Petőfi Népe, 1960. október (15. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-01 / 232. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MAGYAR* SZOCIALISTA- MUNKÁSPÁRT BACS — KISKUN MEGYEI LAPJA KV. ÉVFOLYAM. 232. SZÁM Ara SO fillér I960. OKT. 1, SZOMBAT tárgyalt a megyei tanácsülés téléből kereken egymilliárd fo­rintot ad. Hústermelésben ez több mint 400 ezer mázsát je­lent. A megye sertésállományá­ban az elmúlt évben jelentős visszaesés volt. Az állomány to­vábbi csökkenését különböző in­tézkedésekkel sikerült megaka­dályozni, sőt némi növekedést is elértünk a létszámban. Az idei első félév végén történt repre­zentatív számlálás szerint ez a növekedés 16,7 százalék, ezen belül a kocalétszám emelkedése 29,2 százalék. A kocaállomány máris 4900 darabbal haladja meg az 1959. évit. Az első félévben összesen 1700 anyakocával több fialt, mint a múlt év hasonló idő­szakában. Jelentős a fejlődés a termelő­szövetkezeteik közös sertésállo­mányában, ahol anyakocából 17,7 százalékkal volt több az első félév végéin, mint az éiv végére tervezett mennyiség. A sertéstenyésztésben tapasztal­ható számszerű fejlődéssel ko­ránt sem tartoti, lépést a ser­téshizlalás. Ez utóbbi visszaesé­se nagy jövedelemkiesést jelent, mind a termelőszövetkezetek­nek, mind az egyéni parasztok­nak. Időközben állattenyész­tőink rájöttek: elszámították magukat azzal, hogy a sertés­hizlalást elhanyagolták. Ezt fel­ismerve a jövő esztendőben már jobban felkészültek, mint ez évre. Ennek egyik bizonyítéka a kocaállomány növekedése. Fontos feladatunk a szarvas­marhatenyésztés fejlesztése, eb­ben megyénk nagyon az orszá­gos átlag alatt van. Számszerű­leg növelnünk kell az állományt és minőségileg is javítani. Meg­felelő intézkedésekkel a több év óta tapasztalható erős inga­dozást a szarvasmarhalétszám­ban meg kell szüntetni. Ennek főeszköze az állomány fokozot­tabb védelme, a borjúk minél nagyobb számban való felneve­lése. (Folytatás a 2. oldalon) A Malomgépgyár kecskeméti kirendeltsége is a szükséges­nél kevesebb szakmunkással rendelkezik. A szakmunkáshiányt a betanított munkások szakmai képzettségének növelésével, széleskörű tapasztalatcserével igyekeznek pótolni. Képünkön Kun Sándor marós látható, aki alapos szakismeretével, bőséges szakmai tapasztalatával oktatja a jóképességű Némedi Ferencné betanított munkást. Ülést tartott a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Gazdag programot tárgyalt csütörtöki ülésén a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. Első napirendi pont­ként az MSZMP városi bizott­ságával együttesen a községfej­lesztési alap 5 éves távlati terv- javaslatát tárgyalták meg. A közel három órán át tartó vi­tán alaposan elemezték a ter­vet, melynek készítésénél figye­lembe vették a szakminiszté­riumnak és a megyei, tanácsnak a városra vonatkozó távlati terveit, valamint a tanácstagok­nak a lakosság körében össze­gyűjtött észrevételeit. A végre­hajtó bizottságok határozata ér­telmében a tervjavaslatot jóval az október 18-i tanácsülés előtt eljuttatják az állandó bizottsá­goknak és a tanács tagjainak tanulmányozás céljából, hogy az elmélyült vitát ezzel is elő­segítsék. A továbbiakban a városi ta­nács végrehajtó bizottsága megvitatta negyedik negyed­éves munkatervét, az ipari és műszaki osztály előterjesztését a víztakarékossági intézkedé­sekről, és a Ballószögre közle­kedő autóbuszjáratok átszerve­zéséről, valamint a népművelési felügyelő előterjesztését a Ka­tonatelepen és Borbáson létesí­tendő művelődési klub ügyében. Otvenhatezer baromfi A dunavecsei járási félvásár­lási operatív bizottság minden lehetőséget megragad annak ér­dekében, hogy a járás tsz-ei minél több baromfi nevelésére