolatos szabályok lényege a következő : Ha az 1960. május elseje előtt tett végintézkedés megfelelt az akkor hatályos jogszabályok követelményeinek. ez a végintézkedés akkor is megtartja érvényességét, ha az a Ptk. rendelkezései szerint nem volna érvényes. Nincs tehát szükség arra. hogy a vagyonuk sorsát már korábban érvényesen elrendező állampolgárok a Ptk. hatálybalépése után az új szabályoknak megfelelően újból rendezzék. A Ptk. célja egyébként az volt, hogy a végintézkedések alakiságát egyszerűsítse. — Ebből következik. hogy a Ptk. hatálybalépése után meghalt örökhagyónak az I960, május 1. előtt tett végintézkedése akkor is érvényes, ha nem felel meg ugyan az érvényben volt követelményeknek. de megfelel a Ptk. által meghatározott alaki szabályoknak. Mindez a rendelkezés arra szolgál, hogy az örökhagyó végakarata a legteljesebb mértékben érvényesülhessen és ennek megállapítása a megfelelő módon legyen bizonyítható. Dr. Dobos László. a Bács-Kiskun megyei Bíróság tanácsvezető bírája Tengeri uborkával a cápák ellen Orvosok, tudósok és vegyészek már régóta keresnek egy olyan szert, amely elriasztaná a cápákat a part menti vizekről. Az amerikai haditengerészet kutatóintézete most közölte, hogy a jelek szerint a tengeri uborkában levő méreg a rég keresett anyag. A tengeri uborka holoturin nevű mérget fejleszt a testében és azzal védekezik természetes ellenségei ellen. Tatay Sándor: A Simeon-család. A családregény három kötete az úgynevezett magyar középosztály feltartóztathatatlan hanyatlását és széthullását mutatja be. Mindegyik kötet középpontjában más és más Simeon- sarj élete áll. Az első kötet a Habsburg-monarchia végnapjainak és bukásának árnyékában Simeon József, a családfő és legidősebb leánya történetét mondja el. A második kötet Violáról, a középső leányról szól, aki a Tanácsköztársaság alatt «megtévedt«, mert önfeláldozóin dolgozott a népjóléti bizottságban, ezért aztán kivetettség lett osztályrésze. A regény harmadik kötetében a* legkisebb leány, Katalin és a középső fiú. Tamás történetét kapjuk, s végül az egész népes család tablóját. A Simeonok sorsa azt példázza, hogy a Hor- thy-világban minden nemesebb szándék, Vágy, akarat füstbe ment. — A regény kötetei egyenként,. 1955-től jelentek meg. ÍOOOOOOO-O-OOOO-OOO-OOOOO-OOOOOO-O-OO-OOOOOOOOOOO-OOOOOOO-OOO-C ŐÓOŐOÓŐÓŐOÓOŐOOŐŐOOOÓOÓÓOŐŐÓOOÓOŐŐÓÓÓOÓOŐOOOOOOŐŐOCÖŐŐŰŐOOOŐŐOŐOOŐ CSURKA PÉTER: DRÓTOZNI! Drótozni, foltozni! A biztatás beleha- eít a szűk udvarba, felszalad az emeletre, sokszor olyan erős, hogy még a házat is összefogná száz esztendőre, ha dűle- dezne. De ugyan ki drótoztat ma már? Kinek kell körüldrótozott lábas, fazék, tál? A fogalom régen meghalt, csak né- hányan tartják lábon. A mi Janónk felmászott a harmadik emeletre. Ez a Janó magas, ügyes mozgású, bogárló fekete szemű fiú volt. Felmászott, mert intett neki egy pirosruhás fiatalasszony a harmadikról. Két régi lyukas lábast mutatott. Janó levette válláról a szerszámládát, letette az előszoba küszöbére, szakértelemmel nézegette a lábasokat. For- latás közben azt is tudomásul vette, hogy úgy nézzen azokra a lábasokra, hogy azok még a megboldogult nagymamáé voltak. — Kegyeletből őrzöm, nem szeretném eldobni!... Mennyiért csinálja meg? — Fillérek, fillérek, asszonyka!... Még nem tudni mennyi anyag kell hozzá... — Jó, de be ne csapjon! — Én becsapni? ... Én? ... Szép asz- izonyokat becsapni?... Máskor is kell nekem a kuncsaft! — nevetett Janó és azonnal hozzáfogott a munkához. A konyhából ízek kojtorogtak ki, szagok, illatok csavarták Janó orrát. Érezte, hogy paprikás hús rotyog a gázon, azt meg egészen jól látta, hogy a fiatal- asszony palacsintát tereget