Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-08 / 212. szám
1960. szeptember 8. csütörtök * 3. oldui Vita a párt gazdaságszervező munkájáról Hasznosítjuk adottságainkat, megtakarítottunk 238 ezer forintot !Egy újítás margójára: Szóráth Pál 5000 forintja Termelőszövetkezetünk ez év januárjában 1070 holdról 4256 katasztrális holdra növekedett, szántóterületünk meghaladja a 2300 holdat. Tagjaink száma pedig 83-ról 450-re gyarapodott. Szövetkezetünk az állami gazdaság és az erdőgazdaság területének kivételével magában foglalja Érsekcsanád egész határát és dolgozó parasztságát. A község átszervezése és a szövetkezet nagyarányú növekedése nehéz feladatot állított a párt, a KISZ és a gazdasági vezetés elé. Pártvezetőségünk az első perctől kezdve határozott kiállással és a javaslatok sokaságával segítette a kezdés nehézségeivel küszködő gazdasági vezetőséget. A szövetkezet eddigi eredményei, a gazdaság megerősödése azt igazolja, hogy a párt gazdaságszervező és ellenőrző tevékenysége nem volt hiábavaló. Tanácsainkra a szövetkezet vezetősége 6—8 tagú építő brigádot hozott létre. Az építő brigád a szövetkezet tagjainak segítségével gyorsan munkához látott, és egyszerű megoldással, helyi anyagok felhasználásával teremtette meg a szükséges férőhelyeket a jószágállomány számára. A közelmúltban számvetést végeztünk az építő brigád eddigi tevékenységéről és megállapítottuk, hogy június 15-ig 361 ezer forint értékű építkezést és átalakítást valósítottunk meg saját erőnkből. Mindent beleszámítva. az anyagot, a ráfordított munkaegységeket, a fogat és gépierő költséget, megállapítottuk, hogy az építkezésekre 123 ezer forintot költöttünk, vagyis 238 ezer forinttal kevesebbet, mintha azt vállalkozóknak adtuk volna ki. A házilagos építkezéseket még nem fejeztük be, hanem tovább' folytatjuk közös gazdaságunk szükségletének megfelelően. A gazdálkodás megindításának elősegítésére, pártvezetőségünk kezdeményezésére, tsz-ta- jaink 32 ezer forint készpénzt adtak össze. Ez az összeg megkönnyítette a közös tevékenység adtunk el, több mint 160 ezer forintért. Tagjaink meggyőződtek arról, hogy érdemes és kifizetődő baromfitenyésztéssel, különösen kacsaneveléssel foglalkozni. Az apró jószágok elhullási százaléka 2 százalék alatt volt a gondos nevelőmunka következtében. Nagy erőfeszítést tettünk a sertésállomány gyarapítására is. Ez év januárjában szövetkezetünk megnövekedése után mindössze 8 darab anyakocánk volt. Ezt 82 darabra szaporítottuk, azonban még nem érjük el 100 holdanként az 5 darabot. A tavaszi munkák összetorlódásának idején, a palántázások időszakában bizonyos lazaság és fegyelmezetlenség nehezítette a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzését. Tagjaink egy része nem bízott a közös gazdaságban és minden idejét a háztáji föld megművelésére for- | dította. Pártvezetőségünk látva j a nehézségeket, a legszorgalma-1 sabb tagok segítségével a közös j munkák elvégzésére mozgósí- j tóttá a dolgozókat. Kezdeményezésünkre a sző- i vetkezet vezetősége felül- j vizsgálta a háztáji területe- j két, bevezette a premizálást ! és a közgyűlés úgy határo- ! zott, hogy a nők hetenként legalább négy. a férfiak legalább öt napot a közösben kötelesek dolgozni. Mindennek meg lett az eredménye, a növényápolási munkákat időben és rendben elvégeztük, majd szövetkezetünk tagjai példásan dolgoztak az aratás időszakában is. Tagjaink 850 j hold aratnivalóból 420 holdat j kézi kaszával vágtak le és elvé- j gezték a kukorica másodszori I kapálását is. I Pártszervezetünk a tsz-demok- rácia figyelembevételével, a szövetkezet tagjainak meggyőzésével végzi gazdaságszervező tevékenységét. Aktívacsoportot szerveztünk és azokat rendszeresen tájékoztatjuk a feladatokról. Gazdaságszervező munkánk néhány eredményét vázoltam itt. Tevékenységünkben vannak még hiányosságok is, azonban az eddigi fejlődés, közös gazdaságunk megerősödése sok örömet okoz szövetkezetünk valamennyi tagjának. Ä Petőfi Népe hasábjain folyó vitát figyelemmel kísérjük, mert az hozzájárul pártszervezetünk gazdaság- szervező és ellenőrző munkájának javulásához, gazdagodásához. Király István, a/, érsekcsanádi Búzakalász Tsz párttitkára Koséi két esztendeje annak, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a megyei tanács végrehajtó bizottsága között egyezség jött létre: Baja város további iparosítása érdekében minisztériumi kezelésbe adják és modern villamosipari gyárrá fejlesztik a Bajai Fémipari Vállalatot. 1959-ben így került sor arra, hogy egyik készítményük, a vermonel permetezőgépek sorozatgyártását a Tiszakécskei Permetezőgépgyár kollektívája folytatja. A munkát Szóráth Pál rézműves csoportjára bízták. Az idős mester alig kapta ezt a megbízást, máris revízió alá vette a permetezőgép anyagnormáját. Meg kell hagyni, a bajai gyár technológusai eléggé kicentiztek minden deka anyagot, Szóráth Pálnak azonban sikerült egy ötHázi vízellátó berendezés Nagy sikert aratott a Bajai Villamosipari Vállalat házi vízellátó berendezése a nemrég zárult pécsi Déldunántúli Mezőgazdasági Kiállításon. Egyfázisú villanymotorral működik, tartálya 80 literes. Ára 4380 Ft. Kép: Földessy Dénes Veszélyes házipatikák megkezdesd, es az epitkezesek elvégzését. Gazdaságszervező tevékenységünk másik fő célkitűzése volt az állatállomány fejlesztésének a szorgalmazása. Ennek útjában a legnagyobb akadályt a takarmányhiány jelentette. Szövetkezeti gazdáink meggyőzésével, felvilágosításával azonban úrrá lettünk ezen a nehézségen Is. Javaslatunkra a szövetkezet 8000 darab pecsenyekacsa értékesítését vette tervbe. Ebből eddig 4000 darabot Mulasztás A városi tanács és Sebők Lajos népművelési ügyvezető tanyanapot szervezet* a kecskeméti Aranykalász Tsz-ben. Délután Barta Mihály elvtárs vezetésével a kecskeméti Cipészipari Ktsz színjátszói. Szabó Gergely szólista, a Bozsó Antal által irányított úttörőzenekar, valamint Steczinka József és Lajos György, az iparitanuló Iskola versmondói szórakoztatták az egybegyűlteket. Sajnos a folytatás nem sikerült. A műsor második részét vállaló művészeti csoport és a tánczenekar egyszerűen nem jelent meg. Kár, hogy legalább cgy-egy képviselőjüket nem küldték el, akik beszámoltak volna arról, hogy hosszas vára- > kozás után milyen csalódottan oszlott szét többszáz ember, akik pedig igen nagy örömmel várták őket. Ilyennek nem szabadna előfordulni! letes módosítással minden egyes gépnél az előírt forrasztó ón egyharmadát megtakarítani. — Csoportja ettől kezdve nem 35 deka, hanem átlagban 23 döka ónt használt fel egy-egy permetezőgép készítésénél. Mlt el a gép ezres szériákban készült, a forrasztó ón kilója pedig több mint 72 forintba került, Szóráth Pál érdemesnek.. látta elgondolását újításként hasznosítani. Legutóbb, amikor erről beszélgettünk, véleménye . megváltozott. — Nincs sok értelme. Nekem már a kedvem is elment. Olyan nagy a vezetés részéről a huzavona, hogy