Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-04 / 209. szám
5. oldat 1960. szeptember 4, vasárnap NAPTAR — Kiváló Földművesszövetkezeti Dolgozó jelvénnyel tüntették ki Sipos Sándort, a bács- bokodi takarékszövetkezet ügyvezető könyvelőjét. — Felülvizsgálatot tartott a dávodi Űj Élet Termelőszövetkezet ellenőrző bizottsága a munkaegység-felhasználással kapcsolatban, Megállapították, hogy a munkaegység-felhasználás beírása több esetben nem megfelelően történt. Többet írtak be, mint amennyi járt volna egy-egy tagnak. A tsz vezetősége intézkedéseket tett a hiba megszüntetésére. — Kiszámította a nagybaracskai Szabadság Halászati Termelőszövetkezet, hogy tízéves története során mennyi halat fogtak tagjai. Ezek szerint a tíz év átlagfogása egy-egy esztendőre számítva: 12 964 kiló hal. Nem kívánunk nekik rosszabbat a következő tíz esztendőre sem! — A cukorka és egyéb édesipari termékek árusításáról jelent meg rendelet a közelmúltban a Magyar Közlöny 71. számában. Látogatás a nagyszámok szövetkezetében Éppen lebukóbam van a nap amikor Kubatov Antallal, a Csá- volyi Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettesével rövid körsétára indulunk az egész községet felölelő Egyesülés Termelőszövetkezet egyik majorjában. Sugarai már erőtlenül világítják meg a sebtében épített négy baromfinevelőt Éppen etetés van. A csirke- tengerben szinte elvesz Latorcai Mária, az egyik baromfigondozó. Mint értesültem, a szövetkezetben kereken 35 300 baromfi van jelenleg. Ä gondozók ügyességét dicséri, hogy törzsállomány létesítése céljából már elvittek a szépen fejlett sárgamagyar példányokból pontosan 1708 darabot más szövetkezetekhez. Az Egyesülés is létesít 5000 darabos törzsállományt Az idén több mint 30 ezer csirkét adnak át a kereskedelemnek értékesítésre, jövőre 200 ezer baromfit szeretnének felnevelni. Külön dicséret illeti a közösség tagjait azért, hogy saját erőből létesítették a baromfinevelőket. Erre az adott indítékot, hogy az Modern présgépek a Helvécai Állami Gasdaság szikrai üzemegységében AUGUSZTUS utolsó hetében atmoszféra nyomással 10 óra alatt 1200 mázsa szőlő levét sajtolják ki. A préselést gombnyomásra nyolcszor ismételtetik meg velük. A must két 10—10 hektóliteres aknába folyik, a törkölyt pedig végtelen csigával „kotorják” ki a hatalmas, fekvőhenger alakú présekből. A MODERN gépeikkel — ha a szüreteléshez elegendő szedőt tudnak biztosítani — az üzemegység holdanként 22—23 mázsa átlagot ígérő termésének a présmunkáját hat nap alatt lehet elvégezni, s ehhez az eddigi 15 helyett három ember közreműködése elegendő. Ezzel az eljárással nemcsak a munkaidőt, s -erőt lehet csökkenteni, hanem a bor minősége is javul. Nem a végtelen időben térül meg tehát a gépesítés kétmillió forint körüli költsége. JELENLEG a beépítés kőművesmunkáit végzik, s szeptember közepén ismét ellátogat az üzemegységbe »Frici«, a mérnök, hogy átadja rendeltetésének a berendezést. S utána jöhet a szüret. T. I. , AHatforgalmi Vállalattői nem kapták meg azt a süldőmennyiséget, amennyi szükséges ahhoz, hogy hízótervüket teljesítsék. — Nosza, gondoltak egyet a tagok és ezt mondták: — A baromfi nem szerepel ugyan a tervünkben, de tenyész- szünk néhány tízezer darabot és pótoljuk a kiesést. Ezután hozzá is láttak a ba- romfiólak felépítéséhez saját építőbrigádjukkal. Még az utolsó simításokat végzik az épületeiken, de bent már csipognak a jószágok. Nem messze a baromfinevelőktől, találkozunk Kőhalmi Miklós és Rajcsics Benő sertésgondozókkal. Megtudom, hogy 201 fehér hússertésből álló koca- süldő-állományuk van, a 25 anyakocán kívül. Van tehát utánpótlás. A napokban 52 hízót szállítottak el, ez év végéig 350 hízót adnak át az államnak. A major szélén, ahol a felszántott tarló barna sávjai húzódnak, néhány hajladozó alakot találunk. Tóth