Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-08 / 212. szám

1960. szeptember 8. csütörtök * 3. oldui Vita a párt gazdaságszervező munkájáról Hasznosítjuk adottságainkat, megtakarítottunk 238 ezer forintot !Egy újítás margójára: Szóráth Pál 5000 forintja Termelőszövetkezetünk ez év januárjában 1070 holdról 4256 katasztrális holdra növekedett, szántóterületünk meghaladja a 2300 holdat. Tagjaink száma pe­dig 83-ról 450-re gyarapodott. Szövetkezetünk az állami gaz­daság és az erdőgazdaság terü­letének kivételével magában foglalja Érsekcsanád egész ha­tárát és dolgozó parasztságát. A község átszervezése és a szövet­kezet nagyarányú növekedése nehéz feladatot állított a párt, a KISZ és a gazdasági vezetés elé. Pártvezetőségünk az első perctől kezdve határozott ki­állással és a javaslatok sokasá­gával segítette a kezdés nehéz­ségeivel küszködő gazdasági ve­zetőséget. A szövetkezet eddigi ered­ményei, a gazdaság megerő­södése azt igazolja, hogy a párt gazdaságszervező és ellenőrző tevékenysége nem volt hiábavaló. Tanácsainkra a szövetkezet vezetősége 6—8 tagú építő brigá­dot hozott létre. Az építő brigád a szövetkezet tagjainak segít­ségével gyorsan munkához lá­tott, és egyszerű megoldással, helyi anyagok felhasználásával teremtette meg a szükséges fé­rőhelyeket a jószágállomány szá­mára. A közelmúltban számvetést végeztünk az építő brigád eddi­gi tevékenységéről és megálla­pítottuk, hogy június 15-ig 361 ezer forint értékű építkezést és átalakítást valósítottunk meg sa­ját erőnkből. Mindent beleszá­mítva. az anyagot, a ráfordított munkaegységeket, a fogat és gé­pierő költséget, megállapítottuk, hogy az építkezésekre 123 ezer forintot költöttünk, vagyis 238 ezer forinttal keveseb­bet, mintha azt vállalkozók­nak adtuk volna ki. A házilagos építkezéseket még nem fejeztük be, hanem tovább' folytatjuk közös gazdaságunk szükségletének megfelelően. A gazdálkodás megindításá­nak elősegítésére, pártvezetősé­günk kezdeményezésére, tsz-ta- jaink 32 ezer forint készpénzt adtak össze. Ez az összeg meg­könnyítette a közös tevékenység adtunk el, több mint 160 ezer forintért. Tagjaink meggyőződtek arról, hogy érdemes és kifizetődő ba­romfitenyésztéssel, különösen kacsaneveléssel foglalkozni. Az apró jószágok elhullási száza­léka 2 százalék alatt volt a gon­dos nevelőmunka következtében. Nagy erőfeszítést tettünk a sertésállomány gyarapítására is. Ez év januárjában szövetkeze­tünk megnövekedése után mind­össze 8 darab anyakocánk volt. Ezt 82 darabra szaporítottuk, azonban még nem érjük el 100 holdanként az 5 darabot. A tavaszi munkák összetor­lódásának idején, a palántázá­sok időszakában bizonyos laza­ság és fegyelmezetlenség nehe­zítette a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzését. Tagjaink egy része nem bízott a közös gazdaságban és minden idejét a háztáji föld megművelésére for- | dította. Pártvezetőségünk látva j a nehézségeket, a legszorgalma-1 sabb tagok segítségével a közös j munkák elvégzésére mozgósí- j tóttá a dolgozókat. Kezdeményezésünkre a sző- i vetkezet vezetősége felül- j vizsgálta a háztáji területe- j két, bevezette a premizálást ! és a közgyűlés úgy határo- ! zott, hogy a nők hetenként legalább négy. a férfiak leg­alább öt napot a közösben kötelesek dolgozni. Mindennek meg lett az ered­ménye, a növényápolási munká­kat időben és rendben elvégez­tük, majd szövetkezetünk tagjai példásan dolgoztak az aratás időszakában is. Tagjaink 850 j hold aratnivalóból 420 holdat j kézi kaszával