Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-01 / 232. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR* SZOCIALISTA- MUNKÁSPÁRT BACS — KISKUN MEGYEI LAPJA KV. ÉVFOLYAM. 232. SZÁM Ara SO fillér I960. OKT. 1, SZOMBAT tárgyalt a megyei tanácsülés téléből kereken egymilliárd forintot ad. Hústermelésben ez több mint 400 ezer mázsát jelent. A megye sertésállományában az elmúlt évben jelentős visszaesés volt. Az állomány további csökkenését különböző intézkedésekkel sikerült megakadályozni, sőt némi növekedést is elértünk a létszámban. Az idei első félév végén történt reprezentatív számlálás szerint ez a növekedés 16,7 százalék, ezen belül a kocalétszám emelkedése 29,2 százalék. A kocaállomány máris 4900 darabbal haladja meg az 1959. évit. Az első félévben összesen 1700 anyakocával több fialt, mint a múlt év hasonló időszakában. Jelentős a fejlődés a termelőszövetkezeteik közös sertésállományában, ahol anyakocából 17,7 százalékkal volt több az első félév végéin, mint az éiv végére tervezett mennyiség. A sertéstenyésztésben tapasztalható számszerű fejlődéssel koránt sem tartoti, lépést a sertéshizlalás. Ez utóbbi visszaesése nagy jövedelemkiesést jelent, mind a termelőszövetkezeteknek, mind az egyéni parasztoknak. Időközben állattenyésztőink rájöttek: elszámították magukat azzal, hogy a sertéshizlalást elhanyagolták. Ezt felismerve a jövő esztendőben már jobban felkészültek, mint ez évre. Ennek egyik bizonyítéka a kocaállomány növekedése. Fontos feladatunk a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése, ebben megyénk nagyon az országos átlag alatt van. Számszerűleg növelnünk kell az állományt és minőségileg is javítani. Megfelelő intézkedésekkel a több év óta tapasztalható erős ingadozást a szarvasmarhalétszámban meg kell szüntetni. Ennek főeszköze az állomány fokozottabb védelme, a borjúk minél nagyobb számban való felnevelése. (Folytatás a 2. oldalon) A Malomgépgyár kecskeméti kirendeltsége is a szükségesnél kevesebb szakmunkással rendelkezik. A szakmunkáshiányt a betanított munkások szakmai képzettségének növelésével, széleskörű tapasztalatcserével igyekeznek pótolni. Képünkön Kun Sándor marós látható, aki alapos szakismeretével, bőséges szakmai tapasztalatával oktatja a jóképességű Némedi Ferencné betanított munkást. Ülést tartott a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Gazdag programot tárgyalt csütörtöki ülésén a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként az MSZMP városi bizottságával együttesen a községfejlesztési alap 5 éves távlati terv- javaslatát tárgyalták meg. A közel három órán át tartó vitán alaposan elemezték a tervet, melynek készítésénél figyelembe vették a szakminisztériumnak és a megyei, tanácsnak a városra vonatkozó távlati terveit, valamint a tanácstagoknak a lakosság körében összegyűjtött észrevételeit. A végrehajtó bizottságok határozata értelmében a tervjavaslatot jóval az október 18-i tanácsülés előtt eljuttatják az állandó bizottságoknak és a tanács tagjainak tanulmányozás céljából, hogy az elmélyült vitát ezzel is elősegítsék. A továbbiakban a városi tanács végrehajtó bizottsága megvitatta negyedik negyedéves munkatervét, az ipari és műszaki osztály előterjesztését a víztakarékossági intézkedésekről, és a Ballószögre közlekedő autóbuszjáratok átszervezéséről, valamint a népművelési felügyelő előterjesztését a Katonatelepen és Borbáson létesítendő művelődési klub ügyében. Otvenhatezer baromfi A dunavecsei járási félvásárlási operatív bizottság minden lehetőséget megragad annak érdekében, hogy a járás tsz-ei minél több baromfi nevelésére köthessenek szerződést. Eddig a járásban 52 