Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-23 / 251. szám
1960. Oktober 23, vasárnap A MACyARi SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁ.CS -KIStCUN MEGYEI LAPJA Hős vértől pirosult gyásztér 434 év után megtalálták a mohácsi csata hőseinek tömegsírjait I Olgaközben £ ------------------1 Piac így \ és piac úgy... IS Számos cikket jelentettünk S meg mostanában a piafcról. • Ennek fontosságát sem a : szakemberele, sem a háziasz- £ szonyok előtt nem kell ma■ gyarázgatni. Sokágú, sokré• tű, sokfelé mutató a piac : problémája, s ez alkalom- ; mai csupán két, — a terme- ; lőszövetkezetek számára adó■ dó — összefüggésével lsívá- : nunk foglalkozni. ■ Helyesnek mondható az, 5 hogy egyes fejlett szövetke- 5 zetünk boltot tart fent az £ ország más részeiben, így S Budapesten is. Legkiválóbb ; termékeikkel megyénk me- S zőgazdaságát népszerűsítik. ; Az utóbbi időben azonban E olyan sok árut visznek — E az állami kereskedelem : megkerülésével — a fővá- £ rosba a termelőszövetkeze- E tek, hogy Kecskeméten vagy ; másutt a piacon tág teret : engednek a spekulánsoknak, £ üzérkedőknek, s az ún. »ős- E termelők«-nek. Többek kö■ zött ez is oka annak, hogy a S megye székhelyén, de más £ nagyobb városainkban is, E emelkednek a piaci árak. ! Több esetben előfordul az E is, hogy nem egy termelő- « szövetkezetünk — a más £ cikkünkben már tárgyalt S okok miatt — viszonteladók- ; nak árulja termékeit, akik E aztán busás haszonnal, maié gas áron adják azt tovább. 5 E tsz-ek bizony magukat E csalják meg okoskodásukkal, 5 — na meg a fogyasztókat is. 2 Nem volna a termelöszö- E vetkezetnek itt, a megyében 1 is kötelességük az áruellá- 5 tás biztosítása? S nem jár2 nának-e jobban, ha teljes E egészében az állami és szövet- S kezeti kereskedelemnek ad- | nák át áruikat, s nem a »maszeknak«? _ De jobb volna. Van itt E helyben is piac, s van itt | helyben is szocialista keres- s kedelem. » »Piac így, és piac úgy...« | Egyetlen termelőszövetkezet E se termeljen az üzérE kedők piaca számára, — hi- » szén lényegeik szerint a szo- : cialista piachoz tartoznak. S E ne vigyék el megyénkből E áruikat, mert itt is találnak S azok számára éppen elég 2 piacot. £ »Piac így, és piac úgy...« ; Terület szerint, s eszmeileg... • Elgondolkozhatnak rajta : az érintett tsz-ek vezetői! I (—ng— J Sokszor fogadjuk kézlegyintéssel a történelmi könyvek adatait, mondván: „Mit tudjuk mi, mennyi igaz a régi dolgokból, ki bizonyítja azt annyi idő után?” S most döbbenetes tanulságképpen áll előttünk a mohácsi csata hőseinek megtalált tömegsírja. f— Hogy találta meg? — kérdem dr. Papp Lászlót, a pécsi régészeti múzeum igazgatóját. i— Rendes programunkba tartozott, hogy foglalkozzunk a mohácsi vész emlékeivel. Mégis, sokáig nem leltünk volna rájuk, ha a Sátorhelyi Állami Gazdaság fogatosa, Koller Márton bácsi nem szól. Ö mondta meg, hogy itt, Mohácstól 7 kilométerre melyik helyein találtak alkalmi ásatás idején csontokat. Így tudtuk kiásni a földet és így bukkantunk a töméntelen sok csontvázra. A nagy küzdelem jeleit mutatják a bezúzott koponyák, a még be sem forrott csontok. Néhány környékbeli falusi asszony szemét törölgetve nézi a régen volt jobbágy katona testének maradványát. Homlokából 5 forintos darabot szelt le az éles török kard. — Milyen embertani adatokat sikerült eddig megállapítani? — — Ebből a szempontból még nem vizsgáltuk meg őket, hiszen még csak a földet ástuk le róluk. Annyi azonban bizonyos, hogy mind magyarok voltak, a törököket ugyanis nem így, hanem arccal Mekka felé temetik. Rajtuk kívül csak két idegen nép katonái, a német és a lengyel lovasság harcolt itt, de azok elmenekültek. Ezek mind a törököktől bekerített és az utolsó szálig levágott magyar jobbágykatonák, — a