Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-11 / 215. szám

1980. szeptember 11, vasárnap oldal IIf fogalmakkal ismerkedik a falu Az orgoványi kultúrcikk-boltban Ünnepélyes tanévnyitó a kecskeméti dolgozók általános iskolájában _ |J át ez meg mán mi lesz? 11 — nézegették tej csóvál­va az idősebb argoványiak, ami­kor nemrégiben az addig sze­rény dohányos boltocska hom­lokzatára felkerült a »kultúr- cikk-bolt« tábla. Még nagyob­bat néztek azután, amikor cso­mag Kossuth-ért, pipadohányért betérve, csupa olyan árufélesé­get láttak, amit eddig legfel­jebb a városi nagy üzletekben kínáltak. — Tessék szétnézni nálunk! — ajánlja szívesen F. Nagy László boltvezető — s valóban, az egyébként aprócska Ü2let gazdag választékot IkínáL 140 ezer forintos raktárkészlete van, havi forgalma pedig éléri a 40 —50 ezer forintot. Papír- és író- szenészűegéből közei ezer gyer­meket lát el; idejárnak vásá­rolni a szomszédos Jakabszál- lás, Ágasegyháza és Páhi hatá­rából is. Az egyik polcon a szép- és mezőgazdasági szakirodalom kapott helyet. •— Egy év alatt 4—5000 forin­tot árulunk könyvből, a leg­utóbbi könyvhét forgalma majd­Elkészült a negyedik megyei filmhíradó Szeptember 9-én mutatták be Kecskeméten a megyei párt- és tanácsvezetők jelenlétében a megyei moziüzemi vállalat mun­katársai a negyedik Bács me­gyei Filmhíradót. A híradó eleven és érdekes riportokban számol be a kö­zelmúlt eseményeiről. Érdekes jeleneteket közöl Dobi István­nak, az Elnöki Tanács elnöké­nek és dr. Ortutay Gyulának, a Hazafias Népfront Országos főtitkárának megyénkben tett látogatásáról. Tájékoztat a film­híradó Soltvadkert 10 éves köz­ségfejlesztési eredményeiről, a kiskőrösi járásban szervezett út­törő tábor életéről, a dunatetét- leni két és félmilliós iskolaépí­tésről, a 100 éves Bartók-kórus által rendezett kórusfesztivál­ról és az alkotmányunk ünne­pén átadott új községi létesít­mények megnyitásáról. Ízelítőt ad a híradó a Magyar Állami Népi Együttes kecske­méti előadásáról, sporthíradó és a megyei híradó egyik munka­társának csehszlovákiai és NDK-beli útjáról készült képei teszik változatossá a negyedik megyei filmhíradót, melyet rö­videsen megyénk minden kes­keny mozijában bemutatnak. Panasz a „Hírős“-re A Hírős Étterem előfizetéses menüjét sokan fogyasztják. Ta­lán többen, mint kellene. Ezt abból következtetjük, hogy a szeptember 6-i ebéd krumplile­vesében a krumpli fővetlen volt, a második fogás makaróni­ból és marhahúsból állott, ezt viszont hidegen fogyaszthatták az itt étkezők. (Többen persze asztalon hagyták az ételt) A zsír ráfagyott a makarónira Va­jon a »Hírős- így akár kétes értékű »hírnevet- szerezni ma­gának? Vagy csak egyszerű ha­nyagságról van szó? t. p. 'Jőafnalban Csudajó kora reggel a távoli dombok ezüst vonalára szaladni, hol a nagy darazsak, az acélszívű traktorok úsznak a hajnali szélben, és nézni, az ébredező föld hogy dobja magasba a csöppnyi pacsirtát, i a dübögö cséplőgép-bogarak mint rakják mind magasabbra a kazlat. ’A lelkem ilyenkor pacsirtamadárként száll a magasba, és csodaszép dalokat dudorászik. KÁNTOR ZOLTÁN Nixon edzésben I KI ne tudná — hisz már anek- dotikussá vált —, hogy az Egye­sült Államok elnöke az utóbbi időben szinte kivétel nélkül min­den fontos politikai eseményről a golfpályán értesült? Ügy lát­szik, az elnöki szenvedély raga­dós. Az amerikai National Guar­dian képe legalábbis erre vall. Nixon, a