Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-16 / 219. szám

T 4. oldal 1960. szeptember 18, péntek Salátából — háromnegyed millió forint A kisszállási Petőfi Termelő­szövetkezet tagsága az új ve­zetőséggel az élen céltudatosan törekszik a szövetkezetgyarapí- tásóra. Az idén először foglal­koztak például nagyobb — 22 holdas — területen hagymater­mesztéssel, amely a holdanként! 100 mázsás átlaggal kitűnő jö­vedelmet adott. Jövőre 100 holdra emelik a hagymatermő táblát. Az év eleji bevétel biztosítá­sára 30 holdon foglalkoznak kcrai salátával. A magot augusz­tusban elvetették, október vé­gén palántázzák ki, s március­ban már pénzt árulnak belőle. Minthogy az efajta árut — jó áron — leginkább exportra szállítjuk, a szövetkezet csupán salátából mintegy 700—750 ezer forint bevételre számít. Két kiállítás a Thorma Dános Múzeumban Jelentős kulturális esemény színhelye volt nemrégiben a Kiskunhalasi Thorma János Múzeum. Egyszerre két kiállítást nyitott meg Vincze Ferenc, a vámsi tanács megbízott vb-elnöke. Az első »Kiskunhalasi úri és népi viselet« címmel mutatja be igen szemléltetően Halas lakosságának viseletét a századfor­dulóig. A másik »Festészetünk legszebb alkotásai« címmel a XIX. és XX. század legjelentősebb festményeinek reproduk­cióit ábrázolja. Mindkét kiállítás szervesen illeszkedik bele a múzeum tervszerű munkájába. Az első részben bemutatott anyag a népi kultúra igen értékes tárgyi bizonyítékai, az elmúlt idők ízlését, fejlett szépérzékét bizonyítja. A második rész fogékonyabbá akarja tenni a közönséget a magasabb művészi igényekkel szemben és küzd a még mindig fellelhető g'iccs ellen. Gacsányt István tudósító 70 százalékos áruértékesítés A kiskunhalasi Magyar-Szov­jet Barátság Termelőszövetke­zet már 70 százalékra teljesítette idei áruértékesítési tervét. Gaz­dag bevétele van mákból; a ter­vezett 2,5 mázsa helyett 3,5 má­zsát szedett le, s ez maga 42 ezer forinttal emeli a közös jövedel­A városi tanács szabálysér­tési előadója beszámolót készí­tett a végrehajtó bizottság leg­utóbbi ülésére. Megállapítja, hogy a lakosság számához vi­szonyítva aránylag kevés eljá­rást kellett indítani, s az idén szeptember 1-ig számítva mind­össze 142 feljelentett személy van a múlt év hasonló idősza­Hallotfuk — hírül adjuk ... hogy a Kisszállási Föld­művesszövetkezet a közeljövő­ben átvesz egy eddig a Kis­kunhalasi FmSz hatáskörébe tartozó vegyesboltot, amely te­rületileg a községhez áll köze­lebb. ... hogy a kiskunhalasi ter­melőszövetkezetek a korpa­csereakció keretében az idén 400 mázsa árpát cserélnek át, főleg a tehénállomány fehérje­szükségletének biztosítására. ... hogy a kisszállási gépállo­máson munkába állították a répaszedő gépet, amely naponta 2—2,5 holdat takarít le. azonnal le is fejeli a cukorrépát. ... hogv a Kiskunhalasi Vá­rosi Tanács Pénzügyi Osztálya az első félévi adóbevételi ter­vet 106.6 százalékra teljesítette. Anyakönyvi hírek Kiskunhalasról SZÜLETTEK: Dusnoki Éva (any­ja neve Bóna Mária). Sehliska Ju­dit (Komló« Judit), Kovács Tinor (Csúcs Gizella). Hugyecz Jolán (Ke­rekes Ilona), Böde Sámuel (Kohn Anna). Váöó Erzsébet (Schaffer Katalin), Németh György (Gazdag Rozália). Nagy Magdolna (Marto- noai Rozália). Elier Irén (Varga Irén), Gál Éva (Halász Zsuzsánna), Nagy Jenő (Tóth Nagy Ilona), Ma­lier Terézia (Enying Margit), Du­dás Imre (Újvári Erzsébet), Mül­ler Mária (Kis Mária). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Má­zuk József és Paska Julianna. Csirják Ferenc és Hatházi Judit. Szabó Mihály Imre és Smiczkó Edit, Smiczkó András és Vas Jo­lán. úr. Karácsony Lajos és Sa­la nki Mária, Baranek László és Juhász Jolán. MEGHALTAK: Nagy-Czirök An- talné Kilenc Eszter 87 éves. To­kod! János 1 éves, Rapcsáhyi Mar­git 46 éves, Horváth Sándomé Bíró Judit 78 éves. Király Imre Antal 38 éves, Kovács Ferenc 78 éves. Csiszár Vince 54 éves. Andóczi- Balog Béla 3 hónapom Fecske Já- nosné Jakab Julianna 57 éves, Ter- nyák Lászlóné Fogéi Margit 83 éves. Lakos Istvánfié Kis-Rabftta X&oiá* Jia 98 éves* Léhőcz Jánosíié Hor­váth Julianna 76 éves, Mucsi La­jos 64 éves korban. met. Igen jól dolgozott az idén a kertészet is és paprikából, va­lamint paradicsomból kitűnő eredményt ért el; korai karalá­béból például a tervezett meny- nyiségnek háromszorosát érté­kesítették. Szabálysértésekről kában nyilvántartott 203-hoz képest. Az idei feljelentések nagy százalékát a termelői iga­zolvány nélkül árusítók tesz;k ki. 34 személyt bírságoltak meg, akik engedély nélkül árusítot­tak. Nagy százalékban csökkent a vasútbiztosító tiszti őrs fel­jelentése: a múlt évben 75 ilyen érkezett a hatósághoz, az idén csak 12. Ugyancsak ke­vesebb a hamisított tejárusí­tás. a társadalmi vagy a ma­gántulajdon megsértése miatt tett feljelentések száma is. Tervszerűbb, színvonalasabb ismeretterjesztést! A nagy nyári munkák alatt jó néhány helyen szüne­telő vagy lanyhuló ütemben folyó népművelés ismét a fel­lendülés időszakába lépett. Most, kél oktatási évad mezsgyéjén, mindenképpen célszerű rövid visszapillantást, illetve előrete­kintést adni kulturális forra­dalmunk egyik fontos területé­ről, az ismeretterjesztésről. Megyénkben az ismeretter­jesztés — az ellenforradalom miatt bekövetkező visszaesést kivéve — mind az előadások számát, mind pedig ezek szín­vonalát tekintve, szakadatlan emelkedést mulat. Mégis, ha közelebbről vesszük szemügy­re, kitűnik, hogy az előző évek ismeretterjesztő tevékenységé­ben jó adag tervszerűtlenség, kampányszerűség jelentkezett. A különböző állami és társa­dalmi jellegű kulturális szervek egymástól függetlenül, gyakran egymás erőfeszítéseiről nem is tudva, vagy éppen egymás cél­kitűzéseit keresztezve terjesz­tették — jobban mondva igye­keztek terjeszteni — az isme­ret eket. Hiányzott az egységes irányí­tás. különösen a tanácsok ré­széről. Ennek aztán többek kö­zött az lett a következménye, hoay a munka eredményét mu­tató számadatok möeött gyak­ran elég sekély tartalom húzó­dott meg. Jelentős váltózás csak az MSZMP művelődéspolitikai irányelveinek megjelenése után Volt észlelhető megyénkben. Ettől kezdve egyre nagyobb iramban haladtunk előre, mind az ismeretterjesztő tevékeny­ség egybehangolása, mind a tartalmi színvonal javulása te­kintetében. Különösen számot­tevők azok az eredmények, me­lyeket az elmúlt oktatási év hozott. Elkerülhetetlen, hogy ennek a megvilágítására néhány számadatot ne idézzünk. Min­denekelőtt arról kell megem­lékeznünk. hogy az egyik fon­tos mutatószám, nevezetesen az egy előadásra jutó hallgatók át- laglétszáma jelentősen javult, tavaly 70, az idén 89 fő mutat­ható ki. Ez viszont arra utal, hogy emelkedett, javult az elő­adások színvonala, hiszen egé­szen természetes, hogy jó elő­adásokat többen meghallgatnak, mint szürke, unalmas, érdekte­len