gyalogság zöme. Látja, hét ilyen koponyát is találtunk egy rakáson. Rajtuk van az utolsó nyakcsigolya. Ez azt jelenti, hogy ezt a hét vitézt külön fejezték le. Elszorul a torkom, amint az egyik tallért szorongatom, — valamelyik vitéz búcsúzóul kapott, sírba vitt szegénységét. — iVe szégyelljc, hogy meghatódik — érinti meg karomat dr. Papp László. — Én sem tudtam napokig aludni, mikor bizonyossá vált, hogy ennyi idő után megtaláltam őket. A pénzekből eddig 15 darabot leltünk meg. 1510., 1518., 1520., 1521. és 1523. évjáratúakat. Aztán egy páncél darab került még elő, meg ott annak a halottnak a rézcsatja, amivel gyolcsruháját fogta ösz- sze. A ruhák mind élkorhadtak. S a rézcsattos vitéz koponyája éppen rámmered, mintha még mindig a vesztettnek indult csata felett bánkódna. Dr, Papp László így búcsúzik: — Egy-egy gödörben 150-en is fekszenek,—’tizenötször kétméteres helyen. Néhol 6—8 rétegben is nyugszik hazánkért elveszett testük. Ök azok, akikről költők énekeltek, akikre az egész nép emlékszik, s akiknek emléke mindig a szabadság szeretetéről beszél. Földessy Dénes A legszebb gép A kohó- és gépipar legszebb terméke címet kapta legutóbb a Zuglói Gépgyár FC 100-as centrifugája. Képünkön: sorozatban készülnek a díjnyertes centrifugák. * &Uóbbant gijosian ... Ellobbant gyorsan ez a nyár, már csak parazsa van meg: • alvófélben nem gyújt tüzet... Az ősz húséi jönnek. Szilvaszínűk az alkonyok, mustosízűk az esték, kutatva nézek fel: talán Iátok még kosza fecskét, de nincs már fecske, és a fény enyhültén hull fejemre. Ó, szív, légy hű te is, miként a visszaszálló fecske... Antalfy István PETŐFI NE PB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bäcs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István C7p,rlrpi!7tA{yStf • Kecskemét, Széchenyi tér L szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Fártépités és Ipari rovat: 11-2J Szerkesztő bizottság: 10-36 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét =. Tett 15-29. *7-4» KKKHXKKKKJOOOOOOÍKKX Borjúkat hizlal, a hercegszántói Új Élet Tsz Legutóbb a hercegszántói Űj Élet Termelőszövetkezet elnöke, Virág József tartott beszámolót a tsz munkájáról a községi tanács végrehajtó bizottságának ülésén. A betakarításról és a vetésről, majd a házilagos építkezés, valamint az állattenyésztés eddigi eredményeiről tájékoztatta a v. b. tagjait. Ismertette a szövetkezet jövő évi terveit is, s utalt arra, hogy anyakoca-állományukat tovább kívánják gyarapítani. Éppen ezért fontos feladatának tekinti a termelőszövetkezet, hogy a két, egyenként 20 férőhelyes sertésfiaztató mielőbb elkészüljön. A továbbiakban a borjúhizlalás jövedelmezőségéről beszélt, s megemlítette, hogy a jövőben 50 borjút szándékozik vásárolni a szövetkezet. Tervbe vették ezenkívül egy pulykatelep létesítését is, ahol a jószágok gondozását Balázs József gyakorlott baromfitenyésztőre bízzák majd. örvendetesnek mondotta a szövetkezet elnöke, hogy almából több bevételre tesznek szert, mint amennyire számítottak,— s ha az időjárás engedi, az őszikalászosok vetése is határidőre befejeződik. <k>kj<:k><kk><><><XK>0<K>0<>0000<><>00<K><><XX>00<><K*OK>000*KK>0<KH>00 OOOOÓOÓóóóOOOóóOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCóóőóOóOOOCOOOOOOOOOOOOOófl CSKEMETI KRÉTAKOR Pozsár Ilona betöltötte a tizennyolcadik évét és férjhez akar menni. Levelet írt anyjának, s kérte: ha már gyermekkorában eldobta magától, — legalább most legyen benne annyi szív, hogy segítse. Az anya azonban, — Kúpás Benjaminné — becsületsértésért beperelte lányát, mondván: »Maga nem az én lányom, csak zsarolni »kar... •" Belekényszerült Pozsár Ilona, hogy százévben ha egyszer előforduló pert indítson, — az anyaság megállapítására. Mivel bizonyítja a lány