Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-18 / 221. szám
4. oldal MOT. szeptember 18. vasárnap EQY ÉRDEKES KÖNYVRŐL DÁVODON a párt és tömegszervezetek képviselőinek bevonásával készítették el a község őszi-téli ismeretterjesztő programját. A gondos és minden igényt kielégítő tervezet hűen tükrözi, hogy összeállítói nagy gondot fordítottak a lakosság általános műveltségének gyarapítására, a tudományos ismeret- terjesztő munka népszerűsítésére és megkedvel tetősére. Természetesen a programban rögzített témák csak ízelítőt adnak a tudomány egyes ágazataiból. A tervezet készítői nem az egyes tudományágak részletes taglalására törekednek, hanem orra, hogy mindenből nyújtsanak egy keveset a dolgozók szellemi kultúrájának állandó és fokozatos növelésére^ A munkatervből kitűnik, hogy oz ismeretterjesztő előadásokat IRATKOZZON BE OLVASÓNAK a megyei, járási és a közégi könyvtárakba. 1563 az érdeklődők igénye szerint állították össze. Szem előtt tartva a lakosság rétegenkénti megoszlását, megállapíthatjuk, a termelőszövetkezeti gazda éppúgy részesül az őt közelebbről érintő tudományos és politikai tárgyú előadásokban, mint az értelmiségi, vagy az állami gazdaság munkása. A PÁRT és tömegszervezetek által elkészített ismeretterjesztő programban jelentős helyet kaptak az irodalmi, művészeti, pedagógiai, jogi, orvosegészségügyi, agrotechnikai, történelmi, filozófiai és a nemzetközi kérdésekkel foglalkozó előadások. Az összeállításnál ügyeltek az arányosságra. Nem az előadások számszerinti duzzasztására, hanem a tematika változatosságára, sokrétűségére törekedtek. Csak néhány előadás-címet említünk: „Humanizmus, hazafi- ság, nemzetköziség”, „A szövetkezeti szocialista tulajdon védelme", „Példakép, eszmény, eszme a gyermek életében”, „Állati és emberi tbc”, „Műalkotás és giccs", „Vallás és erkölcs”, „Űj fasiszta irányzatok Bronzkori földvár Hajóson A Magyar Nemzeti Múzeum már a múlt század végén kapott bronzkori leleteket Hajósról. A régészek azonban nem végeztek kutatásokat ezen a helyen. Az utóbbi időkben Deli Ferenc tanító több ízben küldött régészeti leleteket a bajai múzeumnak, melyek egy nagyobb bronzkori temetőt sejtettek. A Hildpusztai Állami Gazdaság felé vezető út mély völgyben fut, s ennek keleti oldalán a löszfal leszakadt. így vált láthatóvá a körülbelül 15—31 partoldalban négy bronzkori gödör, melyek,- ben cserepek és állati csontok voltak. A domb tetején bronzkori földvárat találtak a régészek, melyről eddig nem tudott a szakirodalom. A mintegy 3300—3400 éves létesítmény a löszpart egyik kiugró részén található. A mintegy 100 méter átmérőjű s nagyjából köralakú várat kívülről 8—10 méter széles és jelenleg is 3 méter mély árok védi egyik oldaláról. Másik része igen nehezen megközelíthető s ezért itt megelégedtek kisebb erődítéssel is. A terepbejárás során megállapították a régészek, hogy a valamikori falu a váron kívül terült el. A sáncokon belül csak a törzs vezetői laktak állandóan, az egyszerű nép valószínűleg csak veszély esetén húzódhatott be. A régészetileg Igen becses földvár átkutatása kívánatos lenne. Reméljük erre a közeli években sor fog kerülni. Kőhegyi Mihály Őszi takarításhoz BÉRELJEN mosógépet, porszívót, padlókefélöt a Belkereskedelmi Kölcsönzőnél Kecskemét, Gáspár A. u. 6 a kapitalista országokban”, -,,A kertészet mint a belterjesség és jövedelem fokozásának módja" stb. AZ ELŐADÁSOK megtartásának állandó helyéül a falusi művelődési otthont jelölték meg. Az őszi-téli ismeretterjesztő program kapcsán (beleszámítva a községben tevékenykedő tömegszervezeteket és közös gazdaságokat is) közel 50 előadást tartanak. Ha a dávodiak hiánytalanul megvalósítják a tervezetbe foglaltakat, nagyot lép előre a község a művelődés útján. Bieliczky Sándor (T I II 'H II n ÚJ FILME □□□□□□□□□□nrjnnnnnnnnnnnnnananDanciaixicxiatXioo Fapados szerelem Mai témát dolgoz fel ez a legújabb magyar film, egy fiataX tanítónő története elvenedik meg a vásznon. Szölőssy Veronika, a film hőse egy angyalföldi iskolában tanít. Tanítványait nagyon szereti, mégis egy napon azzal vádol* júk, hogy