ezer darab csirkére, 2080 darab pulykára és 1950 kacsára kötötték szerződést a termelőszövetkezetek. (T. M. levelező) 850 holdon termesztik a külföldi húzafajtákat a Solti Állami Gazdaságban Pénteken délelőtt Kecskeméten ülést tartott a megyei tanács. Az ülést Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács vb-elnök- helyettese nyitotta meg. A megyei tanácstagok, az ülést levehető elnökké Kőrös Gáspár elvtársat, a kiskőrösi járási párt- bizottság titkárát, megyei tanácstagot választották, aki javaslatot tett a napirendre, amelyet az alábbiak szerint fogadtak el: 1. Beszámoló a megye állat- tenyésztésének helyzetéről. 2. A Bács-Kiskun megyei Tanács Gazdasági Állandó Bizottságának jelentése. 3. Bejelentések. 4. Interpellációk. Ezután Bank Gyula elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, az első napirendi pont előadója emelkedett szólásra. Bevezetőben hangoztatta a beszámoló, hogy megyénk ősidőktől fogva jelentős állattenyésztő tája volt az országnak. A nagykiterjedésű legelőkön kialakult pásztorkodás az állattenyésztés külterjes fejlesztését segítette elő. — Az utóbbi évtizedekben csökkent ugyan a külterjesség, de az állattenyésztés színvonala tekintetében az országosnak még ma is alatta vagyunk. Addig, míg a növénytermelésben a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésével egyidőben a nagyobb l érmések elérésének lehetőségei gyorsabban megteremthetők, az állattenyésztés fejlesztéséhez hosszabb időre, szívó- sabb munkára van szükség. Szükség van takarmánybázisra, küzdeni kell a tenyésztői munka színvonalának emeléséért, legyőzve a kisüzemi tenyésztési hagyományokat és az ezzel járó kötöttségeket. A későbbiekben a beszámoló rátért a jelenlegi helyzetre. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, látva az állattenyésztésiben mutatkozó lemaradást, felismerve a fejlesztés jelentőségét, szükségszerűségét, már évek óta nagyon komoly erőfeszítéseket tett megyénk állattenyésztési színvonalának növelése érdekében. Felkérte a Magyar Tudományos A.kadémiát a megye állattenyésztési helyzetének feldolgozására. A felmérés elkészült. Az akadémia anyagában feldolgozottak r.em érték meglepetésszerűen a végrehajtó bizottságot. Nyilvánosságra kerültek azok a tényezők, melyek eddig gátolták a fejlődést, de egyben kibontakoztak egy további nagyarányú fejlesztés lehetőségeinek körvonalai is. Megyénk összes számosállata az ország állományának 7 és fél százaléka. A mezőgazdasági területre vonatkoztatott állatsűrűség az országos 24,5 darabbal szemben nem éri el a 19-et. Különösen kevés a szarvasmarha és a sertés ebben a vonatkozásban. Ezzel szemben az ország baromfiállományának majdnem 11 százaléka a megyénkben van, Az állattenyésztés szerkezetének alakulása erőteljesen követi a talajviszonyok változásait. Ennek megfelelően az állattenyésztés csak a déli részeken támaszkodik a szántóföldi takarmánytermelésre. más vidékeken főleg a rét- és legelőterületekre épül. A megye állattenyésztésében kiemelkedő szerep jut a baromfi- tenyésztésnek. Míg országosan az állattenyésztés összértékéből 20—25 százalékot képvisel a baromfitenyésztés, addig Bács megyében meghaladja a 30 százalékot. Ez a megye községeinek többségére érvényes. Meg kell jegyezni, hogy a baromfitenyésztésben is nagy a differenciáltság, míg a vízjárta területeken jelentősebb a víziszámyas- tenyésztés, addig a szárazabb vidékeken a tyúkfélékkel és a pulykával foglalkoznak. Az állattenyésztés a megye össz-mezőgazdasági bruttó termelésének 37 százalékát adja, ugyanakkor országosan ez a szám meghaladja a 40 százalékot. Látszólag tehát megyénkben az állattenyésztés kisebb szerepet