Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-09 / 213. szám

1969. szeptember S. péntek 3. oldal Kisiparosok és a szövetkezés Újabb ötszáz mester a társastermelés útján Egy esztendő alatt örvendete­sen növekedett Bács megyében a kisipari szövetkezetek taglét­száma. A társas termelést vá­lasztók munkájának hatása, a lakosságnak végzett javító, szol­gáltató tevékenység növekedé­sében is kedvezően mérhető. Az így termelt érték fél év alatt elérte a 43 millió forintot, ami megfelel az össztermelés 33 szá­zalékának. Szövetkezeteinkben több mint 500 kisiparos növelte a mester­emberek részarányát — nyilat­kozik Fekete László elvtárs, a KISZÖV elnöke. — Ez a kezdeti eredmény igen szép, mégsem le­hetünk elégedettek, hiszen az új tagok száma, lehetőségeinket fi­gyelembe véve több is lehetne. Az MSZMP Politikai Bizottsá­gának 1957. évi decemberi ha­tározata is erre hívja fel fi­gyelmünket, amikor leszögezi: önkéntesség szem előtt tar­tásával tovább kell növelni a volt kisiparosok arányszámát a szövetkezeti mozgalomban. — Mit tett eddig a szövetség a határozat végrehajtása érde­kében? Hasznosak a közös rendezvények — A kisiparosság önkéntes szövetkezésének elősegítése sok­rétű, kitartó felvilágosító és szervezőmunkát igényel. Szövet­ségünk elsősorban arra töreke­dett, hogy jó viszonyt, rendsze­res kapcsolatokat alakítson ki a kisiparossággal. Az együttmű­ködés kulturális vonalon kezdő­dött. Baján, Dunapatajon, Kis­kőrösön, Kiskunhalason és Ti- szakécskén volt eddig a legtöbb közös rendezvény. Különösen jó a kapcsolat Baján, ahol a mér­legzáró közgyűléseken és üzem­látogatásokon 15 esetben vettek részt a kisiparosok. — Milyen eredménnyel jár­nak ezek a kölcsönös rendezvé­nyek? — Alkalmasak arra, hogy a mesterek kicseréljék tapasztala­taikat és közelebb kerüljenek egymáshoz. A szakmai ankétok és üzemlátogatások pedig az egyik legjobb módszer arra, hogy az érdeklődők eloszlassák kételyeiket, világos választ kap­janak a szövetkezeti élet min­den területéről és a mozgalom jövőjéről. , mát Ez a jövő útja f— Mit igér ez a jövő? — A magánk is iparosok szá­mára a jól működő, fejlődő szö­vetkezetek képezik a szocialista fejlődés fő útját. Elmondhatom, kisipari szövetkezeteink nagy többsége kivívta ezt a minősí­tést. A közös termelés és az ál­lami segítség nyújtotta előnyök következtében szorgalmas tag­ságunk idei termelése előrelát­hatólag meghaladja a 300 millió forintot. A második ötéves téri' végére pedig várható, hogy az építési és gépi beruházások eredményeként, az évi termelés értéke eléri a 470 millió forin­tot. Mindez biztosíték arra, hogy a társas termelés útját válasz­tók könnyebben és jobban tud­ják elvégezni termelési felada­taikat. — Sók [kisiparos azt veti el­lenérvként, hogy ha szövetke­zetbe lép, más munkakörbe osztják, s elveszti kapcsolatát eddigi vevőivel és hivatkoznak a fizetési szintkülönbségekre is. — Politikai felvilágosító mun­kánk e rosszindulatú híresztelé­sek megcáfolására is épül. Aki ellátogat hozzánk, az mind ta­pasztalja, hogy a volt kisiparos a szövetkezetben is ugyanazt a munkát végzi. A lakosság szük­ségleteinek kielégítését szolgál­ja, de