Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-27 / 228. szám
I960, szeptember 21, kedd 3. ulfla» A felsőereki „szárnyas bankok“ A vörösnadrág vagy áljuh- csenkesz tudományos meghatározását aligha ismerik a Szak- rnár-felsőereki gazdasszonyok, de azt évtizedek óta tudják, liogy a liba nagyon szereti ezt a fűfélét. A kalocsai járásnak ez a vidéke híres is a lúd- lenyésztésről. A szétszórt szállás görbe kis utcáinak füves árokpartjait tavasszal százszámra lepik el a sárga aprójószágok, s akárki elfogadná ajándékul azt a pénzt, amit őszönkint az elsőrangúra kihizlalt májlibákért fizet itt ki a földmű vessző vetkezet. Felsöerek a tavasszal termelőszövetkezeti szállás lett. 110 csaliddal megalakult a Rákóczi tTermelőszövetkezet. A tagság sok egyéb okos dolog mellett elhatározta, hogy lefekteti a nagyüzemi libatenyésztés alapjait. Minden van hozzá, ami kell: több mint 1300 holdas legelő, hozzáértő asszonyok—akik közül kettőt: Török Pálnét és Török I.aiosnét azért a biztonság kedvéért tanfolyamra küldtek Bajára. A tagság 28 ezek forintot eoott össze naposlibavásárlás céljára, s aztán a vezetőség ryr.kába vette a megyét: még Kerekegyházáról is vittek haza kislibát. A önh'zía’tatás egyszerűbb és olcsóbb — Ugy-e, nem mondaná n-eg, hegy naposkorban milyen kevert volt ez az állomány? — V> W-élkedik Török Pálné az 500 darab, szép, egyöntetű lúd- fa’i-át mutatva. Egy részét pár hete már hizlalják is, méghozzá úgynevezett «csávázással«, hivatalosan önhizlalással. Ároa- eara és szemeskukorica nedves A GABONAFUTRINKA lárvájának kártétele a kötött talajú gabonatermesztő vidékeken minden esztendőben jelentkezik. Kártétele nagy terméskieséseket okoz. Felméréseink szerint ez a kártevő megyénkben tavaly több mint egy millió forint kárt okozott. Fontos tehát, hogy alaposabban, komolyabban lépjünk fel ellene. Ismeretes, hogy a 14—16 milliméter nagyságú bogár a gabonakeresztek alá rakja tojásait, s a kikelő lárvák: Jcsócsárolók) a fiatal gabona zöld részeit pusztítják el, úgyhogy a puha növényi részt tönkreteszik, s a rostokat meghagyva, csomóba összegyömöszölik. Kártételük már szeptemberben megkezdődhet, s a kpvetkező év májusáig tart. FONTOS, HOGY ELVÉGEZZÜK a tarlóhántást,- mert ezáltal az elhullott magokból kifejlődött gabonanövényt, — amely a kikelt lárvák tápláléka, — megsemmisítjük. Ha a régi gabonatábla mellé vetünk gabonát, akkor a csócsároló a felszántott tarlóról átvándorol a szomszédos vetésre. Vegyi védekezésre akkor van szükség, ha az agrotechnikai lehetőségeket elmulasztjuk. 20—25 kilogram HCH-val porozzunk katasztrális holdanként. Ameny- nviben csak gócszerű, illetve foltonként jelentkezik a kártétel, csak azt a részt porozzuk. A MEGYEI NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS laboratóriumának ez évi vizsgálatai, illetve feltételezései szerint Tass és Solt haUlfrahanggal gyógyított csonttörés H. Hippe és J. Chimann német sebészek sikeresen gyógyítják a súlyos csonttöréseket ultrahanggal. Szerintük ultrahang hatására a csontok sokkal jobban és gyorsabban összeforrnak és simábban gyógyulnak. keverékét kapják a libák, s csak az utolsó öt napban tömik őket kukoricával. — Miért jó ez? — Nem törődik a napi kétszeri töméssel négy-öt héten keresztül a liba, no meg temérdek munkaegységet is