Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-30 / 231. szám
4. oldal 1960. szeptember 30. péntek Több szakembert a politechnikai oktatásba Miről tárgyal a szombati tanácsülés? Szombaton tanácsülés keretében vitatják meg Kiskunhalason a városfej lesztesztés második ötéves tervének javaslatát. Az előterjesztés szerint erre az időszakra közel 20 milliós beruházást tervez a város, amelyből majdnem másfélmillió forint a társadalmi munka és 775 ezer forint a helyi anyag értéke. öt éven belül a vállalatok fejlesztésére 1 millió 300 ezer forintot szándékozik fordítani a város, a villamoshálózat bővítésére, korszerűsítésére pedig jóval 2 millión felül. Több mint 2,5 millió forinttal szerepel a javaslatban a vízhálózat további építése. Jövőre új bölcsőde építését is tervezik, a volt református árvaház óvodává való átalakításával együtt. Igen sok kérelem érkezett a tanácshoz szélesvásznú mozi építésére is; erre a célra több mint 1 millió forintot irányoztak elő. Van már gazdája a tojói iskolának! Régóta húzódó vitára tett helyesen pontot a Kiskunhalasi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülése. A harkakötönyi Mező Imre Tsz tulajdonában levő iskola évek óta a járás legelhanyagoltabb iskolája volt. Az épület ugyanis a Kiskunhalas városhoz tatozó Tajópuszta területén fekszik. Ezen a címen a község nem törődött vele, — a város arra hivatkozott, hogy a járáshoz tartozó tsz-nek nem adhat beruházást. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy az iskola sürgős felújításához szükséges összeget a járás 1961. évi költségvetésében elsőként kell betervezni. Csökkentek a tűzkárok A Járási Tűzrendészeti Alosztályparancsnokság beszámolója szerint az idén csökkentek a tűzkárok. Míg tavaly az ösz- szes tűzkár értéke 31 ezer forint volt, — az idén alig haladja meg a 20 ezer forintot. A tűzesetek legfőbb okozója a gyermekjáték mellett a gondatlanság: iilyen címen az idén 49 személy ellen indítottak szabálysértési eljárást. A tűzrendészeti hatóság tag- ■jai ebben az évben 70 felvilágosító előadást tartottak a tűzesetek megelőzésére, s 15 ezer lakóházat vizsgáltak felül a járásban. Ebben a munkában főHallottuk — hírül adjuk ... hogy "Porond Parádé« című látványos produkciójával három napig Kiskunhalason szerepelt a Budapest Nagycirkusz. Műsorában román, cseh és nyugat-német vendégművészek is felléptek. ... hogy Jánoshalma, Kisszállás és Zsanaeresztő közel 30 ezer forintot irányzott elő jövőre a községi könyvtárak állományának szaporítására. ... hogy a járás 49 iskoláé gy- eégébe ezen az őszön 943 első osztályos gyermek iratkozott be. Az iskolák felújítására több mint SOO ezer forintot fordítottak az idén. ... hogy a héten megkezdték ß kukoricaszár betakarítását és siózását a kiskunhalasi Vörös Október Tsz-ben. Mintegy 20—30 hold szártermését használják fel egyéb silótakarmányok pótlására. Anyakönyvi hírek Kiskunhalasról SZÜLETTEK: Kerékgyártó József {anyja neve: Árki Terézia), Horti Zoltán (Földvári Erzsébet), Bán f.ászló (Giiicze Margit). Babos Éva (Tisoczki Erzsébet), Szőke István (Görög Erzsébet), Vén Károly (Borda Eleonóra), Miklós Monika (Hornos! Zsuzsámra), Jaramazovics Zsuzsámra (Portényi Irén), Péter Károly (Bolvári Erzsébet). Savanya Sándor (Pálinkás Erzsébet), Futó Imre (Bednárik Erzsébet), Merczel Mihály (Vén Margit), Opóczki Lász- »Üó (Babos Juliánná), Kustár Ferenc (Reiter Mária), Nagy Imre (Farkas Mária), Kállai Béla (Barcza Magdolna), Csikós Ferenc (Tóth Ilona), Kasziba Mihály (Radnits Ilona), Bábud Károly (Komlós Erzsébet). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Gal- góczi László és Fehér Judit, Pálfi József és Gálik Mária, Imre Árpád Mihály és Becze Margit. Solti Benő és Veiszenberger Jolán Éva. MEGHALTAK: Újvári György 71 éves, Sándor Simon 76 éves, Burai István 3 napos. Nagy András 6ó éves. Fleisz Gábor 2 hónapos, Feró Sándor 53 éves, Nagy Istvánná Szabó Erzsébet 69 éves, Maróti Lajos- né Nagy Terézia 54 éves. Dér Albert 79 éves, Cserkó Sándor László 72 éves, Bar Istvánné Unoka Mária 50 éves, Horák Mihály 12 éves, Győri József 1 éves korban. leg a községi Önkéntes tűzoltók vettek részt igen lelkiismeretesen. Részvételükkel három községben ár- és belvízvédelmi szolgálat is működik. Tovább épül Balotaszállás A község jövőre 250 ezer forintos beruházással készül a meglevő művelődésház könyvtárral és KISZ-helyiséggel való bővítésére. A gyermekeknek játszóteret létesítenek és a sportpálya számára tereprendezést végeznek. Tervezik egy, a belterülettől két kilométerre fekvő rossz állapotban levő iskola lebontását is. amelynek anyagából a belterületi iskolához újabb 2 tantermet építenek. így a tanerő jobb kihasználása is lehetővé válik. Az építéshez a lakosság 40 ezer forint értékű társadalmi munkával járul hozzá. Az új embertípus, a szocialista ember nevelése az iskolában kezdődik. Itt rakiák le az ifjú emberpalánták tudatába, érzelemvilágába azokat az alapokat, amelyek szocialista társadalmunk eszmeileg és jellemében szilárd, hasznos tagjává teszi majd őket. Oktatási rendszerünk ugyanakkor célul tűzte maga elé, hogy már az iskolában a gyakorlati életre, a munka szeretetére neveli ifjúságunkat, s e téren is jóval túl vagyunk már a kezdeti lépéseken. Megyénkben az 1960—61-es tanévben már 81 általános iskolában részesülnek a tanulók mezőgazdasági és ipari jellegű gyakorlati oktatásban. Középiskoláinkban ugyancsak tovább folyik a már korábban megkezdett mezőgazdasági és ipari jellegű szakmunkásképzés az 5-f-l -es tanítási forma keretében. A megyei tanács művelődési osztályának tervei szerint 1964— 65 tanévre bevezetik a politechnikai oktatást a megye valamennyi osztott, és részben osztott általános iskoláiában. Ez annyit jelent, hogy 1955-ig évenként 25—30 általános iskolában vezetik be — elsősorban mezőgazdasági jelleggel — a gyakorlati oktatást, s ezzel párhuzamosan évente 40—50 oktatót képeznek ki a politechnikai oktatás vezetésére. Az idei oktatási évben a 81 általános iskolában 99 oktató tanítja a gyakorlati tárgyakat. Közülük 94-en pedagógusok, és mindössze öten szakemberek. Bár a művelődési osztály az elkövetkező években a szegedi Pedagógiai Főiskola — biológiai, mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok, fizikai, műszaki ismeretek és gyakorlatok — levelező tagozatán, valamint nyári tanfolyamokon gondoskodik a pedagógusok továbbképzéséről, ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy elenyészően kevés az oktatói munkára felkért szakemberek száma. Nem a későbbi évekre, hanem már a jelenlegi időszakra is gondolunk, amikor azt mondjuk, hogy lehetőséget kell keresnünk e helyzet megváltoztatására. Megyénkben van elegendő agrármérnök, agronómus, ipari üzemeinkben mérnök, technikus és szakmunkás, akit be lehet vonni a gyakorlati tárgyak tanításába. Természetesen ezzel még nem oldódott meg minden nehézség elhárítása. Nem kiforrott az új oktatási forma ezért érthető, hogy a szülőknek, üzemek vezetőinek, s helyi tanácsainknak nem is vált még teljesen szívügyévé. Az ő segítségük nélkül pedig elképzelhetetlen a további előrehaladás. Azt is megmondhatjuk előre, hogy nem külön-külön. egymástól függetlenül kellene bekap- csolódniok az iskolákban folyó politechnikai oktatás segítésébe, hanem együttes erővel. A helyes módszer az lenne, ha a szülői munkaközösségek, az üzemek és a tanácsok összehangolnák e téren kifejtett tevékenységüket. Minden iskolának megvan a maga sajátos külön körzete, amely mezőgazdasági vagy ipari jellegű. Ennek megfelelően oszlik meg általában a szülők foglalkozása, s az őket foglalkoztató üzemek elhelyezkedése, Ez máris magában rejti a szülők és az üzemek vezetői együttműködésének lehetőségét. Közös erővel elkerülhetik az olyan eseteket, mint ami például Kis- kunmajsán történt, ahol a gépállomás különböző nehézségekre hivatkozva nem vállalta tovább a tanulók gyakorlati oktatását, vagy Kiskőrösön, ahol a Csengődi Állami Gazdaság nem szállítja ki üzemegységébe a gyermekeket. A tanácsok államhatalmi súlyukat latba vetve sokat tehetnek az ilyen akadályok elhárítása érdekében. Amennyiben pedig kívül esik hatáskörükön a hiba kiküszöbölésének lehetősége, az intézmények kommunistáinak közreműködésével* vagy a helyi pártszervezet irányítása alatt működő kulturális bizottságok segítségével gondoskodhatnak a politechnikai oktatás jó megszervezéséről. Megyénk mezőgadasági jellegű terület. Tekintetbe ke' venni azonban a fejlődés távi, tait is. Egy sor ipari üzem idt telepítése, a mezőgazdasági k< ’ túra fejlődése, egyes helyek, változása, a politechnikai ok fásban is kell, hogy jó élőre tükröződjön. Az elkövetkező év"k szakember-utánpótlásának velését már az iskolákban i kell kezdenünk, azáltai» hog- fiatalok érdeklődését a fej’ tésnek megfelelő szakmák irányítjuk. A távlati te adatszerű felmérése ugyan í: a helyi szervek feladata, véts* soron mégis rájuk hárul majd az a feladat, hogy területük szakember-utánpótlását helyben biztosítsák. N. O. 5 -f l es oktatás a Kecskeméti Közgazdasági Technikumban c ö Kísérletképpen bevezették az 5+1-es oktatási formát az 1960 —61-es tanévre a Kecskeméti Közgazdasági Technikum mező- gazdasági tagozata egyik osztályában. Az iskola egyéves szerződést kötött a Városföldi Állami Gazdasággal, mely szerint minden héten egy napot töltenek a diákok a gazdaságban. Délelőttönként dolgoznak, a nap másik felében pedig elmélet! oktatásban részesülnek. A gazdaságban végzett munkájukért fizetést kapnak, amelyet a tanév végén kirándulásokra fordítanak. Az 5-f-l-es tagozat vezetője Bajnóczy László, az iskola mezőgazdaságtan tanára. Nagy Etelka levelező Mezei István: Uth on (nem a kiállítási termekben, hanem az utcán, megfigyeljem az embereket, életüket, munkájukat, küzdelmüket. Maguk az olaszok mondják, hogy a tőkésországok közül ők a legszegényebbek. S ez nem túlzás. Magam is láttam és ta- arra elegendő volt, hogy alapo- pasztaltam, milyen tülekedés és sabban körülnézzek Rómában, vad hajsza folyik ma OlaszorViharsebesen száguldott el a római hét nap. Egy óra múlva indul hazafelé a repülőgép, addig a jegyzetfüzetemben lapozgatok. Tulajdonképpen lélekben már odahaza vagyok, s azon gondolkodom, hogy a sok benyomást, élményt, hogyan adom vissza az érdeklődőknek, az olvasóknak. Mert ez a hét nap sűrítve volt élménnyel. Ebben az időben folytak Rómában a XVII. Nyári Olimpiai Játékok küzdelmei, melyek közül jó néhánynak magam is szemtanúja voltam. Amikor ez a hét nap elkezdődött, tudtam, hogy Róma antik és ú.iabbkori műremekeinek alapos tanulmányozására nem lesz időm. Mindebbe csak futólag pillanthattam bele, egy-egy szempillantásra. Nem volt szándékomban Róma felfedezése, s most némi nosztalgiával állapítom meg, hogy sajnos igazam lelt. A hét nap talán csak arra volt elegendő, hogy a csodálattól a lélegzetem egy-egy pillanatra elálljon a Michelangelo, Veronese, Caravaggio, Botticelli, Raffael és Tizián alkotások előtt. Ha még egyszer eljutok Rómába, már tudni fogom, mit hol nézzek meg és mit érdemes megnézni. A hét nap viszont Giuseppe Garibaldi, a legendáshírű szabadságharcos lovasszobra ba. Rómában. szagban a megélhetésért, s mily nagy a munkások és kisemberek létbizonytalansága. Bár az olimpia idejére „megtisztították” Rómát a koldusoktól és prostituáltaktól, az utolsó napokban már visszaszivárogtak a városba. A társadalom e kivetettje: nagy számban lepték el az utcákat, az állomások és terel padjai hajléktalanokkal voltai telve. Szeretetre méltó embereke ismertem meg az olaszokban Kedvesek, barátságosak, segítő készek és — gyermekdedek. Igaz nekünk egy kissé hangosak. Vér mérsékletük más, mint a mién! könnyebben hevülők. hamarab összevesznek, majd kibékülne egymással. Izgágák és keresi az alkalmat, hogy egymásba bt lekössenek. Két, úgyneveze nagy jelenetnek én is tanúja vo tam, s most már tudom, hogy De Sica, vagy a Fellini filme amikor az olasz embereket al vázolják és hangoskodókne tüntetik fel, — egyáltalán ne túloznak. Az életben ez pontsán így van. Egy-egy ilyen ös szeveszés nálunk bicskázás mia biztosan rendőrségen végződn Ök azonban csak sértegetik eg mást félórákon át, de meg ne ütik, s ez dicséretükre legyi mondva... Ilyennek láttam én az óla embereket, az olasz ember életét. Örömömre szolgálna, Római képeslapjaimon kere: tül az olvasó némi bepillant; nyert volna a mai Olaszorsz; (Vége)