republikánus elnökje­lölt. kezében golfütővel pózol a fotoriporter kamerája előtt. Azt mondják, erős edzésben van. Alaposan fel akar készülni az elnökségre... Hétfőn, szeptember 12-én délután fél 6 órakor Kecskeméten, a Jókai Mór Általános Iskola dísztermében (Piarista Gimnázium) ünepélyes tanévnyitót tartanak a dolgozók általános iskolájának hallgatói. Mint értesültünk, az idén a kecskeméti üzemekből, vállalatoktól 800-an vesznek részt az oktatásban, akikből körül­belül 27 osztályt alakít ki az iskola vezetősége. A 27 osztály kö­zül 16 az üzemben nyer majd elhelyezést, a többi pedig a város iskoláiban. Az alapismereti tanfolyamra 28-an jeletkeztek, s az iskola valamennyi részvevője heti két alkalommal vesz részt foglalkozásokon. Oktatásukkal a megyeszékhelyen 50 nevelő fog­lalkozik majd. Az iskola igazgatósága ez úton is felkéri a beiratkozottakat, de azokat is, akik még nem iratkoztak be, hogy a fenti időpont­ban feltétlenül jelenjenek meg az ünnepélyes megnyitón, ahol a tankönyvvel való ellátásról, s az egyes osztályokba való beosz­tásról is tájékoztatást nyernek majd. Az ünnepség után az iskola vezetősége pótbeiratást is tart. Augusztus volt az év „legszárazabb" hónapja nem 2 euer forint volt — újsá­golja a boltvezető. Mem egészein egy éve ve­’ zették be az óra- és bizsu- árusítást, ami szintén nagyban emelte a forgalmat A polcon négyféle ébresztőóra-típus is látható s jelenleg is 4—5 elő­jegyzés van a szovjet gyártmá­nyú — Pobjeda, Rogyina stb. — karórákra. Ilyenre vár az ép­pen ott időző L. Tóth István is. — Ugyanazt a minőséget ka­pom, mint a városban, s nem kell érte utazni — mondja. — Az óraárusítás közel 10 ezer forinttal növelte a forgalmat; sok gyerekkerékpárt, fényképe­zőgépet is eladunk — mondja F. Nagy László. A beszélgetés alig negyedórája alatt legalább egy tucat vásárló adja egymásnak a (kilincset, ötö- sével-tízesével viszik a lottószel­vényt, egy asszonyka három új­ságot is vásárol. (Az is kapható, a postának segít a bolt a ter­jesztésben.) Két fiatal lány a több típusban kapható, ízléses levélpapírok közt válogat. Egy másik vásárló örömmel fedezi fel az olcsó, műanyagból készült tízórais zacskót. Többet vesz be­lőle: mezőre járó férjének sem kell ezentúl újságpapírba csa­varni a reggeli szalonnát. A kö­vetkező vevő vekkert forgat — új bútorral berendezett lakásá­ba nem illik már a Noé-kora- beli, körtés ingaóra. __ M agyobb helyiség kellene má r! — sóhajt a bolt­vezető — s ebben a türelmet­lenségben egyúttal megfogalma­zódott a falu rohamos fejlődé­se, az igények szaporodása is. Nemrégen a »kultúrcikk« még ismeretlen fogalom volt Orgo- ványon, ma már ebből is töb­bet, jobbat követel a lakosság. G. K, Milyen sokait sokat bosszan­kodtunk ugy-e kedves olvasóink, az időjárás miatt az elmúlt hó­napokban? Állandó beszédtéma volt a kiszámíthatatlan idő­járás. Nagyon érdekes az az összefoglaló, amit az Orszá­gos Meteorológiai Intézet Kecs­keméten lévő agrometeorológiai obszervatóriuma készített a sze­szélyes augusztusi időjárásról. A hűvös, borult és átlagos csa- padékú júliust átlagos hőmér­sékletű, derült és rendkívül szá­raz augusztus követte. A már­cius óta tartó szárazság augusz­tusban is folytatódott. Igaz ugyan, hogy július hónap csapa­déka azonos volt az 50 éves át­laggal, ami 51 milliméter, azon­ban ez a csapadékmennyiség kö­zel sem volt elegendő ahhoz, hogy az előző négy hónap csa­padékhiányát