Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-20 / 248. szám

1960. október 20. csütörtök !. oldal Gyorsítani kell az őszi munkákat Tallózás a kiskőrösi járás községeinek jelentésében fiz idén 150 vagon almából lesz sűrítmény a Kecskeméti Konzervgyárban Tozeges, lápföldes talajjavítás: többszörös terméseredmény Tizenkét évvel ezelőtt érde­kes jelenségre figyeltek fel az egyik bányatelepünkön. A lig­nitet, lápföldet szállító csillék kötélpályája alatt majdnem de­rékig ért a lucerna, míg az odább eső területen csak a megszokott fejlődést érte el. Megállapították, hogy a bánya­termék lehullott pora a talaj táperejét növelő szerves anya­gokat tartalmaz, — s ezt az azóta végzett kísérletek is be­bizonyították. Megyénkben is van már rá példa, hogy a tőzegbánya ter­mékeivel, a tőzegkorpával, lig­nittel és lápfölddel javított ta­lajon meglepően jó az ered­mény. Így például a Szőlészeti Kutatóintézet Kecskeméten levő Miklós-telepén nyolc esztendő kísérletei igazolták, hogy a tőzeggel javított parcel­lák sem mennyiségben, sem minőségben nem adtak kisebb termést, mint az istállótrágyázott kontroli- parcellák, sőt, az esztendők többségében az előbbiek termésmennyisége nagyobb volt. l Megírtuk már mi is, hogy a kísérletet vállaló két termelő- szövetkezetben, a kaskantyúi Kossuthban és a keceli Vörös Zászlóban a burgonya, illetve a kukorica termését mennyire megnövelte az idén a lignittel, s lápföldel való talajjavítás. A Kossuth Tsz-ben 100 mázsa lig­nit, ugyanannyi lápföld, 80 má­zsa istálló- és 2 mázsa műtrá­gya hatására 85 mázsa burgo­nya termett egy-egy holdon, míg az ugyanakkora, de csak istálló- és műtrágyázott te­rületen húsz mázsával ke­vesebb. A Vörös Zászló Tsz-ben a tő­zegbánya előbbi menyiségben adagolt két termékével és két mázsa műtrágyával táplált ho­mokos terület egy-egy holdjá­ról 20 mázsa kukoricát takarí­tottak be, míg a lignitezés és lápföldezés nélküli ugyanakko­ra parcelláról csupán öt má­zsát. A soltvadkerti egyéni szőlő- termelők közül is többen végzik már a szóbanlevő módon tör­ténő trágyázást és talajjavítást. Gáspár József például 1957. őszén istálló- és műtrágyával keverve több mázsa lignitet és tőzegkorpát juttatott szőlejé­nek talajába, s az eredmény jóval nagyobb lett a remélt­nél. Amíg azelőtt átlag 22 hektoliter mustot nyert egy hold sző­lő terméséből, 1958-ban kö­zel a négyszeresét, 80 hek­tolitert. Tekintve,. hogy megyénkben nagy a szervestrágya-hiány, s nálunk rengeteg a homokos te­rület is, — a tőzegbánya ter­mékeinek talajjavításra való felhasználása különösen indo­kolt. Ugyanakkor nehézségbe sem ütközik, hiszen a Bács me­gyei Tőzegkitermelő és Tálaj- erőgazdálkodási Vállalat keceli telepe megfelelő mennyiséggel rendelkezik. Ez év tavaszán kormányza­tunk a trágyázásra vásárolt tő­zegkorpa árát a mázsánként! 13,70 forintról 4 forintra le­szállította, amely ár a feladó állomáson értendő. A mázsán­ként egy kilogramm szuper­foszfáttal, ugyanannyi kálisó­val és 80 dekagramm nitrogén­műtrágyával dúsított tőzegkor­pa ára a rendeltetési állomáson A Kiskőrösi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága tájérte­kezleteken tárgyalta meg a na­pokban az őszi munkák helyze­tét. Ezeken a megbeszéléseken a községi tanács vezetői írásban és szóval beszámoltak arról, hogy miként végzik náluk a be­takarítást, a szántás-vetést. Ha ezeket a jelentéseket ta­nulmányozzuk, megállapíthát- íiuk, hogy általában lassan ha­lad az őszi munka a járásban. Ennek kétségtelen egyik legfőbb oka az elmúlt napok esős idő­járása volt, azonban egyes ter­melőszövetkezeteknél baj van a munkaszervezéssel, másutt az egyéni parasztok sem igyekez­nek eléggé a gabonavetéssel. A Fiilöpszállási Községi Tanács jelentésében például azt olvashatjuk, hogy a szőlő zöme még nincs leszüretelve, vagyis még több mint 700 hold termé­se tőkén van. Általában lassan megy a kukoricaszár betakarí­tása is. Pirtón a kukoricaszár­nak csak 25 százalékát takarí­tották be, Tázláron a termelő- szövetkezet a vetőszántást szor­galmasan végzi. Míg az egyé­niek az előirányzatnak csak 39, a termelőszövetkezet 66 száza­lékát végezte el. A búzavetés is lassan halad, s az előirány­zatnak alig néhány százalékát vetették el. Páhiról és Pirtóról azt je­lentették, hogy silózást még egy­általán nem végeztek. Kétség­telen, hogy egyik község sem rendelkezik nagyobb takar­mánytermő területekkel, de vi­szont a kukoricaszár silózására megvolt a lehetőség. Érthetetlen tehát, hogy ezekben a közsé­gekben ilyen felületesen kezelik az állatok átteleltetésének elő­készítését. A kiskőrösi járás községeinek vezetői az eddiginél nagyobb fe­lelősséggel igyekezzenek segíteni az őszi munkák megszervezésé­ben. Helyes, hogy Kiskőrösön Rendszeres* határszemlét tarta­nak, mint ez a jelentésből ki­tűnik. Szervezzék meg ezt min­denütt. Október második felé­ben vagyunk, az idő nagyon sürget. A termelőszövetkezetek, például Fülöpszálláson, ahol kü­lönösen a Szőlőskert maradt le, segítsenek egymásnak az őszi munkákban. Nem szabad egy pillanatra sem megfeledkezni arról, hogy a munkaszervezéstől is jelentősen függ a jövő évi termés. K. S. Átszervezték az állatorvosi körzeteket a kecskeméti járásban Javult a megyeszékhellyel Szomszédos községek állategész­ségügyi ellátása. A Földműve­lésügyi Minisztériummal egyet­értésben a megyei tanács végre­hajtó bizottsága az állattenyész­tés fejlesztésének, valamint az állattartók érdekeinek figyelem- bevételével átszervezte a Kecs­kemét várossal határos állator­vosi körzeteket. Saját állator­vost kapott Városföld, Nyárlő- rinc és Ágasegyháza. Fülöpháza állategészségügyi ellátását ^ az Ágasegyházán székelő körál­latorvos végzi. Az egy körzetbe vont Ballószög és Hetényegyhá- za községeket a Kecskeméten székelő körállatorvos látja el. Helvécián pedig az állategész­ségügyi teendőket a mindenkori kecskeméti járási állatorvos in­tézi. Ezzel az említett községek, de különösképpen Városföld, Nyár­lőrinc és Ágasegyháza állattar­tóinak régi vágya teljesült: ol­csóbb és gyorsabb lesz az állat­egészségügyi szolgáltatás. Az érintett körzetekben az állator­vosok létszáma ötről hétre emel­kedik. E területeken két új ál­latorvos kezdi meg rövidesen a munkáját. Fontos, hogy az érintett köz­ségekben az odakerülő állator­vos részére megfelelő lakást biztosítsanak a községi taná­csok, illetve tegyék lehetővé le­telepedésüket. Emelkedett az óceánok szintje Nyikolaj Butoril leningrádi tudós az Atlanti-, Indiai- és a Csendes-óceán Iákötőiben vég­zett vizsgálatok alapján megál­lapította, hogy az óceánok át­lagos szintje az utóbbi ötven évben 6,1 cm-mcl emelkedett, 6 forint. E két esetben nincs szükség az Országos Mezőgaz­dasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) talajvizsgálatára. Ugyanakkor a homokos talajok megjaví­tásához ingyen kapnak a termelőszövetkezetek a ja- vítandó terület minden holdjára egy mázsa lápföl­det, s ugyanannyi lignitet, ha maguk szállítják el, s terítik szét. Ha azonban a Talajjavító Vállalat végzi ezt a munkát (a vagonból való kirakást, szállí­tást, terítést), akkor a talaj­javító anyag ára mázsánként 7,60 forint, egy hold terület ja­vítása tehát 1520 forintba ke­rül. A tsz-ek erre az összegre a negyedik évben kezdődő törlesz­tésre hosszúlejáratú hitelt kap­nak. A talajvizsgálat ebben az esetben kötelező, amit viszont az OMMI ingyen végez. Ha a tsz közgyűlése elhatá­rozza, s kéri, akkor a Talajjavító Vállalat felügyelője ingyenes szaktanácsot ad a helyszínen, s megköti a szerződést is. A ta­lajjavítást a Talajjavító Válla­lat kirendeltségétől (Budapest, Széchenyi rakpart 6.) kell kérni. Az említett példákból világos, hogy a tőzegtermékekkel való talajjavítás költsége bőségesen megtérül, s remélhető, hogy kö­zös gazdaságaink közül egyre több és töbk juttatja ily módon táperőhöz a területeit. T. I. Munkában a szuper-centrifu­ga. A gép percenkénti 16 000 fordulat mellett, másodpercek­re csökkenti az almaié szűrését és ülepítését. Szerkesztői üzenetek: Alniássy Jánosné, Kecskemét: Fel­kerestük ügyében a városi tanács igazgatási osztályának lakáshivata-^ lát. Válaszunkat , rövidesen meg­kapja. Bartók Lázár, Kecskemét: Levelei eljuttatjuk a városi tanács igazga­tási osztályára. Kérjük, válaszunkig legyen türelemmel. Szűcs Erzsébet, Kecskemét: A Ri­gó Jancsiról küldött sorait a Ven­déglátóipar! Vállalat igazgatójához továbbítottuk. Bojtor Imre, Kecskemét: Gyerme­ke ügyében, kérjük, keresse fel szerkesztőségünket. Zománcozott alumínium A . düsseldorfi Aluminium- Zentrale közlése szerint, sike­rült zománcozott .alumíniumle­mezt előállítani. A zománcréte­get 540 foknál beleégetík az alumíniumba. E célból különle­ges, hőálló zománcot kísérletez­tek ki és új zománcozó kemen­céket építettek. Három vagon almaié, 70 százalékos koncentrációra sűrítve. Ez gyorsbepároló jelenlegi teljesítménye. Négyezer munkás — négyezer vagon áru. Ma már ezzel a so­katmondó összehasonlítással jel­lemezhetjük a termelés növeke­dését megyénk legnagyobb üze­mében. a Kecskeméti Konzerv­gyárban. Riportunknak azonban nem egy átfogó kép, hanem an­nak ismertetése a célja: mit tesz a gyár, hogyan segíti Kecs­kemét az alkoholizmus elleni küzdelmet? — A Kecskeméti Konzervgyár eddig is kivette részét ebből a küzdelemből — mondja Veres József, a gyár főmérnöke. — Munkánk eredménye, hogy a »Hírős« levekből (sárgabarack, meggylé, őszibarack) nem győ­zünk annyit gyái’tani, amennyit a .kereskedelem kér. — Az almalésűrítés megkez­dése és a feldolgozás módja leg­alább olyan sláger — vélekedik Végvári István igazgató —, mint a felsorolt üdítőitalok készítése. — Ebben az évben 150 vagon almát szándékozunk feldolgozni sűrítménynek — folytatja Ve­res mmérnök. — Külön üzem­A présgépek négy vagon alma zamatát sajtolják ki ben, egész feldolgozó gépsor végzi ezt a munkát. — Ügy értesültünk, több újí­tást is bevezettek a 'minőség nö­velése érdekében. Mi ezeknek a jelentősége? — A feldolgozást, vagyis a sűrítést alacsony hőmérsékleten, gyorsbepárlással végezzük. Az ehhez szükséges készülékeket gyárunk kollektívája helyezte üzembe. Jelentősége mindenek­előtt az, hogy a különböző vi­taminokat, fiziológiailag fontos anyagokat döntő részt megőriz­zük az almalében. Igen jelentős emellett a koncentráció tiszta­sága. így értük el, hogy a sű­rítmény iránt, amely minőségi­leg a legjobb nyugati készítmé­nyekkel vetekszik, máris nagy a kereslet a nyugati államok ré­széről is. — Tegnap még a fán, ma az ön asztalán. így hirdetik a gyümölcsből készült üdítőitalt Mennyi ebben az igazság? — Próbálják ki — javasolja a főmérnök. — Hígítsák a sű­rítményt eredeti térfogatára és meglátják, az éppen olyan, mint a frissen préselt almaié. Megpróbáltuk. Frissen szedett nyári zamat volt a pohárban. Sándor—Pásztor

Next

/
Thumbnails
Contents