vágtak le és elvé- j gezték a kukorica másodszori I kapálását is. I Pártszervezetünk a tsz-demok- rácia figyelembevételével, a szö­vetkezet tagjainak meggyőzésé­vel végzi gazdaságszervező te­vékenységét. Aktívacsoportot szerveztünk és azokat rendszeresen tájé­koztatjuk a feladatokról. Gazdaságszervező munkánk néhány eredményét vázoltam itt. Tevékenységünkben vannak még hiányosságok is, azonban az eddigi fejlődés, közös gazda­ságunk megerősödése sok örö­met okoz szövetkezetünk vala­mennyi tagjának. Ä Petőfi Népe hasábjain folyó vitát figyelem­mel kísérjük, mert az hozzájá­rul pártszervezetünk gazdaság- szervező és ellenőrző munkájá­nak javulásához, gazdagodásá­hoz. Király István, a/, érsekcsanádi Búzakalász Tsz párttitkára Koséi két esztendeje annak, hogy a Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium, valamint a megyei tanács végrehajtó bizottsága kö­zött egyezség jött létre: Baja vá­ros további iparosítása érdeké­ben minisztériumi kezelésbe ad­ják és modern villamosipari gyárrá fejlesztik a Bajai Fém­ipari Vállalatot. 1959-ben így került sor arra, hogy egyik ké­szítményük, a vermonel perme­tezőgépek sorozatgyártását a Tiszakécskei Permetezőgépgyár kollektívája folytatja. A munkát Szóráth Pál rézmű­ves csoportjára bízták. Az idős mester alig kapta ezt a megbí­zást, máris revízió alá vette a permetezőgép anyagnormáját. Meg kell hagyni, a bajai gyár technológusai eléggé kicentiztek minden deka anyagot, Szóráth Pálnak azonban sikerült egy öt­Házi vízellátó berendezés Nagy sikert aratott a Bajai Villamosipari Vállalat házi vízellátó berendezése a nemrég zárult pécsi Déldunántúli Me­zőgazdasági Kiállításon. Egyfázisú villanymotorral működik, tartálya 80 literes. Ára 4380 Ft. Kép: Földessy Dénes Veszélyes házipatikák megkezdesd, es az epitkezesek elvégzését. Gazdaságszervező tevékenysé­günk másik fő célkitűzése volt az állatállomány fejlesztésének a szorgalmazása. Ennek útjában a legnagyobb akadályt a takar­mányhiány jelentette. Szövetke­zeti gazdáink meggyőzésével, felvilágosításával azonban úrrá lettünk ezen a nehézségen Is. Javaslatunkra a szövetkezet 8000 darab pecsenyekacsa értékesítését vette tervbe. Ebből eddig 4000 darabot Mulasztás A városi tanács és Sebők La­jos népművelési ügyvezető ta­nyanapot szervezet* a kecske­méti Aranykalász Tsz-ben. Délután Barta Mihály elvtárs vezetésével a kecskeméti Cipész­ipari Ktsz színjátszói. Szabó Gergely szólista, a Bozsó Antal által irányított úttörőzenekar, valamint Steczinka József és La­jos György, az iparitanuló Isko­la versmondói szórakoztatták az egybegyűlteket. Sajnos a folytatás nem sike­rült. A műsor második részét vállaló művészeti csoport és a tánczenekar egyszerűen nem je­lent meg. Kár, hogy legalább cgy-egy képviselőjüket nem küldték el, akik beszámoltak volna arról, hogy hosszas vára- > kozás után milyen csalódottan oszlott szét többszáz ember, akik pedig igen nagy örömmel várták őket. Ilyennek nem szabadna elő­fordulni! letes módosítással minden egyes gépnél az előírt forrasztó ón egyharmadát megtakarítani. — Csoportja ettől kezdve nem 35 deka, hanem átlagban 23 döka ónt használt fel egy-egy perme­tezőgép készítésénél. Mlt el a gép ezres szériák­ban készült, a forrasztó ón ki­lója pedig több mint 72 forintba került, Szóráth Pál érdemesnek.. látta elgondolását újításként hasznosítani. Legutóbb, amikor erről beszélgettünk, véleménye . megváltozott. — Nincs sok értelme. Nekem már a kedvem is elment. Olyan nagy a vezetés részéről a huza­vona, hogy