Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-10 / 214. szám

LAPJA Szakszerűbb, felelősségteljesebb vezetést Járási, városi párttitkárok és tanácselnökök munkaértekezlete Az MSZMP városi, járási tit­kárai, valamint a járási, városi tanácsok vb-elnökei, csütörtö­kön munkaértekezleten vettek részt a megyei tanácsházán. A megyei vezetők közül a meg­beszélésen ott volt Molnár Fri­gyes, az MSZMP megyei bizott­ságának első titkára, dr. Dallos Ferenc, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke és dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese. A megbeszélést Molnár Fri­gyes nyitotta meg, majd dr. Dallos Ferenc beszélt a gazda­ságvezetés egyes kérdéseiről. Hangoztatta, hogy tervszerűbbé kell tenni a vezetést, jobban kell törekedni a takarékos gaz­dálkodásra. A termelés, a termelékeny­ség tervszerűbb irányítását, fejlesztését várjuk el vala­mennyi vezetőtől. Az utóbbi időben tapasztalható, hogy egyes vezetőknél hiányzik az őszinteség, túlzásokat lehet tapasztalni jelentéseikben, nem eléggé ellenőrzik az egyes szám­adatokat és így tovább. Megyei példákat is sorolt fel Dallos elvtárs. Külön megemlí­tette a tiszakécskei kultúrház építését. Annak idején úgy ter­vezték, hogy ez az épület 5 millióba fog kerülni, most már 8 milliónál tartanak és a köz­ségi vezetők kész tények elé állították a megyei tanácsot az­zal, hogy most már csak ennyi­ből lehet megépíteni. Baj van a bizonylati fegye­lemmel is. 1959-ben több mint 1 millió forint összegről vagy nem volt bizonylat, vagy pedig hiányos bizonylattal rendelkez­tek a községi tanácsok. Takarékos gazdálkodásra kell törekedni. Erre jó példa a vaskúti és a dunatetétleni iskolaépítés, ahol a községi tanácsok igyekeztek minél olcsóbban létrehozni a célnak megfelelő épületeket. Ez annál is inkább helyes kezde­ményezés, mert az építkezések­nél gyakran találkozunk pazar­lással. Alaposabb, felelősségtel­jesebb munkát kívánunk e te­kintetben is. A mezőgazdaság problémáival foglalkozva hangoztatta, hogy jelentős összegeket költünk a mezőgazdaság fejleszté­sére, nagy támogatást adunk a közös gazdaságoknak és az egyéniek­nek egyaránt. Ennek csak kis része térül vissza. Az idén a felvásárolt áruk mennyisége jó­val kevesebb volt mint ez el­múlt évben. Az exporttervet nem tudtuk teljesíteni sem gyümölcs­ből, sem zöldségből. Ennek az is az oka, hogy az előírt nö­vényvédelmi rendelkezéseket nem tartják be a termelők. A helyi tanácsok pedig nem von­ják felelősségre a mulasztókat. Több termelőszövetkezetünk nem teljesíti állam iránti köte­lezettségét, tartozik a földadó­val, indokolatlanul sok gabonát oszt. Némelyek még a szerződé­ses kötelezettségeket sem tel­jesítik, mint például a kunszent- miklósi Kiskunság Tsz, amely 1500 mázsa gabonára szerződött, iiovanatjknr c&Ük 500 mázsái tel- ­jesített, pedig elegendő gabona állt rendelkezésére. A későbbiekben utalt az 1960 —61 évi vetésterv teljesítésének fontosságára, az őszi munkák jó megszervezésére. Részletesen foglalkozott a felvásárlás hely­zetével, hangoztatta, hogy már most elő kell készülni a következő évi felvásár­lási terv teljesítésére. Az idei mulasztásokból szűrjük le a tapasztalatokat. Szigorúb­ban kell küzdeni a feketevá­gások, kényszervágások ellen, például a szarvasmarhánál. Másfélmillió naposcsibét adtak a termelőknek a keltetőállomá­sok. Jellemző, hogy a termelő- szövetkezetek a kiadott jószá­gok 80 százalékát, az egyéniek pedig csak 20 százalékát adták vissza áruban. Végezetül hangoztatta a szak­mai továbbképzés jelentőségét, mint egyik feltételét annak, hogy a vezetés megjavuljon. A beszámolót vita követte, ebben felszólalt dr. Varga Jenő, aki a pénzügyi fegyelem fon­toságára hívta fel ä figyelmet, beszámolt az 1960-as KÖFA-ter- vek teljesítéséről és hangoztat­ta, hogy a jövőben jelentősen fejlesz­teni fogjuk megyénkben a tanácsi ipart. Molnár Frigyes elvtárs felszó­lalásában hangoztatta: — A szocializmus építésében most a gazdasági vonatkozások kerülnek előtérbe, ezért nagyon fontos a szakszerű­ség a vezetésben. Sajnos egyes vezetők felkészült­sége nem megfelelő. Mindenütt ki kell alakítani a párt helyes vezetési módszereit, tanuljanak egymástól a vezetők, hajtsák végre a központi, valamint a megyei vezetés által meghozott rendeleteket, határozatokat. Beszélt a szocialista erkölcs­ről is. A vezetők csak úgy tud­nak tekintélyt teremteni, ha rendezett családi körülmények közöt élnek, példamutatóan vi­selkednek. Dolgozzanak együtt a párt és a tanácsvezetők, de kritikus légkörben bátran bí­rálják egymás munkáját a közös cél érdekében. Az értekezlet második napi­rendje során Borbély Lajos, a megyei tanács pénzügyi osztály- vezetője elemezte az 1959. évi költségvetést valamint az 1961. évi költségvetést ismertette. Ezután a résztvevők megte­kintették az új megyei filmhí­radót.; Modem szénosztályozót készítettek Lengyelország számára A Haldex nevű lengyel—ma­gyar közös vállalat még az év elején egy korszerű szénosztá­lyozót rendelt a Kiskunfélegy­házi Bányászati Berendezések Gyárától. A vasszerkezet le­gyártásához február 15-én kezd­tek hozzá, s a határidő előtt, az ígért 10 nap helyett 12 nappal előbb elkészítették. A szénosztályozó vasszerkeze­teit — amely szétszedhető — 50 vagonban szállították Katowicé­be, próbaüzemeltetésre. Ezért » gépért 5,5 milliót fizetett ki a gyárnak a lengyel vállalat. Mű­ködéséről, korszerűségéről, jó munkájáról már a lengyel lapok is megemlékeztek. A szerkezet annyira tökéletes, megbízható, hogy jövőre a gyár négy szén­osztályozót leüld Lengyelország­nak. Ügy hírlik, hogy az új gyártmány iránt Svájc és Nyu- gat-Németország is érdeklődik. Negyvenkét falusi ifjúsági szövetkezet ' működik megyénkben Az új iskolai évben — az előző év tapasztalataiból okulva — nagy gondot fordítanak ne­velőink a politechnikai okta­tás megszervezésére. Ennek egyik legbeváltabb módszere megyénkben a falusi ifjúsági szövetkezetek szervezése és a meglevők további működtetése. Megyénkben jelenleg 42 ilyen társulás működik, s legtöbbjük a nyár folyamán is aktívan te­vékenykedett. Madarason pél­dául két ifjúsági szövetkezet két-két hold földön kukoricát termel. Itt követésre méltó példa" a termelőszövetkezetek segítsége is. Megszántva adták át a fiataloknak a földet, sőt a szépen fejlődő kukoricát két alkalommal meg is ekekapáz­Elsőosztályosok A Kecskeméti II. számú Ál­talános Iskolában az 1960—61-es tanévben 80 elsőosztályos irat­kozott be. A tanévnyitó ün­nepség után az elsőosztályosok elfoglalták helyüket a kényel­mes, virággal díszített padokban és tágranyílt szemekkel figyel­tek a tanítónéni szavaira. Ilyen­kor mindenki úgy érzi, hogy fél­évi bizonyítványában csakis ötösök gömbölyödhetnek. Már miért ne? Hisz önként vállal­ták a tanulást és ez bizonyos előnyökkel is járhat. A kis lur­kók az első napokban még nem gondolnak arra, hogy a jó bi­zonyítvány titka: a lankadatlan szorgalom és a törhetetlen aka­raterő. Az első napokban mégcsak ismerkedtek. A legelevenebb Adám Jolika írni tanul. Mester Lászlóné tanítónő szeretettel irányítja a még bizonytalankodó kis kezet. Iák. Most örömmel láthatják az iskola tanulói, hogy az egész határban az ő kukoricájuk, a legszebb. Holdanként 55—60 mázsás termést várnak, amiből majd megalapozhatják kicsiny gazdaságukat. Hasonlóan tervezgetnek a mélykúti ifjúsági szövetkezetek tanulói is. Már hízónak valójuk Is van és nemsokára raktárba kerül kétezer négyszögöl föld­jükről a 35—40 mázsa kuko­rica is. Kunszálláson az egyik ifjú­sági szövetkezet mákot termel# egy hold földön Tóth Istvánná és Kassai Géza pedagógusok irányításával. A mákszüret már megtörtént, és több mint négy­ezer forintot jövedelmezett. Ez a néhány példa is iga­zolja, hogy ahol nem hagyták a nyár folyamán feloszlani a múlt évben megalapozott gaz­daságot, ott most már közös vagyonnal láthatnak a tanulók az új gazdasági évhez. (TG.) SZOT elnökségi ülés A Szakszervezetek Megyei Tanácsa szombaton délelőtt el­nökségi ülést tart. Az egybe­gyűltek Noé Gábor munkavé­delmi csoportvezető beszámo­lója alapján megvitatják, hogy megyénk szakszervezetei a kül­döttgyűlésen hozott munkavé­delmi határozatnak megfelelő­en eddig hogyan látták el fel­adatukat. Ezt követően Molnár Józsefné, az SZMT titkára tájé­koztatja az elnökség tagjait a szakszervezeti aktivisták to­vábbképzésével kapcsolatos fel­adatokról. Patronáló könyvelők A bajai járási pártbizottságon megbeszélést tartottak a tsz-eket patronáló gépállomások, állami I gazdaságok és földművesszövet- ■ kezetek könyvelői részéire. A I könyvelők állandó jellegű meg­bízatásként vállalták a járás 24 termelőszövetkezete könyvelésé­nek segítését. 50 000 szűrt készített Semperger József, a cifraszűp készítés utolsó mestere Kiskun­félegyházán él. A 88-ik születés­napját ünneplő mester, 71 éve dolgozik a szakmában és ez idő alatt több mint 50 000 szűrt ké­szíteti. Ma már az országban is egyedülálló szűrszabó legszebb munkáját — az aranyéremmel kitüntetett cifraszűri a Kiskun­félegyházi Múzeum őrzi. A szel­lemileg még mindig friss nieste» jaluolcg íg dolgoájs. Jwrí» v Í vA X tfeswtv XV, ÉVFOLYAM, 214. SZÁM Ära 50 fillér I960. SZEPT. 10, SZQJÍBAT Világ proletárjai, egyesüljelek! Juhász Julika vigasztalja Patkós írónkét: Ne sírj, anyuka után. és nála is majd eltörött a mécses. : gyerekek is mozdulatlanul ültek 1 a padokban és ki tudja, vajon az iskola, vagy a tanítónéni va­rázsának köszönhető-e még pél­dás magatartásuk? Ügy gon­doljuk, hogy e nagy csenddé ol­vadt kis közösség tagjai közül az elkövetkezendő napokban már akadnak hangoskodók is, akik az első órák lebilincselő hatása alól felszabadulva, bele­törődve az iskolába járás tör­vényszerűségébe, a zajongók és elevenkedök »élharcosaivá« vál­nak. A pedagógus jóindulatú fi­gyelmeztetésén kívül a hatéve­sek osztályközösségén is múlik majd, hogy néhány rendetlen­kedő és a tanulást csak fél­vállról kezelő pajtásuk ismét a helyes útra találjon. Lám, iám gyerekek! Ügy-e, nem is gondoltátok, hogy ti nemcsak tanulók, hanem egymás »neve­lői« is vagytok? Nemcsak a tu­dományra, de erre is megtanít titeket a tanítónéni. Szöveg: Bieliczky Sándor, fényképezte; Pásztor Zoltán« • Hová merült cl szép szemed i’ilága?« — Talán még a kis Németh Iiatika sem tudja.

Next

/
Thumbnails
Contents