egymásra, mazsolás, tojásos túróval béleli, csavarja dagadtra. Csikorgott Janó gyomra, nagyokat nyelt. Sűrű nagyokat, felgyülemlő nyálát és az illatos konyhaszagot. A fiatalasszony nekidűlt a konyhaajtónak, nézte a harbácsoló Janót. Szép feje van. Fiatal. Erős, vajon mi sors vetette erre a pályára? — Sokat jteres? ■— Dehogy keresek én sokat. — Mi a szakmája?.., Csak ez a fol- dozás? — Tanult bádogos vagyok. — Miért nem megy akkor a szövetkezetbe, vagy gyárba dolgozni? Janó ráemelte sötét szemét a konyhamelegtől kipirult asszonyra. Miért kérdezi, miért vallatja? Megmondja neki az igazat? Megmondja, hogy ő már elkallódófélben van. Hogy keveset tanult, keveset tud a szakmából. Hogy több lábast, fazekat mosott el „felszabadító” gazdája feleségének konyháján, mint amennyi újat csinálhatott volna a műhelyben. Csak segédi levele van, szaktudása ott maradt Horvainé konyhájában, meg a kenetlen, húzós kocsi nyikorgásában. melyet abban a kisvároskában. ahol inaskodott, nyakán kimeredt erekkel húzott fel a készáruval a piacokra. Vallja, hogy sokszor álldogált ő már gyárak, üzemek portája előtt félrehúzódva, de mindig belészorult a bátorság. még a portással se mert szót váltani. Eloldalgott. Mert mit ér ez a zsebében lapuló elsárgult, foszladozó „oklevél”, ha két nap múlva azt mondják neki, nagy szamár vagy, nem értesz te a mesterséghez, Janó fiam! Az asszony szeme várta a feleletet, szóra biztatta. — Kár magáért, hogy így elkallódik. Fiatal még ... Hány éves? — Mit gondol szép asszonyka? — Huszonöt, huszonhat.., — Harmincegy ... — Nem látszik ... Fiatalember ... Nős? — Nincs senkim a világon. Az asszonyka három vastag palacsintát tett tányérra, kihozta, — Szereti? — Palacsinta? ... Ki nem szereti? ... Köszönöm. Ette a palacsintát lassan, módosán, hogy tovább tartson. Közben beszélt. — Tudja, assszonyka, mesterségből én már sokat elfelejtettem. Hiába oklevél, hiába. Két nap múlva kirúgnának... — Dolgozzon egy évig, mint segédmunkás ... Mondja el ott őszintén a sorát... Egy év múlva szakmunkás lesz... A drótostót már a múlté... A rossz lábasokat eldobjuk ... Fillérekért vehetünk edényeket.., Sistergett valami, az asszonyka befutott, de Janó úgy gondolta, hogy így még vele emberfia nem beszélt, ö évekig nyitogatta a szemét, de sohasem tudta egészen felnyitni. Elherdált évek. Ágyrajárás. Faluzások. Most is egy alföldi kis városkába készül, de nem jött még össze az útra való. Gyár... Hajlik a horgany, gombolyodik, óriási vágógépek tüzesednek. Gyaluk fémeket gyalulnak, s ott áll mellettük tizedmillimé- teres mérőszöggel a szakember... Hej, Janó, veled most mindezt egy mosolygós kis asszonyka láttatja meg! A gyárat, mely a munka örömét harsogja bele fáradhatatlanul a nappalokba, az éjszakákba. Azt mondja, hogy még ő is belenőhet ebbe a harsogásba! KI lehet, ki lehet? Van férje, van valakije, kije van? Táskás kislány érkezett. Az anyja nyakába ugrott. Tehát... Innen már lekésett. Mert ment az idő, és mellette jócskán elhaladt... A lányka érkeztére kicsit hűlt a szíve. — Készen vagyok asszonyka! *— Mit fizetek? — Nem tetszik fizetni semmit.., — Olyan nincs! — Van!... Nem fizet semmit!... Finom volt a palacsinta! Hiába erősködött az asszonyka, Janó titokban még a kabátja zsebébe gyűrt tízest is kivette — odaadta a bámészkodó kislánynak: vegyen rajta csokoládét. Sokáig állt a járda peremén háttal a háznak. Sohasem volt olyan nehéz a szerszámláda, mint most. Húzta, szakította a vállát. Aztán hirtelen visszafordult. Nézte a házat, a számat, az utcát. Felírja? ... Nem írja fel, mert úgysem felejti el soha ... Majd talán egyszer, egy év múlva, másfél év múlva visszajön ide. Szerszámláda nélkül.., t