József és társai a melegágyban levő korai kelkáposzta-palántákat gyomlálják. ötven holdat ültetnek ki október első felében, május derekán pedig már friss kelkáposztát visznek a piacra. A kertészet az idén is sokat jövedelmez. A 95 hold hagymáról 29 vagonnal már átadtak a MÉK-nek és még mintegy 30 vagon termésre számítanak. Egyes tagok szerint ennél több lesz. Paradicsomból 20 vagon ment el, de ugyanennyit még leszednek majd. A tagság gondos, szorgos munkáját bizonyítja, hogy jelentős részét szállították ‘exportra az előbb említett két terménynek. Arról is érdemes szólni, hogy 15 vagon gabona átadására szerződtek, ebből 5 vagont már elszállítottak. A főagronómus szerint három kiló gabona jut minden tagnak munkaegységenként az összes kötelezettségek teljesítése. valamint az említett 15 vagon gabona elszállítása után. —• Majdnem 1000 hold búzavetésük volt és a tervezettnél 1 mázsával termett több kát. holdanként. Számottevő bevételi forrás az aprómagtermesztés. Köztesként vetettek mustárt, amelyből 105 mázsa magot nyertek, repcéből a tervezett 100 mázsa helyett 130 mázsa magjuk lett. Kereken 6 millió 600 ezer forint a szövetkezet áruértékesítési terve, ebből több mint 2 millió forintot teljesítettek. A tagok bizonygatják, hogy az értékesítésre váró áru zöme még a közösben van, tehát az említett tervet biztosan teljesítik a majdnem 6000 holdas közösség gazdái -v K. S. m - -ii-h-i -i n.rj-un '"■> Fagyibarátság öcskSs, hallod-e, csuda, jó ez a jéghideg fagyi, máskor is veszel ? — nem foglak többé soha bántani. Torkodnak is árt, hidd el, csak ezért y segítek neked, — •ne félj, kisöcsém "M végső fagyidig barátod leszek. Stöveg: F. Tóth Kép: Pásztor NAGYLEIKŰ^ÉG ” I960, szept 4, vasárnap. Névnap: Rozália. Napkelte: 5 óra 08 pere. Napnyugta: 18 óra 19 perc. • — ügyeletes orvosi szolgálatot h mai napon Kecskeméten dr. Szabó Géza tart az SZTK-székházban. Rendel egész nap, — Megyei tanácstagi fogadónapot szeptember 6-án, Ágó József elvtárs tart 9 órától 11 óráig a megyei tanács épületétien eniéntjtia piát 1879-ben e napon született Móricz Zsimond író. Realista jellemábrázolásával, erősen egyéni stílusával az irodalom legkülönfélébb műfajaiban maradan- ;dót alkotott. 1908-ban a Nyugat című irodalmi folyóiratban megjelent Hét krajcár című novel- llájáoal vonta magára a figyelmet. A magyar parasztság akikőri gondjainak-bajainak, a »hárommillió koldus országának« I harcos ábrázolója volt. Néhány művének címe: Sárarany, Kivilágos virradatig, Űri muri, ! Forr a bor. Rokonok. Ez utóbbi 'kecskeméti környezetből meríti témáját. Híres, klasszikussá váló alkotásai az Erdély című regény- ciklus és Rózsa Sándor regényes életrajza. Jelentősek a paraszti világból vett tárgyú, harcos novellái. — “A pajzsos Iabodabogár« címen Szűcs József, a megyei növényvédő állomás laboratóriumának vezetője tanulmányt írt az Agrártudomány című folyóirat július—augusztusi számaiban. A szerző több éves vizsgálataival a kártevő fejlődésmenetét, táplálkozását, szaporodásának problémáit tisztázta, s az ellene való védekezésre Is «dolgozott ki módszert, i — Megkezdte az őszi takarmánykeverék vetését a dávodi Augusztus 20 Tsz. ötven holdon vetnek takarmánykeveréket, •bogy tavasszal bőséges zöldtakarmánnyal láthassák el állataikat Szorgalmasan végzik a •vetőszántást is, ► — Szeretik a nagybaracskaiak * pár héttel ezelőtt nyílt földmű vessző vetkezeti önkiválasztó ruha-cipő szaküzletet. Eddig 70 ezer forint értékű árut vásároltak ott Fritz Dengg osztrák mérnök, s egy ugyancsak ausztriai szerelő dolgozott a Helvéciái Állami Gazdaság szikrai üzemegységének pincéjében. Az utóbbinak nem emlékszik a nevére Szeles Mihály bácsi, a pincemester, csak Miskának szólítgatta a fiatalembert, mint ahogy a mérnököt Fricinek titulálta. Kevéske német, nem több orosz