fejlettebb termelési esz­közökkel és lényegesen nyugod- tabb munkakörülmények között. Tagjainknak ugyanis nincs gond­ja az anyagbeszerzésre, a meg­rendelések szerzésére, nem ve­sződnek a különböző nyilván­tartásokkal. a könyveléssel kap­csolatos papírmunkával és több más hivatalos dologgal. A fizetés és ami még azon fölül jár ■— És ami a fizetéseket illeti? — Kétségtelen, egyes szak­mákban ma még jelentős az el­térés. A kisiparosok zömének a fizetése azonban már nem áll olyan távol a szövetkezeti tago­kétól, mint évekkel ezelőtt. Nem lehet hallgatni ugyanakkor ar­ról, hogy a kisiparosoknál a ma­gasabb jövedelem fő forrása nem a heti 48 óra, hanem a rendkí­vül hosszú munkaidő. — Szövetkezeti tagjaink ellen­ben egészségesebb, nyugodtabb életet élnek. Jut idejük a mű­velődésre, sportolásra és szóra­kozásra egyaránt. Ha pedig az összes juttatásokat is figyelem­be vesszük, mint például a fi­zetett szabadság, a szociális ala­pokból felvett összegek, a ked­vezményes üdültetés, nem ke­vésbé pedig az év végi részese­dés, akkor ez a különbség olyan csekély marad, ami egy kisipa­rost nem gátol a belépésben. — Emellett az a tudat, hogy élve­zik a társadalombiztosítás elő­nyeit, idősebb korukban pedig nyugdíjra jogosultak, ez jövőjü­ket illetően olyan nagy szó, ami pénzben nemigen fejezhető ki. — A jövőben még inkább azon leszünk — mondja búcsúzóul Fekete elvtárs — hogy minél több kisiparos tapasztalja: A szövetkezés biztosítja az egyén alkotókészségének teljes kibon­takozását és azt a jóleső érzést, hogy a közösségi -munkával a kisiparos véglegesen beilleszke­dik a szocialista rendbe. , Sándor Géza Megtalálták a számításukat Bátran el lehet mondani, hogy a félegyházi járás más termelő­szövetkezeti községeihez képest Gátéren legkiegyensúlyozottabb a munka. A község termelőszö­vetkezeteinek helyzetét jól pél­dázza a Vorosilov Tsz. A szövetkezet gabonából lé­nyegesen többet termelt, mint a hasonló talaj-adott­ságokkal rendelkező egyéni gazdaságok. 152 hold búzavetés volt a Vo­rosilov Tsz-ben, ebből 106 hold vetés táblásított területre esett, amelyen már korábban is terv­szerű gazdálkodás folyt. Itt 14 mázsa búza lett az átlagtermés. A tavasszal belépett egyéni gaz­dák által behozott szántóföldek azonban, amelyek a határ külön­böző részein terültek el, holdan­ként mindössze 7—8 mázsa bú­zát termettek. A Vorosilov Tsz-ben gabona­járandóságot szükséglet szerint osztották el. Ezzel a kezdemé­nyezéssel a félegyházi járás szá­mos '■következe ti gazdaságát megelőzték. Az elosztásnál figyelembe vették, hogy a tsz-tagok ho­gyan vesznek részt a közös munkában. Csak az kapta meg 1 szemé­lyenként a három mázsa kenyér-1 gabonát, aki rendszeresen kijárt dolgozni. A termelőszövetkezet a helyi adottságok kihasználásával, fő­leg az állattenyésztésre fordít nagy gondot és a bevételnek na­gyobb részét az állattenyésztés hozama adja. A tsz-tagok egyéni gyarapodó-, sára jellemző, hogy a 87 csa­ládból már mindössze 5—6-nak nincs háztáji gazdaságban tehe­ne. Kihasználva a szerződés adta- lehetőségeket, a szövetkezet is* meg a tsz-tagok is, nagyszámban hizlalnak sertést. Kohajda János 10, Busa Mi­hály 6 sertés átadására szerző­dött az Állatforgalmi Vállalat­nál. A szövetkezeti községgé válás óta a munkakörülmények is na­gyot változtak Gátéren. Bár a gépellátás még nem kielégítő és sok helyen nagy fáradsággal, kézzel kellett betakarítani a ga­bonát, a Vorosilov Tsz-ben a gabonaféléket kombájnnal, ara­tógéppel vágták. Számosán kije­lentették a tsz tagjai közül, hogy egyéni gazda korukban lényege­sen többet dolgoztak, mint most a szövetkezetben. Számításukat mégis megtalálták a tsz-ben és a jövőjük biztosítva van. — sl — három £s kiét xOfrcTKiEZTiETjÉs a társadalmi bíróság munkájáról Beszélgetések a Kiskunfélegyházi Gépgyárban A Ganz Daru- és Kazángyárban kínai megrendelésre négy darab 150 t/ó gőzkazánt gyártottak. Ez a gépegység a leg­nagyobb teljesítményű, amelyet a magyar ipar eddig gyár­tott. A gép terveit a Ganz Daru- és Kazángyár cs a Gépter­vező és Műszaki Iroda munkatársai készítették. Képünkön: 'a gőzkazán modellje.,, Mint ahogy a cím is mutat­ja, a Kiskunfélegyházi Gépgyár­ban tavaly 35 fegyelmi eljárást folytattak, le, azaz a gyár dol­gozóinak több mint 20 százalé­ka kapott valamilyen ok miatt szóbeli, vagy írásbeli megro­vást, avagy részesült másjellegű fegyelmi büntetésben. Arra mutat ez, hogy szüksé­gesnek mutatkozna a fegyelmi vétségek elkerülése érdekében az ilyen jellegű ügyeknek a gyár legszélesebb nyilvánossága előtt történő megtárgyalása, az­az társadalmi bíróság elé vitele. Társadalmi bíróság működik is a gyárban, tavaly mégis csu­pán három esetben tartott fe­gyelmi ügyben ülést. Ennek okairól érdeklődtünk, s a vála­szokat az alábbiakban írjuk le, hogy azok tanulságait végül összegezhessük majd, Dr. Berkes Dezső, a járás­bíróság elnöke a következő­ket mondta: — Bíróságunk a járási ügyész­séggel karöltve 1959 decemberé­ben vizsgálta a társadalmi bí­róságok működését az egész városban. Megállapítottuk, hogy a társadalmi bíróságok határo­zatainak jó hatása volt. Azt is tapasztaltuk viszont, hogy sok helyen nem tudják kellően ki­választani azokat az ügyeket, amelyek társadalmi bíróság elé valóak. Az erről szóló közös minisztertanácsi és SZOT-ha- tározatokat nem ismerik meg­felelően. A szakszervezeti szer­fl MEDOSZ'fiftárainak értekezletei A MEDOSZ megyei bizottsá­ga szeptember 6-án Kecskemé­ten, 7-én Kiskunhalason, 8-án pedig Baján szakszervezeti tit­kári értekezletet tartott. Ezeken megvitatták az ara­tás, cséplés és egyéb nyári munkák eredményeit, valamint a MEDOSZ október 22-én és 23-án megtartandó XX. kong­resszusával kapcsolatos teendő­ket. Az értekezleteken felhívták a szakszervezeti titkárok figyel­mét . a. ,ta&gyűlések alaposabb előkészítésére, a szervezettség növelésére, s a dolgozók ügyei­nek gyorsabb elintézésére. vek, amelyeknek feladata volna a társadalmi bíróság szemmel kísérése, nem tekintik ezt el­sővonalbeli feladatuknak. Makány János, a gépgyár üzemi bizottságának titkára így látja a társadalmi bíró­ság helyzetét: — Szerintem is valószínűnek látszik, hogy a tavalyi 85 fe­gyelmi ügy közül többet lehe tett volna társadalmi bíróság elé vinni. Mi, a szakszervezet, a tárgyalások előtt biztosítjuk is a