kárbaveszett idő, ha az ember papírra veti a gondolatait. Én ezt az újítást még tavaly májusban beadtam, s mi az eredmény: 15 hónapja meditálnak rajta. Ne csodálkozzon hát, ha azt mondom, ez a közömbösség nálunk a legnagyobb gátja az újítómozgalomnak. Végigkísértük 'Szóráth Pál újításának sorsát, s közben tanulságos tapasztalatokat gyűjtöttünk: hogyan nem szabad aa újítómozgalommal foglalkozni. »Az újítások gyors elbírálás sáért, tervszerű bevezetéséért* illetőleg a bevezetés előfeltétel leinek biztosításáért, továbbá az újítási díjak határidőn belül tör-* ténő folyósításáért a megvalósítók szerv vezetője, ezenfelül — ügy-* körén belül — minden dolgozó felelős« — olvassuk a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány 29/1959. számú rendeletében, ami az újításokkal és találmányokkal foglalkozik. Tiszakécskén mindebből ke-, veset tettek magukévá a Permetezőgépgyár vezetői, pedig aa újításokkal kapcsolatos feladatok elvégzése a gazdasági -munka szerves része. Beszélgetésünk során, sajnos, azt sem tud-; ták megmondani, jelenleg kinél pihennek Szóráth Pál újításának iratai. Akivel beszéltünk^ mind igyekezett a maga felelősségét eűhárítami. Egyedül at vállalat főkönyvelője bizony-i gáttá, hogy nem lehet megnyugtató módon kimutatni, mi a "rá-* üció« Szóráth Pál újításában. Sze- l rinte erről nem tanúskodik meg- £ felelő mennyiségű raktárbizoany- lat. Nekünk más a vélemé-t nyünk. Tanulmányoztuk az idevonatkozó rendeleteket. s végeztünk egy pár gazdaságossági számítást is. A gyár több mint 15 hónapja alkalmazza már Szóráth Pál újítását. Ez idő alatt a 6000 darabot is meghaladta a kereskedelemnek átadott permetezőgépek száma. Az újítás népgazdasági eredménye legkevesebb 700 kiló forrasztó ón megtakarítása, aminek értéke több mint 50 000 forint. A rendelet szerint ez esetben az újítási díj összege a népgazdasági eredmény 2—10 százalékáig terjedhet., Mivel a gyár vezetősége az újítóval elmulasztott szerződést kötni, Szóráth Pál az újítói < díj maximumára, vagyis 5000 j forirtra tarthat igényt. | Jóllehet, az ügy eddigi keze< lése nem arra mutat, mintha a •. gyár vezetői megnyugtató ren- f dezésre s az újítómozgalom fel- $ élesztősére törekednének, re- i méljük azonban, hogy Szóráth < Pál újítási panaszának nem lesz í bírósági folytatása. Sándor Géza l Milyen ieljesífményekre képes j egy almaié? > Egy jólfejlett, 100 ezer leve< let számláló almafa óránként \ 15 liter víz felszívására képes ' gyökerein keresztül. Tehát egy • 40 fával beültetett kert napi ; vízelszívó képessége 15 tonna. ! A vízmennyiség legnagyobb ré- ! szét azonban a fák elpárologtatják és csak egy elenyészően kis mennyiség szolgálja a nö, vekedés és a gvümölcsképzés- eéljait. I Egy fiatalasszony sétál kislányával a Nagykőrösi utcán. Az ;anya zsebében ott lapul az imént, vásárolt zizi, s jóízűen ropogtatják, miközben meg-meg- állnaik a kirakatok előtt. Csakhamar rosszullét környékezi őket, fejük zakatol, mint a malom. Az anya ereiben majd : megfagy a vér: csak nem a Beillőid tabletták keveredtek a zizi jközé, amit húsz perccel ezelőtt ;íratott ki a körzeti orvossal?! ! Közben lefékez a mentőautó. ;anya és kislánya nemsokára a ; megyei kórház belgyógyászati ; osztályán vannak. ; A „gyógyíthatatlan“ ; — Enyhe gyógyszermérgezés! :— Dr. Pintér Sándor homlokán Iredőkben gyülekeznek a rán- ; cok. Nem azért, mintha életve- ’szélyes esettél állna szemben, ; hiszen — a doboz tartalmát, [szerencsére, nem fogyasztották 'el teljesen — pár óra múlva ;kiléphetnek a kórház kapuján. 1 Inkábó azokat a szerencsétlenedet látja maga előtt, akik nem 'úszták meg ennyivel, s esedező : tekintetük életért könyörgött: — ; csak még egyszer, doktor úr... í Anyukát és kislányát kivéve, [öngyilkosokról szól alábbi riportunk, akik — mint azt látni »fogjuk — gyakran minden ok 'nélkül sodródnak erre az útra, [ahonnan ritkán van visszatérés, Is ha van is, csak komoly erőifeszítések árán érhető el. t I Pintér doktor emlékezetében 'egy szerencsétlen asszony esete [él a legjobban, aki »gyógyítha- ! tatlannak« vélt betegsége elől [.menekült a halálba. Sz. M.-né ‘első ízben nagy mennyiségű Sevenált vett be- attól a gondolattól sugallva, hogy — egy nem éppen szakavatott orvos állapította meg róla — egy-két éven belül úgyis megöli a rák. Minek hát addig várni? — gondolta. Elkeseredése nőttön nőtt, míg végül elkövette tettét... Pintér doktor éjt-napot eggyé téve küzdött az asszony életéért. Végül is az orvosi tudomány győzött a halál fölött: Sz. M.-né három nap múlva felépült. Ekkor derült ki a fiatalasszonyról, hogy előbbi vizsgáló orvosa alaposan melléfogott, mivel Sz. M.- né teljesen egészséges, s a méh- rákról tett megállapítás — téves volt. Meggyötört idegei, a rengeteg mende-monda és az alaptalan félelem miatt már nem tudott ura lenn) önmagának: másfél évvel azután egy robogó vonat kerekei alatt lelte halálát. Sz. M.-né egy súlyos tévedés — mondhatnánk így js: félrevezetés — áldozata lett. Tanuljunk hát belőle! „Védekezés“ a részeges férj ellen — Úgynevezett visszatérő »vendégeink« is vannak — beszéli Pintér elvtárs. — Többségük 3—4 aszpirinnel kísérli meg az öngyilkosságot, általában úgy éjfél körül, csak azért, hogy a mentőautó megjelenésével pánikot keltsen. Ezek szeretik a csődületet. no meg azt, hogv a szomszédok sajnálkozzanak rajtuk: Lám, lám. szegény, hova jutott! S megelégedéssel veszik tudomásul, ha férjeik lélekszakadva rohannak a kórházba. A belgyógyászati osztály és a mentőállomás, feljegyzéseiből kitűnik, hogy az esetek 99 száza- j iékában nők, sőt nem egyszer < több gyermekes édesanyák kö- 5 vetnek el öngyilkossági kísérle- 5 tét. Mint Pintér doktor mondja, I a gyógyszermérgezés igen sok-I szór eszköz az asszonyok kézé- í ben; ezzel akarják férjeiket 5 jobb belátásra bírni, hogy vál- | toztassanak italozó életmódju- 5 kon. Bár többször hatásos esz- < köz, mégsem tekinthető elfő- s gadhatónak, hiszen az élet és 5 halál között levő mezsgye kés- j kény sáv: aki egyszer odajut —j nem biztos, hogy vissza is ke- i rül. j Gyógyít a gyógyszer, j de — öí is! Igaza van dr. Pintér Sándor- j rak: véget kellene már vetni a J gyógyszergyűjtő mániának, mely j idestova berögzött szokássá vá-| íik — s szükséges lenne a kör-1 zeti orvosoknak alaposabban el-j, lenőrizni: betegjeik vajon miért í kérik oly gyakran az altatósze-( reket, amelyek gyógyítani, de — mint láttuk — ölni is tudnak. ' Ma már senkinek sem kell? éhbérért dolgozni, s várni a re-5 ménytelen holnapot- és a nyo-1 morúság helyeit a halált válasz-> tani. Másban kell tehát keresni < az öngyilkosságok okát. Abban, 5 hogy sokan jelentéktelen okok, < igen gyakran szóra sem érdé- i rnes családi viták miatt veszik! igénybe a »házi patikát«, s vál- i nak el örökre férjeiktől, gyér- j mekeiktől. E meggondolatlan, { nem éppen méltányolható csele- ’ kedetek nyomán pedig nem egy sírhalom domborul már a te-: metőkben... Kohl Antal '
