Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-22 / 250. szám
A MAGYAR. SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT 0ÁC5 - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM Ara SO fillér 1960. OKTÓBER 22. SZOMBAT Az állattenyésztés fellendülése a halasi termelőszövetkezetekben Kiskunhalas nagy kiterjedésű határa a megye egyik leghomokosabb, jórészt 4 aranykorona értéken aluli területe. Ez a talaj elsősorban szőlő-, gyümölcs- és erdőtelepítésre alkalmas, s még a közepes minőségű terület is csak megfelelő trágyázás után hasznosítható szántóföldi termesztésre. Ezért városunk termelőszövetkezeteiben a szőlő- és gyümölcstelepítés mellett az állattenyésztést kell fellendíteni, hogy a sovány talajoknak megfelelő trágyát biztosítsuk s a tsz- ek jövedelmét emeljük. Az állattenyésztést illetően elég szép eredményekről beszélhetünk: a megyei tanács által kiadott tervszámokat több helyen már túlteljesítettük. Városi átlagban például már jelenleg 5 anyakoca jut 100 hold szántóra, általában sertésből pedig 52,2 darab. Szarvasmarhából a megyeileg előirányzott 19,4 darabbal szemben nálunk 20,2 darab az eredmény, — a tehénlétszám azonban még alacsony: 6,7 darab, amely arány az előhasi üszők le- ellésével javulni fog év végére. Kiskunhalasom a juhállomány mindig magas volt s ez a tsz- ekben is megvan. A javasolt 54 darab helyett 100 hold szántóra 73,4 juh jut a közös gazdaságokban. Az idén az ország húsellátásához nagyobb mértékben járultak hozzá a tsz-ek, mint az elmúlt évek bármelyikében. A hízósertés előirányzatot már 111 százalékban leszerződték' s részben a leadás is megtörtént. A hízómarha-értékesitésii tervet ugyancsak teljesítik a tsz-ek. A tsz-ek igyekeznek arra, hogy az állatállomány növelését saját erőből, saját felnevelés útján biztosítsák. A fenti eredményeket úgy értük el, hogy az állam által biztosított tenyész- marha-. tenyészkoca- és hízóalapanyag kereteket nem vettük igénybe, átadtuk a többi tsz-mek. Tapasztalaink, hogy .az így biztosított tenyészanyag jól bevált, a környezetet és a helyi takarmányozási viszonyokat megszokta. Nagyobb feladat áll előttünk még a baromfitenyésztésben. Olyan megállapodásra jutottunk a tsz-ekkel, hogy jövőre minden közös gazdaság folytat baromfitenyésztést s a jelenlegi ólak kibővítésével az idei mennyiségnek több mint háromszorosát nevelik fel; főleg februárban és márciusban. Törzsállományt is létesítenek a tsz-ek, — így a Vörös Október már ebben az évben 600 darabot állít be. A növekedés megmutatkozik a 100 hold szántóra jutó számosállat létszámban is. A megyei előírás 27,2 darab, a városi átlag 30,4 darab, de négy termelőszövetkezetben felette van a 35 darabnak. Ilyen magas állatlétszám mellett komoly gondot okoz a takarmány biztosítása s ezért a tsz-ek igyekeztek megfelelő mennyiségű silókukoricát vetni. A nagy aszálykár ellenére a múlt évi silótakarmány- mennyiséget mintegy 50 százalékkal meghaladjuk városi átlagban. A közös gazdaságok területének 16 százalékán termesztünk pillangósokat s a zölden való etetést a legkisebbre csökkentettük a téli takarmánybázis érdekében. Okosan gazdálkodnak tsz-eink az abraktakarmány- készletekkel is. Tsz-eink megszilárdításához nagyban hozzájárult, hogy a kapások területét mi is egyénekre osztottuk, és a prémiumrendszert nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztés minden ágazatában bevezettük. További célunk az állományok minőségi javítása s az állati termékhozamok növelése. Tóth Balázs mezőgazdasági osztályvezető Terménykiállítás Hercegszántón Hercegszántó község valamennyi termelőszövetkezete október 22—23-án a Kossuth Kultúrotthon ban terménykiállítást rendez. A kiállítás keretében tudományos előadások is elhangzanak. A gyümölcstermelés címmel Jemei Pál, a Magyar Agrártudományi Egyesület titkára, a sertéshizlalásról pedig Baksa Ottó, az FM Állattenyésztési Főigazgatóság sertéstenyésztési főelőadója tart előadást. A földművesszövetkezet divat- bemutatója és jó konyhája teszi az egész környék számára vonzóvá a kiállítást. Az ünnepélyes megnyitó október 22-én, du. 2 órakor lesz, amely alkalommal Kiss Ferenc, a járási tanács v. b. elnökhelyettese mond beszédet. OOtKlOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Zeneoktatás, irodalmi előadások, menyasszony ok—vőlegény ek iskolái a az állami gazdaságok művelődési otthonainak tervében MEGYÉNK tizenkilenc állami gazdasága nemcsak a mező- gazdaságban ér el példamutató eredményeket, de igyekszik eleget tenni a kulturális forradalomban reá háruló feladatoknak is. Kulturális munkára pedig annál is inkább van lehetőségük a gazdaságoknak, mivel megyénk nagy kiterjedésű tanyavilágaiban, — különösen a megye északi és déli területein — sok kilométer távolságban az állami gazdaság az egyetlen művelődési központ az iskolákon kívül. ENNEK megfelelően készítették el a gazdaságok őszi-téli művelődési terveiket is. A kisebb gazdaságokban, — ahol nagyobb létszámú mezőgazda- sági munkást csak a nagyobb munkaidőkben tudnak foglalkoztatni, — ideiglenes kultúr- csoportok alakultak; a megye négy legnagyobb állami gazdaságában azonban önálló művelődési otthonok működnek, amelyeknek terve becsületére válna egy-egv községi sőt já- 1 rási kultúrotthonnak is. ! A BAJAI Állami Gazdság- j ban például rendszeres filmve- I títést rendeznek. Hetenként két ! játékfilmet és egy mezőgazda- í sági szakfilmet mutatnak be. | ötvenhét előadásból álló sorozatot indítottak az időszerű politikai, csillagászati és irodalmi témákból. Megszervezték a munkások gyermekei részére a zeneoktatást, Az idén, ősszel 21 gyerek kezdte meg a zongora- anulást a gazdaság művelődési j otthonában. GARÄN, az állami gazdaságban irodalombarátok köre alakult csaknem 200 dolgozó rész— ízlik az ebéd — ezt mondja az asztal mellett Budai Évike első osztályos tanuló. jukból ötvenötén kapnak naponta bőséges ebédet. A konyhán egyébként több mint 140 gyerek étkezik. ' A dolgozó szülők nevében köszönjük ezt a szerető gondoskodást ... (márkus—pásztor) vételével. A Kecskeméti Katona József Színház művészei drámai előadássorozatot tartanak részükre. Az irodalombarátok körében gyakran megjelennek a kecskeméti és bajai írók is. A HELVÉCIÁI Állami Gazdaság kultúrotthonát hetenként 5—600 dolgozó keresi fel. Minden pénteken változatos program szerepel a klubnapokon: irodalmi, zenei összeállítás, könyvismertetés. A fiatalok részére Illik—nem illik tanfolyamot indítottak, s ugyancsak fiatalok részvételével szorgalmasan dolgozik a kultúrcsoport is: színdarabokkal, népi táncokkal készülnek a téli estékre. A KISKUNHALASI Állami Gazdaság művelődési otthonában csaknem száz fiatal részvételével megszervezték a Menyasszonyok, vőlegények iskoláját. A dolgozók kérésére szerződést kötöttek a Kecskeméti Katona József Színházzal, s a kecskeméti művészek havonta két alkalommal előadást tartanak az állami gazdaság dolgozóinak, akik közül nyolcvanan bérletet is váltottak az előadásokra. E színházi estékre a gazdaság autóbuszán a távolabbi üzemegységek dolgozói is eljönnek. B. É. A gyerekek ebéd közbe«, 00000000000<KKK>000<K Közel négyezer holdat rendeznek be öntözésre ebben az évben termelőszövetkezeteink Megyénk termelőszövetkezetei ebben az évben 878 kataszt- rális holdon vették tervbe a felszín alatti öntöző berendezés építését. Október elejéig 277 hold berendezésének a megépítésével elkészültek, s 486 hold beépítése folyamatban van. A hiányzó 115 hold berendezésétől visszaléptek, mivel a fejlesztés során az előfeltételeket nem sikerült biztosítaniuk. Ugyanakkor a felszín feletti hordozható berendezés építését a tervezett 340-nel szemben 490 holdon végezték el. Csőkútból a Vízügyi Igazgatóság 64-et, a termelőszövetkezetek 37-et fúrtak meg eddig, de még ebben az évben további 36 kutat készít az igazgatóság. Év végéig előreláthatólag 2551 holdor) készül el a csőkutas berendezés, összesen tehát 3804 hold lesz öntözhető. >OOOOOOOOOOOOOOOOOOí Hat kotrógép négykiloméferes csatornát ás ]ászszentlászlón (Községi, tudósítónktól.) Évszázadok óta hasznavehetetlen, ingoványos. ‘ zsombékos terület csatornázásához kezdtek e hónap elején Jászszentlászlón. A község északi sarkától a mó- riegáti határig húzódó, mintegy négy kilométeres csatorna megépítése után jövőre öntözéses kertészetet létesít e területen a helyi Űj Élet Tsz, mert még ebben az évben elkészül a vízszabályozó zsilip i*. A nagy munkát hat, nagy teljesítményű — ’ egyenként nyolc ember munkáját helyettesítő — kotrógép végzi. A négy kilométeres csatornaszakaszt közel egymillió forintos állami beruházásból építik. Ezzel a különös „panasszal” állítanak haza nem egyszer az I-es számú általános iskola alsó tagozatú növendékei. Érthető ezután, hogy a legutóbbi szülői értekezleten a szülők köszönetét mondtak az iskola nevelőinek, amiért lehetővé tették, hogy gyermekeik napközi konyhán étkezzenek. Hívatlanul érkeztünk mi is a Bányai Júlia Gimnáziumban levő ebédlőbe. Az asztaloknál vígan kanalazták a húslevest a gyerekek és ott párolgott már az asztalon a sertéspörkölt is, savanyú uborkával. Két éve, hogy megoldották Kecskeméten az I-es számú általános iskola alsó tagozatának napközi étkeztetését. Előzőleg már gyakran vetődött fel az a kérdés, hogyan tudnák biztosítani a kielégítő étkeztetést azoknak a tanulóknak, akiknek édesanyja is, édesapja is dolgozik. Molnár Frigyesné iskolaigazgatónak, az oktatási osztály segítségével végül sikerült megoldani — a szülők nagy örömére — az iskolás gyerekek étkeztetését. Varga Mihályné a gyerekek kísérője elmondja, hogy iskoláAnyuka, annyit adnak, hogy nem tudom megenni.»*66