játszik, mint az ország más területein. Ezt azonban nem lehet így kategorikusan kijelenteni, mert nálunk mások az adottságok. Sertésnél például a bajai, bácsalmási járásban, valamint Baja. Kalocsa és Kecskemét városban az egy kataszt- rális hold mezőgazdasági művelésű területre vetített hozamérték megyei átlaga jóval magasabb, mint az országos átlag. Felhasználva a nagyüzemekben szerzett eddigi tapasztalatokat, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia által végzett felmérésekből levonható következtetéseket, elkészítettük megyénk állattenyésztésének fejlesztési tervét. Többek között előirányoztuk, hogy a 100 katasztrális szántóterületre jutó számosállatmeny- nyiséget a jelenlegi 27,8-ról az ötéves terv végéig, 1965-ig 31,4-re emeljük. Az ugyanekkora területre jutó hústermelést az eddigi 92,3 mázsáról az említett időpontig 109,4 mázsára növeljük. A tejtermelést a jelenlegihez viszonyítva 43,4 százalékkal, a tojástermelést 41,5 százalékkal, a gyapjútermelést 84,9 százalékkal emeljük. A megye célkitűzéseinek eléréséhez minden reális feltétel megvan. A legfontosabb feladat, hogy gondosan ügyeljünk a mezőgazdaság egyes termelési ágainak összhangjára. Elsősorban gondoskodnunk kell az állatállomány részére szükséges takarmánybázis megteremtéséről. Ennek lehetőségei részben az öntözés nagyobb arányú alkalmazásával, másrészről a rét- és legelőterületek fokozottabb megjavításával, továbbá a növénytermelésben alkalmazott korszerű agrotechnikával teremthetők meg. Megyénk legjelentősebb állat- tenyésztési ága a sertéstenyésziés. Az állattenyésztés bruttó érA SOLTI Álfemi Gazdaságban a következő gazdasági évben 1530 katasztrális holdon termesztenek őszi búzát, s 830-on őszi árpát. A talajelőkészítést zömében már elvégezték, amelyhez nagyszerű segítőtársul szegődött az elmúlt heti eső. A csapadéknak nemcsak a talajjavító hatása miatt volt haszna, hanem azáltal is, hogy a vetésterületeken nem kell többször meghen- gerezni a rögös szántást, kevesebb költséggel készíthető el tehát a magágy. A gazdaság búzavetésterületének több mint a felén, összesen 850 holdon vetnek külföldi fajtákat. Két év óta foglalkoznak a szilárd szalmája, bőhozamú olasz búzák termesztésével, s a kísérlet meglepően jó termésátlagokat eredményezett. Az idén például a 95 cs 25 holdon termesztett San Pastore-ból, és Autonómiá-ból 26, illetve 25 mázsát takarítottak be egy-egy holdról. A minőségre jellemző, hogy a San Pastore-nak 86 kilogrammon felül volt a hektóli- ter-súlya. A SIKEREN felbuzdulva, s alapos előkészítéssel, most 300 holdon vetik el a San Pastore-t, 150-en az Autonómiá-t, s a hazánkban szintén bevált szovjet búzafajtákból pedig a Bezosztá- ját 300, a Szkoroszpelkát pedig 100 holdon termesztik. Minthogy az olasz búzafajták kevésbé fagyállóak — bár a legutóbbi. eléggé szigorú tél nem tett bennük kárt a Solti határban —, vetésüket október első napjaiban megkezdik, hogy a téli fagyokig megerősödjön a gyökérzetük.- A többi vetésterületen a -magyar Bánkúti búzafajtát termesztik, amelynek az idén 564 holdon szintén kiváló átlag, holdanként 18,57 mázsa volt a terméseredménye. A gazdaság 50 holdon magfogásra is termeszt eredeti nemesített, 410 holdon pedig utótermesztett Bánkúti 1201-est. EZT A CÉLT egyébként ebben az évben is szolgálta a, Solti Állami Gazdaság, mert a magyar búzafajtából 6000 mázsa tisztított, fémzárolt, a San Pastore-ból és Autonómiá-ból pedig 1080, illetve 493 mázsa vetőmagot állított elő a saját, a társ- gazdaságok és termelőszövetke-? zetek szükségletének kielégítés sére. T. /, Hz állattenyésztés helyzetéről és fejlesztésének további feladatairól TAPASZTALATCSERE