Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-14 / 217. szám

I960, szeptember 14, szerda S. oldal 3800—4000 PAPLAN HAVONTA ' HA AZ ANYAGELLÁTÁS megfelelő, és három műszakban folyamatosan tudnak dolgozni, havonta 3800—4000 darab pap­lant gyártanak a Bács-Kiskun megyei Vegyesipari Vállalat ka­locsai telepén. 60—65 új pap­lan készül el egy-egy műszak­ban, de olyan ügyes kezű mun­kásnő mint Oláh Gizella, vagy Morvái Jánosné ennél is töb­bet tud gyártani. Sajnos az anyagellátás nem éppen zökkenőmentes. Előfor­dul, hogy van megfelelő meny- nyiségű klott-anyag, de csak egy színben. A paplangyártás­hoz pedig tudvalevőleg kétféle színösszeállítást alkalmaznak. Tavaly pontosan négyhónapi termelés esett ki és ennek leg­nagyobb része anyaghiányból adódott. Megoldást jelentene, ha a telep saját maga szerezhetné be a szükséges anyagokat. Ja­vaslat is hangzott el erre és a megyei tanács v. b. ipari osz­tálya egyetértett az elgondolás­1 JELEN PILLANATBAN 100 —110 munkásnak, munkásnőnek ad kenyeret a kalocsai üzem, Háromszáz inget is el tud készíteni naponta a vegyesipari vál­lalat kalocsai részlege. Képünkön: a varrónők munka közben. (Pásztor Z. felvétele.) amely nemcsak paplangyártás­sal, hanem fehérnemű konfek­cióval is foglalkozik. Még na­gyobb munkalehetőség volna, ha megfelelő átszervezéssel a vállalat tevékenységét kibővíte­nék. Erre a jelenlegi telepen hely bőven van- A munkaerő is kéznél. —s —1 Kommunisták felelőssége a fiatalokért A Villamosipari Gyár kommu­nistái párttaggyűlésen megtár­gyalták az üzemi KlSZ-szerve- zei vezetőségének beszámolója alapján a KISZ politikai szak­mai képzését, munkához való viszonyát. 1957 február óta, amikor a KISZ-szervezet elsőnek a város­ban megalakult, a politikai, szakmai és különösen a gazda- dasági feladatok megoldásában tevékenyen részt vettek a fiata­lok. A kongresszusi verseny vál­lalásában ők voltak az elsők. Export brigádot alakítottak. A csúcsbrigád elnyerte a szocialis­ta brigád szintet. Részt vettek társadalmi munkával az üzemi konyha építésében. (Annak ide­jén színjátszó együttest is létre­hoztak, amely ma már sajnos nem működik.) Az eredmények mellett, főleg eszmei, politikai téren hiányos­ságok is vannak. A taggyűlés ke­reste ennek az okát. 1958-ban mindössze 150 fiatal dolgozott az üzemben. Jelenleg az összes dol­gozók 41 százaléka fiatal. Az üzemi KXSZ-szervezct a gyors­iramú fejlődéssel nem tudott lé­pést tartani, a munkájához ke­vés segítséget nyújtottak a kom­munisták és a gazdasági ve­zetők. A taggyűlés leszűrte a tanul­ságokat. Minden kommunista vállalta, bog? sokkal többet fog­lalkozik a fiatalok nevelésével, tanításával. A taggyűlés igen hasznos volt. Reméljük, hogy a fiatalok munkájában, magatar­tásában komoly változást fog eredményezni. Testvérvárossá fogadás A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnökségének javaslatára Kecskemét város ta­nácsa testvérvárossá fogadta Szimferopol városát, a magyar— szovjet barátság erősítése érde­kében. Az erről szóló levelet a ta­nács vezetői elküldték, melyben megírták, hogy szívesen várnak egy négytagú küldöttséget Kecskemétre, a kapcsolatok felvétele és a további tervek megbeszélése céljából. Ügy tudjuk, hogy Baja város tanácsa is foglalkozik a testvér várossá való fogadás gondolatá­val. jtlgy épület három haszna Irtunk már róla, de mindig újabb és újabb adalékokkal le­het megtoldani a vele kapcso­latos mondanivalónkat Nem esünk tehát az ismétlés hibájá­ba, ha újból megemlítjük azt a bizonyos — a Helvéciái Állami Gazdaság szikrai üzemegységé­nek 4. számú telepén szerény­kedő — 62 méter hosszú, 8 iméter széles gazdasági épületet. Eredetileg sertésól volt de mert a telep környéke kevésbé alkalmas sertéstenyésztésre, a