köthessenek szerződést. Eddig a járásban 52 ezer darab csirkére, 2080 darab pulykára és 1950 ka­csára kötötték szerződést a ter­melőszövetkezetek. (T. M. levelező) 850 holdon termesztik a külföldi húzafajtákat a Solti Állami Gazdaságban Pénteken délelőtt Kecskemé­ten ülést tartott a megyei ta­nács. Az ülést Varga Jenő elv­társ, a megyei tanács vb-elnök- helyettese nyitotta meg. A me­gyei tanácstagok, az ülést leve­hető elnökké Kőrös Gáspár elv­társat, a kiskőrösi járási párt- bizottság titkárát, megyei ta­nácstagot választották, aki ja­vaslatot tett a napirendre, ame­lyet az alábbiak szerint fogadtak el: 1. Beszámoló a megye állat- tenyésztésének helyzetéről. 2. A Bács-Kiskun megyei Tanács Gazdasági Állandó Bizottságá­nak jelentése. 3. Bejelentések. 4. Interpellációk. Ezután Bank Gyula elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, az első na­pirendi pont előadója emelke­dett szólásra. Bevezetőben hangoztatta a be­számoló, hogy megyénk ősidők­től fogva jelentős állattenyésztő tája volt az országnak. A nagy­kiterjedésű legelőkön kialakult pásztorkodás az állattenyésztés külterjes fejlesztését segítette elő. — Az utóbbi évtizedekben csökkent ugyan a külterjesség, de az állattenyésztés színvonala tekintetében az országosnak még ma is alatta vagyunk. Addig, míg a növénytermelésben a me­zőgazdaság nagyüzemi átszerve­zésével egyidőben a nagyobb l érmések elérésének lehetőségei gyorsabban megteremthetők, az állattenyésztés fejleszté­séhez hosszabb időre, szívó- sabb munkára van szükség. Szükség van takarmánybázisra, küzdeni kell a tenyésztői munka színvonalának emeléséért, le­győzve a kisüzemi tenyésztési hagyományokat és az ezzel járó kötöttségeket. A későbbiekben a beszámoló rátért a jelenlegi helyzetre. A megyei tanács végrehajtó bizott­sága, látva az állattenyésztés­iben mutatkozó lemaradást, fel­ismerve a fejlesztés jelentőségét, szükségszerűségét, már évek óta nagyon komoly erőfeszítéseket tett megyénk állattenyésztési színvonalá­nak növelése érdekében. Felkérte a Magyar Tudományos A.kadémiát a megye állattenyész­tési helyzetének feldolgozására. A felmérés elkészült. Az akadé­mia anyagában feldolgozottak r.em érték meglepetésszerűen a végrehajtó bizottságot. Nyilvá­nosságra kerültek azok a ténye­zők, melyek eddig gátolták a fejlődést, de egyben kibontakoz­tak egy további nagyarányú fej­lesztés lehetőségeinek körvona­lai is. Megyénk összes számosállata az ország állományának 7 és fél százaléka. A mezőgazdasági területre vo­natkoztatott állatsűrűség az or­szágos 24,5 darabbal szemben nem éri el a 19-et. Különösen kevés a szarvasmarha és a ser­tés ebben a vonatkozásban. Ez­zel szemben az ország baromfiállományá­nak majdnem 11 százaléka a megyénkben van, Az állattenyésztés szerkezetének alakulása erőteljesen követi a talajviszonyok változásait. En­nek megfelelően az állattenyész­tés csak a déli részeken támasz­kodik a szántóföldi takarmány­termelésre. más vidékeken főleg a rét- és legelőterületekre épül. A megye állattenyésztésében kiemelkedő szerep jut a baromfi- tenyésztésnek. Míg országosan az állattenyésztés összértékéből 20—25 százalékot képvisel a ba­romfitenyésztés, addig Bács me­gyében meghaladja a 30 száza­lékot. Ez a megye községeinek többségére érvényes. Meg kell jegyezni, hogy a baromfitenyész­tésben is nagy a differenciált­ság, míg a vízjárta területeken jelentősebb a víziszámyas- tenyésztés, addig a szárazabb vidékeken a tyúkfélékkel és a pulykával foglalkoznak. Az állattenyésztés a megye össz-mezőgazdasági bruttó ter­melésének 37 százalékát adja, ugyanakkor országosan ez a szám meghaladja a 40 százalé­kot. Látszólag tehát megyénk­ben az állattenyésztés kisebb szerepet játszik, mint az