szóval, annál élénkebb gesztikulálással társalogtak, de pompásan megértették egymást, hiszen mondhatnékuk leginkább egy téma körül forgott. Ebben pedig különösebb magyarázat nélkül is jártas mindegyikük. A „téma”: két új, Ausztriából vásárolt szőlőprés és tartozéka, amelyeknek a beszerelését végeztéik az üzemegység néhány dolgozójának segítségével az osztrákok. IGEN, gépesítik, modernizálják a hatalmas gazdaság hét és félezer hektoliter befogadóképességű szikrai pincéjét is. A 300 (a nyárlőrinci üzemegységével együtt 70—80-nal több) hold terület szőlőtermését má- zsálás, s darálás után vákuumos szivattyú szippantja fel a pince emeletére. Itt a »szőlődara« nyolc, egyenként 60 hektós ülepítőbe kerül, ahonnan viszont a présházban elhelyezett két, összesen 80 hektoliter ürtartal- mú új présbe eresztik. A VILLANYMEGHAJTÄSÜ automatikus kapcsolásra beállítható prések fokozatosan 2—6 B eteggel utazom a baja— kiskunhalasi vonat egyik pámás fülkéjében. A kalauz jóindulatából, no meg a párnás kocsi gyér utasforgalma révén kórházatjárt édesanyám kényelmesen el is heveredhet a puha ülésen. Bácsalmásig tart csak a nyugalom. A lépcső felől éktelen sopánkodás, méltatlankodás hallatszik. Kíváncsian hajolok ki az ablakon. Egy középkorú, testes, kicsattanó arcú asszony nyomak- szik felfelé, körülötte féltucat csomag; kosár, bőrönd, tarisznya, mind dugig tömve, mert láthatóan nehezek. — Ilyen ez a mai világ, senki sem segít a szegény idős asz- szonynak! — zsémbelődik s nyögve ráncigálja a holmiját. — Nem törne le a keze szára, ha feladná azt a kosarat! — formed egy férfire, aki azonbad maga is csomagokkal siet felszállni. Végre a kalauz könyörül meg rajta s feladogatja a sok miegymást. Az asszony a mi fülkénkbe ront s pillanatok alatt csatatérré változtatja. Lábaink alá lökdösi a csomagok felét, ügyesen álcázva, s maga Is úgy ül le, hogy a legtestesebb bőröndöt eltakarja bő szoknyája. S aztán folytatja a litániát. Hogy milyen elvetemültek is az emberek, hagyják ci- pekedni, jaj, pedig Halason még át is kell szállnia, Soroksárra megy. Minden áldott héten meg kell tennie ezt az útat, ennyi csomaggal, pedig már alig bírja a válla, karja. — Dehát valamiből élni kell a magamfajta szerencsétlen asz- szonynak — magyarázza kérde- zetlenül. ■— Tudják, csurran- cseppen egy kis haszon minden úton. Bácsalmáson vannak jó embereim, akik olcsón felhajtják nekem a baromfit, tojást, néha egy kis borjúhúst, egyebet, Pesten megint vannak helyeim, ahová hordom. Mit tegyen a szegény ember lánya, úgy él, ahogy tud .. j Ahá, szóval közönséges üzérhez van szerencsénk! De az asz- szonyt nem zavarja hideg pillantásom. Mézédesen szól, vastag, gyűrűs kezével a karomat tapogatva: = Segíthetne nekem, kedveském, Halason lerakodni. Sietnem kell az átszállással, 10 perc múlva indul a pesti vonat. Mutatom, hogy nekünk is sok a csomagunk, bőrönd, párna s ráadásul sápadt, gyenge anyám. — Fogadjon hordárt a néni! — javaslom. Amikor jön a kalauz a jegyót lekezelni, azt főzi: — Ugyan, maga aranyos fiatalember, az isten áldja meg, legyen a segítségemre! Egyem azt a jó szívét, tudom, megteszi egy ilyen szerencsétlen asszonynak. Nem leszek hálátlan! — súgja biztató kacsintással. H alason engedem előre le- szállni, mert amíg ki nem pakol, mi mozdulni sem tudunk. A fülke ajtajából nézem, amint dirigálja a kalauzt: ezt adja előbb, amazt oda tegye. S akkor a csomaggyűrű közepén állva a zsebébe nyúl. Hosszas matatás után kivesz egy kétfoi'intost (!) s mint királynői alamizsnát, leereszkedően nyújtja a kalauznak: — Tessék, jóember, ez a magáé!... G. K. FURCSA látványt nyújt ez a Nagykőrösi utcában épülő ház. A két szomszédos ház magas ablaka mellett, az új háznak feltűnően alacsonyan lesznek az ablakai. Furcsán fog ez a ház festeni a Nagykőrösi utcában! Igaz, mérnöki hivatal?