kárbaveszett idő, ha az ember papírra veti a gondo­latait. Én ezt az újítást még tavaly májusban beadtam, s mi az eredmény: 15 hónapja medi­tálnak rajta. Ne csodálkozzon hát, ha azt mondom, ez a kö­zömbösség nálunk a legnagyobb gátja az újítómozgalomnak. Végigkísértük 'Szóráth Pál újításának sorsát, s közben ta­nulságos tapasztalatokat gyűj­töttünk: hogyan nem szabad aa újítómozgalommal foglalkozni. »Az újítások gyors elbírálás sáért, tervszerű bevezetéséért* illetőleg a bevezetés előfeltétel leinek biztosításáért, továbbá az újítási díjak határidőn belül tör-* ténő folyósításáért a megvalósítók szerv vezetője, ezenfelül — ügy-* körén belül — minden dolgozó felelős« — olvassuk a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány 29/1959. számú rendeleté­ben, ami az újításokkal és ta­lálmányokkal foglalkozik. Tiszakécskén mindebből ke-, veset tettek magukévá a Per­metezőgépgyár vezetői, pedig aa újításokkal kapcsolatos felada­tok elvégzése a gazdasági -mun­ka szerves része. Beszélgeté­sünk során, sajnos, azt sem tud-; ták megmondani, jelenleg kinél pihennek Szóráth Pál újításá­nak iratai. Akivel beszéltünk^ mind igyekezett a maga fele­lősségét eűhárítami. Egyedül at vállalat főkönyvelője bizony-i gáttá, hogy nem lehet megnyug­tató módon kimutatni, mi a "rá-* üció« Szóráth Pál újításában. Sze- l rinte erről nem tanúskodik meg- £ felelő mennyiségű raktárbizoany- lat. Nekünk más a vélemé-t nyünk. Tanulmányoztuk az ide­vonatkozó rendeleteket. s végez­tünk egy pár gazdaságossági számítást is. A gyár több mint 15 hónapja alkalmazza már Szó­ráth Pál újítását. Ez idő alatt a 6000 darabot is meghaladta a kereskedelemnek átadott per­metezőgépek száma. Az újítás népgazdasági eredménye legke­vesebb 700 kiló forrasztó ón megtakarítása, aminek értéke több mint 50 000 forint. A ren­delet szerint ez esetben az újí­tási díj összege a népgazdasági eredmény 2—10 százalékáig ter­jedhet., Mivel a gyár vezetősége az újítóval elmulasztott szerző­dést kötni, Szóráth Pál az újítói < díj maximumára, vagyis 5000 j forirtra tarthat igényt. | Jóllehet, az ügy eddigi keze­< lése nem arra mutat, mintha a •. gyár vezetői megnyugtató ren- f dezésre s az újítómozgalom fel- $ élesztősére törekednének, re- i méljük azonban, hogy Szóráth < Pál újítási panaszának nem lesz í bírósági folytatása. Sándor Géza l Milyen ieljesífményekre képes j egy almaié? > Egy jólfejlett, 100 ezer leve­< let számláló almafa óránként \ 15 liter víz felszívására képes ' gyökerein keresztül. Tehát egy • 40 fával beültetett kert napi ; vízelszívó képessége 15 tonna. ! A vízmennyiség legnagyobb ré- ! szét azonban a fák elpárolog­tatják és csak egy elenyészően kis mennyiség szolgálja a nö­, vekedés és a gvümölcsképzés- eéljait. I Egy fiatalasszony sétál kislá­nyával a Nagykőrösi utcán. Az ;anya zsebében ott lapul az imént, vásárolt zizi, s jóízűen ropogtatják, miközben meg-meg- állnaik a kirakatok előtt. Csak­hamar rosszullét környékezi őket, fejük zakatol, mint a ma­lom. Az anya ereiben majd : megfagy a vér: csak nem a Bei­llőid tabletták keveredtek a zizi jközé, amit húsz perccel ezelőtt ;íratott ki a körzeti orvossal?! ! Közben lefékez a mentőautó. ;anya és kislánya nemsokára a ; megyei kórház belgyógyászati ; osztályán vannak. ; A „gyógyíthatatlan“ ; — Enyhe gyógyszermérgezés! :— Dr. Pintér Sándor homlokán Iredőkben gyülekeznek a rán- ; cok. Nem azért, mintha életve- ’szélyes esettél állna szemben, ; hiszen — a doboz tartalmát, [szerencsére, nem fogyasztották 'el teljesen — pár óra múlva ;kiléphetnek a kórház kapuján. 1 Inkábó azokat a szerencsétlene­det látja maga előtt, akik nem 'úszták meg ennyivel, s esedező : tekintetük életért könyörgött: — ; csak még egyszer, doktor úr... í Anyukát és kislányát kivéve, [öngyilkosokról szól alábbi ri­portunk, akik — mint azt látni »fogjuk — gyakran minden ok 'nélkül sodródnak erre az útra, [ahonnan ritkán van visszatérés, Is ha van is, csak komoly erő­ifeszítések árán érhető el. t I Pintér doktor emlékezetében 'egy szerencsétlen asszony esete [él a legjobban, aki »gyógyítha- ! tatlannak« vélt betegsége elől [.menekült a halálba. Sz. M.-né ‘első ízben nagy mennyiségű Se­venált vett be- attól a gondo­lattól sugallva, hogy — egy nem éppen szakavatott orvos állapí­totta meg róla — egy-két éven belül úgyis megöli a rák. Minek hát addig várni? — gondolta. Elkeseredése nőttön nőtt, míg végül elkövette tettét... Pintér doktor éjt-napot eggyé téve küzdött az asszony életéért. Végül is az orvosi tudomány győzött a halál fölött: Sz. M.-né három nap múlva felépült. Ek­kor derült ki a fiatalasszonyról, hogy előbbi vizsgáló orvosa ala­posan melléfogott, mivel Sz. M.- né teljesen egészséges, s a méh- rákról tett megállapítás — téves volt. Meggyötört idegei, a ren­geteg mende-monda és az alap­talan félelem miatt már nem tudott ura lenn) önmagának: másfél évvel azután egy robogó vonat kerekei alatt lelte halá­lát. Sz. M.-né egy súlyos téve­dés — mondhatnánk így js: fél­revezetés — áldozata lett. Ta­nuljunk hát belőle! „Védekezés“ a részeges férj ellen — Úgynevezett visszatérő »vendégeink« is vannak — be­széli Pintér elvtárs. — Többsé­gük 3—4 aszpirinnel kísérli meg az öngyilkosságot, általában úgy éjfél körül, csak azért, hogy a mentőautó megjelenésével páni­kot keltsen. Ezek szeretik a cső­dületet. no meg azt, hogv a szomszédok sajnálkozzanak raj­tuk: Lám, lám. szegény, hova jutott! S megelégedéssel veszik tudomásul, ha férjeik léleksza­kadva rohannak a kórházba. A belgyógyászati osztály és a mentőállomás, feljegyzéseiből ki­tűnik, hogy az esetek 99 száza- j iékában nők, sőt nem egyszer < több gyermekes édesanyák kö- 5 vetnek el öngyilkossági kísérle- 5 tét. Mint Pintér doktor mondja, I a gyógyszermérgezés igen sok-I szór eszköz az asszonyok kézé- í ben; ezzel akarják férjeiket 5 jobb belátásra bírni, hogy vál- | toztassanak italozó életmódju- 5 kon. Bár többször hatásos esz- < köz, mégsem tekinthető elfő- s gadhatónak, hiszen az élet és 5 halál között levő mezsgye kés- j kény sáv: aki egyszer odajut —j nem biztos, hogy vissza is ke- i rül. j Gyógyít a gyógyszer, j de — öí is! Igaza van dr. Pintér Sándor- j rak: véget kellene már vetni a J gyógyszergyűjtő mániának, mely j idestova berögzött szokássá vá-| íik — s szükséges lenne a kör-1 zeti orvosoknak alaposabban el-j, lenőrizni: betegjeik vajon miért í kérik oly gyakran az altatósze-( reket, amelyek gyógyítani, de — mint láttuk — ölni is tudnak. ' Ma már senkinek sem kell? éhbérért dolgozni, s várni a re-5 ménytelen holnapot- és a nyo-1 morúság helyeit a halált válasz-> tani. Másban kell tehát keresni < az öngyilkosságok okát. Abban, 5 hogy sokan jelentéktelen okok, < igen gyakran szóra sem érdé- i rnes családi viták miatt veszik! igénybe a »házi patikát«, s vál- i nak el örökre férjeiktől, gyér- j mekeiktől. E meggondolatlan, { nem éppen méltányolható csele- ’ kedetek nyomán pedig nem egy sírhalom domborul már a te-: metőkben... Kohl Antal '

Next

/
Thumbnails
Contents