helyiséget, kihirdetjük az üzemben a tárgyalás idejét, de tapasztalatunk az, hogy sokan idegenkednek a társadalmi bí­róságtól, mert ha baráti körben el is ítélik a terheltet, a társa­dalmi bíróság előtt nem szíve­sen nyilatkoznak, összegezésül mégis azt tudom mondani, hogy ha az igazgató elvtárs átadja nekünk a fegyelmi ügyeket, — akkor azokat a társadalmi bí­róság le is tárgyalja. Dr. Makra László, az üzem jogtanácsosa: — Némely terhelt nem jele­nik meg a tárgyaláson, s ez már eleve tehetetlenségre ítéli a tár­sadalmi bíróságot. Az üzemi bi­zottságnak hatásosabbá kellene tenni a társadalmi bíróság fon­tosságát ismertető politikai-fel- világosító munkát, s akkor bi­zonyosan a terheltet baráti kör­ben elitélőek is bekapcsolódná­nak a bírósági tárgyalásba, ele­ven és a fegyelmezetlenséget Jíííín és zi jakas zb o t Mint érdekességet tartja bir­tokában a kiskunfélegyházi mú­zeum a múlt század végén fa­ragott pásztorbotot. Horváth Ká­roly kiskunsági juhász több mint másfélméteres botjára művészi faragásokkal történelmi nagyja­ink képmását véste. Egy-egy portré forintos nagyságú, ame­lyen jól felismerhető Zrínyi, Hu­nyadi, Kossuth, Petőfi és még mintegy 20 kiváló személyiség arcmása. Munkájának különös értéke, hogy a bot nem sima fá­ból készült, a görcsök ellenére is minden parányi helyet mű­vészi faragás díszít. A juhász­botot a múzeum a régiségi ter­mében állítja majd ki­elitélő közszellemet alakítva ki az üzemben. Ennek hiányában kénytelen az igazgató saját jog­körében elintézni a fegyelmi ügyeket. Jó példa erre Tóth László — egyik, különben jó esztergályosunk — részegeske­dése. Ügyét igazgatói fegyelmi hatáskörben voltunk kénytele­nek intézni, — azonnali felmon­dással sújtva őt notórius ré­szegeskedése, igazolatlan mu­lasztásai miatt, — mert a tár­sadalmi bíróság gyors és ha­tékony közreműködésére nem számíthattunk. A gyorsaságra ez esetben pedig szükség volt. Eddig a három vélemény, amelynek végső summája a következő: 1. Az igazgató nem ad át elég ügyet a társadalmi bíró­ságnak. 2. A szakszervezeti szervek, — mint Makány elvtárs szavaiból is kitűnik, — nem végeznek megfelelő politikai-fel világosító munkát a társadalmi bíróság feladatainak megismertetésére a munkások között. A hibák ismerete, — azok tudatosítása — már fél javítás. Bizonyosra vesszük, hogy 'ha a Kiskunfélegyházi Gépgyár szak- szervezeti szervei, üzemi bizott­sága, a szakszervezeti bizalmiak hálózata a vállalat vezetőségé­vel együtt levonja ezekből a kö­vetkeztetéseket saját munkájuk­ra vonatkozóan, — a társadal­mi bíróság betölti majd fela­datait a fegyelem megszilárdí­tása érdekében. Így minden bi­zonnyal kevesebb lesz majd a fegyelmi ügy a gépgyárban. A dúnavecsei járásbe^ jelentik Solton 30 ezer forint értékű társadalmi munkával hozták rendbe a kultúrházat. * Dunavecsén megnyílt az önki- választó üveg- és porcelánszak- üzlet. A közeljövőben egy önki­választó cipőboltot, azonkívül egy tej ivót is létesítenek. * Szalkszentmártonban hatezer méter, Dunavecsén pedig 4400 méter járda építését kezdi meg • ezekben a napokban a Kalocsai Város- és Községgazdálkodási Vállalat,

Next

/
Thumbnails
Contents