saját igazát? •— Érdemes megnéznünk, mert érvei mögül a harminc-negyvenes éveknek a mai társadalom számára is hasznos tanulsága bontakozik ki: hogyan férdül el egy jellem úgy, hogy még utódaira nézve is károssá, társadalomellenessé válik. írással bizonyított tény, hogy Pozsár Ilona 1942-ben egy budapesti kórházban született, s anyja neveként Pozsár Zsuzsannát jegyezték fel, aki egy csap- székben volt háztartási alkalmazott. Amikor a kislány kikerült a kórházból, egy özvegyasszony vette pártfogásba, s bár ő 1959-ben meghalt, lányának. — aki ugyancsak foglalkozott Pozsár Ilona nevelésével, — ma is tudnia kell: tulajdonképpen ki rejtőzik az anyakönyvi bejegyzésben írt édesanya, Pozsár Zsuzsanna neve mögött. Mivel az özvegyasszony betegeskedett, 1946-ban Kecskemétre került a kislány egy ugyancsak özvegyasszonyhoz, s mikor felnőtt, mondogatni kezdték róla a szomszédok: »Ugyanolyan vagy, mint Bognár Zsuzsi. Honnan kerültél te ide? « Megnézték a kisujját, mely ugyanolyan görbe, mint ama bizonyos Bognár Zsuzsié, s még a fogát is hasonlónak találták Bognár Zsuzsiéhoz, — aki ekkor már — mint mondották, Kúpás Benjaminné volt. A kislány ettől kezdve nézegette magát a tükörben, többször megfordult Kúpásék kapuja előtt: leste, kíváncsian elemezgette a Kúpásné Bognár Zsuzsi, s a közötte levő hasonlatosságot. Képzeljük el azokat a tükörbe-nézé- seket! Ugyanolyannak találta a kislány saját szőkeségét, — mint a nála anyányival idősebb Kúpásnéét, s még a bőrük fehérsége között is hasonlatosságot vélt felfedezni. Figyelte járását, lépteit, minden mozdulatát. Időközben érett lánnyá serdült Ilona, s elmondták neki, hogy Bognár Zsuzsi 1942-ben, amikor Pesten dolgozott, valóban terhes volt, anélküL hogy férjnél lett volna. Gyermeket azonban nem láttak vele sohasem. A háború után úgy ment férjhez mint leány. Tizennyolc év telt el azóta. A bíróság kénytelen volt elutasítani Pozsár Ilona kérését az anyaság megállapítására, mert kiskorú érdekében csak a gyámhatóság által kirendelt gondnok indíthat ilyen pert, vagy pedig be kell várnia Ilonának nagykorúsága elérkeztek Nincs messze ez az idő. S éppen Kúpásné Bognár Zsuzsi, — ki tudja: miképpen lett az anyakönyvben szereplő édesanyából, Pozsár Zsuzsannából Bognár Zsuzsi — becsületsértés miatt indított pere kényszeríti majd Ilonát, hogy tűzön-vízen át, de feltárja származása titkát. Teljesen nem tudjuk elítélni a mai Kúpásnét, hiszen közel húszévi házasságát veszélyezteti esetleg annak kide- rülése, hogy mátkasága idején már volt egy akkoriban eltitkolt gyermeke. De ha bízik férjében, aki bizonyára megértheti az akkori, 1942-beli háborús világban egy Budapestre került ki* cselédlány tévedését, — bizonyosan nem teszi ki lányát az antropológiai-, vér- és daktiloszkópiai vizsgálatok eredményéig sem a bizonytalanságnak, s győz szívében az anyai szeretet Mert tévedését a háború okozta, s tévedése* — Pozsár Ilona ma már szép, egészséges lánnyá serdült — éppen az édesanya dicsősége; Van a németek nagy írójának, Bertolt Brechtnek egy színdarabja. Kaukázusi krétakör a címe. Egy édes-, s egy nevelőanyáról szól, akik bíró elé viszik a gyermekeket annak eldöntésére: kié is az tulajdonképpen. A bíró a terem közepén a padlóra egy krétakört húz. Abba beleállítja a gyermeket, mellé a két asszonyt, s megfogatja velük a gyermek jobb és bal kezét, aztán rájuk parancsol, hogy húzzák a gyermeket Az ítélet végrehajtása a gyermek halálát okozná. De az igazi anya nem hajlandó a kegyetlen ítéletben résztvenni, s a bíró éppen ebből tudja meg: ki is tulajdonképpen a szülő-anya. Nem mondjuk meg ehelyütt: melyik kaukázusi asszonynak ítélte a bíró végeredményben a gyereket. Az szükségtelen is. Gondolkozzanak rajta a kecskeméti krétakör résztvevői is,., (—ng-—.)
