Petőfi Népe, 1960. szeptember (15. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-25 / 227. szám
I A MAGYAR* SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI LAPJA Kik felelősek Korom Mihály haláláért? Az SZMT munkavédelmi vizsgálata elhárítási útmutatást nem kapott Fehér László* a gyár TMK- csoport vezető je már 10 éve dolgozik a vállalatnál, de biztonságtechnikai vizsgája nincs, és bár 6 is tartott gyakorlati oktatást, annak anyagát csupán saját maga tapasztalataiból merítette. A baleset napján a gép elszállítására Balázsfalvi Márton íőmechanikustól kapott utasítást* aki szerint máskor sem állott rendelkezésre a vállalat területén megfelelő szállítási eszköz. Gajdácsi Árpád szállítási csoportvezető nem rendelkezik biztonságtechnikai vizsgával; ő elmondta, hogy jelentette a váltatnak már régebben is. a szállításnak útjában levő elektromos vezetéket, s ennek nyomán az egyik közvilágítási hálózatot a tavasszal le is szerelték. A balesetet okozó vezeték pedig már többször problémát okozott részükre: a beérkezett anyagot magasan felrakva a vezeték alá raktározták, amelyet elszállíttattak onnan a baleseti veszély elhárítása céljából. A vezetők véleménye A vállalat a halálos balesetről felvett baleseti jegyzőkönyvében a baleset okáért a darugém ma' Hírt adtunk róla a közelmúltban, hogy szeptember 14-én, munka közben halálos baleset érte az ÉM. Lakatosipari Vállalat dolgozóját, Korom Mihályt A Szakszervezetek Megyei Tanácsának munkavédelmi csoportja a szerencsétlenséget halogatás nélkül kivizsgálta, s a vizsgálatban résztvevők teljes felelősségük tudatában készítették el a baleset körülményiről szóló jegyzőkönyvüket, amelynek főbb kitételeit az alábbiakban ismertetjük: A veszélyes 7 centiméter Utasításuk értelmében Fehér László, — Báder József és Barna József darussal, illetve gépkocsivezetővel, meg Korom Mihály lakatossal — darus gépkocsival használt gépeket akartak szállítani a vállalat gépraktárába. Az első gépet már meg is emelték, s utána a földtől mintegy 5—10 centire, a daru horgán [függesztve kezdték vinni a gé- ipet a kijelölt raktár felé. Szállítás közben azonban az útjukat keresztező 5 kilowattos körvezetékhez hozzáért a daru gémje, s a gépkocsit követő, a daru horgára felfüggesztett gépet fogó Korom Mihályt halálos áramütés érte. Mint a bizottság megállapította, az elektromos vezeték ezen a helyen a földtől mintegy 5 méter 90 centiméter magasban húzódik. Mivel a darus a gémet biztonság kedvéért nagyobb teherbírásúra állította be, így a gép felső csúcsa a földtől 5 méter 97 centimétemyire állt. A baleset tehát a kellő figyelem elmulasztása miatt következett be. i A résztvevők... Érdemes azonban alaposabban megnézni a részleteket is. A vizsgálat tanulságai szerint Barna József darus-gépkocsivezető a vállalathoz kerüléseikor, 1959 áprilisában kapott ugyan baleseti oktatást, de jelenlegi munkahelyén már nem. így az emelőgépekre vonatkozó biztonságtechnikai előírásokról nem volt tudomása; az emeléskor elkövetett szabálytalanságokat részben nem ismerte fel* részben máskor is úgy látta a vállalatnál. Báder József darukezelő, daruzási ismereteit az előző vállalatánál, gépjavítások alkalmával szerezte, ahol — radiálfúrós volt!! Gépkezelői vizsgája, jogosítványa nincs, sem elméleti, sem gyakorlati oktatást nem kapott. Tavasszal volt ugyan öthónapos nehézgépészképző tanfolyamon, vizsgáit le is tette, de nem autódarura vonatkozóan! Mint mondja, a Panter- daru üzembe helyezésekor sem gyakorlati, sem elméleti baleset: MEGJELENTEK az 1960. évi legújabb őszi-téli DIVATLAPOK. Nagy választék belföldi és külföldi kiadású divatlapokból. A belföldi divatlapokból a figyelmébe ajánljuk a következőket: ÖSZI-TÉLI DIVATALBUM szabásminta meaiéklettel, : Ára: 18.— forint. LEGÚJABB KABÄT-KOSZTÜM DIVAT, ÖSZ-TEL 1961. t Ara: 38.— forint. SZOKNYA ÉS BLÚZ 1960. Szabásminta melléklettel. Ára: 16.