felolvasásokat. Nagyobb tervszerűséggel folyt az ismeretterjesztő tevé­kenység szervezése is. Ezt bi­zonyítja az a tény, hogy a ter­vezett előadások 99.3 százaléka meg is valósult. Különösén a falusi és a tanyai ismeretter­jesztés izmosodott. Kitűnik ez abból is, hogy az előadások 38,5 százaléka falun, illetve ta­nyán hangzott el. (Mindenkép­pen helyénvaló ezt tudni, mert egyben azt is jelenti ez az arány, hogy ismeretierjeszté­sünk sokat és hathatósan segí­tett a mezőgazdaság szocialista átszervezésének.) Ax eredmények ellenére sem mondhatjuk el, hogy e népművelő munkaterület min­den ága egyenletesen fejlődik. A legnagyobb erőfeszítéssel sem tudunk például előrehalad­ni abban a tekintetben, hogy megjavuljon a munkások kö­zötti ismeretterjesztés, legalább minimális változás legyen a mun­kásszállásokon. Gyenge tech­nikai, illetve műszaki ismeret­terjesztésünk is (előadásaink­nak mindössze 0.8 százaléka foglalkozik műszaki nroblémák- ktl). Nem terjedtek el még eléggé az ismeretterjesztés ma­gasabb értékű formái sem. ígv a munkásakadémia, a szabad- akadémia. Ha alaposabban megnézzük a számszerű ered­ményeket. az is kitűnik, hogy nagyon hiányos a világnézeti nevelés, egészen kezdetleges az atheista propaganda stb., stb. Ahhoz tehát, hogy a most készülő ismeretter.jesztési ter­vek megfeleljenek mind az or­szágos követeimén veknek, mind n helyi igényeknek, s így jövő évi munkánk még eredménye­sebb legyen. — a fentebb han­goztatott problémákat figve- 'emhe véve töreked, niink néhány alnrw°fő tennivaló sür­gős megoldására. Az egvik és a legfontosabb ezek közül a -inizoznic tudatának s»oeia(ista irányban való átalakítása, a világnézeti nevelés gyökeres megjavítása. Feltétlenül töre­kednünk kell arra, hogy leg­alább 30 százaléka a tervbe vett előadásoknak közvetlenül szolgálja a világnézeti neve­lést. El sem képzelhető, hogy hatalmas technikai eredmé­nyekkel büszkélkedő korunk­nak megfelelően ilyen kevés műszaki előadást tartsunk az idén is, mint tavaly. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel harcolnunk kell az üzemekben itt-ott még je­lentkező közömbösség, nemtö­rődömség, a munkások neve­lése iránti lekicsinylés ellen, mert ez akadályozza, hogy me­gyénk munkásosztályának vi­lágnézeti és politikai szemlél­te, nem utolsó sorban műszaki érdeklődése fejlődjék, alakul­jon. Okvetlenül meg kell talál-* nunk a tsz-ekben folytatandó ismeretterjesztés legmegfelelőbb formáit és tematikáit. (Addig is bevezetőnek számolni kell azzal, hagy legalább havonta egy ízben elhangozzék valami­lyen ismeretterjesztő előadás« minden tsz-ben.) Legfőbb tö­rekvéseink közé tartozik, hogy a különböző társadalmi és kul­turális szervek egy munkaterv alapján, egységes tervek sze­rint végezzék az ismeretterjesz­tést. Mindez nélkülözhetetlen elő­feltétele annak, hogy ismeret­terjesztő munkánk valóban szerves része legyen pártunk művelődésügyi irányelvei meg­valósításának és eredményes tényezőjévé váljék a dolgozók szocialista tudata kialakításá­nak. Magyar János Egyedü-álló turisztikai teljesítmény A turisztika történetében ha­sonló teljesítmény eddig még nem fordult elő; a 38 eszten­dős nyugat-németországi (Tutt- ringen) Franz Merkt, aki a há­borúban mindkét lábát elvesz­tette és csak műlábakkal mozog, egy kísérő vezetésével megmász- ta a Wallisi Alpok 4000 méter magas Breithorn nevű csúcsát. Szebelkó