megtakarítunk. A csávázási én magam is régen csinálom. Tavaly 30 ludat hizlaltam így meg, s mind elsőosztályú májlibatként ' ették át. A szövetkezet eredetileg majdnem minden libáját hizlalásra szerződte, s csak 120 darabos törzset akart visszahagyni. A bí jai keltetőállomás azonban bi;tatja őket: legalább 300 tojót hagyjanak meg. Kevés az országban a lúdtojás, s az ára sem akármilyen: 10 forintot fizetnek érte. Visszafizeti a vesződséget Török Pál elnökkel és a szövetkezet könyvelőjével hevenyészett számítást csinálunk a libatartás hasznáról. Találóan jegyzi meg egyikük, hogy a liba amolyan szárnyas bank: gyakran és 'sok pénzt lehet belőle kivenni, s jó kamatot ad a tekéért. A szövetkezet például kétszeri kopasztással 120 kiló tiszta tollat nyert. A hízott libáért a szrződés szerint 19—20 forintot fizetnek kilónként (a falkában máris vannak 6—7 kilós egyedek), az anyalúd leg- hitványabbja is tojik tavasszal 150—200 forint értéket. Akárhogyan is számítjuk a naposliba, a takarmány, a gondozás értékét: minden darab libán tisztességes tiszta haszon van. — A terelgetést elvégzik a gyermekek és az idősebb ta; ■ k — sorolja a közös tartás előnyeit a könyvelő. — A liba az tárában, a Duna menti kötött talajokon, továbbá a bajai és a bácsalmási járásokban várható e kártevő nagyobb tömegű jelentkezése. Szűcs József év minden szakaszában pénzt ad, gyorsan hízik és hamar is fizet. A szövetkezet ügyes fürdőzőt is létesített a libáknak. Cső- kútból nyert vízzel naponta elárasztanak egy lapályos legelőrészt 20—30 cm-es rétegben. Másnap ez a víz leszívódik, állandóan friss tocsogójuk van a szárnyasoknak. Sikeres volt a próbálkozás — Az idei év próbálkozás volt a nagyüzemi tartásra — mondja az elnök. — Eddig sikerült bebizonyítani, hogy szakszerű gondozással és takarmányozással nagy tömegben is érdemes és lehet libát tartani. Jövőre tovább lépünk: megfelelő ólakat építünk, gondozóink is több tapasztalattal rendelkeznek már. Az a pénz, amit az idén ezekbe a „szárnyas bankokba” belefektettünk, jövőre kamatos kamattal fog visz- szatérülni! G. K. Megkezdődött a „hajrá” az idei községfejlesztési tervek teljesítéséért. Közeledik a hideg időszak is, ami ugyancsak gyorsabb munkára ösztönzi az építőket. Mindez fokozottabb gondosságot követel meg a tanácsok építkezéseket előkészítő és ellenőrző műszaki dolgozóitól, éppen ezért nem árt, ha az eddigi tapasztalatok alapján felhívjuk figyelmüket néhány hiányosságra. Az építési okmányokkal csalni is tehet Ilyenkor — ha nem elég figyelmes az ellenőr — előfordulhat, hogy a létesítményt kivitelező vállalat kihasználja ezt, és jogtalan anyagi előnyre igyekszik szert tenni. Az elmúlt évek során többször előfordult Az „okos“ Szabó Nem véletlen, hogy a Mohács-szigeti Állami Gazdaság dolgozói «okos« Szabónak nevezik az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának anyag- beszerzőjét. Szabó László ugyanis 400 birkát tartott a gazdaság juhhodályában, a gazdaság le? gelőjén — természetesen terítés nélkül. Ennek fejében viszont, mint Osztás János, a gazdaság igazgatója az egyik értekezleten «dicsekedett«, az anyagbeszerző bizonyos, nehezen beszerezhető alkatrészekből elsősorban a gazdaságnak juttatott. Számoljunk csak. Száz birka után 40—45 ezer forint az évi jövedelem a szakemberek számítása szerint, tehát 400 birka ennek a négyszeresét adja. Tekintettel, hogy a birkák csak április ófa voltak a gazdaságban és a Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságától nyert információk szerint már nincsenek ott, számítsuk csak a félévi jövedelmet, az is 80—90 ezer forint. Ezt Szabó esetében ilyesmi, különösen a ktsz-ek részéről: Több anyagot akartak elszámolni, mint amennyit felhasználtak. A műszaki apparátus feladata az építkezés idején a tervszerű kivitelezés biztosítása, az előírt anyagok beépítésének ellenőrzése. Szigorúan figyelemmel kell hát kísérniük, hogy az építési, felmérési napló, s egyéb okmányok vezetése rendszeresen kövesse az építés ütemét; áttekinthetőek és a bejegyzett adatok pontosak legyenek. Ezek az okmányok képezik ugyanis a létesítmény elszámolásának alapját. Még nagyobb lelkiismeretességet kíván az úgynevezett „házilagos építkezések” ellenőrzése. Ezek az építkezések ugyanis jóval olcsóbbak, de — mert az építtető -és a kivitelező is a tanács — több hanyagságot és szabálytalanságot követhetnek el. Műszaki ellenőrnek — műszaki képzettséget! A műszaki ellenőrnek valóban hivatásának magaslatán kell állnia, hogv mindezt megakadályozhassa. Sajnos, a műszaki apparátus még nem minden esetben váltja be a hozzá fűzött reményeket. A kiskun- halasi járási tanács műszaki dolgozóinak pl. még sokat kell foglalkozni önmaguk szakmai képzésével, hogy leküzdhessék a községekben folyó építkezéseknél a hibákat. A kalocsai járási tanács műszaki gárdája a ho- mokméffvi művelődési otthon, a bajai járási tanácsé pedig az érsekcsanádi törpevízmű építésének ellenőrzését végezte hanyagul, s emiatt utólag többnégyszáz birkája majdnem tiszta jövedelemnek lehet számítani, hiszen jóformán államköltségen tartotta a birka« kát. Voltak kisebb kiadásai, bi« szén az állami gazdaság szakácsnőjének naponta 20 forintot fizetett azért, hogy a tejet sajttá dolgozza fei, azonkívül a a «árut« fel kellett szállítani Budapestre. Az igaz, hogy nem egyszer ezt a szívességet meg« tette neki a gazdaság azzal« hogy a gépkocsit rendelkezésére bocsátotta. Ezenkívül természetesen a juhásznak is kellett valamennyi bért fizetni. Summa, summámra, Szabó Lászlónak a fizetése csupán zsebpénz volt. Joggal kérdezhetjük, hogyan fordulhatott elő ez az eset, miképp tűrhették az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának vezetői, hogy az anyagbeszerző ilyen becstelen jövedelemre tegyen szert? Reméljük, hogy a kellő intézkedéseket a legsürgősebben foganatosítják, K. S. letkiadások merültek fel eteknél a létesítményeiknél. Előfordult olyan eset is, amikor a rosszul megépített köz- segíejlesztési létesítményt műszakilag átvették az ellenőrök. Ez .történt az imént említett érsekcsanádi törpevízművel, a hajósi járdával, és még tovább lehetne ilyen eseteket sorolni. Mi történt Lajosmizsén ? Sok esetben megengedhetetlen elnézést tanúsít a műszaki apparátus a kivitelező vállalattal szemben. Nem törekszenek az építési idő lerövidítésére, sőt engedékenységük annak élnyújtását eredményezi. Lajosmizsén például már úgy beszélnek a mozi építéséről, hogy „úgy készül, mint a luca széke”. Rohamosan közeleg december 15, á mozi átadásának határideje, de az építkezés még sehogy sem áll. A kecskeméti járási tanács műszaki csoportja szótlanul tűri, hogy az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnak csak egy-két embere^ lézeng a moziépítésnél. A műszaki ellenőröknek nemcsak törvényi adta joguk, hanem törvényesen előírt kötelességük is a határidő be nem tartásáért megköt^ bérezni a kivitelező vállalatokat. Mint cikkünk elején említettük, az őszi hónapokban van a községfejlesztés hajrája. Á műszaki ellenőrök a felsorolt! hiányosságok mellett általában ió munkát végeznek, s reméljük, hogy a hátralevő időben igyekeznek a munkájukban még meglevő hibákat is kijavítani ■) községfejlesztési tervek sikeres megvalósítása érdekében. N. O. riL(jyan mi közt házzá ? Egykedvű, reggeli hangulatban kocogok a Nagykőrösi utcán. Számban még az édes álom íze, agyamban meg az új nap gondjai kergetik egymást. — Hm, köztisztaság... — túlik fel bennem a gondolat, az egyik, kiadós szemétkupac láttán. De a gondolat végére sem értem, amikor a Bizományi Áruházból egy jókora csirkecomb pottyant a lábaim elé. Ugyan mit is mondok — csirkecomb Fenét! Csak a csontja. Mert húsát lerágta a »bizományi« fiatal dolgozója, s amikor a boltba bepillantottam, már jóízűen a száját törülgette — mintha neki a '.köztisztasághoz nem is lenne 1 köze... LPcJ , nagy strandmedencékből már mindenhol leengedtek a vizet. Kiskőrösön azonban nem volt kapuzárás. A Petőfi Gyógyfürdő meleg vizéből még az eső sem zavarja ki a látogatókat. (Községi tudósítónktól) Első tárgyalását tartotta a minap a nemrégen megalakult társadalmi bíróság a Jánoshalmi Földművesszövetkezetnél. A terhelt H. kartárs volt. A szövetkezet kultúrtermében nagy számmal megjelentek a szövetkezet dolgozói. Nagy csend támadt, amikor a társadalmi bíróság elnöke megnyitotta a tárgyalást. A személyi adatok egyeztetése után az elnök felolvasta a vádat: H. kartárs az egyik napon ittas állapotban verekedett a cukrászdában N.-nel. A verekedésből eredően a Társadalmi bíróság a földműyesszöyetkezetben cukrászdában levő berendezésben és más társadalmi tulajdont képező tárgyban károk keletkeztek. A bíróság elnöke feltette a kérdést: — Bűnösnek érzi-e magát? A terhelten szemmel láthatóan észre lehetett venni, hogy zavarban van — megbánta, amit cselekedett. Ráadásul az is igen kellemetlen volt, hogy dolgozó társai előtt kellett nyilatkoznia. Halkan, de félre nem érthetően felelt: — Bűnösnek érzem magam és nagyon megbántam már, amit tettem. ígérem, hogy mégegyszer nem fog előfordulni. A vádat megértettem, s az megfelel a valóságnak.. Ezután a két megidézett tanút hallgatták ki. akik elmondták, hogy N„ — mikor fi- gyelmztették a zárórára — durva szavakkal illette K-.nét és H. kartárs az asszony védelmére kelt. Ebből támadt a verekedés, a kár. A bíróság' ezután meghozta az ítéletet. H. kartársat vétkesnek mondta ki botrányos cselekedetéért és a társadalmi tulajdonban elkövetett károkozásért. Enyhítő körülménynek vette büntetlen előéletét, beismerő Vallomását, megbánását, s azt, hogy a kárt már a tárgyalás előtt megtérítette. Büntetését írásbeli megrovásban határozta meg. Az ítéletben a terhelt megnyugodott. Az ítélet igazságos, és intő például szolgál, . Egymillió forint kárt okozott tavaly a gabonafutrinka lárvája As ősz a községfejlesxlési munka „hajrája“ Fokozottabban ügyeljenek a műszaki ellenűrök