télen más, hasznot hajtóbb cél­éra rendezték be. A »pávimentum« és a tetőzet alá közel háromezer méter hosz- czúságban csöveket szereltek, amelyekbe az épület végén meg­épített kazánból a szükséglet- írek megfelelő hőmérséklet biz- Aosítására gőzt eresztenek, i Na, de mi végett? I S lehet kicsit álmélkodni, mert a fűthető egykori sertés­éi nem is egy, hanem három (célt szolgál. i Vegyük sorra mindegyiket. Ül ! Az év elején gombát ter­mesztettek benne, — április de­rekától májusig 2000 kilogramm sampiont vittek innen piacra. A mennyiség ugyan alulmaradt a várakozáson, dehát az első ilyenfajta vállalkozása volt ez az üzemegységnek, s a későbbi nagyobb eredményekért meg kellett fizetnie a tandíjat. kacsa-nevelővé »avanzsált« az épület. Június 6-án 5000 apró szárnyas került a fedele alá. Az első nap 30, majd fokozatosan eggyel-eggyel alacsonyabb fokú hőmérsékleten tartották, s há­romhetes korukban a tőszom­szédságban megépített, té- liesíthető nádfalú, -tetejű nyári szálláson helyezték el őket. A szállás udvarán vizesmedencét is létesítettek. Ugyanakkor 7000 naposkacsá­ból álló újabb »transzporttal« népesítették be a szóban levő épületet. A kacsákat kilenchetes kor­ban, 2,35 kilogrammos átlag­súllyal már értékesítették is. Visszatartottak azonban 1200-at, ezek képezik a törzstenyészetet. Jövőre nem szorul már egyik keltetőállomásra sem a kacsa­telep, a tervezett mintegy 70 ezer darab tojásból saját kelte- tőgépével maga »állítja elő« a pecsenyekacsának valót, s elégíti ki több társgazdaság és termelő- szövetkezet igényét is. Június 6-tól augusztus 25-ig, tehát nem egészen három hó­nap alatt körülbelül negyedmil­lió forint hasznot hozott a ka­csanevelés révén az épület. gomba; majd a kacsa, s megint a szilva, — de nincs kizárva, hogy az épület hasznosíthatósá­gának egy negyedik változatát is kitalálják még. Ha cégtáblát tennének a hom­lokzatára. ezt kellene ráírni: »A nagyüzemi gazdálkodásban meg­van a lehetősége a kezdeménye­zésnek, kísérletezésnek.« S tegyük hozzá: mindig több és több jövedelmet biztosító eredménnyel. Tarján István Dunántúli tsz-rezetők a bajai járásban bajai járásiak a Dunántúlon A bajai járás termelőszövet­kezeteinek jó híre van megyénk határain túl is. Bizonyítja ezt, hogy szeptember 6-tól, három napon át tanulmányozta műkö­désüket a fonyódi járás taná­csának vb-elnöke, s két Veszp­rém megyei tsz-elnök. A dunántúli vendégek a járás társas gazdaságairól elismerően nyilatkoztak. Különösen a nagy­arányú építkezések, s a sertés­tenyésztésben elért eredmények tetszettek nekik. (A tsz-ekben egyébként 100 katasztrális hold szántóra eddig átlag 4,2, de az év végére már 5 anyakoca jut.) A járás szövetkezeti gazdasá­gainak vezetői sem idegenked­nek a tapasztalatszerzéstől. Szeptember 8-án tíz tsz-elnök és agronómus a Dunántúlra, Székesfehérvárra utazott, hogy ett részt vegyenek az olasz és a szovjet búzafajták termeszté­sének országos ankétján. Ebben az évben ugyanis be­bizonyosodott, hogy a nagyho­zamú külföldi búzafajták si­kerrel termeszthetők a bajai já­rásban is. A termelőszövetke­zetek összesen mintegy 300 hol­don vetettek belőlük kisebb parcellákon, s a kísérlet jó eredménnyel járt. Az olasz San Pastore-nak a felsőszentiváni Űj Élet Tsz 10 holdas tábláján 24,70, a dávodi Augusztus 20-a- Tsz szintén azonos területén pedig 27 mázsa volt az átlag­termése. A sikeren felbuzdulva a kö­vetkező gazdasági évben máp 3G00 holdon termesztik a járás tsz-ei a szóban levő búzafajtá­kat, s az említett tíz gazdaság­vezető az országos ankéton min­den bizonnyal értékes tudni­valókkal gyarapodott ehhez . T. I. \ Elmozdították a szikrai „homokhegyet* Az idén újabb hatszáz hol­don telepítenek szőlőt Bács megye állami