Imre: VIII. NÉMET KÖRKÉP S ismét tobzódnak az esztelen militaristák, fegyverkeznek és fenyegetőznek. Hitler újsüttetű nyugatnémet követői a dühtől elvakultan azon mesterkednek, hogy katonai erőszak útján va­lósítsák meg őrült terveiket. Bonn háborús terveket sző. Walter Ulbricht elvtárs egyik beszédében hivatkozott a nyu­gatnémet tisztikar elgondolá­saira, melyek szerint: „Ügy kell operálni, ahogy Hitler tette a maga idejében Ausztriával és a Szudétaföldre való bevonulásá­val. Villámszerűén rajta kell ütni a Német Demokratikus Köztársaságon és mielőtt ott észbekapnának, már az Oderá­nál kell lenniük az újfasiszta nyugat-német alakulatoknak. Ezek a veszedelmes ámokfu- tók agresszív terveik előkészíté­sére hatalmas kémközpontokat is akcióba állítottak. Nyugat- Berlint valóságos kémdzsun gél­lé. a hírszerzők eldorádójává változtatták. A fő célja ezeknek a föld alatti intézményeknek az NDK aláaknázása, de „dolgoz­nak” az egész szocialista tábor, különöskénpen a Szovjetunió ellen. Példaképüknek az Allen Dulles-féle amerikai kémszer­vezetet tekintik. Hatvan hémavervexetről lufinak Nyugat-Berb'n területén mint- egv hatvan féle különböző ki- sebb-nagyobb kémszervezet Százezrével töltik nyári pihenésüket a Keleti-tenger partján Német Demokratikus Köztársaság dolgozói. a müncheni Szabad Európa Rá­dió intézményeit is, a hideghá­ború e mindenre elszánt hazu­dozóját. Gehlen, volt Hitler-tábornok Szövetségi Hírszolgálat nevű kémszervezetének is vannak fiókjai Nyugat-Berlinben. Ezen nagymértékű kémszervezet évi kiadásai már 44,2 millió német márkára rúgnak. Ebből is kö­vetkeztethetünk e szervezet ki­terjedésére. Nyugat-Berlinben dolgozik a magyar közvélemény előtt már ismert Rias-féle kémrádiö több szerve is. De vannak olyan kém- szervezetek is, amelyek igyekez­nek ravasz módon álcázni ma­gukat. Ilyenek például a „Bol- sevizmus Elleni Harci Csoport”, vagy a „Harci Szövetség Orosz­ország Népeinek Felszabadítá­sára” nevű kémszervezeték. A Szabad Jogászok Bizottsága féle társaság sem egyéb, mint közvetlenül az amerikai titkos- szolgálatnak alá rendelt szerve­zete. Ezek azzal csalogatják ma­gukhoz az ügyfeleket, hogy „jogi felvilágosítással” látják el őket. A fő részlegek vezetői az alábbi személyek: Walter Rosenthal, Siegfried Mempel és dr. Per- nutz. Ezek az alakok mind hét- próbás fasiszták, már Hitler uralma idején is aktív vezető nácik voltak. Ügynökeik min­denféle információkat gyűjte­nek. A katonai és gazdasági kémjelentéseket Rosenthal jut­tatja el az ÜSA titkos szolgála­tának. A politikai információ­kat Bonnba továbbítják. Egyéb kisebb jelentőségű anyagaikat, illegális úton szerzett híreiket a Rias-rádió munkatársaihoz kül­dik. (Folytatjuk) 1 működik különféle fedő­nevek alatt. Ezeket a sötét sandákat óriási pénzösszegekkel iotálják amerikai gazdáik, nem sajnálják ügynökeiktől a dollá­rokat. Tekintélyes összegeket fi­zet az amerikai titkos szolgálat, a CIC, valamint az amerikai fel- világosító részleg, a MID szin­tén érdekelt a bűnbarlangok fenntartásában. „A költségek ■ oroszlánrészét ez idő szerint a Keresztes hadjárat a szabadsá­gért nevű amerikai szervezet fe­dezi, amely kommunistaelleries pénzemberek magánegyesülete” írta egyik cikkében a Spiegel című nyugat-német folyóirat. Köztudott, hogy a fentebb idé­zett hírhedt társaság tartja fenn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents