Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-11 / 215. szám

I960, szeptember ii, vasárnap K. oldal Termisztorral mérik a szölobogyó hőmérsékletei Látogatás az Agrometeorológiai Obszervatóriumban I gen kevesen tudják, hogy itt Kecskeméten léte­zik egy intézmény, melynek ne­ve: Országos Meteorélógiai In­tézet Agrometeorológiai Ob­szervatóriuma. Alig több mint egy évvel ezelőtt. 1959. szep­tember 1-én kezdett működni. Vezetője egy lelkes fiatalember: Szilágyi Tibor. Vele beszélge­tünk arról, hogy miért is hoz­ták létre ezt az obszervatóriu­mot. — Mint neve is bizonyítja, intézményünk a mezőgazdaság­gal kapcsolatos meteorológiai problémákkal foglalkozik. Ku­tatjuk a Duna—Tisza köze ta­laj és éghajlati adottságait, té­mánk többek között a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés meteorológiai problémáinak vizsgálata. Azt kutatjuk, mit le­hetne tenni a minőségi terme­lés érdekében. A kutatók a lehető legmoder­nebb eszközökkel dolgoznak, i Van egy újításuk a légnedves- Küzma Ferenc tudományos mun- ség, valamint a hőmérséklet Katars tűtermisztorral méri a bo- mérésére. E célra félvezetőt, gyó hőmérsékletét. ' termisztort alkalmaznak. Nagy Szilágyi Tibor az intézet vezetője műszerkezelés közben. 1-—O— A hőmérséklet és légnedvesség mérésére szintén termisztoros műszert használ Stollár András tudományos segédmunkatárs. Három brigád viseli a szocialista címet a kecskeméti vasútállomáson előnye a termisztoros készülé­keknek, hogy pontosabbak, ki­sebbek, könnyebben kezelhetőik, mint a hagyományos mérőesz­közök. A Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti telepének kérésére nagyon érdekes kísérletbe kezd­tek nemrég. A légnedvességet és a hőmérsékletet mérték gyü­mölcsfával beültetett szőlőben, annak kutatására, hogy a gyü­mölcsféle árnyéka milyen ha­tással van a szolőnövény fejlő­désére. Ez alkalommal még a bogyó hőmérsékletét is tanul­mányozták. Mint Kwaysser István a Ku­tató Intézet miklós-telepi tudo­mányos segédkutatója elmond­ja azért kérték meg erre az obszervatórium munkatársait, hogy tudományosan is bizonyít­sák a kétszintes művelés tart­hatatlan voltát. Ennek a műve­lési módszernek ugyanis káros biológiai hatása van, amellett hogy lehetetlenné teszi a gépe­sítést. A gyümölcsfák árnyék­hatása ugyanis akadályozza a szőlőnövény fejlődését. A tőke­fej hőmérsékletének mérésével kapcsolatban a kísérletek azt célozzák, hogy a mélytelepítés helyességét tudományosan is igazolják. íme ki gondolná, hogy ennyi­re érdekes munkát végeznek az obszervatórium munkatársai. A legközelebbi tervekre vonatko­zóan Szilágyi Tibor hangoz­tatja: — Meg szeretnénk oldani a helyi fagy előrejelzést, és törek­szünk a fagy elleni védekezés különböző módszereinek kidol­gozására. Az a tervünk, hogy télen előadásokat tartunk, ame­lyen megismertetjük a lakosság­gal a különböző meteorológiai jelenségek hatását, jelentőségét. K. S. Ez most a főfeladat A munka termelékenységé­nek állandó növelése az előfel­tétele annak, hogy megteremt­sük az anyagi és szellemi javak bőségét. Ez azt jelenti, hogy holnap jobban kell dolgoznunk, mint ma. Vagyis emelni kell a vezetés színvonalát, tökéletesí­teni a munkaszervezést, a gyá­rakban, üzemekben, a megye minden részében, a szocialista építés minden területén. Ez most a fő dolog. Vajon megértették-e ezt me­gyénk minden üzemében? Van, ahol igen, van, ahol nem. Ezt bizonyítja a júliusban elért termelékenységi terv teljesíté­se is. A tárcaiparhoz tartozó nehézipari üzemek 98,3, az ál­lami helyi ipar nehéz és köny- nyűipara 96,7, illetve 97,7 szá­zalékra teljesítette csak az egy főre eső termelékenységet. A lemaradók között van a Kis­kunfélegyházi Gépgyár, a Kecskeméti Épületlakatosipa- ri Vállalat, az Alsódunai Nád­gazdaság, a Bajai Faárukészí­tő Vállalat, a Kecskeméti Fa­ipari Vállalat, és a Tiszakécs- kcl Permetezőgépgyár. Ugyan­akkor ezek a vállalatok az en­gedélyezettnél több munkással oldották meg feladataikat, A Tiszakécskei Permetezőgép­gyár július hónapban 28,9 szá­zalékos termelékenységet ért el, ugyanakkor 10,1 százalék­kal több munkást foglalkozta­tott az engedélyezettnél és 21,9 százalékkal több bért fizetett ki, mint 1959 július havában. Mivel indokolják a lemara­dást üzemeink? Hivatkoznak a ••• termékösszetétel változására, U munkaigényesség növekedésé­re, anyaghiányra, a kooperáció megbízhatatlanságára stb. Nem kétséges, hogy kisebb akadá­lyok előfordulhatnak. Azonban ezzel magyarázni a lemara­dást, s elhallgatni a fellelhető szervezetlenséget, a kényelem-* szeretetet, az operatív intézke­dések hiányát, helytelen és ká* ros dolog. Ennek ellensúlyozására em-t Iékeztetőül elmondanánk né* hány dolgot: sok helyütt kés­nek azok a műszaki intézkedé­sek, amelyek a termelékeny­ség emelését szolgálják. Egyik­másik helyen a célgépesítés is vontatottan halad. Sokat áll­nak még a gépek, sok még a szervezetlenségből kieső mun­kaidő. Pedig ezek olyan tar­talékok, amelyeknek okos felhasználásával szinte máról- holnapra ugrásszerűen lehel növelni az egy főre eső terme­lékenységet. A kővetkező ötéves tervben igen szép feladatokat akarunk megvalósítani. Ebinek alapját most a hároméves terv utolsó' hónapjaiban kell lerakni a több, a jobb és olcsóbb termékgyár­tással. Éppen ezért helyes ha üzemi, párt és szakszerveze­teink állandóan figyelemmel kísérik a termelékenység ala­kulását, s a munkásokkal, mű­szakiakkal közösen összefogva elhárítják azokat az akadályo­kat, amelyek késleltetik a gyorsabb haladást, a termelé­kenység nagymérvű emelését, A kecskeméti vasutasok előtt ismeretesek azok a nagyszabású tervek, amelyek a szocializmus nagyszerű távlatait mutatják meg megyénkben. Tudják, hogy ennek elérése szoros kapcsolatban van a vasutasok jó munkájával, közelebbről az őszi és téli forgalom lebonyolításával. Ez a felismerés sarkallta mindannyiukat arra, hogy a legutóbb megtartott termelési tanácskozáson megígérjék ----------------------------------­Rends zeresen teljesítik tervüket A Kunbajai Vegyes- és Építő­ipari Ktsz dolgozóinak munká­járól csak elvétve esik szó a lap hasábjain. Pedig megérdem­lik a dicséretet, mert jól dol­goznak. A huszonkét tagot, négy iparitanulót és három admi­nisztrátort számláló szövetkezet nyolc szakmát egyesít magá­ban. Ezek közül az építőkre há­rul a legnagyobb feladat. A ter­melési érték 50 százalékát ők teremtik élő. Jelenleg Baján az iparitamuló iskolában építenek egy gépszínt. Az építőipari rész­leg itthonmaradt tagjai pedig helyben tatarozzák a házakat, festik a lakásokat. Csak az elismerés hangján le­het szólni az asztalosok mun­kájáról. ök a férjhez menő lá­nyoknak készítenek szoba- és komyhagamitúrákat. Emellett el­végzik az apróbb javításokat, a bútorok festését, ajtók, ablakok mázolását. A cipész részleg la jól birkó­zik meg az elég nagy feladat­tal. Negyedévenként 100 pár szandált szállít a Bajai Ruhá­zati Ktsz-mek, g kézben elvégzi a javításokat 1st A ktsz dolgozói Mténes tervü­ket 104, július havi tervüket po- dig 120 százalékra teljesítették, Ez többek között azt Is jelenti, hogy az első félévet 16 ezer fo­rint nyereséggel zárták, Szerkesztői Szenetek: Horváth Emun«, Or sovány: KMh seit köszönjük, varjuk kwMt. Fehér József, Agasegyhám: ügyében forduljon a városi tanáén Igazgatási osztályához. A Ukáskluta- lásök nem tartoznak a i hatáskörébe. ©oooeoe !Szobafestő és mázoló; részlegvezetőt felvesz a Kecskeméti Épí­tői pari Szövetkezet. Félté- ] tel, hogy számlázni kalkulálni tudjon. Cím: Kecskemét, Bocskai u. 12, szám. 1981 ooooooooooooooooooooo a kiadott tervszámok mennyiségi túlteljesítését, ami jelenti a vas. úti szolgálat pontos, fegyelmezett elvégzését, az áruk gyors elszál­lítását és megóvását. Ennek érdekében indult meg, s folyik a szocialista brigád címért folyó mozgalom. Eddig a három forgalmi brigád mellett három raktári és egyre több vonatkísérő brigád vesz részt ebben a mozgalomban. Azok, akik régebben bekapcsolódtak ebbe a ver­senyformába, már elnyerték méltó jutalmukat. A kollektíva a fél­évi eredmények alapján a forgalmi brigádok közül az „A”-nak, a raktárból a Bán-, a vonatkísérők közül pedig a Kardos-brigád­nak engedélyezte a szocialista cím viselését. Ezek a brigádok vállalták, hogy feladatuk maradéktalan elvégzése mellett példát mutatnak a szakmai és politikái továbbképzésben, a szocialista együttélés kialakításában. Lőrincz Antal >0-000<>00<M>0<H>00<>00<>0-0-aO-0<K>000<><><><>0-0-CKKKK><>00000:; 0 Kössünk % dohány termelési 1 szerződést! Magas bevásárlási árak! Ingyenes cigaretta! Kamatmentes előlegek! Természetbeni juttatások! TERMELŐSZÖVETKEZETEK RÉSZÉRE EZEN FELÜL 20 SZÁZALÉK NAGYÜZEMI FELÁR. 1924 A nap olyan erővel bocsátja sugarait a földre, hogy még az álldogáló ember is per­cek alatt kitikkad. E A széftioié emészt meg a kazán ház. Csakhogy Dobra Pál­nak nemcsak a szén be- hordása tartozik mun­kakörébe, hanem a sa­I nagy hőségben a széngarmadák mellett ísmer- : kedtem meg Dobra Pállal, akiről pár perccel ; ezelőtt Mészáros Károly, a Kiskunhalasi Mész- | homoktéglagyár telepvezetője sok jót mondott. ! Ez a jól megtermett ember olyan a szénpor- | tói, mint egy kéményseprő. Az ötkilós kalapá- j csőt, amellyel a nagy darab szenet törte össze, ;lába elé helyezi, majd jobbkezével megtörli iz- ! zadó homlokát és kíváncsi tekintetét az enyém- ' be kapcsolja. ; — Hallottam, hogy jó munkájáért kitüntették !— kezdtem a beszélgetést. A szavak hallatára ; felcsillan a szeme, s röviden válaszol: — Igen... ; Az ezt követő csendet Mészáros Károly telep- ; vezető töri meg, aki elmondja, hogy Dobra Pál ; harmadik esztendeje dolgozik ebben a beosz- I tásban. Bizony nem könnyű munka. Férfi kell | ide, mégpedig a javából, erős, kitartó, s \igyes, ; mert ez a munka a gyengébb embereket maga alá gyűri. A csendes, halkszavú Dobra Pál most megszólal: — Nyolc óra alatt 100-120 má­zsa szenet talicskázom be a kazánházba, vagyis kilencven-százszor fordulok. — Ha pedig rossz a szén, akkor többször —, egészíti ki az előbbit Mészáros Károly, majd így folytatja: — Havonta 25—30 vagon szenet lak kihordása is. Ez pedig újabb 17—18 talics­kát jelent nyolc óra alatt — Nem is volna baj, — veszi vissza a szót Dobra Pál, — csak ne lenne olyan átkozottul göröngyös az a nyolcvan méter a kazánházig. Nagyon összerázza az embert — mondja hatá­rozottan. Mindezeket a körülményeiket is figyelembe vették az üzemi tanács tagjai — Kovács Gyula, Varga Sándor, Simonyi István, Dósai Mátyás és Mészáros Károly telepvezetők — amikor a leg­utóbbi termelési tanácskozáson azt javasolták] Dobra Pál is kapja meg a »Kiváló dolgozó-* ok­levelet és a velejáró egyheti fizetést. A javaslatot munkatársai egyhangúlag el­fogadták, s alkotmányunk ünnepe óta Dobra Pál is viseli a legjobbaknak kijáró kitüntetést. A kapott jutalomból pedig negyedik osztályos kis­lányának egy szép ruhát vett. Míg mindezeket megtudtam, Dobra Pál összetakarította a szénplaccot, szénnel megtömte talicskáját, majd sietve elbúcsúzott és gyors lép­tekkel tolta a talicskát a kazánházhoz. Mire az óramutató fél hármat jelzett, Dobra Pál szén­toló neve mellé a következőket jegyezték: — Napi teljesítménye 100 mázsa szén. (venesz)

Next

/
Thumbnails
Contents