— forint. * Kaphatók: a Posta divatlap-szaküzleteibem és minden hírlap• terjesztéssel foglalkozó postahivatalban. gasra vaM emelését és a figyelmetlenséget jelölte meg, s a felelősséget Báder József darukezelőre, másodsorban pedig Barna József gépkocsivezetőre és harmadsorban Fehér László csoportvezetőre hárította. De a felelősség kérdése az SZMT munkavédelmi csoportja szerint nem ilyen szűkkörű. s nem csupán a fizikai munkásokra hárítható. Többszörös óvórendszabálymulasztást állapítottak meg a vállalat, s a dolgozók részéről. A vállalat nem tett intézkedéseket a dolgozók munkakörülményeinek biztonságossá tételére, hiány mutatkozik a szervezésben, műszaki feltételek biztosításában, s a dolgozók megfelelő oktatásában is. Ezekre az SZMT már több ízben felhívta megelőzően a vállalat figyelmét, — ám, amint látjuk, hiába. Mindezek alpján a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi csoportja elsősorban Balázsfalvi Márton vezetőmechanikust tartja felelősnek, másodsorban Fehér László csoport- vezetőt, majd Báder Józsefet, és Barna Józsefet, — s ennek megfelelően kérik a hatóságokat a Korom Mihály halálos áramüté- si balesetével kapcsolatos eljárás lefolytatására. Fábián Gábor Tejcsárűa Ki sic or oson Kiskőrös főterén bezárták az Italboltot és csárdát nyiiotő helyén a földmüvesszövetkezet. Azóta lényegesen megnőtt a forgalom, de a cégtáblaváltás mégsem fából vaskarika, mere a csárdából nem lép ki részeg ember. Ugyanis a tej, kakaó, kávé- nem fejszédítő italok, de még az Erdövérétól sem lesz pity ókás az ember. Ellenben itt legalább olyan jó feketét ihat, mint a cukrászdában. Sikerűit megtudnunk egy pár érdekes számadatot is. Az új, ízlésesen berendezett, minden igényt kielégítő Kiskőrösi Tejcsárda közel ISO ezer forintba került. Alig egy hónap- ja, hogy megnyílt, de a forgalma közel jár a 60 ezer forinthoz. Látogató pedig mind több van, amit bizonyít, hogy ma már naponta nem elég a 300 liter tej. Eláruljuk azt is, a hűvösebb idők beálltával a bolt vezetője azt tervezi, hogy szendvicset és forró teát is árusítanak majd — persze rum nélkül. „A humor fél egészség' Az uszódi Vöröskeresztes szervezet vezetősége színjátszó csoportot alakított, s nemrég vidám műsort adott elő »A humor fél egészség-« címmel. A jólsikerült előadást sok tapssal jutalmazta a közönség. A sikeren felbuzdulva, a színjátszó csoport most egy egész estét betöltő színdarab előadását vette tervbe* Mi az akadálya az expressz fehérnemű-mosásnak? A Kecskeméti Patyolat megoldható gondjai Ilyenkor, ősz küszöbén a Patyolatnál is új szezon kezdődik. A Kecskeméti Patyolat Vállalatnál jól tudják, hogy ez most fokozott munkát jelent számukra, de a régóta összeszokott munkásgárda képes arra, hogy ha szükséges, még nagyobb erőfeszítéssel dolgozzék. Megkérdeztük Somogyi J6- zsefné elvtársnőtől, a vállalat vezetőjétől, hogyan birkóznak ní?g majd az őszi idényben a rájuk váró nagyobb feladatokkal. Elmondta, hogy az utóbbi években többszörösére növekedett a forgalmuk, a vállalat fejlesztésében azonban sajnos nem következett be változás. Régi, elavult gépeiket ugyan fokozatosan újakkal cserélik ki, de ez nem jelenti azt, hogy növelni tudják a tisztításra kerülő ruhák mennyiségét* Változást az hozna, ha rátérhetnének a gépi vasalásra. Már kérték a Könnyűipari Minisztériumtól, szerezzen be számukra Németországból egy univer- zál-vasalógépet, amely négy-öt ember munkáját végzi el. A 1 Vegye igénybe szabásminta szolgálatunkat is. 2315 ■miiliuiiiMiMMllimmiiu helyiség is kicsi, a bezsúfolt ruhák összegyűrődnek benne —* nem beszélve arról, hogy maga az épület is nagyon rossz állapotban van már. Az új bérházakban kellene egy nagyobb üzlethelyiséget biztosítani a vállalat kiadó-boltja számára. Ha pedig a Patyolatot nem tartják elég reprezentatív intézménynek, valamelyik nagyobb, » új MiiiiNiimiiiiiiiiiiiiimmiiHiiiuiiiiiiiiiuiiiiimiiiiin» NAPKÖZBEN minisztériumban erre ígéretet 1 bérházakba átköltöztetésre kikaptak, nem ártana azonban, rülLő — üzlet helyiségét adhat- ha a megyei tanács ipari osztá- | ná!k át a vállalatnak. N, O. lya is hathatósabban támogatná kérésüket Ezzel a vasalógéppel ugyanis már el tudnák érni, hogy 10—15 nap