ő okozta az egyik kislány halálát. Majzik Erika ön* gyilkos lett, mert állítólag félt, hogy esti kimaradása miatt a tanárnő megbünteti. A szülők és egy lelkiismeretlen újságíró, ahelyett, hogy dolgok mélyére néztek volna, gonosz teremtésnek kiáltják ki Szölőssy Veronikát, aki szándékosan üldözi a munkásszülők gyermekeit. A régi ismerősök és barátok elfordulnak Veronikától, csak Kostái Imre bízik benne és ö harcolja ki az igazságot, amelyért a tanárnőnek már nem volt ereje küzdeni. Szűkszavúan ennyi a film meséje. Máriássy Judit egy néhány év előtti újsághírre építette filmjét, de a történetet néhány eredeti figura szerepeltetésével jelentékenyen ki is szélesítette. Re* mek epizódja a filmnek Gerlőtey dr. figurája, aki az új divat szerint újsághirdetés utján keres otthont és feleséget magának. Kállai Ferenc nagyszerű alakítást nyújt Gerlőtey dr. szerepében. Veronikát sokszínű játékkal Krencsey Mariann kelti életre. Partnere Kostái Imre szerepében Zenthe Ferenc, aki ezúttal is derűs, közvetlen alakítást nyújt. Az epizód szerepekben: Somogyi Erzsi Mezey Mária, Márkus László és Várady Hédi nevét kell megemlítenünk. Máriássy Félix művészetében az utóbbi években megszoktuk az egyszerű, világos kifejezésmódot. Stockholm, Berlin, Roma után — Kecskeméten Magyar származású — világjáró karmester dirigálja szeptember 19-én, hétfőn a Budapesti MÁV Szimfonikusokat. Garaguly Károly már hétéves korában nyilvános hangversenyen szerepelt Prágában. A siker azonban nem hódította el és a tapsok további tanulásra ösztönözték. A fiatal hegedűs hosz- szabb ideig Hubaynál tanult, majd Berlinben csiszolta tudását. A harmincas években már majd minden európai metropolis ismerte művészetét. Ezrek és ezrek tapsoltak a szó nemes értelmében virtuóz játékának. Bartók Concertó- ját ezt a technikailag rendkívül igényes alkotást ő mutatta be először Magyarországon. Az utóbbi negyedszázadban egyre gyakrabban cserélte fel a vonót a karmesteri pálcával. Hosszabb ideig a Svéd Királyi Filharmónia élén tevékenykedett. Járt Amerikában és sikerrel szerepelt a Szovjetunió nagyvárosaiban is. Egy kezeinkhez került ismertetés szerint őt kérték fel a norvégek az 1957/58-as Grieg-év művészeti irányítására. Az 1200 személyes bergeni „Kansertpalacet” zsúfolásig telt „Carl Garaguly” minden fellépésekor. ^aaaaaaaaaa^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^aaaaa^aaaaaaaaaaaaaaa <» Bizonyára a kecskeméti zenekedvelők is hosszú ideig emlékeznek majd e nagyon szépnek ígérkező hangversenyre, örömmel üdvözöljük a Filharmónia ösztöndíjasát, Komlós Pétert is. A szakemberek a nagy magyar muzsikusok méltó utódjának tekintik. Sikerrel szerepelt a legutóbbi évek nemzetközi zenei senyein. verNégyszázzal nőtt a pártsajtó előfizetőinek száma a jánoshalmi sajtófelelősök munkája nyomán A JÁNOSHALMI községi párt-végrehajtóbizottság határozata nyomán alig egy-két hónapja született meg a községben a sajtófelelősi hálózat, melynek tagjai 23 üzemben foglalkoznak a pártsajtó terjesztésével. A napokban a pártszékházban tartották megbeszélésüket most már másodízben, hogy értékeljék a pártsajtó terjesztésének munkáját. A megbeszélésen részt vett a KPM képviseletében Ijjas Ottó és a megyei Hírlaphivatal vezetője, Bakay Sándor is. A sajtófelelősökön kívül meghívót kaptak az értekezletre az üzemek és Neveljünk új szakmunkásokat falun 2242 Hajóson a fiatalság nagy része olyan iskolába iratkozott be, ami biztosítja számukra a magasabb képzettséget. Vannak azonban, olyanok is, akiknek nem sikerült felvételt nyerniük a középiskolába és ipari tanulónak sem mehetnek el. Közülük jó néhányan itt a községben is elhelyezkedhetnének, csupán a vezetők jóindulata kellene hozzá. Egy példát említek: a Hajósi Földművesszövetkezetnek 8 élelmiszerboltja, két italboltja, cukrászdája, húsüzlete van. A vegyesipari ktsz 9 üzemágat működtet, de a felsorolt helyeken egyetlen ipari tanuló sem dolgozik. Sokszor mondivk* hz>lvtelenhogy a fiatalok Pesten, vagy a nagyobb városokban próbálnak szerencsét. A munkaerő vándorlásnak sok esetben a községi vezetők is okai, hiszen a fiatalok egyrészét otthon is el tudnák helyezni ipari tanulónak. A földművesszövetkezetnek, a ktsz-eknek, a jó kiszolgálás, a tervteljesítés mellett, arra is kellene gondolnlok, hogy jó szakmunkásokat neveljenek a falusi fiatalokból. Szakmunkások képzésére államunk módot és lehetőséget nyújt, de Hajóson egy-két magánkisiparoson kívül — akik tartanak tanulót — a közületek erre nem gondolnak. Majoros Béla levelező vállalatok felelős vezetői is. A MEGYEI HÍRLAPOSZTALY munkatársa, Leipniker Péter ismertette, hogy Jánoshalmán a sajtófelelősök és a postások igen szép eredményeket értek el a sajtóterjesztésben. Azt mutatják az eredmények, hogy a párt v. b. helyesen intézkedett, amikor létrehozta a sajtófelelősi hálózatot, mert rövid idő alatt 400-zal nőtt a pártsajtó előfizetőinek száma, s ez megyei viszonylatban is kimagasló eredmény. EZUTÁN Balogh Lajos elvtárs, a községi párt v, b. titkára részletesen értékelte az eddigi munkát, s a soronlevő feladatok ismeretetése mellett felhívta a gazdaságvezetők figyelmét, hogy a sajtóterjesztésben adjanak meg minden segítséget a sajtófelelősöknek. Végül Balogh elvtárs könyvjutalomban részesítette a sajtóterjesztés terén végzett munkáért Ács Józsefnél Vincze Istvánnét és Zepp Fülö- pöt. Dicséretet kapott Rapavi Endre, Német Mihály, Maszlag István, Szarvas Imre, Berger Jánosné, Faddi András és Csiszár Ferenc. Lusztig József A Duna-Tisza köze érdekes, sajátos vidéke az országnak. A két folyó között felhőtlenebb az ég, több a napsütés, a meszes homoktalajon egészen sajátos jellegű mezőgazdaság — szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés — alakult ki. A homoki tanyavilág későbbi eredetű mint a tiszántúli. Kialakulásának, fejlődéséinek gazdasági körülményei is mások. Itt például sűrűbb a tanyahálózat. A Duna-Tisza közét központi fekvése politikailag fontos területté tette a magyar történelemben. Jelentősége mégis csak a századforduló tájékán növekedett. A múlt század folyamán e területen, illetve közvetlen szomszédságában jelentős természetátalakítási munkák folytak. Szabályozták a Tiszát, a Dunát, nagyobb arányúvá vált a kiskunsági futóhomok megkötése. Ennek következtében teljesen új arculatot öltött a táj és rendkívül gyors gazdasági fejlődés kezdődött. A mocsaras árterületek* a nagyíkiterjedésü homokpuszták — a .természetátalakítási munka, a folyószabályozások és a homokkötés nyomán az ország értékes kincsestárává, a magyar szőlő- és kertkultúra középpontjává váltak. E terület jelentős részét jelenleg megyénk foglalja el. Ismeretes tájunk gazdagsága. Megyénk dolgozó parasztságának szorgalmas munkája nyomán vált világhírűvé e vidék. Említsük csak meg a kajszibarackot, a meggyet, a fűszer- paprikát, a különböző zöldségféléket, a homoki borokat. Ezeket a világpiacon is számontartják. Sorolhatnánk tovább, hiszen a sertés- és baromfitenyésztésről még nem is szóltunk. Uem kis feladatra vállalko- ” zott tehát Asztalos István és Sárfalvi Béla, amikor e táj monográfiáját feldolgozta. Könyvük a Földrajzi monográfiák sorozat negyedik köteteként jelent meg A Duna-Tisza köze mezőgazdasági földrajza címmel. A feldolgozás célja a hatalmas arányú mezőgazdasági fejlődés, a táj természeti adottságait fokozatosan felhasználó társadalmi tevékenység fontosabb határköveinek megállapítása, a mezőgazdasági sajátosságok kialakításában szerepet játszó adottságok, tényezők feltárása, értékelése, végül a jellegzetesebb termelési körzetek elhatárolása. Az alapvető természeti és “ társadalmi tényezők szerepének lemérésével, a fonto' sabb összefüggések feltárásával ■ e munka számottevő segítséget ■ nyújt a Duna-Tisza köze további fejlesztési lehetőségének felismeréséhez. Éppen ezért ez a mű ■ a kutató és a pedagógus geográfusokon kívül a távlati terve• zés, valamint a mezőgazdaság ■ szakemberednek érdeklődésére Is ! számot tart. Megyénk szakemberei sok ér■ dekes, számukra hasznos ada• tót találhatnak e kötetben. . A könyv szép, ízléses kivitelezéséért külön köszönetét érdemelnek az Akadémiai Kiadó és . az AJcadómiai Nyomda dolgozói. ISMERETTERJESZTÉS DÁVODON