ország más területein. Ezt azonban nem lehet így kategorikusan kijelen­teni, mert nálunk mások az adottságok. Sertésnél például a bajai, bácsalmási járásban, va­lamint Baja. Kalocsa és Kecs­kemét városban az egy kataszt- rális hold mezőgazdasági műve­lésű területre vetített hozam­érték megyei átlaga jóval ma­gasabb, mint az országos átlag. Felhasználva a nagyüzemek­ben szerzett eddigi tapasztalato­kat, továbbá a Magyar Tudomá­nyos Akadémia által végzett fel­mérésekből levonható következ­tetéseket, elkészítettük megyénk állattenyésztésének fejlesztési tervét. Többek között előirá­nyoztuk, hogy a 100 katasztrális szántóterü­letre jutó számosállatmeny- nyiséget a jelenlegi 27,8-ról az ötéves terv végéig, 1965-ig 31,4-re emeljük. Az ugyanekkora területre jutó hústermelést az eddigi 92,3 má­zsáról az említett időpontig 109,4 mázsára növeljük. A tejterme­lést a jelenlegihez viszonyítva 43,4 százalékkal, a tojásterme­lést 41,5 százalékkal, a gyapjú­termelést 84,9 százalékkal emel­jük. A megye célkitűzéseinek el­éréséhez minden reális feltétel megvan. A legfontosabb feladat, hogy gondosan ügyeljünk a me­zőgazdaság egyes termelési ágainak összhangjára. Elsősorban gondoskodnunk kell az állatállomány részére szük­séges takarmánybázis megterem­téséről. Ennek lehetőségei rész­ben az öntözés nagyobb arányú alkalmazásával, másrészről a rét- és legelőterületek fokozot­tabb megjavításával, továbbá a növénytermelésben alkalmazott korszerű agrotechnikával te­remthetők meg. Megyénk legjelentősebb állat- tenyésztési ága a sertéstenyész­iés. Az állattenyésztés bruttó ér­A SOLTI Álfemi Gazdaság­ban a következő gazdasági évben 1530 katasztrális holdon ter­mesztenek őszi búzát, s 830-on őszi árpát. A talajelőkészítést zömében már elvégezték, amely­hez nagyszerű segítőtársul sze­gődött az elmúlt heti eső. A csa­padéknak nemcsak a talajjavító hatása miatt volt haszna, hanem azáltal is, hogy a vetésterülete­ken nem kell többször meghen- gerezni a rögös szántást, keve­sebb költséggel készíthető el te­hát a magágy. A gazdaság búzavetésterületé­nek több mint a felén, összesen 850 holdon vetnek külföldi faj­tákat. Két év óta foglalkoznak a szilárd szalmája, bőhozamú olasz búzák termesztésével, s a kísérlet meglepően jó termés­átlagokat eredményezett. Az idén például a 95 cs 25 holdon ter­mesztett San Pastore-ból, és Autonómiá-ból 26, illetve 25 má­zsát takarítottak be egy-egy holdról. A minőségre jellemző, hogy a San Pastore-nak 86 ki­logrammon felül volt a hektóli- ter-súlya. A SIKEREN felbuzdulva, s alapos előkészítéssel, most 300 holdon vetik el a San Pastore-t, 150-en az Autonómiá-t, s a ha­zánkban szintén bevált szovjet búzafajtákból pedig a Bezosztá- ját 300, a Szkoroszpelkát pedig 100 holdon termesztik. Minthogy az olasz búzafajták kevésbé fagyállóak — bár a leg­utóbbi. eléggé szigorú tél nem tett bennük kárt a Solti határ­ban —, vetésüket október első napjaiban megkezdik, hogy a téli fagyokig megerősödjön a gyökérzetük.- A többi vetésterületen a -ma­gyar Bánkúti búzafajtát ter­mesztik, amelynek az idén 564 holdon szintén kiváló átlag, hol­danként 18,57 mázsa volt a ter­méseredménye. A gazdaság 50 holdon magfo­gásra is termeszt eredeti neme­sített, 410 holdon pedig utóter­mesztett Bánkúti 1201-est. EZT A CÉLT egyébként eb­ben az évben is szolgálta a, Solti Állami Gazdaság, mert a magyar búzafajtából 6000 mázsa tisztított, fémzárolt, a San Pas­tore-ból és Autonómiá-ból pedig 1080, illetve 493 mázsa vetőma­got állított elő a saját, a társ- gazdaságok és termelőszövetke-? zetek szükségletének kielégítés sére. T. /, Hz állattenyésztés helyzetéről és fejlesztésének további feladatairól TAPASZTALATCSERE

Next

/
Thumbnails
Contents