pótolja. Egyébként az év eddigi „leg­szárazabb” hónapja az augusz­tus volt. A havi középhőmérsék­let — 21,1 fok — megegyezett az átlaggal. A legerősebb felmele­gedés 27-én volt, ekkor a hőmérő higanyszála elérte a 33,8 fokot. Augusztusban nyolc hőségnapot számláltak, amikor is a hőmér­séklet 30 fok körül volt. Érde­kes, hogy a napsütéses órák szá­ma az átlagnál 41-gyel, vagyis 15 százalékkal volt több. Viszont a csapadék havi összege az átlag­nál 30 milliméterrel, vagyis 63 százalékkal volt kevesebb. Jel­lemző, hogy a hónap második dekádjában 3, a harmadik de- kádjában pedig csupán 1 milli­méter eső esett. A legnagyobb csapadék 5-én hullott, mennyi­sége 8,3 milliméter. Nem tudjuk mit hoz a szep­tember, de az első napok után éppen olyan szeszélyesnek lát­szik, mint az augusztus volt. Nagyarányú társadalmi munka Soltvadkerten 'Bt(e{tzishez. közeledik az idei köziéqesztéii tera aég.rehafláia KÉTMILLIÓ forintot fordíta­nak az idén Soltvadkert fejlesz­tésére. Annak, aki egy évvel ez­előtt járta a község utcáit, most bőven akad csodálni valója. Több mint öt és félkilométerrel bővült a törpevízmű csőháló- zata, 2 kilométer hosszú új jár­dát talál, s 10 ezer négyzetméter olyan parkban pompáznak a vi­rágok, melynek tavaly még nyo­ma sem volt. Ha pedig kívül ke­rül az illető a községen, sok megjavított földutat lát, az igazi meglepetés azonban a Petőfi tó­nál éri. A lágyan fodrozó viz mellett asztalsimára gyalulták a hepe­hupás terepet, amelyből 12 hold­nyit fásítottak, a zöld pázsittal borított részen csinos vendéglő áll, s mellette öltözőhelyiségek sorakoznak. A strandtól nem messze röplabdapálya van, a ví­zen pedig egy szép, új csónak ringatózik. TÉRJÜNK azonban vissza a köz­ségbe, ahol a sportpályán napon­ta 30—40 ember dolgozik társa­dalmi munkában. Alagcsövezett, gondozott gyepszőnyeggel ellá­tott, atlétikai pályákkal, lelátó­val, öltözőkkel, fürdőkkel ren­delkező sportkombinát lesz itt a tervidőszak végére. A társadalmi munka egyéb­ként egészen természetessé vált a községben. Eddig az idén a külterületi utak javításánál 20 ezer, a járdaépítéseknél 30 ezer. a parkosításnál 35 ezer, a törpe­vízműnél 150 ezer forint értékű munkát végzett a község népe. Ami pedig az 1960-as község- fejlesztési tervet illeti, a mint­egy 2000 méter villanyhálózat­bővítésen kívül — amely egyéb­ként a jövő évre áthúzódó beru­házás, s a munka üteme is a sze­relő vállalattól függ — alig vari egy-két apróbb bevásárlási tétel hátra. HA A KÖZSÉGI TANÁCS és a lakosság továbbra is az eddigi lendülettel dolgozik az idei ter­vek túlteljesítésén, — főként társadalmi munkával — jó he­lyezésre számíthat Soltvadkert a községfejlesztési versenyben. N. O. A MUNKA SOJA (W. D.) A felelősség elmaradhatatlan velejárója a szocialista építő munkának. Felelősen élni, dolgozni az új társa­dalmi rend építésén, ez az a legfőbb tulajdonság, amely át kell hasson min­denkit. Az a másfél évtized, amely a szocializmus építésében már mögöttünk van, a párt és a tömegek nagy felelős­séggel végzett munkájáról tanúskodik. A szocializmus felépítésének nagyszerű célkitűzése felébresztette az egész nép felelősségérzetét. Üj világot építeni gigantikus munka. Miliiók lelkes törekvését, szenvedélyes lendületét, hacsak elszórtan is, mégis sok árnyalatban akadályozza a felelőt­lenség, az emberi gyengeség, a megszo­kotthoz való ragaszkodás, a tespedtség és az igénytelenség. Éppen ezért a