helyett 6—7 nap alatt kiadhatnák a tisztított ruhákat, egyben mennyiségileg is megnövelhetnék a forgalmat. Lehetőség van a vállalat bővítésére is, csupán a városi tanács kereskedelmi osztályának intézkedésén múlik, mikor kerülhet erre sor. Ha megszüntetnék a »Fürdőikért« kocsmát — ami elég rossz hírű hely és van is éppen elég kocsma a környéken —, felállíthatnák benne az expressz fehérnemű mosodát, amit a lakosság már régóta igényel. Kilónként 3 forint 10 fillérért mosnák a fehérneműt, amit a háziasszonyok — különösen a dolgozó nők — reggel beadnának és délután már vihetnék haza és még aznap vasalhatnák is. Ezzel egyben igen sok albérlőnek, ágyrajárónak és szűk lakással rendelkezőnek gondjain lehetne könnyíteni, — belőlük Kecskeméten pedig van éppen elég — akik nem tudnak mosni, vagy nem is moshatnak odahaza. Ha már a vállalat munkájának megjavításáról van szó, meg kell még említeni: a Nagykőrösi utcai üzletVISSZAklFUT... Tengert játszik a kis tó. Hulláma vadul belevág a partmeredekbe, De gyenge, s amaz le nem omlik, Hát visszafut a túlpartra remegve. KANTOR ZOLTÁN PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt; Bács-Ki»kun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. * Szerkeszti a szerkesztő bizottság, j Felelős szerkesztő: Weither Dániel*’ Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat, Felelős kiadó: Mezei István Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám*) Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-1* Szerkesztő bizottság: 10-3« Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Fosta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és , kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hőnapra 11 FL \ Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét «. TeL; 15-29, 27-« •inininiHf „Jobban lehet a városban tanulni“ Ha ezt a kijelentést gimnáziumra, vagy egyetemre vonatkoztatva hallottam volna, — igazat is adnék nekL De általános iskolásoktól hallottam Bugacon, ahol a központi iskola gyönyörű épületében városi gimnáziumba is beillő szertár segíti az oktatást. Kitömött állatok, madarak sokasága, rengeteg kisgép, felnőtteket is érdeklő tanszerek állnak az iskola rendelkezésére. E szemléltető eszközök úgynevezett »vándor-felszerelések«, amelyek eljutnak mind a hét bugaci iskolába, — egyáltalán nem igazolva a cikkünk címében foglalt, — s a bugaci gyerekektől hallott — panaszt. Mi hát akkor a mondásban az igazság? Mert van, — az kétségtelen. Az igazságot az osztálykönyvek lapjai árulják eL Sok a hiányzó. Mert bizony még most is gyakori eset, hogy a szülők otthon fogják gyermekeiket azzal, hogy — segíteniük kell a gazdaságban. Látogatásunk alkalmával is több gyerek hiányzott az alsómonostori II. számú iskolából, mert kukoricát kellett tömlők. Államunk nagy jelentőséget tulajdonít a fiatalabb, — utánunk jövő nemzedék fejlődésének, s milliókat áldoz az iskolákra és felszereléseikre. Nem tudom hát, hogy azok a szülők, akik gátolják gyermekeik zavartalan tanulását, sőt sok esetben iskolába sem engedik őket, — tisztában vannak-e cselekedeteik súlyával? Azzal, hogy mennyit ártanak gyermekeiknek, akiket pedig ők is annyira szeretnek. Hányszor mondják el ők is, — éppen gyermekeik előtt mentegetve tudatlanságukat, — »az én időmben nem volt mód a tanulásra, — hej, pedig de jó lenne többet tudni...« Most van mód, van alkalom. Az I. számú iskolában mégis azért van egy osztályban több osztályismétlős is, mert szüleik nem engedték őket az órákra. Pedig közöttük is akad tanulnivágyó, s éppen ők mondták, hogy »nem lehet úgy tanulni, hogy egyik nap mehetünk iskolába, másik nap nem. Jobb a városban, mert ott jobban lehet tanulni...« Cikkünk címéhez jutottunk hát vissza. Tanulásra vágyik e kis tanyai gyerekeknek agyuk, szivük, — miért gátolják hát szüleik őket maradiságukkal? Vagy talán azt szeretnék, hogy — ha fiaik, lányaik felnőnek, — azok is ugyanígy panaszkodjanak mint ők, akik esetleg ma sem tudnak írni, olvasni...? Petrőczi Sáxidomé iiuiuiHUiuiiimiiiiaiHiiiiiiiiiiiiiiiiuiiHiiiin