gazdaságaiban. A kijelölt területeken megkezdő­dött a talajelőkészítés. Dózerek dolgoznak az eddigi terméket­len, buckás területek elegyen- getésén. A Csengődi Állami Gazdaságban 700 holdon öt gép dolgozik a dimbes-dombos te­rület egy szintre hozásán. A Kunbajai Állami* Gazdaságban 300 000 köbméter homokot moz­gattak meg a telepítésre váró több mint száz holdas egyenet­len területen. A Helvéciái Ál­lami Gazdaság határában el­mozdították Szikra legmaga­sabb ..homokhegyét”. A tizen­négy méter magas homoktöme­get gépek segítségével többi mint három hónapos munkával egyengették el, s tették alkal­massá a nagyüzemi szőlőtelepí-' tésre. Az új szűzterületek fel­törésével alakulnak ki az álla­mi gazdaságok egybefüggő, gép­pel jól művelhető nagyüzemi! szőlőtáblái, ahol egyre nagyobb» helyet kap majd a csemege- szőlő is. Szerkesztői Szenetek: Kardos Sándor. Ordas: Levelében • jelzett kifogással a MÄV Szegedi Igazgatóságához fordultunk. Vála­szunkat rövidesen megkapja. Bertalan Tamásné. Kecskemét: Adóügyében a járási tanács pénz­ügyi osztályát keressük fel. Kérjük legyen türelemmel. AZ ÜJ TERMÉS p*»- ’».»wi-»­Gazdag cukorrépa-termés van a Bajai Állami Gazdaságban. Alig győzik a vasútállomásra szállítani és vagonba rakni a gaz­daság dolgozói. EMBERI SORSOK INTÉZŐJE 0 ’ A gombaszüret és alapos ta- fearítás, szellőztetés után napos­L*J Most a Helvéciái Állami Gaz­daság szilvatermését szándékoz­nak benne megaszaJni. Tervezik, hogy az ily módon tartósított gyümölcsöt majd celofánzacs­kókban, negyed- és félkilós cso­magolásban értékesítik. Aztán ismét következik a A bajai városi tanács gyám­ügyi előadójának hiva­tali ajtaja előtt állan­dóan várakoznak idő­sek és fiatalok egya­ránt. A városban elő­forduló családi ügyek­ben elsősorban hozzá­fordulnak segítségért. A rendelelek pontos ismeretén kívül, az emberi lelkeket is is­mernie kell. mert enél- kül eredményesen nem lehet dolgozni. A na­ponta előforduló kü­lönböző ügyek között ki sem tudná emelni, melyik említésre mél­tó. Mézzük elsőnek K. ' János esetét. Ez a 17 éves középiskolás fiatalember megverte az édesanyját. Hogy ki volt a hi­bás? Sokat lehetne ró­la írni. Talán a jószívű apa, aki még fát sem engedett vágni a fiá­nak. Vagy az anya, aki a legnagyobb szigort alkalmazta vele szem­ben. Nehéz így eldön­teni. Az ügy vége bo­csánatkérés és megbo­csátás lett. A gyámügyi előadó pedig a szülőket és a gyermeket egya­ránt kioktatta a helyes magatartásra. H. István panaszt tett fia ellen. A 16 éves fiú állandóan csavarog, nem szeret dolgozni és ráadásul lop. Az apa kéri a gyermek zár­tabb intézeti elhelye­zését. K. Mária két éves kisleány ügye volt a következő. Az anya el­hagyta és a gyermeket a nagyanyja neveli. Idős korára való tekin­tettel, továbbra ő sem vállalhatja a gyermek nevelését. Kéri állami gondozásba vételét. • • A nkéntelenül fel­^ vetődik a kér­dés a gyermek intézeti elhelyezésével vajon megoldódik-e, minden család ügye. Nem. nem ez az egyedüli út. A szülők­nek kell többet tenni­ük gyermekeik neve­lése érdekében. Van­nak esetek, amikor el­kerülhetetlen az inté­zetbe küldés, de ne ezt kérje minden szülő, ha gyermekével baj van. Beszélgetésünk köz* ben egymásután jön­nek az ügyfelek. S. I. bejelenti, testvére lottó nyereményéből kifizet­te a harmadik testvé­rük adósságát. A gyer­mekek ruhát kaptak nincs szükség arra, hogy állami segélyt kapjanak. Az emberi önzetlen segiíés révén, egy gonddal kevesebb. I me néhány eset * a sok közül. Re­gényeket lehetne írni, az igazi emberi sorsok­ról. A gyámügyi elő­adó pedig hallgatja to­vább a feleket intéz­kedik az ügyben, és délutánonként a hely­színre megy, hogy meggyőződjön a beje­lentések valódiságáról. F. I.

Next

/
Thumbnails
Contents