felelős és következetes munkavégzésre minden poszton olyan nagy szüksége van hazánknak, mint élőlénynek a levegőre. Bár a felelősen végzett munka min­denki kötelessége, mégis az ügyek sorsa sokban azon múlik, hogy elsősorban a vezetők miként dolgoznak. Az elmúlt tizenöt esztendőnek az is egyik nagy vívmánya, hogy munkásokból, parasz­tokból nagy képzettségű, széles látókörű vezetők nőttek ki, akik ország-világ előtt jó példáját szolgáltatják annak, hogy a nép érett és képes a vezetésre. Azt azonban még nem mondhatjuk el, hogy minden vezető kifogástalan fele­lősséggel végzi munkáját. Még számo­sán vannak olyanok, akik nem a jó gazda gondosságával szorgoskodnak azért, hogy a rájuk bízott területen naponta mérhető legyen a több. Vannak olyanok, mert nem fűti őket a munka szenvedélye, alig várják, hogy elteljék a nap fölöttük. Ezek tulaj dóriképpen nem is vezetők, hiszen az ügyék mene­tének irányításához feladják lehetősé­geiket és az már csak természetes, hogy a vezetésük alá tartozók is hasonlóan kényelmeskednek. Ezek az önmagukat nagyvonalúaknak nevező vezetők beha­tóan sem nagy, sem abró ügyekkel nem foglalkoznak és szinte csak az ese­mények menete lökdösi őket valamilyen irányba. Az ilyen vezetőből hiányzik az ügyszeretet, az egész szocialista építő munkáért való buzgó odaadás. Ezek azok, akik mindent meg akarnak ma­gyarázni, és ha az ügyek intézésére csak annyi energiát fordítanának, mint amennyit a helyzetüket mentő indokok keresgélésére fecsérelnek el, az éppen elegendő volna a jó munkához. A tunyaság, a kispolgári kényelmes­ség, az adott területen mutatkozó és könnyűszerrel megoldható gondok »lab- dázása« más szervek felé egyik-másik vezetőnek hovatovább munkastílusává lett. S ez a stüus ragadós. Gyorsan át­veszik mások is és a végeredmény mi lehet más mint az, hogy az idő múlik és nem történik semmi. Ha ezeket a jelenségeket kapcsolatba hozzuk' legfontosabb tennivalóinkkal, álckor azok késleltető hatása szinte mérhetővé válik. Bátran állíthatjuk pl., hogy megyénk nem egy községében a párt- és tanácsvezetők felelősségtelje­sebb munkájával, a helyi erők össz­hangba hozott céltudatos működtetésé­vel sokkal több történhetett volna az új termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében is. A felelősség hiánya számtalan követ­kezménnyel jár. Hányszor tapasztaljuk, hogy egyes vezetők csak szemlélődnek, megállapítanak, de nem intézkednek fontos, egy egész város, (község életét érintő ügyekben. De hányszor találko­zunk olyan jelenséggel is, hogy fontos országos, vagy megyei határozatok csak íélig-meddig kerülnek végrehajtásra, sőt egyes szervek még saját határoza­taik megvalósításáról is »elfelejtkez­nek«. Olyanok is vannak, akik a párt és a kormány helyes országos politiká­jának kedvező helyi hatásából tengetik életüket, de azért a többért, amely a helyi kimunkálásból származna, sem­mit sem tesznek. Az, aki felelőtlenül dolgozik, zavarja a lelkiismeretes emberek munkáját. A mi építő munkánknak nincs egyetlen olyan posztja, ahol kisebb vagy na­gyobb felelősségre volna szükség. A munka ízesítője, sója a felelősség, ezért mindenütt egyaránt lelkiismeretes, a közügyekért odaadó emberekre van szükség. Ha mindenki nagyobb fele­lősséggel végzi munkáját, akkor a szo­cializmus építésének további célkitűzé­seit gyorsabban és eredményesebben fogjuk megvalósítani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents