Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30 / 231. szám

4. oldal 1960. szeptember 30. péntek Több szakembert a politechnikai oktatásba Miről tárgyal a szombati tanácsülés? Szombaton tanácsülés keretében vitatják meg Kiskunhala­son a városfej lesztesztés második ötéves tervének javaslatát. Az előterjesztés szerint erre az időszakra közel 20 milliós beruhá­zást tervez a város, amelyből majdnem másfélmillió forint a társadalmi munka és 775 ezer forint a helyi anyag értéke. öt éven belül a vállalatok fejlesztésére 1 millió 300 ezer forintot szándékozik fordítani a város, a villamoshálózat bőví­tésére, korszerűsítésére pedig jóval 2 millión felül. Több mint 2,5 millió forinttal szerepel a javaslatban a vízhálózat további építése. Jövőre új bölcsőde építését is tervezik, a volt refor­mátus árvaház óvodává való átalakításával együtt. Igen sok kérelem érkezett a tanácshoz szélesvásznú mozi építésére is; erre a célra több mint 1 millió forintot irányoztak elő. Van már gazdája a tojói iskolának! Régóta húzódó vitára tett he­lyesen pontot a Kiskunhalasi Járási Tanács Végrehajtó Bi­zottságának legutóbbi ülése. A harkakötönyi Mező Imre Tsz tulajdonában levő iskola évek óta a járás legelhanyagoltabb iskolája volt. Az épület ugyanis a Kiskunhalas városhoz tatozó Tajópuszta területén fekszik. Ezen a címen a község nem tö­rődött vele, — a város arra hi­vatkozott, hogy a járáshoz tar­tozó tsz-nek nem adhat beruhá­zást. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy az iskola sürgős felújításához szükséges összeget a járás 1961. évi költségvetésé­ben elsőként kell betervezni. Csökkentek a tűzkárok A Járási Tűzrendészeti Al­osztályparancsnokság beszámo­lója szerint az idén csökkentek a tűzkárok. Míg tavaly az ösz- szes tűzkár értéke 31 ezer fo­rint volt, — az idén alig ha­ladja meg a 20 ezer forintot. A tűzesetek legfőbb okozója a gyermekjáték mellett a gondat­lanság: iilyen címen az idén 49 személy ellen indítottak sza­bálysértési eljárást. A tűzrendészeti hatóság tag- ■jai ebben az évben 70 felvi­lágosító előadást tartottak a tűz­esetek megelőzésére, s 15 ezer lakóházat vizsgáltak felül a já­rásban. Ebben a munkában fő­Hallottuk — hírül adjuk ... hogy "Porond Parádé« című látványos produkciójával három napig Kiskunhalason szerepelt a Budapest Nagycir­kusz. Műsorában román, cseh és nyugat-német vendégművé­szek is felléptek. ... hogy Jánoshalma, Kisszál­lás és Zsanaeresztő közel 30 ezer forintot irányzott elő jö­vőre a községi könyvtárak állo­mányának szaporítására. ... hogy a járás 49 iskoláé gy- eégébe ezen az őszön 943 első osztályos gyermek iratkozott be. Az iskolák felújítására több mint SOO ezer forintot fordítot­tak az idén. ... hogy a héten megkezdték ß kukoricaszár betakarítását és siózását a kiskunhalasi Vö­rös Október Tsz-ben. Mintegy 20—30 hold szártermését hasz­nálják fel egyéb silótakarmá­nyok pótlására. Anyakönyvi hírek Kiskunhalasról SZÜLETTEK: Kerékgyártó József {anyja neve: Árki Terézia), Horti Zoltán (Földvári Erzsébet), Bán f.ászló (Giiicze Margit). Babos Éva (Tisoczki Erzsébet), Szőke István (Görög Erzsébet), Vén Károly (Bor­da Eleonóra), Miklós Monika (Hor­nos! Zsuzsámra), Jaramazovics Zsu­zsámra (Portényi Irén), Péter Ká­roly (Bolvári Erzsébet). Savanya Sándor (Pálinkás Erzsébet), Futó Imre (Bednárik Erzsébet), Merczel Mihály (Vén Margit), Opóczki Lász- »Üó (Babos Juliánná), Kustár Ferenc (Reiter Mária), Nagy Imre (Farkas Mária), Kállai Béla (Barcza Mag­dolna), Csikós Ferenc (Tóth Ilona), Kasziba Mihály (Radnits Ilona), Bá­bud Károly (Komlós Erzsébet). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Gal- góczi László és Fehér Judit, Pálfi József és Gálik Mária, Imre Árpád Mihály és Becze Margit. Solti Benő és Veiszenberger Jolán Éva. MEGHALTAK: Újvári György 71 éves, Sándor Simon 76 éves, Burai István 3 napos. Nagy András 6ó éves. Fleisz Gábor 2 hónapos, Feró Sándor 53 éves, Nagy Istvánná Sza­bó Erzsébet 69 éves, Maróti Lajos- né Nagy Terézia 54 éves. Dér Al­bert 79 éves, Cserkó Sándor László 72 éves, Bar Istvánné Unoka Mária 50 éves, Horák Mihály 12 éves, Győri József 1 éves korban. leg a községi Önkéntes tűzoltók vettek részt igen lelkiismerete­sen. Részvételükkel három köz­ségben ár- és belvízvédelmi szolgálat is működik. Tovább épül Balotaszállás A község jövőre 250 ezer fo­rintos beruházással készül a meglevő művelődésház könyv­tárral és KISZ-helyiséggel való bővítésére. A gyermekeknek játszóteret létesítenek és a sportpálya számára tereprende­zést végeznek. Tervezik egy, a belterülettől két kilométerre fekvő rossz állapotban levő is­kola lebontását is. amelynek anyagából a belterületi iskolá­hoz újabb 2 tantermet építe­nek. így a tanerő jobb kihasz­nálása is lehetővé válik. Az építéshez a lakosság 40 ezer fo­rint értékű társadalmi munká­val járul hozzá. Az új embertípus, a szo­cialista ember nevelése az isko­lában kezdődik. Itt rakiák le az ifjú emberpalánták tudatába, érzelemvilágába azokat az ala­pokat, amelyek szocialista tár­sadalmunk eszmeileg és jelle­mében szilárd, hasznos tagjává teszi majd őket. Oktatási rend­szerünk ugyanakkor célul tűzte maga elé, hogy már az iskolá­ban a gyakorlati életre, a mun­ka szeretetére neveli ifjúságun­kat, s e téren is jóval túl va­gyunk már a kezdeti lépéseken. Megyénkben az 1960—61-es tanévben már 81 általános isko­lában részesülnek a tanulók mezőgazdasági és ipari jellegű gyakorlati oktatásban. Közép­iskoláinkban ugyancsak tovább folyik a már korábban megkez­dett mezőgazdasági és ipari jel­legű szakmunkásképzés az 5-f-l -es tanítási forma keretében. A megyei tanács művelődési osztályának tervei szerint 1964— 65 tanévre bevezetik a politech­nikai oktatást a megye vala­mennyi osztott, és részben osz­tott általános iskoláiában. Ez annyit jelent, hogy 1955-ig éven­ként 25—30 általános iskolában vezetik be — elsősorban mező­gazdasági jelleggel — a gyakor­lati oktatást, s ezzel párhuza­mosan évente 40—50 oktatót képeznek ki a politechnikai ok­tatás vezetésére. Az idei oktatási évben a 81 általános iskolában 99 oktató tanítja a gyakorlati tárgyakat. Közülük 94-en pedagógusok, és mindössze öten szakemberek. Bár a művelődési osztály az el­következő években a szegedi Pedagógiai Főiskola — bioló­giai, mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok, fizikai, műszaki ismeretek és gyakorlatok — le­velező tagozatán, valamint nyá­ri tanfolyamokon gondoskodik a pedagógusok továbbképzésé­ről, ugyanakkor meg kell állapí­tanunk, hogy elenyészően ke­vés az oktatói munkára felkért szakemberek száma. Nem a későbbi évekre, hanem már a jelenlegi időszakra is gondolunk, amikor azt mondjuk, hogy lehetőséget kell keresnünk e helyzet megváltoztatására. Megyénkben van elegendő ag­rármérnök, agronómus, ipari üzemeinkben mérnök, techni­kus és szakmunkás, akit be le­het vonni a gyakorlati tárgyak tanításába. Természetesen ezzel még nem oldódott meg minden ne­hézség elhárítása. Nem kifor­rott az új oktatási forma ezért érthető, hogy a szülőknek, üze­mek vezetőinek, s helyi taná­csainknak nem is vált még tel­jesen szívügyévé. Az ő segít­ségük nélkül pedig elképzelhe­tetlen a további előrehaladás. Azt is megmondhatjuk előre, hogy nem külön-külön. egymás­tól függetlenül kellene bekap- csolódniok az iskolákban folyó politechnikai oktatás segítésébe, hanem együttes erővel. A he­lyes módszer az lenne, ha a szü­lői munkaközösségek, az üze­mek és a tanácsok összehangol­nák e téren kifejtett tevékeny­ségüket. Minden iskolának megvan a maga sajátos külön körzete, amely mezőgazdasági vagy ipa­ri jellegű. Ennek megfelelően oszlik meg általában a szülők foglalkozása, s az őket foglal­koztató üzemek elhelyezkedése, Ez máris magában rejti a szülők és az üzemek vezetői együttmű­ködésének lehetőségét. Közös erővel elkerülhetik az olyan eseteket, mint ami például Kis- kunmajsán történt, ahol a gép­állomás különböző nehézségek­re hivatkozva nem vállalta to­vább a tanulók gyakorlati okta­tását, vagy Kiskőrösön, ahol a Csengődi Állami Gazdaság nem szállítja ki üzemegységébe a gyermekeket. A tanácsok államhatalmi sú­lyukat latba vetve sokat tehet­nek az ilyen akadályok elhárí­tása érdekében. Amennyiben pedig kívül esik hatáskörükön a hiba kiküszöbölésének lehető­sége, az intézmények kommu­nistáinak közreműködésével* vagy a helyi pártszervezet irá­nyítása alatt működő kulturális bizottságok segítségével gondos­kodhatnak a politechnikai ok­tatás jó megszervezéséről. Megyénk mezőgadasági jel­legű terület. Tekintetbe ke' venni azonban a fejlődés távi, tait is. Egy sor ipari üzem idt telepítése, a mezőgazdasági k< ’ túra fejlődése, egyes helyek, változása, a politechnikai ok fásban is kell, hogy jó élőre tük­röződjön. Az elkövetkező év"k szakember-utánpótlásának velését már az iskolákban i kell kezdenünk, azáltai» hog- fiatalok érdeklődését a fej’ tésnek megfelelő szakmák irányítjuk. A távlati te adatszerű felmérése ugyan í: a helyi szervek feladata, véts* soron mégis rájuk hárul majd az a feladat, hogy területük szakember-utánpótlását helyben biztosítsák. N. O. 5 -f l es oktatás a Kecskeméti Közgazdasági Technikumban c ö Kísérletképpen bevezették az 5+1-es oktatási formát az 1960 —61-es tanévre a Kecskeméti Közgazdasági Technikum mező- gazdasági tagozata egyik osztá­lyában. Az iskola egyéves szer­ződést kötött a Városföldi Álla­mi Gazdasággal, mely szerint minden héten egy napot tölte­nek a diákok a gazdaságban. Délelőttönként dolgoznak, a nap másik felében pedig elmélet! oktatásban részesülnek. A gaz­daságban végzett munkájukért fizetést kapnak, amelyet a tan­év végén kirándulásokra fordí­tanak. Az 5-f-l-es tagozat veze­tője Bajnóczy László, az iskola mezőgazdaságtan tanára. Nagy Etelka levelező Mezei István: Uth on (nem a kiállítási termekben, ha­nem az utcán, megfigyeljem az embereket, életüket, munkáju­kat, küzdelmüket. Maguk az olaszok mondják, hogy a tőkésországok közül ők a legszegényebbek. S ez nem túlzás. Magam is láttam és ta- arra elegendő volt, hogy alapo- pasztaltam, milyen tülekedés és sabban körülnézzek Rómában, vad hajsza folyik ma Olaszor­Viharsebesen száguldott el a római hét nap. Egy óra múlva indul hazafelé a repülőgép, ad­dig a jegyzetfüzetemben lapozga­tok. Tulajdonképpen lélekben már odahaza vagyok, s azon gondolkodom, hogy a sok be­nyomást, élményt, hogyan adom vissza az érdeklődőknek, az ol­vasóknak. Mert ez a hét nap sűrítve volt élménnyel. Ebben az időben folytak Rómában a XVII. Nyári Olimpiai Játékok küzdelmei, melyek közül jó néhánynak ma­gam is szemtanúja voltam. Amikor ez a hét nap elkez­dődött, tudtam, hogy Róma an­tik és ú.iabbkori műremekeinek alapos tanulmányozására nem lesz időm. Mindebbe csak futó­lag pillanthattam bele, egy-egy szempillantásra. Nem volt szán­dékomban Róma felfedezése, s most némi nosztalgiával állapí­tom meg, hogy sajnos igazam lelt. A hét nap talán csak arra volt elegendő, hogy a csodálat­tól a lélegzetem egy-egy pilla­natra elálljon a Michelangelo, Veronese, Caravaggio, Botticelli, Raffael és Tizián alkotások előtt. Ha még egyszer eljutok Ró­mába, már tudni fogom, mit hol nézzek meg és mit érdemes megnézni. A hét nap viszont Giuseppe Garibaldi, a legendáshírű szabadságharcos lovasszobra ba. Rómában. szagban a megélhetésért, s mily nagy a munkások és kisemberek létbizonytalansága. Bár az olim­pia idejére „megtisztították” Rómát a koldusoktól és prosti­tuáltaktól, az utolsó napokban már visszaszivárogtak a város­ba. A társadalom e kivetettje: nagy számban lepték el az ut­cákat, az állomások és terel padjai hajléktalanokkal voltai telve. Szeretetre méltó embereke ismertem meg az olaszokban Kedvesek, barátságosak, segítő készek és — gyermekdedek. Igaz nekünk egy kissé hangosak. Vér mérsékletük más, mint a mién! könnyebben hevülők. hamarab összevesznek, majd kibékülne egymással. Izgágák és keresi az alkalmat, hogy egymásba bt lekössenek. Két, úgyneveze nagy jelenetnek én is tanúja vo tam, s most már tudom, hogy De Sica, vagy a Fellini filme amikor az olasz embereket al vázolják és hangoskodókne tüntetik fel, — egyáltalán ne túloznak. Az életben ez pont­sán így van. Egy-egy ilyen ös szeveszés nálunk bicskázás mia biztosan rendőrségen végződn Ök azonban csak sértegetik eg mást félórákon át, de meg ne ütik, s ez dicséretükre legyi mondva... Ilyennek láttam én az óla embereket, az olasz ember életét. Örömömre szolgálna, Római képeslapjaimon kere: tül az olvasó némi bepillant; nyert volna a mai Olaszorsz; (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents